Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-28 / 22. szám

1905. május 14. *Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 Hivatalos órák a pénzügyigazgatóságnál. A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóságnál és a mellé rendeli számvevőségnél a hivatalos órák folyó évi junius hó 1-től kezdve a további intézkedésig hétköznapokon délelőtt 7 órától délután 1 óráig, vasár és ünnepnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig fognak tartatni. Rabló cigányok. Sokszor volt alkalmunk rámutatni arra, hogy egész Magyarországon Zalavármegye van legjobbau cigányokkal elárasztva. Majdnem minden bűntettnek szálai, amelyeket cigányok követnek el, elnyúlnak hozzánk. A csehországi Egerben egy cigánybanda rablógyilkosságot követett el s a fő tettest itt fogták el a nekeresdi cigánytanyán. Nem rég németországi cigányokat fogtak el a csendőrök, akik bizonyosan nem ok nélkül menekültek magyarországi testvéreikhez. Bebizonyított tény, hogy zalamegyei cigányok voltak az orgazdái egész bandáknak s néhány furfangos dádé Bécsig eljárt a lopott portékát értékesíteni. Legújabban ismét vármegyénkben csiptek el egy hírhedt cigányt, akinek annyira romantikus hajlamai voltak, hogy rablóbandát szervezett. És ezt a népet, a romantika hőseit nem átalja védelmébe venui a főváros egy napilapja. Figyelmébe ajánljuk a tisztelt humánus kollégának Lendvai József viselt dolgait, amelyeket az alsólendvai derék C3endőrőrs leleplezett. — Gyanúsnak tünt tel a csendőrök előtt egy ismeretlen cigányasszony, aki feltűnően kerülte a látogatuttabb helyeket s különösen a csendőröket. A gyanús alakot megfigyeltették s mikor megtudták, hogy hol tartózkodik, két csendőr észrevétlenül megközelítette a cigánytanyát. Egy nagy paraszt esernyőt tartottak maguk elé, hogy a tanya népe gyanút ne fogjon. Egy vén cigányasszony a sátor előtt holtra rémülve fogadta őket. Nem volt már ideje arra hogy jelt adjon. A sátorban egy csomó rongyos gyermek között guggolt az ismeretlen hölgy. A csendőrök kérdéseire női hangon válaszolt, de azonnal észre lehetett venni, hogy a nő ruhában férfi lappang. Elfogták a oigányt s bekísérték Alsólendvára. Itt aztán kiderült, hogy az álruhában a század egyik legnagyobb gonosztevője lappang. A neve Lendvai József. A cigányt besorozták katonának a székesfehérvári tizenhetedik honvéd gyalogezredhez. A cigány nem szereti a katonaéletet, a fegyelemtől pedig valósággal irtózik. Lendvai is rosz katona volt. Több időt töltött a vason és dutyiban, mint szabadlábon. Az ősszel azután megszökött. Minden jel arra mutat, hogy első utja Zalába vezette, s ittösszeszedte cégéres cimboráit. Rablóbandát szervezett, amely nyolc tagból állott, névleg: Kolompár György, Kolompár Dezső, Kolompár József, Lakatos József, Kalányos Boska Józsel, Kolompár János, Kolompár Szlávi és a vezér, Lendvai József. Egytől egyig zalamegyei cigányok, akik mind be vannak már irva a biróságok fekete könyvébe. Ez a banda a büntettek egész sorát követte el. Először csak hegyi hajlékokban próbálkoztak. Felsőőrs és Balatonfüred vidékén legalább egy tucat hajlékot vertek fel. A siker megnövelte vakmerőségüket 8 be mertek menni a községekbe is. Nagylángon egy fogyasztási szövetkezetet fosztottak ki. Néhány ezer korona volt a zsákmány. Mocsoládon a vasúti áilomás pénztárából vitték el a pénzt. Kukméren a postahivatalt és a község pénztárát törték fel. A Wcrtheim kasszát kivitték egy talyígán a mezőre, de nem tudták feltörni, mert munkájukban megzavarták őket. Kirabolták a pinkamindszenti postát é« Soponyán meggyilkoltak egy kereskedőt. És mindezt Lendvai szép sorjában bevalotta. Négy "társa már korábban kézre került a guláosi erdőben. Ezekről azonban még nem tudták, hogy Lendvai József bandájához tartoznak. A másik három valahol Zalában lappang, mert Kalányos Boska József, a szőke cigány nagykanizsai, Kolompár