Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)
1905-02-19 / 8. szám
72 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1905 február 26. fásítás eszközlésére határidő kitűzése iránt tegyen előterjesztést. Zal'avármegye a zalaegerszegi főgimnázium fenntartásához évi 10000 koronát szavazott meg, amelyből 2000 koronát 10 évi időtartamra a nemesi ós alapítványi választmány átvállalt. A tiz óv letelt s a vármegye megkereste a nemesi választmányt, hogy a hozzájárulást a jövőben is adja meg. Ezt azonban a választmány megtagadta. A törvényhatósági bizottság felir a közoktatásügyi miniszterhez, hogy :.z évi 2000 K-t engedje el. Az alsólendvai és tapolczai kéményseprői kerületek megosztása tárgyában beadott kérvényeket a közgyűlés elutasította. Az utkaparók fizetés felemelésért folyamodtak a vármegyéhez A kérelem teljesítését a törvényhatósági bizottság megtagadta. A kereskedelmi miniszter a határozatot feloldotta s a vármegyét a kérdés újból való tárgyalására hivta fel. A közgyűlés az állandó választmány javaslatának megfelelően kimondotta, hogy az utkaparók a jövőben 5 évig 360 K, 5 óv után pedig 400 K fizetést kapnak s nyugdijaik az útadó alapot fogják terhelni. Mezriczky Jenő szolgabirónak áthelyezési költségek cimén a közgyűlés 200 koronát utalványozott. Komlóssy Kálmán nagykanizsai mértókhilesitő tisztnek drágasági pótlék megszavazása iránt előterjesztett kérelme elutasittatott. Nagykanizsán a közkórházban szemészeti osztályt állítanak fel. A város felajánlotta az ehhez szükséges helyet. Az erre vonatkozó határozatot a közgyűlés jóváhagyta. Hasonlóképpen jóváhagyatott a közkórházi személyzet részére meg- ! szavazott drágasági pótlékra vonatkozó határozat. ' Dr Gánger Jenő orvos oklevele kihirdettetett, j Törvényhatósági jóváhagyást nyertek: Drás- j kovecz község képviselőtestületének ingatlan vétele, i Szentadorján, Lispe és Erdőhát községeknek a szülésznői kör uj beosztása, Bottornya községnek révhaszonbér elengedése, Szepetnek községnek a halottkómi fizetés megállapítása, Murakirály községnek ingatlan vétele, az alsólendvai körjegyzőséghez tartozó községeknek szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában hozott határozatai. Aranyod, Csáford, Tüskeszentpéter, Köveskálla, Szentbékálla, Balatonhenye és Monoszló községek a körjegyző szabadság idejére vonatkozólag határozatokat hoztak, illetve a szervezési szabályrendeleteket jóváhagyás végett felterjesztették. Miután azonban a kérdés nem egyöntetűen szabályoztatott, nevezetesen a ezabadságadás jogát egyik község a képviselőtestületre, másik a főszolgabíróra vagy az alispánra ruházza, a fenti községek határozataitól a jóváhagyás megvonatott egyszersmind a jegyzők szabadságidejének egyöntetű szabályozása végett javaslat kidolgozására bizottság küldetett ki, amelynek tagjai az alispán, főjegyző, főügyész, árvaszéki elnök, központi főszolgabíró, Bogyay Máté, Koiler István, Barcza László, Legáth Kálmán, Nagy László. Jóváhagyattak: Kerkaszentmiklós községnek ingatlan vétele tárgyában hozott határozata; Tagyon hegyközség rendtartási szabályzata; Zalaegerszeg r. t. városnak ág. ev. templom részére telek adományozása s'ingatlan eladása tárgyában, Csáktornya nagyközségnek az adóügyi jegyző lakbérének megállapítása, Csesztreg községnek a jegyző, lak építési költségeinek visszatérítése és körjegyzői lakbér illetmény módosítása, Ukk községnek ingatlan vétele, Alsó- és Felsőzsid s Szentgrót polgárváros községeknek a fogyasztási adójutalék, Keszthely nagyközségnek ingatlan eladása, Opporovecz községnek földbőr törlése, Bukovecz községnek adójutalék hovaforditása, Bottornya községnek pótadó törlés a, Szentadorján, Erdöhát és Lasztonya községeknek a községbiró fuvanítalánya tárgyában hozott határoz ütni, Sümeg, Csáktornya, Keszthely és Nova községeknek pótadó törlése, Alsódomboru községnek tnulombér elengedése ós kölcsön felvétele s a tárnoki aljegyző lakbérének felemelése tárgyában hozott határozatai. Alsólendva község vágóhídi rendszabályait a közgyűlés a vágatási idő, rituális vágások stb. tekiutetében módosítva hagyta jóvá. A közgyűlés jóváhagyta: Nagykanizsa város képviselőtestülete által néhai Knausz Boldizsár iskolai alapítványára vonatkozó véghatározatát; a Blau Pál-féle alapítvány alapító