Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-05 / 6. szám

1905 februír 4. > Zalamegye, ^alavárm egyei Hírlap < 3 A mult év története. Zalavármegye alispánja az 1904 év augusztus hó 1-től december hó végéig terjedő idő alatt előfordult fontosabb közigazgatási mozzanatokról a az ezekkel összefüggő ügyekről 'terjedelmes jelentést terjeszt a megyei közgyűlés elé. Ez a jelentés teljesen hű képe a vármegye közállapotainak s különösen tanulságosak azok a bő statisztikai él számadatok, amelyeket a jelentés felsorol. Nem csak közigazgatási irányelveket,' hanem közgazdasági és sociál politikai programmot lehetne építeni ezekre az adatokra, amelyek különösen közegészségügyi, népesedési, közgazdasági és kulturális viszonyainkat világítják meg. A fontosabb adatokat a következők ben közölj ük: Közegészségügy. A felnőttek közegészsége augusztus és szeptember hónapban kedvező volt, azonban az év utolsó hónapjaiban roszabbodott. Leginkább a légző- és tüdőhurutok, úgyszintén szórványosan lobok képezték a gyógykezelés tárgyát. A gyermekek közegészsége az év utolsó hónapjaiban szintén nem volt kielégítő, mert a felnőtteknél jelzett hurutok és lobok mellett a fertőző bántalmak közű! a roncsoló toroklob, vörheny és kanyaró igen sok helyen elszórtan, másutt pedig járványosán lépett fel A bejelentésre kötelezett fertőző bántalmak közül előfordult: Roncsoló toroklobbau gyógykezeltetett összesen 218, typhusban 71, kanyaróban 347, vörhenyben 466, bárányhimlőben 17, hökhurutban 15, vérhasban 1, gyermekágyi lázban 3, fültőmirigylobban 22, fertőző bántalmakban elhalt fél év alatt 184 egyén. A szemosés köthártyalob a perlaki, csáktornyai és alsólendvai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járásokban és r. t. városokban pedig s«órványosan fordul elő. Az összes trachomások száma 2017, ezek közül gyógyult 178, elhalt vagy távozott 23, gyógykezelés alatt maradt 1816. Rendőri boncolás teljesíttetett 19; külső hullaszemle rendőri tekintetből volt 47; súlyos sértés bejelentetett 33; öngyilkosságot 12 egyén követettel; véletlen szerencsétlenség általi halálnak 24 egyén esett áldozatul; elmekórnak 12 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát; veszett eb által 5 egyén maratott meg, akik védoltás céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak; szerencsétlen szülés előfordult 5 esetben ; hét éven aluli elhalt gyermekek gyógykezelése elmulasztatott 237 esetben. Van a vármegye területén 35 lelenc, 313 dajkaságba adott gyermek, 852 elmebeteg hülye, 811 siketnéma, vak, nyomorék, 1628 közsegélyre szorult, 1744 keresetképtelen árva. Közgazdaság. Az elmúlt év juuius és julius havában országszerte uralkodott rendkívüli szárazság vármegyénkben ámult év augusztus 8—1 l-ig tartó esőzések következtében végre megszűnt. Ezek után volt elegendő csapadék az egész őszi időszakban, melynek kiadós mennyisége nemcsak a szárazság által megakasztott tenyészetet, a megnehezített taiWjmunkálatok folytatását hathatósan elősegítette, hanem az őszi vetés krdvező lefolyására nézve is rendkívüli előnyökkel járt. Csupán az október hó első felében leesett csapadékok rondkívüli mennyisége mondható hátrányosnak, amidőn minden mezei munka megakadt, folyóink pedig kiáradtak és nagy területeken rét ós legelőket viz alá helyeztek. Őszi vetéseink elkészítése ezek után oly gyorsan haladt, hogy október hó végével csak elvétve maradt vetetlen őszi gabona, amely vetéseknek fejlődése — tekintettel a további kedvező időjárásra és azon körülményre, hogy sem egér sem rovarpusztítással érdemleges arányban nem találkoztunk — a tél beálltával átlagban kedvezőnek jelezhető. A hosszú ősz és kedvező téli időszakban nemcsak a trágyakihordási munkálatok lettek ezek után előmozdítva, hanem a tavasziak alá szánt területek feltörése is majdnem mindenütt befejeztetett. Már a mult félévi jelentésben jelzett gyenge aratási