Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)
1905-06-04 / 23. szám
2 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. április 16. Nincs Magyarországon semmiféle irányú öntudatos akció, amely a földművelő' nép s a mezó'gazdasági munkás sorsának gyökeres megjavítására alkalmas volna. Azok az intézmények, amelyek Darányi Ignác minisztersége alatt keletkeztek, csak egyegy kövei a várva várt uj rendszernek, amelyet a magyar föld munkásai méltán várnak s amely megakadályozza a kivándorlást. A nagybirtokok urai urodalmaikat pusztán üzleti szempontok szerint kezeltetik; amíg az állam bele nem nyul a munkabérek szabályozásába; amíg a bussiness mellett a humanizmus helyet nem kap; amíg a paraszt jóvoltáért csak addig a határig hajlandó minden osztály áldozatot hozni, ameddig érdekeivel megegyezik s ameddig saját önzésát is szolgálhatja: addig hiába ankéteznek az urak, hiába sírnak a humanisták és hiába gyártják a legtökéletesebb elméleteket a nemzetgazdák. Városi villamos telep. Zalaegerszeg város képviselőtestülete] holnap tárgyalja a villamos világítás berendezésének kérdését. A kis városok egyik legkényelmetlenebb mizériája a rosz világítás. A petroleumot tehát igyekezett minden vidéki város gázzal vagy villamos árammal helyettesíteni. Zalaegerszeg már évekkel ezelőtt foglalkozott a világítás kérdésével, amelynek megold,U:i finánciális akadályok miatt mindez ideig késett. Most van alkalma a képviselőtestületnek végleg dönteni: kicseréli e az utcai mécseket a legmodernebb világító eszközökkel, vagy újra elodázza a kérdés megoldását. Ugy tudjuk, hogy a képviselőtestület elvileg a villamos világítás mellett foglalt állást. Erre vonatkozólag már határozatot is hozott, tehát bizonyosra vehető, hogy előbbi határozatához ragaszkodni fog. A villamos világításnak egyéb világítási módok felett való előnyösségét bizonyítgatni ezért nem is szükséges. A döntő csak az lehet, hogy a képviselőtestület által kiküldött bizottság, amely arra kapott megbízást, hogy a Ganz és társa céggel tárgyaljon s azzal szerződést kössön, olyan szerződóst kötött e és egyáltaljában olyan körültekintéssel készítette e elő a kérdést, hogy a képviselőtestület a szerződést szankcionálhassa. A bizottság munkálatait egész terjedelmében közzétette, amelynek minden részletével e helyen nem foglalkozhatunk, csak a bizottság által is felemlített főbb pontokat soroljuk fel. A város képviselőtestüle mult óvi december hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlésén kimon dotta, hogy Zalaegerszeg város közvilágítását a mai kor követelményeinek megfelelően óhajtja berendezni, hogy a villamos világítás mellett foglal állást, mely világítási módozatra nézve, amennyiben elfogadható feltótelek megállapítása sikerül, a Ganz ós társai céggel nyilvános pályázat mellőzésével a szerződést a bizottság kösse meg s terjessze a képviselőtestület elé. A bizottság megbízatásában eljárt s hosszas tárgyalások után végleges megállapodásra jutott a nevezett céggel s a képviselőtestület jóváhagyásának feltételétől függően vele megkötött szerődéseket a bizottság elfogadására ajánlja. A bizottság jelentésében megemlíti, hogy az országban az eddigi adatok szerint 122 városban b községben van villamos világítás s 28 városban van építés alatt, vugy közel a megvalósuláshoz. Mindenesetre első alapfeltétel ezen költséges közmű létesítésénél a befektetendő tőkének oly célszerű felhasználása, a hogy biztos jövedelmezőség megtalálható legyen. Ezen fő feltótelénél a kezelés külömböző módjai lehetségesek ós pedig az u. n. concassiós telepek létesítése, házi kezelés hat ujabban az üzembórleti vállalkozás. A conce8sió alapján létesült villamos telepek jövedelmezősége legkevésbé mutatandó ki, mivel az ilyen telepek legnagyobb része nem állván nyilvános elszámolás kötelezettsége alatt, azok jövedelmezőségére a statisztikai adatok be nem szorezhetők, azonban van egy kétségtelen bizonyítók arra nézve, hogy jól jövedelmező vállalkozás, mert a vállalkozók legszívesebben veszik bármely város ily értelmű elhatározását. Ezen feltevés mellett bizonyít azon ujabbi elhatározása a városoknak, hogy legtöbbnyire házi kezeléssel létesitik villamos telepeiket. A házi kezelésben levő városi villamos telepek kétségtelenné teszik, hogy egy helyesen megtervezett s a technika ujabb vívmányaival megépített telep gazdaságilag jövedelmező kell hogy legyen s éppen azért a bizottság azt javasolja, hogy városunk is építéssé fel a telepet. A koncessiós módozatot nem ajánlja, mert40—50 évre privilégiumot adni egy magán vállalkozónak annyit jelent, mint a várost lekötni egy hosszú évsorozatra, amely alatt fejlődik a technika, jönnek nagy újítások, de azoknak beállításává magán vállalkozónak nem érdeke, le van kötve a város iparának fejlődése, mert nem létesíthet ipar vállalatokat, mivel nincs módjában