Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-18 / 25. szám

1905. junius 5. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 11 Ágost főherceghez részvéttáviratot intéztek. Cserfán Károly alispán a temetésre Budapestre utazik s a törvényhatósági bizottság azon tagjait, akiket a rendelkezésre álló rövid idő alatt érte­síteni lehetett, felhívta, hogv csatlakozzanak hozzá. Alispánunk a Vadászkürt"szállodában lesz szállva, ahol hétfőn délelőtt a hozzá forduló törvényhatósági bizottsági tagoknak a találkozás helyére, idejére s a gyászszertartásra vonatkozó­lag útbaigazítást ad. Bérmálás. Dr István Vilmos szombathelyi megyés püspök ur őméltósága a pünkösd két napján szülővárosában 2880 hivét bérmálta meg. Szombaton délután roszra fordult az idő s a két ünnep alatt hűvös, esős időjárás uralkodott; nem lehetett tehát a szabadban végezni a szertartást s a főpásztor a túlzsúfolt templomban töltötte mind a két napot és valóságos heroikus nyuga­lommal és apostoli buzgalommal erősítette meg a hitben a hivők ezreit. Vasárnap fél nyolctól fél egyig és délután háromtól fél ötig, hétfőn fél nyolctól két óráig tartott a bérmálás. Vasár­nap egy órakor az apátplébánoshoz a város elő­kelőségei, hétlőn a vidékbeli papság volt ebédre hivatalos. Hétfőn délután a püspök Győrvárra utazott. Amint már említettük, a tervezett ünne­pélyek és tisztelgések a püspök gyengélkedése miatt elmaradtak. — Horvát István kanonok a f'őpáRztor képviseletében meglátogatta a kath. legényegyletet. Érettségi vizsgák. Nyolc hosszú esztendő mun­kájának eredményéről számolt be husz ifjú a zalaegerszegi főgimnáziumban. Nehéz napok azok, amelyek alatt az ifjúság az érettségi tortúráját kiállja, mert az érettségi bizonyítványtól függ a jövendő. Ez a legfontosabb bizonyítvány az élet­ben ; a legnagyobb lépés, amit az ifjú tesz. Határ­vonal a gyermek és ifjúkor között; az iskola elbocsátó levele, amellyel elbocsájtja kebeléről a nyolc évig nevelt, tanított fiút a küzdelembe, az élet harcaiba. Akik maguk is keresztülgázol­ták az iskola hosszú éveit s megszenvedtek az érettségiért, szeretettel nézik nz érettségi bizonyít­ványért küzködő ifjúságot, együtt éreznek velük a drukk napjaiban. Az idén a mi iskolánk érett­ségi vizsgáinak eredménye nem igazolta a szülők nagy aggodalmait. Husz ifjú közül egy évre csak egy bukott meg; egy-egy tárgyból pedig négy. Ritscher József jelesen érett lett; Garancsy György, Kemény Gyula, Hoffmann Béla, Kreisler Imre és Weber Ödön jól érettek; a többi kilenc elégséges bizonyítványt kapott. A szóbeli vizsgákon dr Burány Gergely cimzetes főigazgató, a keszt­helyi főgimnázium tudós igazgatója elnökölt. A felsőkereskedelmi iskolában 37 tanuló jelent­kezett érettségi vizsgálatra. Ezek közül egyet az írásbeli alapján ismétlésre utasított a bizott­ság. A szóbelin Morgenstein Ferenc jeles bizo­nyítványt kapott, 9 növendék jól, 21 pedig elégségesen felelt meg. Egy-két tárgyból pót­vizsgálatra utasítottak 5 tanulót. A vizsgán a vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről ki­küldött Mittelmann Nánd'.r igazgató és a keres­kedelemügyi miniszter által kiküldött Bánhegyi Aladár igazgató elnököltek. Eljegyzés. WeissEde cs. kir. hadnagy eljofryezte Morandini Stefánia urleányt, Moraudini Román nagykanizsai épíész leányát. Huszárezredünk körébői. Géczy