Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-12 / 11. szám
8 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1905 február 26. úgy Francia- és Csehországból továbbra is nagyon csekély maradt. Azon néhány elsőrendű minőBégü tétel, mely még a magkereskedők birtokában van, az árcsökkenést aránylag nem érezte meg annyira, mint az oly sürgősen ajánlott éves lóhermag, a mely a színleg rendkívül alacsony — 140—150 korona 100 kilónként — árak dacára a rosz csiraképesség miatt vevőre nem akadt. Lucernamag. Szép világos szinti vetőmag iránt e héten jobban érdeklődtek, mert a hét elején néhány nagyobb tételt vettek meg kivitelre. Apró szemű és rosz szinü árát olcsóbban ajánlották. Nagy érdeklődés mutatkozott takarmány répamagvak valamint bükkönymag iránt is. Ez utóbbi jegyzése egy kissé csökkent. Jegyzetek nyers áruért 100 kg.-ként Budapesten: Vöröshere 140—160 K, lucerna 92—110 korona, muhar 32—33 K, bükköny 25—26 korona, baltacím 32- 33 K, répamag impregnált 80 korona, nem impregnált 72 korona. W\ A Hajnal? A zalaegerszegi izraelit* fiatalság jjmárcius hó 21-ikén jótékonycélu estélyt rendez, melynek szemenszedett számokból álló nagyszabású programmja egy orfeum keretében fogja a közöuséget a szó igazi értelmében mulattatni. Az estélyen alkalmi újság jelenik meg: A Hajnal, melynek előfizetési felhívását itt közöljük: A Hajnal nem tyukszemirtó. A Hajnal nem patentkapocs. A Hajnal nem pezsgőmárka. Mi hát a Hajnal? A Hajnal újság. A Hajnal mi vagyunk. A Hajnal az ócska újságírás kitaposott útjait elhagyta és a lenyűgözött emberiség rabszolgaságának járhatlan őserdejében uj csapásokat hasít, merész ösvényeket vág, miként a napot megostromló kőszáli sas, vagy a tölgykirályt megőrlő féreg gyilkosa, a zöld harkály ... na hát, így! Mi a mély horkolásából ébredező hnzafiság hajnala vagyunk. Minden izében uj, modern újság. Hirdetéseink, melyeket ügyesen rejtüuk el a különböző rovatokban, formájától fogva, egészen nyomdaberendezésünkig, melyet soha nem fogunk megfizetni, minden tekintetben aj utakon járunk. Le a régi sablonokkal, le a régi bálványokkal! A Hajnal minden más lapot 36 órával megelőzőleg jelenik meg. Tehát a 21-én megjelenő dísz-szám közölni fogja az összes 22-én történt eseményeket. A Hajnalnak több rovata lesz, mint az eddig ismert legnagyobb világlapnak. Szerkesztői üzeneteinkben előfizetőinknek ingyen adunk felvilágosítást az emberi ismeret minden ágára vonatkozólag: irodalom, kutyaidomítás, közgazdaság, divat stb.-re nézve, miért is fölöslegessé válik a Pallas-lexikon, melynek áráért negyedévig járathatja kiki A H íjnait. A Times iskolába fog járni lapunkhoz. A Botfa-Herald azt irja a hajnalról, hogy „nocliniedagewesenebbet még nem látott a világ." Ha lapunkhoz a papirt és időt nem ugy lo^jók, nem adhatnék A Hajnalt ilyen olcsón. A Hajnal pártoktól és kormánytól független, nem áll klikkek uralma alatt. Mi tiz koronának (még elfogadjuk a régi tiz koronást) készpénzben való lefizetéseért feldicsérünk vagy — megrendelés szerint — legyalázunk bármely személyt, pártot vagy intézményt, mert el vűoÍv a szabadság, egyenlőség, csekély haszon, nagy forgalom. Azért hát zászlónk alá sorakozzék, a ki a haladás barátja. Az éjszakának vége, derül már a hajnal. Fizessetek elő A Hajnalra, nem után, csak előre, hős magyarok. De mindenek fölött dísz-számot vegyetek. A ki vesz, annak lesz, a ki nem vesz, azt kiszörkesztjük a „Szégyeljók magukat a következők" rovatunkba éa kiderítjük róla, hogy az öregapja a kormányra szavazott. Csak előre fizessetek, hős magyarok, csak előre! Mert előfizetőinknek húsvétra rendkívül értékes meglepetéssel kedveskedünk. Most csak annyit árulunk el, hogy a felette elmés szerkezetű dísztárgy minden művelt család asztala alatt elfér, sőt összehajtva