támogatást nyújtani a villamos mű felhaszválásában. Tapasztalatok igazolják, hogy a magán vállalkozó kezében levő közvilágítás mily silány s a vállalkozóval szemben az illető város majdnem tehetetlenül áll. Nagy fontossággal bir a villamos mű jövedelmezőségének biztosításánál annak kereskedelmi s műszaki vezetése. Éppen azért bármily szép eredménnyel kecsegtet is a házi kezelés, azt a bizottság mégsem ajánlja, mert a formákhoz kötött hivatalos kezelési szabályok egy ily vállalat üzeméhez nem is alkalmasak. A bizottság az üzembérleti kezelést jav»solja. Ennek lényege abban áll, hogy a város megépítteti saját költségén a telepet s az egész áramszolgáltatás hálózatát nyomban bérbe adja a vállalkozónak, aki viselné a befektetett tőke évi amortisációját, a város pedig a közvilágításért bizonyos meghatározott összeget fizet s 5 év után a vállalkozó a városnak is juttat a tiszta haszonból bizonyos százaléknyi összeget. Mivel 10 év után a város minden évben felmondhat, lehetségessé van tóve minden rizikó veszedelme nélkül az idő közbenjói begyakorolt személyzettel a telepet házi kezelésbe venni. Ez alapon köttetett meg a Ganz céggel a szállítási szerződés, melynek értelmében vállalkozó állítja elő a teljes elektromos! világítási s erőátviteli berendezést. Az összes beruházási költség maximuma 300.000 koronában állapíttatott meg, de az nem átalány összegben, hanem leszámolás alapján 8 a költségvetésben kitüntetett egység árak szerint fog a tényleges beruházás szerint fizettetni. A központi telepen az elektromos dinamók hajtására szivó gázmotorok terveztettek s az egész telep teljesítő képessége a közvilágításra szánt 250 darab 16 gyertya fényű izzó és 8 ív lámpán kívül 1500 darab egyidőben égő 60 wattos 16 gyertyás izzó lámpát képes árammal ellátni, a mi tapasztalat szerint 3000 felszerelt izzólámpa berendezéseig fedezheti a világítási szükségletet. Vállalkozótól véglegesen átvett teljes berendezést a város nyomban bérbeadná az építő Ganz és társa cégnek 20 évre Bérlő fizeti a bérlet tartama alatt az egész berendezésre felvett kölcsön összeg évi annuitását, s szolgáltatja az utcai világítást, amelyért a város az üzembe helyezés elsft 5 évében óvenkint 6000 koronát, azon tul évenkint 8000 koronát fog fizetni. Vállalkozó a bérösszegen felül az üzembérI let 6—10 éveiben a tiszta nyereség 20°/ 0-ában Szegedy T^óza sírjánál. Virágos enyhe Május fény éti Mosolygó kéklő ég alatt, Küldött alá az alkotó kéz Egy tiszta fehér sugarat: Vakító fényes glóriának, Amely még ma is ott ragyog Emlékeden költő-királyunk! Te: a nagyoknál is nagyobb ! Tavasszal: Május ragyogásán, Nyíló virágok idején Születtél: költőnk legszebb Alma, Kinek a lelke csupa fcny. S lettél: egy költő szent szerelme, Kihez a dalok szárnya száll, Lettél: a férfi minden vágya, Léikén az örök Ideál. Dalok forrása, földi üdve, Koszorús, édes hitvese, Kinek rajongó drága lelkét Ragyogja vissza száz rege! Csobánc várán ki ott siratja A messzeségből kedvesét S ki Szigligetnek büszke ormán Szerelmét sírja el feléd. Őrző lélekkel, aki átfon, Amig a távol eltakar S duló csatáknak messze földjén Tombol körülted a vihar, S kinek sugáros gondolatja A messzeségből rád nevet És vonja — szivével — magához A te szerelmes szívedet. S míg nézed várak, omladékok Elporló — hulló falait: Föltámad lelkedben — ragyogva Mint a kelő nap — az a hit, Hogy vár reád a messzeségben Szerelmed tiszta asszonya, S te átgázolva tűzön, véren Rajongó szívvel szállsz oda. És mint ha két akác virága Fehér álmok közt összenő: Lelkük szerelme összeolvad És dalt és álmot egyre sző S mint a sötétlő éjszakába Röppenve száll a szikra ki: Szálltak a daltalan mezőre Merengő méla dalai. S hová a dal még nem hatott el: Világló fény lett éneked, Igaz, magyar dal lüktetése Hatotta át a szíveket, S amíg a lelked álmadozva, Font hitvesedre koszorút: A dicsőséghez, boldogsághoz 0 mondta: merre van az ut! A szomjú föld, a daltalanság Kopár világa volt e hon, Mikor mdgszólalt a te hangod S ezernyi dal az ajkadon, Bűbájos álom szent igézet Szállta meg itt a szíveket És minden szív epedve leste: Dalodnak tárgya ki lehet ?! S ki volt e nő ? Egy tiszta asszony, Egy költő legszebb ihlete. S a, dalnok annyi szép daláért Ót áldja ma a nemzete, Ki a mesék tündér alakja, Testté lett álom volt talán, S kinek szeplőtlen nagy szerelme Ott él a költő száz dalán. És ott fog élni mindörökké . . . A dal nem hal meg sohasem. Emléke ott ragyog szünetlen A hálás késő szíveken. Itt él a porló várak ormán Nevét, hol zengte dal, rege, Erdők fáin, — költőnk kezétől — Ahol „bevésve szép neve!" Küld el virágod: szép Csobánc vár, Borongó felhőd: Tátika, Fehér fátyolként födje ez be S virág boruljon almira. Eggyé nőtt szívük itt álmodja Álmát, mely boldog, égi, — szép S dalok őrizzék, áldva áldják A költőt s di ága hitvesét! .Zombori )\ndor.