Kálmán honvéd­huszár százados Marosvásárhelyre osztályparancs­nokká neveztetett ki s a jövő héten uj állomását el is foglalja. Géczy Kálmán évek hosszú során keresztül lakott köztünk s ez idő alatt megtanul­tuk tisztelni és becsülni a jeles katonát, aki hatáskörében humánus, a társadalmi érintkezés­ben lekötelező s minden izében uri gondolkodású és modorú férfiú. Bajtársai és barátai pénteken bucsulakomát rendeztek tiszteletére a kaszinóban. Iskolatársak találkozója. F. hó 11-én, pünkösd első napján szép ünnepély folyt le, Keszthelyen. Ugyanis ekkor volt az 1885 és 1895 években végzett gazdászoknak 20, illetve 10 éves talál­kozójuk, amelyre a 2D éve végzettek közül 12-en, a 10 áve végzettek közül 15 en jelentek meg. Mindkét részről néhányan táviratilag men­tették ki elmaradásukat. A 10 éve végzettek d. e. 10 órakor testületileg lementek az inté­zetbe s megtekintették az azóta épült uj tanin­tézeti épületet és berendezést, egyúttal testüle­tileg tisztelegtek az intézetben tartózkodó volt tanáraiknál. Ezután Faber Sándor tanintézeti tanár, a 10 éve végzettek iskolatársak, veze­tésével a nyugalomban levő dr Cssnády Gusztáv volt igazgatójukat keresték fel az összejövetel í tagjai, aki lendületes beszédben köszönte meg I az akkori igazgatónak irántuk mindenkor tanú­sított atyai jóindulatát. Dr Csanády Gusztáv ny. igazgató meghatottan köszönte meg a megemlékezést. Ezután rövid imára a templomba vonultak s délben az Amazonba jöttek össze társasebédre. A délután folyamán Hévízre ki­rándulást rendeztek, niig este a Hullám vendég­lőben Bizi Sándor zenéje mellett a 20 és 10 j éve végzett gazdák kivilágos kivirradtig barát­! koztak és emlékezte!; a múltról. A Zalaegerszegi Irodalmi ós fdiíívészeti Kör hangversenye ma délután öt órakor kezdődik a fedett lovardában. A részletes programmot két ezer példányban osztották szét. A hangversenyt rosz idő esetén is megtartják, mert a helyiség elég nagy arra, hogy a közönséget befogadja. A Zalamegyei Általános Tanítótestület f. évi julius 4-éu de. e. 9 órakor Keszthelyen a város­háza nagytermében közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés. Ezzel kap­csolatosan a pályázati eredmény kihirdetése. 2. Dr Illés Ignác, keszthelyi ezredorvos úr felol­vasása az alkohol kérdésről orvosi szempont­ból. 3. Po9ch Zsigmond keszthelyi áll. polgári leányisk. tan. ur felolvasása az alkohol kérdésé­ről pedagógiai szempontból. 4. Horváth János, zalaegerszegi áll. el. isk. tan. úr előadása az iskolában előforduló beszédhibákkal szemben való eljárásról. 5. Cságoly Józsefúr, a »Somogy­megyei Ált. Ta nítótestület* elnöke, bemutatja olvastató gépjét. 6. Kováts Miklós, nagykanizsai áll. el. isk. tanár úr ismerteti a » Magyarországi Muukások Rokkant- és Nyugdíjegyletet cimű intézményt. 7. A tisztújítás ügye. A közgyűlést megelőzőleg reggel 8 órakor »Veni Sancte* Jesz a keszthelyi plébánia templomban. Mise után megkoszorúzzák Festetich György gróf emlék­szobrát. — Gyűlés után társasebéd. Zalavármegye községi ós körjegyzők egyleté­nek közgyűlése 1905junius 29-én lesz Keszthelyen. Kovács Gyula elnök a közgyűlést a következő meghívóval hívta össze: Zalavármegye községi és körjegyzők egylete által az alapszabályok 13 §-a alapján 190ü évi junius 29-ik napján d. e. l/alü órakor Keszthelyen a városháza közgyű­lési tormében tartandó évi rendes közgyűlésre és ezt megelőzőleg 1905 évi junius 28-án d. u. 1/ i5 órakor u. o. tartandó választmányi ülésre. A közgyűlés tárgyai: 1. Mult közgyűlésről felvett jegyzőkönyv bemutatása. 