mellényzsobben hordozható gyorstüzelő ágyút képez, mely egyszersmind zenélő óra és gyermekkocsi egy személyben, Bátran állíthatjuk, hogy ennyit még egy napilap 6em mert ígérni. Előre fizessetek tehát hős magyarok, csak előre! A Hajnal előfizetési ára: tetszés szerint; bolti ára kétszer annyi lesz. A jótékony célra fordítandó előfizetést, melyet Breisach Sámuel ur elfogad, hirlapilag fogjuk nyugtázni. A rózsa. (4) Drezda mellett Pliniszben van Európa legnagyobb kamélia bokra, mely 160 éves, 50 láb magas és minden évben átlag 40 ezer virág van rajta. Rózsát hord a katona sapkáján, a vőlegény mellén és a bálba menő leány keblén. A rózsás ajkak mosolyának sok kemény szív hódolt már meg. Rózsapir borítja a kis szende arcot, ha kedvese szerelemről beszél és válasz helyett egy rózsát — a szerelem jelképét — nyújt neki. Vannak rózsafüzérek, kik a sok templombajárás és imádkozás következtében, mint Illés próféta, élve jutnak a meny országba. ők legalább ezt hiszik. Népdalaink majd mindegyike a rózsáról szól. Például: Rózsabokorban jöttem a világra, nem dajkált az édes anyám hiába . . . Nem anyától lettél, rózsafán termettél . . . Kalapomnál párosával a rózsa . . . Rózsa nélkül nem is fa a rózsafa .. . Kortesnótáinkban is előfordul a rózsa. Az alispán kalapomhoz rózsát tett . . . Most is ott van, hogy ha még el nem veszett ... 6 így tovább. Divatban volt a mult évben a rózsa és a méh cimü uj dal. A rózsa nagy szerepet játszik a heraldikában, a hol szigorúan ügyelnek arra is, hogy melyiknek hány levele van. A régi zsidóknál is nagy becsben részesült a rózsa. A zsidó irodalomnak nem agy művelője emlékszik meg róla, mint a virágok királynéjáról. Nevezetesen Salamon király az általa irt „Énekek énoke" cimü örökbecsű munkájában, ennek 6. fejezetében a völgyekben nyiló rózsákról tesz említést s megjegyzi, hogy ezek becsesebbek a hegyeken nyílóknál, mert a nap heve nem szívja annyira ki nedvüket. Ugyancsak ott emlékszik meg a kedvesről, a ki rózaaberkekben, rózsaligetekb«n sétál. Majd odább mondja, hogy a kedves a rózsás kertbe szállt le. Ez a mű 1036—978 közt, a mostani időszámítás előtt, tehát legalább is 2000 évvel ezelőtt Íródott. Salamon király egy másik munkájában a szép beszédes ajkakat a rózsához hasonlítja. Hoaea próféta, a ki Kr. e. 809-ben ólt, népéről azt mondja, hogy olyan, mint a rózsa, mely tövisek közt virít. Salamon király világhírű palotájának oszlopait rózsadiszítések ékesítették. Egy keleti fejedelem parancsot adott egykor kertészének, hogy kertjét különböző növényekkel ültesse be. Ez ültetett, a mit csak tudott. És mikor a fejedelem egy napon megtekintette a kertet, nem talált abban semmit, a mi figyelmét lebilincselte volna. Már-már parancsot adott az egésznek a kiirtására, mikor egy szál rózsát pillantott meg. Ez annyira megnyerte a tetszését, hogy nyomban kiengesztelődött. így beszéli ezt el a „Midras". A nők ajkát egy másik héber iró a rózsához hasonlítja, mely mézet rejt magában. Csakhogy végtelenül kár, hogy veszedelmes közelségben van tövises nyelvük. Ismerjük Hymen rózsaláncait, melyek néha könnyűek, néha pedig ólomsulylyal nehezednek vállainkra és loroakadással fenyegetnek, vagy az őrületbe visznek. Én valamennyi nó't rózsának tartom, azzal a megkülönböztetéssel, hogy vannak olyanok, kiknek tövisei szúrósabbak; mig ellenben olyanok is vannak, kik a töviseket mézbe mártva éreztetik. El Muttavekil szultán nagyon kedvelte a rózsát és megszámlálhatatlan faját tenyésztette óriási palotájában. Kedvenc szójátéka volt: én vagyok a szultánok királya, a rózsa pedig a virágok királynéja, illik tehát, hogy baratságot tartsunk. Dsaininak, az Oriena hires költőjének állítása szerint a kelet egy királyságában egykor oly törvény létezett, mely szerint az, a ki egy herczegnőnek