levelét; N igykanizsa városnak Benedek Julitól és Zulay Gizellától vásárolt ing tlanok vételére vonatkozó hatu rozatait; a Déli vasúttársasággal kötött csereszerződést; a rendőrbiztos megtakarított fizetésének hovafordítására vonatkozó ős Kálóczy József főgimnáziumi rajztanár szabadságolása és helyettesítése ügyében hozott határozatokat. A törvényhatósági bizotttság azon határozatát, mellyel a tisztviselők fizetésének rendezése által felszabadult 1.6°/ 0-os pótadó s a gyámpénztári tartalékalap jövödelméből a vármegye igazgatási költségeire lekötött összeg hovaforditása tárgyában határozott, nevezetesen amellyel kimondta, hogy a megszavazott és behajtott összegből a korpótlókokat 1904 évre a tisztviselőknek kiutalja, a belügyminister feloldotta s kimondotta egyszersmind azt, hogy csak állandó jellegű pótlékok megszavazásának lehet helye s hogy az 1.6 0/ 0-os pótadó csak az előirt formák betartásával és névszerinti szavazással fordítható a törvényhatósági bizottság által megjelölt célokra. Az ezen miniszteri döntés folytán szükségessé vált határozatok előkészítése végett újból bizottság küldetett ki, amelynek tagjai ugyanazon bizottsági tagok, akik az előbbi határozat előkészítősében részt vettek. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-én tartotta február havi ülését Hertelendy Ferenc főispán elnöklete alatt. Az ülésen több folyó ügyet intéztek el, amelyek a nyilváno*ágra nézve közérdekkel nem birnik s a szakelőadók jelentéseit hallgatták meg. Ezekből a jelentésekből közöljük a következő adatokat. Az alispáni jelentés. A közigazgatási bizottsági ülésnek egyik érdekes pontja volt az alispán fél éves jelentése az 1904. év második feléről. A belügyminiszter ugyanis elrendelte, hogy a vármegyék alispánjai a jövőben fél évenként tegyenek jelentést a közigazgatási bizottság utján; egyben megjelölte, hogy a jelentősek eltérőleg az eddigiektől, kölönösen arra terjeszkedjenek ki, hogy az egyes törvények és azokon nyugvó jogszabályok mennyiben váltak be az életben, mik a hiányai, minő akadályok merültek fel azok végrehajtása alkalmával; továbbá minő intézkedések volnának szükségesek oly esetekben, melyekre eddig hatósági intézkedések nein történtek stb. A jelentés elsősorban azokról az intézkedésekről számol be, melyeket a vármegye kezdeményezőleg indított meg. Igy felemlíti Muraköznek egyházi szempontból a zágrábi egyházmegyétől való elcsatolása tárgyában az országgyűléshez intézett feliratát, amelyben foglaltakat a jelentés kapcsán újonnan feleleveníti; kiterjeszkedett továbbá a cigánykérdés tárgyalására, amelynek folyamán kívánatosnak tartotta a cigány gyerekeknek az állami menhelybe való szállítását, a 15. éven felülieknek pedig állami gazdaságokba és gyárakba való elhelyezését; szükségesnek véli a cigány-karavánokat lovaiktól megfosztani, hogy az ide s tova való vándorlás mégnebezíttessék. A jelentés feltárta azokat a parancsoló okokat, \ melyek kivánatossá teszik, hogy a r. t. városok| ban a rendészet a csendőrség által gyakoroltas1 sók; reámutatott a a bejelentő hivatalok felállí! tásiíoak szükségességére. Különösen fontos teendőnek jelezte a jelentős I a közegészségről szóló 1876: XIV. t.-oikknek I újonnan leendő alkotását; különösen a tébolyda i ügy és a trachoma ügy radikális megoldását. Foglalkozott továbbá a kivándorlás kérdésével, j Ennek során felhívja a belügyminiszter figyelmét i azon jelenségre, hogy a kivándorlásról szóló törI vónyeikk éietbe lépte óta a kivándorlás vármegyénk területén rohamosan emelkedik, amelynek okát tőkép a költözködósi jognak feltétlenül való respectálásában látja. Csökkentésire szolgálnának a mezőgazdasági munkások közvetítése oly vidékekre, ahol munkáshiány van és a helyes telepítések.; Foglalkozik a jelentós az állampénztáruk és a p. ü. i. m. r. számvevőség eljárásának nehézkességével, rámutatott amaz ellentétre, mely a községi törvény 143. § a és a számvevőségi eljárási utasítás 58. §-a között van, melynek megszüntetése iránt a belügyminiszterhez tesz előterjesztést. Rámutat továbbá a jelentős ama jogbizonytalanságra, amely a felekezeti tanítók javadalma, a felekezeti iskolák fenntartása körül felmerült vitás kérdések felebbvitele folytán beállott. Ennek kapcsán foglalkozik a jelentós az egyháziátogatá*i