2. Elnöki jelentős. 3. A rendes tagok névsorának felolvasása, megálla­pítása és jegyzőkönyvbe foglalása. 4. Az 1904 évi egyleti zárszámadás felülvizsgálása. 5. Az 1906 évi költségvetés megállapítása. 6. A magyar­országi községi ós körjegyzők központi egyleté­nek járó tagsági dijak utalványozása. 7. Az 1904 évi október 6-án tartott választmányi gyűlési jegyzőkönyv bemutatása. 8. Az országos jegyzői közgyűlés képviselőinek megválasztása. 9. Jövő közgyűlés helyének meghatározása. 10. A közigaz­gatás sokoldalú kérdéseiben felvilágosító szellemi torna (vitatkozás), melyben az összes tagok részt­vesznek, tehát mindenki jogosítva lesz kételyeit felvetni, vitát provokálni, hogy igy a gyakorlati ismeretek bővüljenek és tisztuljanak. 11. Netán beadandó indítványok tárgyalása. 12. Tisztújítás megejtése. 13. Mérei Ignác minta nyomtatvány­raktárának megtekintése. Akik éjjeli szállás, avagy egyéb felvilágosítást igényelnek szívesked­jenek ez érdemben Vass Miklós keszthelypol­gárvárosi kartárs úrhoz fordulni. Közgyűlés után az »Amazon« vondéglőben megtartandó közebé­dun leendő részvételt legkésőbb junius hó 25 napjáig szintén hozzá kéretik bejelenteni. Városunk szine és cimere. Városunk tudva­levőleg már a mult évben mogváltoztatta szinét és cimerét. Az eddigi kék zöld szin, használa­tának nem volt positív alapja; a város történelme sem nyújt erre nézve biztos adatokat. A mult évben elhatározta tehát a képviselőtestület, hogy a vároí szinéül a plébánia templom védszentjé­nek Szent Mária Magdolna ruhájának a szinét s címeréül a védszentet válaszolja. A b.ejügy­ministerium 27822. j. á. 905. számú leiratával engedélyezte is ezt. Így tehát ezentúl városunk szine a kék—fehér, cimere pedig szent Mária Magdolna lesz. A cimer leírása a következő: ezüst mezőben, zöld talajoa két rózsatő hözött Szent Mária Magdolna áll szemközt s jobbjá­ban arany kenőcsös szelencét tart. A szent ruhája kékszinű, fehér kendővel födött feje körül arany fénykör ragyog, vállait kemény gallér födi, közepén hímzett apró vörös kereszttel, mellén pedig a gallér alatt egy nagyobb ezüst kereszttel. A mult héten lefolyt bérmálás iinne pei alatt már ezen ujabb (kék—fehér) színű zászlók és díszítések voltak a megyei ós nem­zeti színek mellett láthatók. A balatoni szövetség választmanya Balaton­földváron a Club helyiségben 1905 óvi junius 25-én délután 3 órakor ülést tart. Tárgyai: A mult választmányi ülés jzőkönyvéuek felolvasása, j zőkönyv hitelesítők válasz fcása. Jelentés a taggyüjtés eredményéről. A balatouvidék birtokosai és nyaraló törzsvendégei lajstom kimutatásának bemutatása. Keszthelyi Hirlap kiadója ajánlata reklámkönyv helyett a kiadásában megjelent »Balaton írásban ós képben« című műnek uj kiadásban való támogatása ós lapjának ingyenesen a Szövetség céljaira hivatalos lapul felajánlása iránt. Felirat a belügyminiszterhez a balatonmellóki fürdőkben kötelező bejelentés megtétele iránt. Balatonparti vasút kiépítésének sürgetése. Pénztáros jelentése a Szövetség vagyonáról. Intézkedés a balaton­földvári nagy nyári bál megtartásának határide­jéről. Gőzhajó kirándulások időpontjának