János, egy megrögzött vén gonosztevő és Kolompár Szlávi fiatal cigánylegény pedig lesencetomaji illetőségűek s egész rokonságuk a vármegyében él. Lendvai Józsefet vason Székesfehérvárra vitték B az előnyomozás megejtése után átadják a hadbiróságnak. A három szabadlábon levő cimborát keresik. — Ezek után újból azt kérdezzük : van-e joga ós oka a vármegyének ezt a népet minden eszközzel megrendszabályozni s nem indokolt-e az, hogy gyermekeiket az állam nevelje az apáknál jobb emberekké? PünkÖ3dl rÓZ3a. Molnár Katának hivták ós tizenhét éves volt. Elhalt az apja, anyja; nem hagytak rá egyebet mint a nagy szegénységet. A szegény leány beállt szolgálónak. De sehogy sem állott a kezébe a dolog. Ügyetlen volt szegény feje s nem tudott mást mint sírni és sírni. A könnyes szemű leányzón megkönyörült egy ur és vigasztalni igyekezett. A leány jó szívvel fogadta, esténkónt kiszökött a kapuba ... a többi már régi mese. A leány eltűnt a városból. Nem rég azonban levelet irt Párísból, hogy küldjenek neki abból a fehér pünkösdi rózsából, amely a volt gazdája udvarán nyilik, coute que coute, mert azt a virágot nagyon szerette. És elkérdezősködik az ismerőseiről, a kiket barátságosan meginvitál párisi palotájába az egykori Molnár Kata. Jótékonyság. Lövinger Simon leánya (menyegzője alkalmával a szegénysorsu gyermekek felruházására alakult »Chanuka« egyesület javára 12 K 20 fillért volt szíves gyűjteni, melyért hálás köszönetét nyilvánítja dr Graner Adolfné, az egyesület elnöke. Gázló. Megáradt a Zala a múltkori esőzések alatt. Piszkos viz hömpölygött a medrében. Kovács István szolgalegény azonban nem akarta elhinni, hogy el is tudná nyelni a folyó és fogadott egy pajtásával tiz darab rövid szivarba, hogy átsétál rajta csizmástól, ruhástól. Neki is vágott a folyónak, de alig tett két lépést, elsodorta az ár. Egy fűzfának köszönheti, hogy életben maradt. A fa gyökereit kapta meg s ugy mászott vissza a partra. A tiz rövidet azonban lelkiismeretesen ' megfizette. Ez az utca végig sáros . . . Egy notórius lump énekelte vógig a várost. Zuhogott az eső a az utcán folyt a víz. Sáros volt bíz az utca véges-végig, különösen a közepe, ahol a jókedvű atyafi hatalmas csizmáival dagasztotta a sarat. Ki ért a Baross ligetig, ahol semmi dolga sem volt ugyan, de jól esott a kábult fejnek a zuhogó eső ós a hideg tavaszi szól. A sötétben a bejáratnál pilácsoló petróleum lámpa félre vezette a berúgott embert s egyenesen neki ment a gledicsia kerítésnek. Belezuhant a tüske közé, amely rettenetesen összo vérezte. Minél jobban vergődött, annál jobban belekeveredett a tüskébe. Iszonyú ordítására valahonnét emberek jöttek s kihúzták a nyomorultat. De nagy fáradságba került a szabadítás, mert először a fülén ós aroán keresztül fúródott tüskét kellett kihúzogatni. Szerencsére nevezetesebb sérülése nem esett. Őrült asszony. A helybeli rendőrség egy ismeretlen őrült asszonyt tartóztatott le, ki a mult napokban a város utcáin feltűnő módon viselkedett. Kiléte után megindították a nyomozást és kitűnt, hogy Pintér Teréznek hívják, Pusstaederics községbe való, a honnan ugy szökött meg. Hozzátartozói haza szállították. Vásári tolvaj. A csepztregi vásárban a sátorok és foldönárulók között ődöngött Göncz Mihályné pórszonibati asszony. Kinézte magának- Weisz Samu zalaegerszegi földön áruló portékáit s amíg a kereskedő a kiterített ponyva egyik Barkán alkudozott vevőivel, a másikról hamarosan lelopott holmi apróságot: fűzőt, kendőt, pántlikát. Amint az asazony megfordult, hogy elillanjon, a csesztregi osendőrors járőrével találta magát szemben. A csendőrök végig nézték az asszony működését s azonnal elfogták. Elégett tégiaszín. Kása Gábor ezupi lakosnak téglaégető kemencéjében a mult héten aláfütöttek a berakott vályognak. Szőke István téglás addig rakta a tűzet, míg a tető is tüzet fogott és elégett. FŰ lopás. A szabad csácsi