Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-21 / 21. szám

4 iZalaraegye, Zalavármegyei Hírlap* 1905 május 21. patakként lövell elő a vér s egy ifjú, erős életnek még pár hónapnyi kínlódás után vége. A Dobosiakat természetesen letartóztatták s bünük az esküdtbíróság elé került, mely folyó hó 16-án ült egybe törvényt látni felettük s melynek tagjai voltak: Sztaniszlavszky Adolf kir. törvszéki elnök vezetése alatt Sperlágh Géza ós Skóday Aurél szavazóbirák. Esküdtek voltak: dr Laubheimer Oszkár főnök, Karabélyos Elek, Lujzer Lajos, dr Kovács Vilmos, dr Kaiser Emil, dr Keresztury József, Kőszegi Kálmán, Kaszás Kálmán, Weisz Tivadar, dr Jámbor Márton, Láng Sándor, Kotnyek Ferenc. A vádat Schneider Gábor kir. ügyész képviselte, a ki előkelőn higgadt beszédben meggyőzően fejtegette a Dobosiak bűnösségét. Vele szemben védőügyvéd dr Grünwald Samu arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sértettnek megszurása és halála közt a közvetlen okozati nexus, melyet pedig a törvény kifejezetten megkíván, nincs meg. Vers 3 hónap múlva a bucsu után halt meg, akkor is tüdőgyulladásban, melyet — a szakértő orvosok szerint — nem kizárólag a szúrás idézhetett elő. Figyelmezteti az esküdteket, hogy verdiktjüket csakis kételyt nem tűrő bizonyosságra alapítsák s ha ezt tenni nem tudják, akkor már az »indubio mitius* elvnél fogva is helyezkedjenek az enyhébb álláspontra. Az elnöki resume után az esküdtek visszavonultak Ítéletük hozatalára, melynek alapján a kir. törvényszék Dobosi Istvánra a Btk. 301. §-ába ütköző és 306. §-a szerint minősülő halált okozó súlyos testisértés bijntette miatt 6 évi fegyházbüntetést, a kisebbik Dobosira pedig, mint a ki az esetnél csak bottal és kővel működött közre, 1 havi fogházat mért. A taliándörögdi bucsu tehát a Dobosi fivérekre nézve csehül végződött. Második nap. Fokozott volt az érdeklődés a második esküdtszéki nap iránt, mint általában olyankor mindig, ha a védőügyvédi tisztet jeles kriminalistánk dr Hajós Ignác teljesíti. Maga az ügy nem volt valami bonyodalmas. Szinte pár szóval papirra lehet vetni. Kozári Jánosné, szül. Keller Róza nagylengyeli asszony vak, süket és különben is teljesen tehetetlen urától már vagy hat éven át különválva élt, mely idő alatt két neveletlen magzatnak adott létet. Harmadik gyermekét végre, a ki az idei év márciusában jött világra, rögtön születése után megfojtotta és kútba dobta. Notandum: a gyermeket egy iélreeső szőlőhegyi zúgban szülte, oda vonu't el szégyenével, miután a községbiró azzal fenyegette meg, hogy kihordatja a falu határára. Vádlott beismerte tettét s azt is, hogy a gyerutcán egy részeg hangos nótával tért haza, messzebb az éjjeli őr tülkölése hallatszott. A férfi az asztalhoz lépett, s felcsavarta a mécsest. Tekintete a könyvre esett és önkéntelenül kezébe vette a levelet. Hivatalos irás volt. . . . tudtára adjuk önnek, hogy férje Bakocs József, a ki ismételt rablás miatt tiz óvi fegyházra volt jogérvényesen elítélve, e hónap ?0-án tüdő vészben elhalt. Hagyatékát, mely ruhanemüekből és egy kis pénzből áll, a hivatalos órák alatt átveheti . . . Az irás az előtte való nap keltét viselte. — „A hová te mégy megyek ón is !" — gondolta magában s csavargó és tekintete a halottra tévedt . . . A koldusasszony mindenét ráhagyta, de nem nyúlhatott semmihez: hiszen a rendőrség körözteti, s az emberek mindjárt feljelentenék. Idejekorán menekülnie kellett. Összeszedte azt, a mi az övé volt, elfújta a lámpást, betakarta a halottat, s lassan kifelé indult. A küszöbnél még egyszer visszafordult. Egy néma pillantással elbúcsúzott a halottól, azután osendesen betette maga utáj az ajtót. A viskó előtt egy pillanatra megállott, tétovázott, de csak egy pillanatra, azután óvatosan kilopta magát a sötét éjszakába . . . mek születése után ólt, nyöszörgött, hangot adott s lábacskáival rugódott is. Orvosszakértők véleménye az eset felől az, hogy a gyermek halálának okát teljes positivitással jelenleg