Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)
1905-05-14 / 20. szám
1905. április 5. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 7 függetlenül szeretnék megoldani, ami azonban aligha lesz lehetséges. A veszprémiek egyedüli jogos törekvése az, hogy Veszprém fővonalat kapjon. Ugy tudjuk, hogy ezt Zalában senki sem akarja megakadályozni. A zalai balatonpart érdekeltsége azonban a fővároshoz rövidebb utat is keres. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Veszprém a fővonaltól, feltétlenül elessék. Pénzügyi nehézségei mindenesetre lehetnek a két vonal együttes kiépítésének, <ie azt megakadályozni a veszprémiek részéről nem volna opportunus. Magyarosítás. (K.) A nemzetiségi vidékek magyarosítása érdekében nagyon sok történt — papiroson és ékes szavakkal. Sajuos azonban, a szép eszmék hazafias ideák nem érvényesültek a nép között. A magyarosodás az iskola kapuin belül kezdődik s ott el is végződik. Amint az iskolából kikerülő fiu az élet talajára teszi a lábát, elfelejti a magyar szót ós fájdalom, gyakran még a magyar érzést is kiöli a szivéből. Nincs ez külömben Muraköz egyes vidékein sem. Pedig itt a nép roszakaratával, magyarfalással nem is kell küzdeni; legfeljebb néhány száj hőst kell megfékezni és a nagy horvát ábrándokat kell értékükre leszállítani. De nincs kellő alkalma a népnek ahoz, hogy magyarul tanuljon s ninosenek a népből való, a néphez tartozó olyan elemek, amelyek példaadással hatnának. Beszéltünk, irtunk és lelkesedtünk eleget a magyarosításért; az iskolák sikerei buzdítólag hatottak a magyarosítás minden munkására. De ha mélyebben bele néztünk a muraközi nép életébe, csak azt láttuk, hogy sem a lelkesedésnek, sem az iskolának, sem a hazafias ünnepélyeknek nem sikerült egyetlen horvát embert teljesen nyelvben ós érzésben megmagyarosítania. Kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a megkezdett uton a nagy célt megközelíteni sem fogjuk. Más, jobb eszközökről kell gondoskodni. A Muraközben is látták a helyzetet és — ugy látszik — gondoskodtak is praktikusabb magyarosítási eszközök felett. Egy jó gondolat sokat ér s ez a jó gondolat felszínre került. A tulnépes Muraköz népe kizárólag földművelésből nem tud megélni. Gyermekeit kénytelen ma is és még inkább kénytelen lesz a jövőben ipari pályára adni. A muraközi gyerek eddig vagy otthon, vagy Horvátországban, a hegyvidéki pedig Steyerország vendnyelvü vidékein tanulta a mesterséget. Milyen könnyít volna a magyarosítás, ha ezeket a fiukat magyar iparosokhoz lehelne adni. Mozgalmat indítottak tehát a Muraközben az iránt, hogy a horvát fiukat magyar vidékoken helyezzék el iparos tanoncok gyanánt. Ugy tudjuk, hogy az életrevaló gondolat a tanítók között született meg s e mozgalomban tevékeny része van, ha ugyan nem teljesen tőle indult ki, Szathmáry László tüskeszentgyörgyi tanítónak. Szathmáry a vármegyéhez is nyújtott be kérvényt aziránt, hogy a hazafias törekvést támogassa. És a vármegye méltányolta is a kérelmet s négy muraközi iparostanoncnak elhelyezésével járó költséget magára vállalta. Négy horvát fiu elhelyezése tehát biztosítva van, mert négy évi tanoncidejük alatt mindegyik 471 koronát kap a közművelődési alapból. A tanoncokat a vármegye alispánja fogja kijelölni. A vármegye tehát jó példával jár elől s remélhető, hogy a példának nagy erkölcsi súlya lesz, hülönösen a magyar iparosok körében, akik szivesen vesznek magukhoz muraközi fiukat. o Hallottunk már arról, hogy a zalaegerszegi hazafias iparosok is készségesen vállalkoznak horvát fiuk felvételére, de tudtunkkal még csak az elvi kijelentésnél maradtak, mert nincs szervezve a közvetítés. H:t tehát egyrészről az ipartestület, másrészről a muraközi tanítóság venné kezébe a közvetítést, évenként több fiút el lehetne itt is helyezni. Szóval üdvös volna a dolgot szélesebb körben is propagálni. A muraközi muukásnép magyarosításának azonban más eszközé is volna. Tudtommal a muraközi nép nagyobb osoportokban megy Steyerországba muukára. Nem l^hetme ezeknek a csoportoknak az útját Magyarország felé irányítani. Igaz, hogy