eredményhez a vármegyénkben fontos szerepet játszó tengeri termés silány volta is járult és habár a burgonya mennyiségileg a szerény várakozást ugyan jóval felülmulta, rohamos rothadásával sok gondot okozott a termelőnek. A nyári szárazság által fejlődésükben igen megakasztott takarmány és cukorrépa-félék, a kerti vetemények az ősz folyamáu annyira pótolták a nyári növekedési hiányt, hogy még tűrhető eredményeket nyújtottak. Aránylag legjobban sikerült vármegyénkben a bor és gyümölcstermés. A szeptemberben leesett sok csapadék uiryau a kevésbé állandó szőlőfajtáknál a fürtök rohamos rothadása folytán korai sziiretelést és kevésbé jó minőséget okozott, de a magasabb fekvésekben levő és állandósabb fajták eredménye minőség és mennyiségileg átlagban igen kielégítőnek mutatkozott. Sajnos, hogy éppen ezidén — a mult év tavaszán és nyár folyamán — volt rendkivül gyakori jégverések a vármegye nagy területén oly szépnek mutatkozó kilátásokat jelentékenyen redukálták. Bő termést adott az őszi gyümölosfólék nagyobb része és ha az értékesítés a tömeges termelésnél nem találkozott volna annyi nehézséggel (kevés kereslet, alacsony ár), akkor a termelés ezen ága is szép jövedelmet hozott volna; de a szegényebb osztályok élelmezésére nézve így is hasznos szolgálatokat tett. A nyári szárazságban annyira szorongatott állattartás a mull félévben uralkodott esős időazután a legnagyobb lelki nyugalommal egymásután nyitotta lel a fiókokat, előkereste azt az adóslevelet, a nyilatkozatot és azonnal megsemmisítette. Mást mindent érintetlenül hagyott. Midőn tekintetünk találkozott, csak arra kért, hogy ne áruljam el, a mit meg is Ígértem. A meglepetés első pillanatában szórakozottan emeltem fel az eldobott revolvert és,* épen akkor rontottak be a többi lakók . . . Nemsokára a randőrség kezében voltam. A kétségbeesett férj fia helyett akart jelentkezni, de én ismertem az egész család nyomorát, a szerencsétlen anyára gondoltam és .... és hallgattam. Midőn börtönömbe kisértek, megengedték nekem, hogy elbúcsúzzam tőlük. Az asszony nemsokára jobblétre szenderült és a férj, ki rajongott nejéért, nem tudta túlélni a csapást, s néhány hét után ő sem létezett A dúsgazdag Habicht minden vagyona rokonaira szállott, kik még a temetésére sem jöttek el. A többi ismeretes ön előtt lelkész úr. A tárgyalások során minden felvilágosítást megtagadtam. Azóta számtalanszor gondoltam az én fiatal barátomra, mert az ő neve életem egyetlen és legszebb jótettével vau összeforrva . . . Az utóbbi napokban a börtön igazgató jóvoltából náhány régi újsághoz jutottam és elolvastam őket. A »művészet« rovatban a téli tárlat bírálata volt. A kiállításon csak egy kép keltett feltűnést: s>A végitélet angyala* s ezt ő festette. Én rólam aligha olvasott; a művészek nem igen olvassák a »törvényszék* rovatát. Lelkész úr már kitalálta, hogy kiről beszéltem ? —í Sr.entendrey Aladárról, a hirneves festőről. — Igen ő az . . . Egy későbbi lapban azt olvastam róla, hogy az államtitkár leányát veszi feleségül. Legyenek boldogok, szívemből kívánom nekik. Holnap hajnalban a bitó alatt állok, — Szenteudrey barátom pedig néhány órával később menyasszonyával az oltár előtt . . . — De ekkora áldozatot nem követelhet öntől senkisem . . . — Ne ingasson meg elhatározásomban, lelkész ur, nem akarom a fiatal pár boldogságát tönkre tenni. Nekem senkim sincsen és kivánom, hogy soha senki se tudja meg a történteket. — Ez a kívánsága? — Az utolsó. — Legyen meg az ön akarata és imádkozzék, mert az Isten csak a szívek felett itél!