felismerni nem lehet, amennyiben magának a szülésnek körülményei is okozhatták a magzat elpusztulását, ugy, hogy lehetséges, hogy Kozáriné már csak egy holt gyermeken hajtotta végre tettét. Tanuk szerint Kozáriné jó dolgos napszámos asszony, a ki urától nem sokkal házasságuk megkötése után elvált s azóta különválva tengeti életét. A kérdések szövegének megállapítása után dr Rózler Kornél, kir. alügyész mondta el vádbegzódét, amelyben Kozárinét saját beismerése alapján gyermekölóssel vádolta s kérte megbüntetését. Ezután dr Hajós Ignác emelkedett szólásra, hogy elmondjon egy nagyszabású védőbeszédet. Erős drámai vonásokkal festette a vádlott kétsédbeesett helyzetét s érdekesen fejtegette a társadalmi ós lélektani igazságokat, melyekkel az esküdtek szívére igyekezett hatni. Dr Hajós Ignác vódőbeszédének drámai lendülettel előadott részeit itt közöljük. Az esküdt urak tegnap, fáradtságos munkájuk bevégzése után bizonyára megnézték legelső drámaírónknak Katonának halhatatlan munkáját, — Bánk bánt. Megragadhatta lelküket az a párbeszéd, a melyet Bánk a középkori földhöztapadt jobbággyal, a vén Tiborccal folytat s a melynek egyik megrendítő passzusa azt mondja: ,,Ha beteg feleségünk, vagy óhező gyermekünk megkívánva lesujtunk egy galambfiat, tüstént kikötnek ós a ki száz és százezreket rabol, birája lesz annak, kit a szükség garast rabolni kényszerített." Boldog idők voltak azok a huszadik század fehér rabszolgaságához képest. Akkora jobbágyot megvédelmezte legalább a földesúr, de ma Katona másként irná meg Bákját. Rámutatna arra, hogy a míg törvényeink szigorúan parancsolják, hogy a vadat páreás idején a legkíméletesebben óvni kell s a ki ez ellen vét, azt becsukják, addig Deák Fereno szellemének székhelyétől 10 kilométernyire a magyar államnak van olyan közhivatalnoka : egy községbiró, a ki egy bár törvénytelen ágyban született anyát szülése előtt a falu határára akarja kirakni, hogy a község terhére ne essék. És amig » szabad Schweizban utmutatást nyújt az egyedül álló nőnek a szabad köztársasági szellem, addig nálunk szülés idején nem részesül annyi védelemben, mint a nyul vagy fogoly. És jegyezzük meg, hogy valamint a betegségnek meg van a maga kiindulási pontja, amelyet az orvosok kopogtatás és hallgatás által állapítanak meg, épugy a lélek kóros elváltozásainak, a bűnnek is meg van a születési oka és ez ebben az esetben a községbiró tudatos vagy tudatlan barbársága. Ezután a védő rátér az eset büntetőjogi elbírálására g elítéli azt az avult teóriát, amely a gyermek atyját akkor is a férjben keresi, ha az különválva él a nőtől. Erős színekkel ecseteli a nő társadalmi helyzetét, akiktől állam, vallás és köznózetek egyaránt tiszta erkölcsi életet követelnek s a kiknek az életre, az élhetésre való jogát semmi számottevő fórum el nem ismeri s a kik felett mindenki pálcát tör, ha elragadtatni engedik magukat vágyaik által, a mely pedig a leghatalmasabb, életfentartó erő koldusban, királyban egyaránt. Kéri az esküdteket, hogy respektálják a természettől belénk oltott, hatalmas ösztönöket. Az esküdtek Kozárinét bűnösnek mondták ki s a verdikt alapján a törvényszék egy óvi börtönre Ítélte. Az ítélet ellen ugy az ügyész, mint a védő semmiségi panaszt jelentettek be. A főtárgyaláson a bíróság részéről ugyanazok funkcionáltak, mint az előző napon 8 a főtárgyalási jegyzőkönyvet ezúttal is Dombi Imre kir. törvényszéki jegyző vezette. Esküdtek voltak: dr Jámbor Márton főnök, Zathureozky Márton, Hajden Sándor, Marton Ede, Kaszás Kálmán, Horváth Lajos, Horváth Jenő, Kovács László, Varga György, Justusz Vladimír, Gyarmati Vilmos, György Ignác. Színészet. Szilágyi Dezső szintársulata a mult kedden kezdte meg előadásait. Az eddigi előadásokból azt a meggyőződést szereztük, hogy Szilágyi a • kisebb vidéki városok igényeihez mérten szervezte a társulatát, amelyet azonban folyton fejleszteni igyekszik. Az Irodalmi és Művészeti kör szinügyi bizottságának bírálatát jóakarattal fogadja