Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-26 / 13. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. április 16. A számadások mind azt bizonyítják, hogy az aggápolda alapítványi jelleggel soha sem bírt. A telek már a helyszinleléskor a város közönsége nevére kebeleztetett be. A képviselőtestület kimondta, hogy az aggápolda alapot megszünteti s az ezen cimen szereplő készpénzt a szegényalapba "beutalja. Az 1904 évi gyámpénztári számadást és mérleget a képviselőtestület jóváhagyta s azt a törvényhatósági bizottsághoz felterjeszti. A dr. Mangin Károly-féle ovodai alapítványára vonatkozó alapító levél, a volt állami szőlőtelep haszonbérbeadására s a vágóhid felé vezető uton eladott házhelyekre vonatkozó szerződések jóváhagyattak. A város nyugdíjalapja. Zalaegerszeg város pénzügyi ós jogügyi bizottsága szerdán foglalkozott a városi alkalmazottak nyugdíj szabályrendeletének tervezetével s azt hisszük, sikerült olyan megoldási módozatokat találnia, amelyek a képviselőtestület minden tagját megnyugtathatják s a szabályrendelet a bizottságok által javasolt formában megalkotható lesz. A bizottság legelső sorban megállapodott abban, hogy nyugdíjban csak rendszeresített állásra megválasztott vagy kinevezett tisztviselők és szolgák részesíttessenek. A tiszteletdíjasok, tehát a városi ügyész, orvos, bába ós állatorvos, valamint a rendőrlegónység azonban nyugdíjat ne kapjanak. Eszerint a városnak nyugdíjra jogosult tisztviselői ós alkalmazottai: a polgármester, egy tanácsnok, pénztáros, ellenőr, számvevő, adótiszt, három irnok, mérnök, városkapitány, körgyám, városgazda, végrehajtó és négy szolga. A jegyzők a megyei jegyzői nyugdíjintézet tagjai, tehát ezek a várostól nyugdíjat nem igényelnek. A jövőben megválasztandó jegyzőknek 15 nap alatt nyilatkozniok kell, hogy a városi, vagy megyei nyugdíjalaphoz akarnak járulni. A rendőrlegónység nyugdíjigénye tekintetében a bizottság egyelőre azért nem határozott, mert a közrendészeti szolgálatnak a kir. csendőrséggel való ellátása van tervbe véve. Ha a lépések sikerre vezetnek, a városnak legfeljebb négy polgári rendőrre lesz szüksége. A bizottság hangsúlyozta, hogy a szolgálatban maradó rendőrök nyugdíjigényét szintén elismeri, miután azonban ezúttal még a szükséges létszámot nem ismeri, a kérdést függőben hagyja. A szervezési szabályrendelet módosításával módjában lesz a képviselőtestületnek később is a rendőrlegónység nyugdíj ügyében határozni. A bizottság ezután azt igyekezett határozottan megállapítani, hogy a nyugdíjalap létesítésével a polgárságra mennyi teher hárul. Tekintettel arra, hogy a valószínűségi számítások nem vezettek megnyugtató eredményre, a legcélszerűbbnek látszott a hozzájárulásnak adó százalékban való kifejezése. A bizottság tehut azt javasolja a képviselőtestületnek, hogy a nyugdíjalap javára az összes állami adók 2°/

0-ának megfelelő összeget ajáljon fel. Vagyis évről-évre 2''/

0 pótadónak megfelelő összeg állíttassák b& a költségvetésbe a nyugdíjigények fedezésére. Ez természetesen nem jeienti a pótadó emelkedését mindaddig, amig a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás fedezésére akár a város egyéb jövödelmeiben, akár megtakarításokban keilő fedezet lesz. Vagyis nem 2°/

0 pótadó emelésről, hanem 2°/

0 pótadónak megfelelő összegnek a költségvetésbe való beállításáról van szó. Hogy a várost ennél az összegnél nagyobb megterhelés ne érhesse, a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a város a nyugdíjigények teljes kielégítését nem biztosítja,"hanem ha a 2°/

0 s a tisztviselők járuléka a szükségletet nem fedezi, a nyugdíjak aránylagos leszállításának van helye. Az eddigi szolgálati idő beszámítására nézve a bizottság u y módosította a tervezetet, hogy azoknak a tisztviselőknek ós egyéb alkalmazottaknak, akik tiz évnél régebben szolgálnak, 10 évet számít be; a tiz éven aluli szolgálati ;dő pedig teljesen beszámítandó. A tisztviselők hozzájárulása tekintetében a megyei szabályrendelet intézkedései fogadtatnak el; avval a külömbsóggel, hogy akik a szabályrendelet életbeléptekor 40 évesek elmultak a már a város szolgálatában állnak, kordíjat nem űzetnek, mert ez esetben az egyébként is csekély fizetés 14°/

