Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-05 / 6. szám

1905 februír 4. > Zalamegye, ^alavárm egyei Hírlap < 3 A mult év története. Zalavármegye alispánja az 1904 év augusztus hó 1-től december hó végéig terjedő idő alatt előfordult fontosabb közigazgatási mozzanatokról a az ezekkel összefüggő ügyekről 'terjedelmes jelentést terjeszt a megyei közgyűlés elé. Ez a jelentés teljesen hű képe a vármegye közállapo­tainak s különösen tanulságosak azok a bő statisztikai él számadatok, amelyeket a jelentés felsorol. Nem csak közigazgatási irányelveket,' hanem közgazdasági és sociál politikai programmot lehetne építeni ezekre az adatokra, amelyek külö­nösen közegészségügyi, népesedési, közgazda­sági és kulturális viszonyainkat világítják meg. A fontosabb adatokat a következők ben közölj ük: Közegészségügy. A felnőttek közegészsége augusztus és szeptember hónapban kedvező volt, azonban az év utolsó hónapjaiban roszabbodott. Leginkább a légző- és tüdőhurutok, úgyszintén szórványosan lobok képezték a gyógykezelés tár­gyát. A gyermekek közegészsége az év utolsó hónap­jaiban szintén nem volt kielégítő, mert a felnőt­teknél jelzett hurutok és lobok mellett a fertőző bántalmak közű! a roncsoló toroklob, vörheny és kanyaró igen sok helyen elszórtan, másutt pedig járványosán lépett fel A bejelentésre kötelezett fertőző bántalmak közül előfordult: Roncsoló toroklobbau gyógy­kezeltetett összesen 218, typhusban 71, kanyaró­ban 347, vörhenyben 466, bárányhimlőben 17, hökhurutban 15, vérhasban 1, gyermekágyi láz­ban 3, fültőmirigylobban 22, fertőző bántalmak­ban elhalt fél év alatt 184 egyén. A szemosés köthártyalob a perlaki, csák­tornyai és alsólendvai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járásokban és r. t. városokban pedig s«órványosan fordul elő. Az összes tracho­mások száma 2017, ezek közül gyógyult 178, elhalt vagy távozott 23, gyógykezelés alatt ma­radt 1816. Rendőri boncolás teljesíttetett 19; külső hulla­szemle rendőri tekintetből volt 47; súlyos sér­tés bejelentetett 33; öngyilkosságot 12 egyén követettel; véletlen szerencsétlenség általi halál­nak 24 egyén esett áldozatul; elmekórnak 12 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát; veszett eb által 5 egyén maratott meg, akik védoltás céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak; szerencsétlen szülés előfordult 5 esetben ; hét éven aluli elhalt gyermekek gyógy­kezelése elmulasztatott 237 esetben. Van a vármegye területén 35 lelenc, 313 dajkaságba adott gyermek, 852 elmebeteg hülye, 811 siketnéma, vak, nyomorék, 1628 közsegélyre szorult, 1744 keresetképtelen árva. Közgazdaság. Az elmúlt év juuius és julius havá­ban országszerte uralkodott rendkívüli szárazság vármegyénkben ámult év augusztus 8—1 l-ig tartó esőzések következtében végre megszűnt. Ezek után volt elegendő csapadék az egész őszi idő­szakban, melynek kiadós mennyisége nemcsak a szárazság által megakasztott tenyészetet, a meg­nehezített taiWjmunkálatok folytatását hathatósan elősegítette, hanem az őszi vetés krdvező lefo­lyására nézve is rendkívüli előnyökkel járt. Csupán az október hó első felében leesett csapadékok rondkívüli mennyisége mondható hátrányosnak, amidőn minden mezei munka meg­akadt, folyóink pedig kiáradtak és nagy területe­ken rét ós legelőket viz alá helyeztek. Őszi vetéseink elkészítése ezek után oly gyor­san haladt, hogy október hó végével csak elvétve maradt vetetlen őszi gabona, amely vetéseknek fejlődése — tekintettel a további kedvező idő­járásra és azon körülményre, hogy sem egér sem rovarpusztítással érdemleges arányban nem talál­koztunk — a tél beálltával átlagban kedvezőnek jelezhető. A hosszú ősz és kedvező téli időszakban nem­csak a trágyakihordási munkálatok lettek ezek után előmozdítva, hanem a tavasziak alá szánt területek feltörése is majdnem mindenütt befejez­tetett. Már a mult félévi jelentésben jelzett gyenge aratási eredményhez