meg­állapítása az egyes fürdőtelepek részéről. Ann.i­bálok napjának megállapítása fürdő helyenkint. A Balaton vízállásának tárgyalása. Indítványok tárgyalása. Érdekes felolvasás. Zrínyi Béla a jövő vasár­nap felolvasást tart Zalaegerszegen. Lapunk olvasói már ismerik ezt a nevet. Egy zalamegyei ifjú neve, aki el mert indulni minden támasz nélkül kelet felé, hogy bejárjon rengeteg terüle­teket, ahonnét sok tapasztalattal, élménnyel, érdekes emlékekkel tért vissza. Gyalog utazott. Bejárta a Balkánt, Görögországot, Törökországot, Kis-Ázsiát, Arábiát, az Indiákat, járt Afganisz­tánban s Tibet határán. Felhajózott Jokohátnáig, de a háború miatt vissza kellett térnie. Uija majdnem három évig tartott. Élményeiről akar beszélni a közönségnek. Zrínyi Béla utazása nem mindennapi dolog. Mindenütt a nép között járt, a népet tanulmányozta s olyan dolgokat lesett el, amelyekről eddig még egy utazó sem beszélt. A közönség sok ujat és érdekeset fog hallani a messze kelet országaiból, ahol Zrínyi Béla nélkü­lözések és veszélyek között gyűjtötte ismereteit. Külön hajójárat a gazdakongresszus napján. Megírtuk, hogy a Gazdasági Egyesületek Orszá­gos Szövetsége junius hó 26-án Balatonfüreden nagy gazdagyülést tart. A Zala megyei Gazdasági Egylet megkeresésére a Balatontavi Gőzhajózási Társaság a kongresszus napján külön hajójára­tot indít Keszthelyről Balatonfüredre. A „Baross" gőzhajó 26 án reggel 7 órakor indul Keszthely­ről, körülbelül 9 órakor kiköt Badacsonyban, 10-kor Révfülöpön s délre Balatonfüredre ér. Délután 6 órakor indul ugyanaz a hajó Bala­tonfüredről, érinti Balatonföldvárt s onnét Rév­fülöpre és Badacsonyba megy. A viteldíjak a külön hajón is a rendesek maradnak. Szerzeit jogok. Jogállamban a szerzett jogot minden esetben respektálni szokták s azt osak fontos közérdekből konfiskákják. Nálunk azon­ban aprólékos fináneiális érdekek is eiég fontosak arra, hogy a megszerzett jogokat figyelmen kivül hagyják. Igy jártak a megyei pénztárak és szám­vevőségek államosítása alkalmával az állam által átvett tisztviselők. Több vármegye Magyarország ezeréves fennállásának emlékére alapítványokat tett, vagy tisztviselőinek azt a kedvezményt adta, hogy a millennáris év nyugdíjaztatás esetén kétszeresen, háromszorosan számíttassák. Zalavár­megye tisztviselőinek a millennáris év szintén háromszorosan számit. A pénztárak államosítása alkalmával a vármegye tisztvisalőinek egy része állami szolgálatba léptek át, mert mást nem tehetett, ha kenyér nélkül akart maradni. Az 1902 óvi III. t. c. kimondta, hogy az állami szolgálatba átlépő megyei tisztviselők eddigi szolgálati ideje nyugdíjaztatásuk esetén, az állami tisztviselőkre vonatkozó nyugdíjtör­vény korlátozásaitól eltekintve is, beszámít­tatik; tehát abban a jogosult felfogásban voltak, hogy az állam a vármegyei szolgálat alatt, szer­zett minden igényeiket respektálja. A törvényt mindenki így magyarázta s nem is foghatta úil máskép, mert a részleges államosítás ugy történt, hogy az átvett tisztviselő által a vármegyei szolgálat alatt szerzett igények el nem veszhet­nek, amint a vármegyei szolgálatban meg­szerezték az előléptetéshez való igényt s az előléptetések alkalmával szolgálati idejök ugy tekintetett, mintha azt állami szolgálatban töltötték volna. A pénzügyminiszter azonban

Next

/
Thumbnails
Contents