0-át kellene levonni a nyugdíjalap részére, a mi a megélhetést tenné lehetetlenné. A hozzájárulás tehát állandóan az évi fizetés 4°/

0-a; belépési díj gyanánt egyszer ós mindenkorra a fizetés 10%-a; fizetés emelkedés esetén a külömbözet 30°/

0-a. A kordíj a jövőre nézve 10°/

0-ban állapíttatott meg. A nyugdíj mérve, az özvegyek és árvák ellátása, a nyugdíj igény beállta stb. tekintetében a szabályrendelet teljesen megfelel az állami tisztviselőkre fennálló törvénynek s a megyei szabályrendeletnek. Azt hisszük, hogy ezzel a kérdés meg' is van oldra. A polgárság ujabb terhet alig vesz magára s amennyiben ujabb megterheltetésről lenne is szó, az az aggodalom, hogy a kötelezettség fokozódhatik s a fokozás határa előre meg nem határozható, el van oszlatva. A város képviselőtestülete kimondja, hogy 2°/

0 pótadónak megfelelő összeget ad, többet nem. Ha nem volna elég, a nyugdíjigényeket kell leszállítani, mert a terhet fokozni nem lehet. Nem vitatkozunk afelett, hogy méltányos e a nyugdíjak leszállítása, vagy nem. Kényszer intézkedésről van szó. 76°/

0 pótadó mellett tudnia koll a polgárságnak, hogy mennyi terhet vállal magára, mert a 76°/o már nem messze van a végső határtól. Nem tehoti meg azt, hogy olyan kötelezettséget vállaljon, amely folyton növekedhetik. A bizottság módot keresett ős talált is arra, hogy a kötelezettség mérve fixirozva lpgyen. Á tisztviselőknek pedig legalább néhány e: er korona biztosítva lesz a nyugdíjak fedezésére. De a bizottság számítása szerint az így biztosított bevétel — a legrosszabb esetekot kivéve — nem csak arra lesz elég, hogy nyugdíjakat fedezze, hanem még tőkekópzósre is marad valami. A város terhe tehát csak csökkenhet, de nem emelkedhetik. A tervezetet mostani formájában a képviselőtestület bizonyosan el fogja fogadni s ezzel régi tartozását rója le, amelynek beváltását önmaga is sokszor sürgette, de eszközök hiánya miatt nem valósíthatta meg. Most találtak rá módot, hogy megvalósulhasson; most már csak jóakarat kell hozzá. Nemzeti ünnep. A zalaegerszegi ifjúsági egyletek mult vasárnap délután ünnepelték meg a szabadság napját. A legőszintébb örömmel olvastuk a meghívót, amely öt egyletnek a hazafias érzésben való összeforrásáról beszéit a közönséghez. Más utakon járó, más ós más célok szolgálatában álló egyesületek együtt akarták megülni március 15-ikét, mert a külömböző élethivatás, a külömböiő felfogás és szervezet elválas7,thntja őket az életben, az esztendő minden napján, de március 15-ikéuek dicsfényében egygvé kell olvadni a szívek minden érzésének a nemzeti eszme szolgálatában. Lehetnek külön jelszavaink és külön zászlóink, de március 15-én csak egy zászló loboghat ebben a hazában : a diadalmas trikolor; és egy jelszava lehet minden magyar szívnek: éljen a haza, a szabadság, egyenlőség, tsstvériség! A tiszta lelkesedós, a testvéri ölelkezós szép napja volt a vasárnapi ünnep, amelyet a kath. legényegylet, a kereskedő ifjak, az iparos ifjak a szabóm unkások és építő munkások együtt rendeztek. A rendezésből ós szer -plésből kivette a részét miudegyik egylet, de különösen elismerés illeti a vezetőket : Kun Vilmos főgimnáziumi hittanári (a kath. legényegylet elnöke), Horváth József tanítót (a kath. legényegylet karmestere), Porkoláb Gyula ág. ev. lelkészt (az iparos ifjak önképző egyletének elnöke), Balassa B nő keresk. iskolai tanárt (a keresk. ifjak egyletének elnöke), Fenyvesi Józsei" pénzügyi tisztviselőt (az egylet igazgatója), Stern Pál szabót (a szabómunkások szakegyletének elnöke) ós Baranyay Péter kőművest (az építő iparosok egyletének elnöke), akik az ünnepélyt létrehozták. Az „Arany Bárány" díszterme ezrekre menő embertömeget fogadott magába. ü,gy talpalatnyi hely sem volt üres. A karzaton is szorongott a nép. Az ünnepély a „Hymuusszal" kezdődött, a melyet a legényegylet vegyes kara énekelt Horváth József tanító vezetése alatt. Fenyvesi József sikerült megnyitó beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a magyar ifjúság a haza szeretetében mindenkor egyesül s ha kell , életét és vérét is feláldozza március szent hagyományaiért. Sipos Ernő Ábrányi Emilnek '„Glória" cimü költeményét szavalta mély érzéssel, nagy hatással. Baranyay Péter a „ Nfemzeti dalt," Stern Pál pedig Petőfinek „Egy gondolat bánt engemet" cimü költeményét szavalták. Porkoláb Gyula ev. ref. lelkész mondta az ünnepi beszédet. A szeretetről beszélt, amely március 15-ón diadalt ült Magyarországon, Mert a szeretetből fakad a szabadság, az egyenlőség, a testvériség. A haza szeretetét a szívekbe oltotta az Isten és hiába mondja valaki, hogy nincs hazája, azt a földet, amelyben őseinek csontjai porlanak, amelyen gyermek éveinek ártatlan örömeit élte, lelkében mindig hazájának vallja. A magyarnak kétszeresen kell szeretnie ezt a földet, mert nincs rokona, nincs barátja. Végleg le kell döntenie azokat a válaszfalakat, amelyeket március idusa tört keresztül. Ne legyen válaszfal köztünk; legyünk mindnyájan magyarok s leikeinkben ápoljuk a szeretet tűzét, amely megteremtette március 15-ikét. Uralkodjék minden magyar lelkén a hazaszeretet s legyen szabad és hatalmas a'haza. Szalay Samu tanító (Petőfi) és Zimicz Annuska (a nemzet géniusza) Porkoláb Gyulának „A honvéd álma" cimü párbeszédét adták elő. A költői mű telve van hazafias hévvel, magasan szárnyaló lelkesedéssel. Szalay Samu érzelmes előadása és a bájos géniusz kedves szavalása nagy hatást keltettek. Szalay még Petőfi aroát is utánozta. Sikerült Petőfi maszkja volt. A géniusz bájos, kedves jelenség s előadásán.meglátszott, hogy szíve érzi, amit ajka mond. A zárszót Kun Vilmos hittanár mondta. A hazaszeretetről beszólt az ő megszokott higgadt modorával, amely mégis lelkesít, mert őszinte és keresetlen. A dalárda a Szózatot, utána a Kossuth nótát énekelte. Az ünnepélyt társasvacsora követte, amely éjfél után egy óráig a közönség jó részét együtt tartotta. Hivatalos-rovat. i. Közhirré teszem, hogy az 1888 óvi VII. t o. 17§-a, az 1894. óvi XII. t. c. 23 §-a, az 1900. évi XVII. t. c. valamint a nagyméltóságú m. kir földmivelésügyi minister 104300/111. 2. 1901. sz. rendelete értelmében a tavaszi haszonállat vizsgálatot Zalaegerszeg r. t. város területére f. óvi április hó 16-ára tűzöm ki. A lovak vizsgálata a vásártéren április hó 16-án reggel 7 órakor veszi kezdetét ós d. e. 1/