—mondá a lelkész ünnepélyesen, kezét nyujtá a fogolynak, azután eltávozott. A halálraítélt púdig magára maradt . . . Rovenszky Árpád. járás által felszabadult a nyomás alól, mert nemcsak a vetett őszi zöldtakarmányok segíthették a tenyésztőt, hanem a regenerált legelők jó állapota oly kedvezővé vált, hogy a legeltetés november hó közepéig, sőt vidékenként továbbra is kinyújtható volt. Az állatállomány condítiója ezáltal javult, a kényszereladások gyorsan megszűntek és a teleltetés kilátásai javultak. Tekintettel a silány sarjú és II. lóhertermésekre, téli takarmánykészletünk — eltekintve egyes szerencsés völgyektől, hol ez is jól sikerült — átlagban nem megfelelő a nagy marhaállomány átteleltetésére nézve s ezt különösen a tejtermelők érzik; — de takarékossággal és póttakarmányok felhasználásával nagyobb nélkülözés nélkül áttelelhetjük a marhaállományt. A tenyésztő kisgazda megjutalmazása céljából államsegéllyel a mult év szeptember havában 2 tenyészdíjosztá* tartatott. Az általános közgazdasági viszonyok az elmúlt félévben az 1903. évhez képest rosszabbra fordultak. Gyenge gabonaterméssel szemben ugyan jobb árakkal találkoztunk, de másrészt meg roszabb takarmányozási viszonyokkal szemben az állati termékek — különösen a sertés tenyésztésnél — rosszabb értékesítési viszonyok voltak. Vármegyénk nagy vidékein a mult évi jégverések sok reményt meghiúsítottak; a gyakori tüzesetek pedig tekintélyes értékeket megsemmisítettek. Silány tengeri, bab, burgonyatermés a köznép élelmezésére nézve nem kielégítő s a városok lakossága is a szárazság behatása alatt az élelmiszerek rohamos drágulásával találkozott. Drága volt a hus, a liszt, a kertivetemények nagy része és drága maradott továbbra is különösen a liszt. Vármegyénkben sok a kisbirtokos, kisiparos é3 zsellér, kik részben vételre is vannak utalva s a csekély bevételekkel szemben felszaporodott kiadások és nehéz közterhekkel nagyon vannak sújtva és miután vármegyénkben ugy a mezőgazdasági és erdészeti iparágak korlátoltak, a házi ipar, de a gyári iparnak teljes hiánya miatt ezen szegényebb rétegnek téli állandó foglalkozást nem nyújt s így ezen osztály kölcsönre vau a téli időszakban utalva és nélkülözésekkel küzd. A kisbirtokosoknak sem ipari foglalkozás, sem telepítés, sem nagyobb birtoktestek kisebb részletekben való kibérlése téli világban is munkát, kenyeret nyújtani nem tud és éppen ezen néposztály igyekszik fokozódott vággyal kis birtokát pénzzé tenni, és az újvilágban kenyeret, munkát keresni. A kivándorlás vármegyénkben is érezhető s ha ilyen silány gazdasági évek ismétlődnek és a gyengébb rétegek foglalkozásáról gondoskodás nem történik, a kivándorlás még nagyobb mérvet fog ölteni. Tejgazdaság. Ezen szomorú kilátások feltárásánál, mely egészségtelen közgazdasági viszonyokra mutat, vármegyénkben csupán egy örvendetes morgalom említhető fel s ez a tejgazdaságok rohamos felszaporodása. Rövid pár év alatt a tejszövetkezetek száma vármegyénkben 45 re szaporodott fel és az alakulófélben levő szövetkezetek kilátást nyújtanak arra, hogy a tavasszal már 50 szövetkezeten felül gyűjtik ezen eddig elkallódott filléreket, amelyek ^első sorban a kisbirtokos osztály jövedelmeit vannak hivatva szaporítani, jeléül annak, hogy köznépünk fogékony már a hasznos társulásra és ha életrevaló ténykedéssel foglalkoztatjuk, azt szívesen fel is karolja. Közbiztonság. A személy és vagyonbiztonság a lefolyt időszakban súlyosabb természetű bűncselekménnyelmegzavarva nem lőtt; az előfordult kisebb bűnesetek tettesei ellen a kellő eljárás folyamatba tétetett. Fordultak még elő a vármegye egész területén apróbb lopási és tolvajlási esetek, a

4tettesek azonban legnagyobbrészt kinyomozva az illetékes hatóságoknak átadattak. A mult évi augusztus hó 1-től december hó végéig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 87 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 215.496 korona 78 fillért tett ki, biztosítás által megtérült 122.941 korona s így a biztosítatlanul szenvedett kár 92555 K 78 fillér. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 35 esetben gondatlanság, 13 esetben gyújtogatás, 3 esetben villámcsapás és 36 esetben kideríthetetlen volt.