nálunk kevesebb a muukára való alkalom, de talán mégis akad itt-ott magyar földön is dolog a muraköziek részére. A magyarosítás ezen az uton feltétlenül eredi mónyesebb lesz, mint bármely iskolai kényszerrel j és elismerés illeti azokat, akik a mozgalmat kezdeményezték s akik áldozatkészségükkel előbbre ! viszik. Hanna Thee Butter. Egy csomagoló papiros került a kezünkbe t ezzel a felirással: »Feinste Máchrische Hanna 1 Thee Butter :.us pastenrisirtem Ralim.c (Leg- \ finomabb morva tea-vaj, pastenrizált tejfelből.) I Első pillanatra hitetlenül néztük a papirost, i Nem mertük hinni, hogy Magyarországba és éppen Zala vármegyébe Morvaországból szállítsák j a teavajat. Hiszen annyi tejszövetkezetünk van, j amelyek mind teavajat produkálnak, hogy szinte ! képtelenség volna külföldi árut elhelyezni. Es kiderült, hogy igazunk van. Nem hoznak ' Magyarországba hannavajat, hanem innét viszik [ ki. És pedig viszik Znlavármegyéből is. Tudtunkkal csak a gógáufai tejszövetkezet által előállított vaj kerül ezen a néven forgalomba; de lehet a megyóben több szövetkezet is, amely morva vajat produkál. A gógánfai szövetkezet vaját bizonyos Max Langer ur aus Jánosháza veszi meg, aki a vajat külföldre szállítja, még pedig J eredeti« csomagolásban. A csomagoló papirt ugyanis az exporteur j adja a szövetkezetnek, amely a vajat köteles i ebbe a papirba pakkolni, külömböző nagyságú darabokban. « Az bizonyos, hogy oz a csomagolási mód rendkivüli módon eredeti. Egy kis hamisítás ugyan | van a dologban, de merjük hinni, hogy az a i küitoldi ember, aki a gógáufai vajat hannavaj gyanánt veszi meg, uem prinaszkodhatik a becsapás miatt. Mert kap legalább is olyan árut, mint a legeredetibb morvától. De mélységesen elszomorító dolog az, hogy a legjobb portékánkat is hamis cégér alatt hozzák n külföldön forgalomba s ezzel a külföldnek csinálnak ingyen és busásan jövedelmező reklámot. A magyar árut így természetesen nem ismerhetik meg a külföldön. Azt hiszik rólunk, hogy Ázsiában lakunk s ésszel fel sem érjük, hogyan kell ós hogyan lehet a világforgalomban a mi produktumainkkal versenyre kelni. Eszünk ágában sincs akár a vajszállitót, akár a gógáufai tejszövetkezetet azzal vádolni, hogy hazafiatlanságból csomagolnak ilyeneredeti módon. Pusztán üzleti érdek kényszeríti őket arra, hogy hauna vajat szállítsanak Zalagógánfáról Wienbe. Mert hát a bécsieknek volt ahoz eszük, hogy Ausztria terményeinek mindenféle eszközzel biztosítsák a piacokat és szólt évtizedekig, szól most is a reklám nagy dobja, hogy nincs párja a világon a morva ós csehországi vajnak, amelyet selyemlegelőkön élő osztrák marhák és golyvás henákok produkálnak. Úgyszólván beleerőszakolták a közvéleménybe azt a hitet, hogy Magyarországon vágómarhánál és búzánál egyebet nem kell keresni. Ausztriában egyébként is nagy az ellenszenv minden iránt, ami magyar s tervszerűen csinálják azt is, hogy amit Magyarország Ausztrián túlra szállít, azt egyszerűen meghamisítják. Mikor már Ausztriát elhagyja, senki sem tudja, hogy Magyarországból származott. Közvetítő kereskedelmünket Bécsből dirigálják. Max Langer urat épugy, mint a többit. Langer ur azután neki- | dirigálja a gógánfai és ki tudja még hány tej- I szövetkezetet, hogy csomagoljon német felirásu j papirosba, hamisítsa meg a saját gyártmányát, j tagadja meg a saját terményeit és állítson ki magáról szegénységi bizonyítványt azzal, hogy már a csomagolásnál elismeri, hogy a magyar vaj csak hanák protekcióval kerülhet piacra. iliihisszük, hogy Herr Max Langer ur aus Jánosháza szivesebben hozná forgalomba a gógáufai vajat hamisítatlan csomagokban s hazai cím alatt ; de ebben akadályozza a külföldi kereskedelem bizalmatlansága, amely nem látja szívesen azt, ami magyar. De éppen az a mi kereskedelmünk | legnagyobb bűne, hogy inkább tehetetlenül beadja ! derekát az időleges haszonért, semhogy elismoj résért, állandó piacokért s a hazai termékek | biztos elhelyezéséért küzdjön. A magyar keresI kedelem nem tudja, vagy nem akarja magát az i osztrák nyomás alól felszabadítani. A szabadon i