a vármegyénkben fontos szerepet játszó tengeri termés silány volta is járult és habár a burgonya mennyiségileg a szerény várakozást ugyan jóval felülmulta, roha­mos rothadásával sok gondot okozott a termelő­nek. A nyári szárazság által fejlődésükben igen megakasztott takarmány és cukorrépa-félék, a kerti vetemények az ősz folyamáu annyira pótolták a nyári növekedési hiányt, hogy még tűrhető ered­ményeket nyújtottak. Aránylag legjobban sikerült vármegyénkben a bor és gyümölcstermés. A szeptemberben leesett sok csapadék uiryau a kevésbé állandó szőlőfajtáknál a fürtök roha­mos rothadása folytán korai sziiretelést és kevésbé jó minőséget okozott, de a magasabb fekvések­ben levő és állandósabb fajták eredménye minő­ség és mennyiségileg átlagban igen kielégítőnek mutatkozott. Sajnos, hogy éppen ezidén — a mult év tavaszán és nyár folyamán — volt rendkivül gyakori jég­verések a vármegye nagy területén oly szépnek mutatkozó kilátásokat jelentékenyen redukálták. Bő termést adott az őszi gyümölosfólék nagyobb része és ha az értékesítés a tömeges termelésnél nem találkozott volna annyi nehézséggel (kevés kereslet, alacsony ár), akkor a termelés ezen ága is szép jövedelmet hozott volna; de a szegényebb osztályok élelmezésére nézve így is hasznos szol­gálatokat tett. A nyári szárazságban annyira szorongatott állattartás a mull félévben uralkodott esős idő­azután a legnagyobb lelki nyugalommal egymás­után nyitotta lel a fiókokat, előkereste azt az adóslevelet, a nyilatkozatot és azonnal megsem­misítette. Mást mindent érintetlenül hagyott. Midőn tekintetünk találkozott, csak arra kért, hogy ne áruljam el, a mit meg is Ígértem. A meglepetés első pillanatában szórakozottan emel­tem fel az eldobott revolvert és,* épen akkor rontottak be a többi lakók . . . Nemsokára a randőrség kezében voltam. A kétségbeesett férj fia helyett akart jelentkezni, de én ismertem az egész család nyomorát, a szerencsétlen anyára gondoltam és .... és hallgattam. Midőn börtönömbe kisértek, megengedték nekem, hogy elbúcsúzzam tőlük. Az asszony nemsokára jobblétre szenderült és a férj, ki rajongott nejéért, nem tudta túlélni a csapást, s néhány hét után ő sem létezett A dúsgazdag Habicht minden vagyona rokonaira szállott, kik még a temetésére sem jöttek el. A többi ismeretes ön előtt lelkész úr. A tárgyalások során minden felvilágosítást megtagadtam. Azóta számtalanszor gondoltam az én fiatal barátomra, mert az ő neve életem egyet­len és legszebb jótettével vau összeforrva . . . Az utóbbi napokban a börtön igazgató jóvoltá­ból náhány régi újsághoz jutottam és elolvastam őket. A »művészet« rovatban a téli tárlat bírá­lata volt. A kiállításon csak egy kép keltett feltűnést: s>A végitélet angyala* s ezt ő festette. Én rólam aligha olvasott; a művészek nem igen olvassák a »törvényszék* rovatát. Lelkész úr már kitalálta, hogy kiről beszéltem ? —í Sr.entendrey Aladárról, a hirneves festőről. — Igen ő az . . . Egy későbbi lapban azt olvastam róla, hogy az államtitkár leányát veszi feleségül. Legyenek boldogok, szívemből kívá­nom nekik. Holnap hajnalban a bitó alatt állok, — Szenteudrey barátom pedig néhány órával később menyasszonyával az oltár előtt . . . — De ekkora áldozatot nem követelhet öntől senkisem . . . — Ne ingasson meg elhatározásomban, lelkész ur, nem akarom a fiatal pár boldogságát tönkre tenni. Nekem senkim sincsen és kivánom, hogy soha senki se tudja meg a történteket. — Ez a kívánsága? — Az utolsó. — Legyen meg az ön akarata és imádkozzék, mert az Isten csak a szívek felett itél!