dűlőben nagy darabon lekaszálták a rétet, a füvet kocsira rakták és elszállították. A lopással a nekeresdi cigányokat gyanúsítják, a kiknek a lótartáet nagyon megnehezítették és nem tudván lovaikat máskép eltartani, lopáshoz folyamodnak. Sirrablók. Két cselédleány a helybeli r. kath. sírkertben sétálgatva meglátta, hogy egy uj sírdombon frissen kötött szép csokor van. Odamentek és a csokrot ellopták, maguk közt felosztották és egy kis korcsmába tértek be, a hol vígan ropták a csárdást a keblükre tűzött virágokkal. Itt azonban elszólták magukat s így a rendőrség fülóbo is eljutott a dolog, a mely a két lelketlen leány ellen megindította a vizsgálatot. A budapesti m. kir. állami felső építő iparIskola (VII. Csömöry-ut 7,'5sz.) rendes szakosztályának első évfolyamára a ttanulók a jövő 1905/6 isk. évre f. óvi junius 25-től julius l-ig jelentkezhetnek személyesen vagy levélben. Feltételek : legalább 15 éves életkor, négy középiskolai (gymnasium, reál vagy polgáriskolai) osztály elvégzése s egészséges fejlett testalkat. Szükséges iratok : keresztlevél, vagy születési bizonyítvány, a végzett össze* középiskolai osztályokról szóló bizonyítvány, ujraoltási bizonyítvány. Az előjegyzettek tartoznak 4 hónapon át építésnél dolgozni s ezt a november ;1—5-én személyesen történő beiratkozásnál hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Bővebb felvilágosítást kézséggel ad az igazgatóság. Ellopták az óráját. Tót István kocsisnak régi vágya volt, hogy egy zsebórát vegyen magának. Takarékoskodott ós sikerült is annyit összekuporgatnia, amennyiből egy kis óra ára kikerült. A zsebórát az istállóban, ágya fölött tartotta. Valaki megirigyelte Tótnak az örömét, belopódzott az istállóba és elemelte a zsebórát. Állatkínzás. Göntér József helybeli béres két tehenével a mezőre igyekezett. A Kinizsi-utcában a tehenek valamitől megijedtek s nem akartak tovább menni. A béres e fölött dühbe jött, felkapta a szekéren magával vitt lapátot s olyon embertelen módon ütötte-verte a szegény állatokat, hogy az emberek megbotránkoztak rajta és néhányan közbeléptek, megakadályozva a béres további állatkínzását. Villámcsapás és jégeső. Mult vasárnap délután városunk fölött nagy vihar vonult át. Sűrű villámlás és dörgés közt borsó nagyságú sűrű jég hullott. A villám a közkórház telefon vezetékébe csapott és a beszélő készülék nyitva lévén, azt a villamos szikra teljesen tönkretette. Öngyilkosság. Özvegy Horvát Ferencnó született Dóri Anna 72 éves elaggott muukaképtelen asszony annyira meghasonlott az élettel, hogy bement a kamarájába s ott egy gerendára felakasztotta magát. Mire a házbeliek észrevették, már halott volt. A tyúk Í8 kikaparja. Bedő János zalaegerszegi lakos még 1897 óv őszén szJUőjében kapáltatott, mikor is nagy gonddal őrzött zsebóráját elvesztette. A kárvallott sejtette, hogy zsebórája valamelyik munkásának zsebébe vándorolt, de hasztalan volt minden ajándékkal való kecsegtetés, a becsületes megtaláló csak nem jelentkezett. Most nyolc év leforgása után valami Király Pálnó összeszólalkozott volt házigazdája, Bödör Péter ebergényi lakossal ós többek jelenlétében kikiáltotta, hogy ez Bedő zsebóráját most is nála tartogatja, mit ezelőtt 8 évvel Teréz nevü leánya talált meg. így jutott Bedő János ismét a rég elvezettnek tartott zsebórájához. Az órától bilcauzó Bödör pedig a fölötti bánatában, hogy a hosszú időn át neki ketyegő óra ezentúl már másnak ketyeg, ügy agyon reperálta, hogy annak helyreállítása valóságos gazdájának több koronájába került . fél pohárral használva, kura mészetes gyomor-, bál- és vértisztító, Karisbadi és Marienbadi gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesi tője. Az első magyar ásványvíz, amelyben RÁDIUM fedeztetett fel. Gyógyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegekben. Fó'szétküldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.