a 11 óráig eszközöltetik. A szarvasmarha, juh, sertések vizsgálata ugyanezen napon d. u. az állatok tartózkodási helyén fog eszközöltetni. A fent hivatkozott ministeri rendelet értelmében a haszonállat vizsgálatra a következő irányelvek mérvadók: A lovak elővezetése akként eszközöltetik, hogy az egyes ál latbirtokosok állat állománya egymással ne érintkezzék. Azon állatbirtokosok, kik lovaikat a kijelölt vizsgálati helyre és időre elővezetni nem akarják, kötelesek ebbeli szándékukat a rendőrkapitányságnál a vizsgálat megkezdése előtt Írásban bejelenteni és állataikat saját költségükön a vizsgálatra illetékes állatorvos állal 8 napon belül megvizsgáltatni. Azon állatbirtokos, aki állatorvossal rendszeresen és állandóan felügyeltet állataira, nem tartozik lovait a tavaszi vizsgálat alkalmával a kijelölt vizsgálati helyre elővezetni, azokat a kezelő állatorvos köteles a tavaszi haszonállat vizsgálat határnapját megelőző 3 napon belül darabonkint megvizsgálni és az eredményt a vizsgálatot teljesítő állatorvossal közölni. A tavaszi haszonállat vizsgálat alkalmával a m. kir. állatorvos (Polgár Arnold) a már puszta szemmel is észrevehető szemhibában szenvedő és az állatbirtokosok áital a befedeztetés szempontjából kivánt megvizsgálás végett elővezettetett kancákat, főleg a szemhiba keletkezési oka, illetve átöröklő természete (havi vak) tekintetében alaposan megvizsgálni ós az eredményről igazolványt kiállítani tartozik. Az ezen alkalommal végzett ilyen vizsgálat és erről kiadott igazolvány dijmentos. Ugvancsak köteles a vizsgálatot. teljesítő állatorvos ez alkalommfd az állatbirtokos által betag vagy beteggyaausaak