hagyott piacokat felhasználja, az igaz; de uj 1 piacokat nem szerez. A gógánfai Hanna vaj is i a morvák hirnevét emeli s piacait erősíti, í Ha majd lezárják a határt, a magyar vaj, ha j külföldi cégér alatt dobják piacra, az áremelke- ! dést nem fogja elbirni, mert idejekorán nem biztosítottak neki hírnevet és fogyasztást. A morvák, csehek és egyéb állattenyésztő osztrákok pedig a markukba nevethetnek afelett, hogy milyen ostobán építették fel a magyarok a gazdasági függetlenség falait: nem vágtak jó előre ajtókat. A zalaszentiváni vasúti állomáson majdnem minden országos vásárkor beraknak néhány vaggon tenyészmarhát, amelyeket Morva és Csehországba szállítanak. Ott most erős akció folyik az állattenyésztés fellendítése érdekében, hogy ha felállítják a vámsorompókat, ne szoruljanak Magyarországra. Ennek az akciónak sikerét mozdítja elő Max Langer is, amikor Hanna vajat hoz forgalomba. Veszedelmes manipuláció ez, amelynek mi togjuk megadni az árát. A tejszövetkezeteknek feltétlenül ragaszkodniok kellene ahhoz, hogy a vajat magyar felírással és származási helyének megjelölésével hozzák forgalomba. Nálunk csak magyar vaj kapható. Hírek. Megyés püspökünk bórma körútja. Dr István Vilmos szombathelyi megyés püspök ur őméltósága az egész mult hetet Zalavárraegyében töltötte bérma körúton. Mult vasárnap Zaiatárnokon, hétfőn Novában, kedden Pákán, szerdán Lentiben, csütörtökön Széesiszigeten, pénteken Kerkaszentmiklóson, szombaton Letenyén bérmált; ma pedig Tótezentmártonban részesíti hiveit a bérmálás szentségében. Holnap Szepetneken, kedden Bánokszentgyörgyön, szerdán pedig Söjtörön lesz bérmálás. Szerdán a püspök Zalaegerszegen tölti az éjszakát s csütörtökön visszatér Szombathelyre. l8Íenl tisztelőiek és bérmálás. Pünkösd vasárnap és hétfőn tartandó bérmálás alkalmával az isteni tisztelet mindkét napon reggel 7 1/ 2 órakor fogja kezdetét venni s utána mindjárt a bérmálás fog kezdődni. — Pünkösd vasárnap a leányok (nők), hétfőn a fiuk (férfiak) fognak megbérmáltatni. Esküvők. Dr báró Krúchina Károly kereskedelmi min. segédfogalmazó, e hó 9-én vezette oltárhoz Budapesten a szerviták templomában Grubauovich Géza volt zalaegerszegi törvényszéki elnök leányát, Grubanovich Janka urleányt. Rauschenberger János pénzügyigazgatósági fogalmazó 10-én tartotta esküvőjét Tiborcz Lujza urleánnyal Zalaegerszegen. Erhardt Gyula, a Danubius hajógyár mérnöke 16-án vezeti oltárhoz Hangay Márta urleányt, Hangay Géza kir. erdőtanácsosnak a zalaegerszegi erdőhivatal főnökének bájos leányát. Hivataivizsgálat. Csertán Károly Zalavármegye alispánja Horváth Kálmán számellenőr kíséretében Nagykanizsára utazott, hogy ott a városi hivatalok ügymenetelét és pénzkezelését megvizsgálja. Esküdtszók. A zalaegerszegi kir. törvényszéknél 16. és 17-én esküdtszóki főtárgyalás lesz. Kisorsolt esküdtek: Zechmeiszter Viktor bérlő Náprátfa, György Ignác tanító Balatonederics, Zathureczky Márton földbirtokos Tűrje, báró Putheány Géza földbirtokos Szigliget, Varga György kőműves, H.ingay Géza erdőtanácsos, Gyarmaty Vilmos kereskedő, Kovács László asztalos, Horváth János tanító, dr. Keresztury József ügyvéd, dr. Jámbor Márton ügyvéd Zalaegerszeg, Hayden Sándor bérlő Szalapa, Horváth Jenő jegyző, Handlery Gusztáv földbirtokos Tapolcza, Horváth Lajos tanító Nyirád, Kaszás Dezső ügyvéd Köveskálla, Markovits János tanár, Hajós Mihály ügyvéd, dr Laubheimer Oszkár közjegyző, Karabélyos Elek ügyvéd Alsóleudva, Jusztusz Vladimír intéző Zalalövő, Kaszás Kálmán földbirtokos Köveskálla, dr Kovács Vilmos ügyvéd Tapolcza, Kőszeghy Kálmán földbirtokos Aranyod, Kotnyek Fergnc körjegyző Alsólendva, Szabó Dömötör földbirtokos Porszombat, Lujzer Lajos magánzó, Lang Sándor könyvelő Sümeg, Marton Edo földbirtokos Kővágóőrs, dr Kaiser Emil földbirtokos Bekeháza. — Pótesküdtek: Zsilinszky Sándor korcsmáros, Weisz Tivadar kereskedő, Takács József tanító, Schvarcz Mór kereskedő, Udvardy Vince tanár, Tivolt János magánzó, Schütz Sándor kereskedő, dr Szigethy Elemér ügyvéd, Stefanecz József kéményseprő, Paizs Kázmér m. irnok Zalaegerszeg.