okmányokkal is; különösen szükségesnek látja, hogy azok átvizsgáltassanak,mert az azokban foglalt régi szabályok nem felelnek meg a mai életviszonyoknak. A kath. autouomiát sürgeti a jelentés, annál is inkább, mert a felekezeti és a községi ügyek teljes szétválasztása ma már elodázhatatlan; de addig, míg kath. hitközségek nincsenek, a szétválasztás keresztül nem vihető. Sürgeti továbbá a jelentós a közigazgatási szabályok, melyeknek ma már légió a neve, átvizsgálását ós rendszeres összegyűjtését; továbbá a közigazgatás gyorsítását előmozdító távbeszélő hálózatnak létesítését. Kiterjeszkedik azon okokra is, amelyek a vízjogi törvény módosítását teszik szükségessé, annál is inkább, mert ép ez a törvény az, mely az életbe legkevésbbó ment át és végre nem is hajtható. A Zala, Mura és Dráva garázdálkodásait megakadályozandó, a vizszabályozó társulatok létesítésének ős fennállásának az állam részéről való megkönnyítését kivánatosnak mondja. A kötelező biztosítás őletbelépteteaót, a szőlőhegyekben való lakhatás korlátozását, a mezőrendőrségi törvény módosítását, a gazdasági vetőmagvakhoz, jó tenyészállatokhoz, valamint jó gazdasági gépekhez való könnyen hozzáférhetést elő • mozdító állami intézkedés szükségességét ós alkotását tartja elsőrendű szükségletnek különösen kisgazdáink érdekében. Közoktatásüggyel is foglalkozik a jelentés, nevezetesen vármegyénkben a muraközi iskolákban a magyar nyelv gyümölcsöző tanítása ő.s terjesztése iránt tesz javaslatot; az elemi iskolai tanítók fizetés javításával foglalkozik, valamint az államsegélynek az iskolák építésére leendő kiterjesztése szükségességével.Végül kén aminisztert, hogy az uj népiskolai oktatásról szóló törvényjavaslat küldessék meg valamennyi vármegye közigazgatási bizottságának. Az ipartörvény módosításának szükségességére is ^rámutat, különösen a segédek és munkaadók közötti viszonynak szabályozására. Az italmórósi üzletek átvizsgálását ós lehető csökkentését kéri a minisztertől. Az állategészség ügyet is felöleli a jelentés. Nevezetesen az állatok származásának bejelentését tartja szükségesnek; valamint a járlat-levelek kiállításának tisztán hatósági közegekre való bizását. A gyámpénztárral is foglalkozik a jelentós és ennek kapcsán nzon felterjesztózt teszi a belügyminiszternek, hogy az árvatárba elhelyezett pénzek állampapírokba is fektethetők legyenek. Felterjesztést tesz az árvaszéki elnök utiátalányainak felemelése iránt, hogy annál intensívebb felügyelet gyakoroltassák a közsági gyámügyekre. A börtönüggyel is foglalkozik, különösen kiküszöbölendőnek tartja a fegyházakban az iparűzést, mely a kisiparosoknak okoz versenyt; hanem igenis a mezőgazdasági téren tartja célszerűen foglalkoztathatnak a rabokat, annál is inkább, mert a raboknál annyira elkerülendő érintkezést egymás közt csakis a gazdasági muukával való foglalkozásnál lehet elkerülni. A jelentés befejezésével Barcza László mondott köszönetet a jelentést előterjesztő főjegyzőnek és indítványozta a jelentésnek kinyomatását. A közigazgatási bizottság a hivatalos lapban rendelte el a közzétételt. Közegészségügy. Zalavármegye területén 1905. óv január havában az időjárás az időszaknak megfelelően hideg, szeles és száraz volt, kevés csapadókkal, amely körülmény aa egészségügyet hátrányosan befolyásolta. Sem a felnőttek, sem a gyermekek közegészsége nem volt kielégítő, mert a légző szervek közönséges hurutja és szórványos lobja mellett az influenza miatti megbetegedések száma igen nagyra emelkedett, azonban ezen utóbbinak lefolyása sokkal enyhébb ós rövidebb ideig t-.rtó volt, mint az évekkel ezelőtti járványoknál, úgy hogy a megbetegedési esetek legnagyobb százaléka gyógyulással végződött. Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 40, hasi hagymáz 4, kanyaró 296, vörheny 173, hökhurut 1, bárány himlő 8, gyermekágyi láz 5, fültőmirigylob 8 esetben. Rendőri boncolást 2 esetben teljesítettek, a melyeknél a halál oka szívszélhűdés volt. Hullaszemle előfordult 9; súiyos sórlóst bejelentettek 7 esetben. Öngyilkosságot négy etryén követett el; és pedig három (Török Gergely 65 éves nyirádi lakos, Sümegi Józs'f 54 éves gyulakeszi lakos és Mói-icz József 17 óves kaozorlaki lakos) felakasztották magukat; Pecsét Dánielnó légrádi lakos pedig villót ivott.