—mondá a lelkész ünnepélyesen, kezét nyujtá a fogolynak, azután eltávozott. A halálraítélt púdig magára maradt . . . Rovenszky Árpád. járás által felszabadult a nyomás alól, mert nemcsak a vetett őszi zöldtakarmányok segíthet­ték a tenyésztőt, hanem a regenerált legelők jó állapota oly kedvezővé vált, hogy a legeltetés november hó közepéig, sőt vidékenként továbbra is kinyújtható volt. Az állatállomány condítiója ezáltal javult, a kényszereladások gyorsan megszűntek és a telel­tetés kilátásai javultak. Tekintettel a silány sarjú és II. lóhertermé­sekre, téli takarmánykészletünk — eltekintve egyes szerencsés völgyektől, hol ez is jól sikerült — átlagban nem megfelelő a nagy marhaállomány átteleltetésére nézve s ezt különösen a tejtermelők érzik; — de takarékossággal és póttakarmányok felhasználásával nagyobb nélkülözés nélkül áttelelhetjük a marhaállományt. A tenyésztő kis­gazda megjutalmazása céljából államsegéllyel a mult év szeptember havában 2 tenyészdíjosztá* tartatott. Az általános közgazdasági viszonyok az elmúlt félévben az 1903. évhez képest rosszabbra fordul­tak. Gyenge gabonaterméssel szemben ugyan jobb árakkal találkoztunk, de másrészt meg roszabb takarmányozási viszonyokkal szemben az állati termékek — különösen a sertés tenyésztésnél — rosszabb értékesítési viszonyok voltak. Vármegyénk nagy vidékein a mult évi jégve­rések sok reményt meghiúsítottak; a gyakori tüz­esetek pedig tekintélyes értékeket megsemmisí­tettek. Silány tengeri, bab, burgonyatermés a köznép élelmezésére nézve nem kielégítő s a városok lakossága is a szárazság behatása alatt az élelmi­szerek rohamos drágulásával találkozott. Drága volt a hus, a liszt, a kertivetemények nagy része és drága maradott továbbra is különösen a liszt. Vármegyénkben sok a kisbirtokos, kisiparos é3 zsellér, kik részben vételre is vannak utalva s a csekély bevételekkel szemben felszaporodott kiadások és nehéz közterhekkel nagyon vannak sújtva és miután vármegyénkben ugy a mező­gazdasági és erdészeti iparágak korlátoltak, a házi ipar, de a gyári iparnak teljes hiánya miatt ezen szegényebb rétegnek téli állandó foglalko­zást nem nyújt s így ezen osztály kölcsönre vau a téli időszakban utalva és nélkülözésekkel küzd. A kisbirtokosoknak sem ipari foglalkozás, sem telepítés, sem nagyobb birtoktestek kisebb rész­letekben való kibérlése téli világban is munkát, kenyeret nyújtani nem tud és éppen ezen néposztály igyekszik fokozódott vággyal kis birtokát pénzzé tenni, és az újvilágban kenyeret, munkát keresni. A kivándorlás vármegyénkben is érezhető s ha ilyen silány gazdasági évek ismétlődnek és a gyengébb rétegek foglalkozásáról gondoskodás nem történik, a kivándorlás még nagyobb mérvet fog ölteni. Tejgazdaság. Ezen szomorú kilátások feltárá­sánál, mely egészségtelen közgazdasági viszonyokra mutat, vármegyénkben csupán egy örvendetes morgalom említhető fel s ez a tejgazdaságok rohamos felszaporodása. Rövid pár év alatt a tejszövetkezetek száma vármegyénkben 45 re szaporodott fel és az alakuló­félben levő szövetkezetek kilátást nyújtanak arra, hogy a tavasszal már 50 szövetkezeten felül gyűjtik ezen eddig elkallódott filléreket, amelyek ^első sorban a kisbirtokos osztály jövedelmeit vannak hivatva szaporítani, jeléül annak, hogy köznépünk fogékony már a hasznos társulásra és ha életrevaló ténykedéssel foglalkoztatjuk, azt szívesen fel is karolja. Közbiztonság. A személy és vagyonbiztonság a lefolyt időszakban súlyosabb természetű bűn­cselekménnyelmegzavarva nem lőtt; az előfordult kisebb bűnesetek tettesei ellen a kellő eljárás folyamatba tétetett. Fordultak még elő a vármegye egész területén apróbb lopási és tolvajlási esetek, a 4tettesek azon­ban legnagyobbrészt kinyomozva az illetékes hatóságoknak átadattak. A mult évi augusztus hó 1-től december hó végéig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 87 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek sze­rint 215.496 korona 78 fillért tett ki, biztosítás által megtérült 122.941 korona s így a biztosí­tatlanul szenvedett kár 92555 K 78 fillér. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgá­latok szerint 35 esetben gondatlanság, 13 esetben gyújtogatás, 3 esetben villámcsapás és 36 eset­ben kideríthetetlen volt.

Next

/
Thumbnails
Contents