s azt irányadónak ismeri. Uj énekesnőt és tenoristát szerződtetett. Jászai Mariska fiatal, tehetséges színésznő, aki eddig a kolosvári színház tagja volt. Jövő szerdán fog először fellépni a »János vitéz* címszerepében. Kunfi Imre a pozsonyi színháztól jön Szilágyihoz. A társulat tehát két jó erővel gazdagszik. Szilágyi Dezső Zalaegerszeget egyik téli állomásának akarja biztosítani s arról biztosítta az I. M. K. szinügyi bizottságát, hogy a közönség minden jogos igényét kielégíteni kész. Ezért mi is kérjük a közönséget, függessze fel egyelőre a szigorúbb bírálatot ós támogassa Szilágyit, hogy Ígéretét be is válthassa. Az I. M. K. azon munkálkodik, hogy Zalaegerszegnek jó szintársulata s olyan állandó igazgatója legyen, aki a mi igényeinkhez tartja magát. A jóakarat meg van, de az anyagi eszközöket a közönségnek úgyszólván előlegeznie kell, hogy a cél elérhető legyen. Az első napon Katona »Bánk Bánja« került színre. Bánk szerepét Simon Jenő, Melindát Lőrinczi n,rzsi, Peturt Ki&s Pista játszották. Az előadás sikere nem volt nagy. Legjobban hatott Lőrinczi Erzsi, aki néhány jelenetót drámai erővel játszotta meg. Szerdán Molnár Ferencnek »Doktor ur« cimű vígjátékát adták, gyenge ház előtt. Pazsér szerepót Szilágyi Dezső sok eredetiséggel alakította. Az előadás mulattató volt. Újra bebizonyult, hogy a vidéki színpadokra a könnyebb vígjátékok éi bohóságok legjobban alkalmasak, mert az anszamblék éa díszletek fogyatékossága egy kót jól megjátszott szerep mellett nem tűnik szembe 8 nem zavarja a közönség illusióját. Csütörtökön a iJános vitéz« következett. Zsúfolva volt a színház minden zuga. Az előadás azonban a közönség nagy részét nem elégítette ki. Igaz, hogy sokan a vidéki szinészettel szemben nagyon szigorú mértéket alkalmaznak s ezeknek a véleményét nem fogadjuk el. Nem követelünk fővárosi díszleteket és kart; de ezt az estét enyhébb kritika mellett sem lehet sikerültnek mondani. Szerdán azonban uj szereposztással adják a »János vitéz«-t s bizonyosan nagyobb sikerrel is. Az előadás fénypontja volt Bándi Rózsi a királykisasszony szerepében. Bándi Rózsinak szép, kiképzett hangja, jó színpadi alakja van; játéka diszkrét. Pénteken Kozelovszky Antal színművét, a s>Tetemre hívást«-t adták. Ez volt a társulat legsikerültebb estéje. Lendvai Ferike (Györgyike) megkapóan játzzott; Simon Jenő (Gyulán György) szintén szép alakítást mutatott be. Jók voltak Lőrinczi Erzsi (Margit), aki a társulat egyik tnhetséges tagja és Báthory Béla is (Soós). Tegnap megismételték a »János vitóz«-t. Az operette előadások legnagyobb erőssége a zenekar. Az igazgató az esztergomi 76 ik gyalogezred zenekarának 16 tagját szerződtette az idény tartamára. A katona zenészek a legnagyobb precizitással játszanak s vezetőjük teljesen rutinirozott zenész. A közönség a felvonásközökben mindig megtapsolja a kitűnő zenekart. Az igazgató közbenjárására vasárnap délelőtt 11-től 12-ig és hetenként egyszer színház után a zenekar az »Arany Bárányt szálloda kerti helyiségében, esetleg éttermében játszik. A jövő heti műsor: hétfő Czigánybáró (Kunfi Imre felléptével); kedden Sabinnők elrablása (bohózat); szerdán János vitéz (Jászai Mariska felléptével; csütörtökön Emigráns színmű, (a nemzeti színház újdonsága); pénteken Lotti ezredesei vagy Bob herceg; szombaton Cornevillei harangok; vasárnap délután Csókonszerzett vőlegény, este Pirosbugyelláris; 29-én hétfőn Molier est »Fösvény.« Soproni kereskedelmies iparkamara köréből. 457/1905. Felhívás a soproni kerületi kereskedelmi éa iparkamara területén székelő összes gyári-, közép- és kisiparos munkaadóihoz, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur Ő nagyméltósága által az ipari munkások kiváló szorg ilmánafc, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására rendszeresített jutalomdíjak tárgyában. Ú nagyméltósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a hazai kereskedelmi ós iparkamarák - együttes kezdeményezése folytán 1902 óvi dec.