rózsát ajándékozott, kívánhatott ajándékáért akármit. Azt azonban nem mondja a szellemes költö, hogy a herczegnő köteles volt e az ajándékozó kívánságát teljesíteni. Általános hit hogy minden rózsának van illata ; azonban Japánban tenyészik ogy faja a rózsának, melynek szokatlan sűrű nyílásai miatt sokvirágu nevet adtak; ennek nino» illata. Ilyen nálunk a vörös futó rózsa, a zöld moha rózsa és a szomorú rózsa. Angliában, a yorki grófnak kertjében a rózsaháboiuk óta, melyek 400 év előtt dúltak, ma ia tulnyomóak a fshér rózsák; a lancasteriekben pedig a pirosak.— Kircher Athanaz elbeszélése szerint Krisztina svéd királynő 1657-ben hamvaiból költött ki egy rózsát légmentesen elzárt üvegben. De biz ez csak mese. Nemzeti büszkeséggel mondhatjuk el, hogy nincsen párja mesze földön rózsák dolgában a budapesti Margitszigetnek, mely minden juniusban egész virágtenger, rózsák ocoánja sziromfokaival és hullámaival. A levelek zöldje kellemes mélység, a földszin vidáman ringó pirosfehér habtömeg. A szinek árnyalata ugyanaz, mint a napsütötte tenger azivárványjátékáé, a mint a kristályos barázdák megtörik a fehér világosságot. Tenger, a mely illatos, melynek a lehellete mézes és balzsamos; s a melynek szemlélése vidám húrokat rezegtet a azivben, lélekben. Nemrégiben olvastam, hogy a budapesti városligeti iparcsarnokban megtartott virág-kiállitás különlegességét egy uj rózsa képezte, mely Magyarországon magból neveltetett. E rózsa Emich Gusztáv lipótmozei kertjében látta meg a napvilágot és az annyira kedvelt éa keresett Teahybridekhaz tartozik. Szakadatlanul nyilik kora tavasztól késő őszig; virágai hasonlíthatatlanul szépek, csakhogy szirmai merevek. Igen tartós, felnyílt állapotban több napig eltart a legforróbb napban is; teljes kinyílt állapotban porodáit nem mutatja, a mi sok szép rózsának csökkenti a hírnevét. Nezetes Loynti arab utazó által birt rózsa. E jámbor musulman Keletindia egy városában állítólag olyan rózsát látott, melynek sziromlevelein fehér betűkkel e szavak voltak olvashatók: „Nincs más Isten csak Allah ós Mohamed ennek az apoatola. Abu Bekr nagyon igazságszerető, de Omán rágalmazó". Sőt, mint mondja, még a ki nem feslett bimbók ia, melyeket megnyitott, mind e feliratot viselték. Ez már igazán felekezeti rózaa volt, a milyent gyanús szem láthat. Különösnek tűnik föl, ha megemlítem, hogy európai hirü tudosok fáradoznak azon, hogy a rózsa alakjainak az összetartozását ós csoportolását rendszerbe foglalják. Hogy az éghajlat és kezelés mennyire befolyásolja a rózsát, bizonyítja, hogy a Kínában tenyésző Bakszia rózsa, meiy szokatlanul tüskés, szikkadt hazájából a mi nyirkos levegőjű üvegházunkba plántálva tűskétlenné, fegyverzetlenné válik. A különböző rózaafajok számát eddig nem tudták pontosan megállapítani, bár sokan foglalkoztak ezzel. A legnagyobb számot, 600-at Stendjl határozta meg. Rózsát találunk az egész földkerekségén. Több faja tenyészik nálunk ia, másuti is a vadonban. Ezek közül legiamerttebbek az ecetea,-pipacs, orvosi vagy tarka rózsa. Ausztrália némely szigetcsoportján kertkeritések gyanánt nevelik, mint nálunk a gledecsiát, vagy az akácot. Gyakran olvashattuk, hogy Karácsonyi Guidó gróf hazánkban rózsaieány erénydijat alapított. Ezt évenkint egy, minden tekintetben kifogástalan erkölcsű, férjhez menendő leánynak szokták adományozni. — Az ilyen rózsalányok elnyeréséért a fiatalságnak egész csapata kel versenyre egymással; s ugyancsak boldognak érzi magát, aki, mint győztes a rózsaleányt meghódítja. Nemcsak azért, mert rózsaleányt nyer, hanem mert össze vau kötve az úgynevezett „nervus nerum gerendarum" mai, a mi a mai számító világban főszerepet játszik: egy osomó 100-as banknótával. Az erénydij ugyanis 2000 korona; a melyből a rózsaleány 1200 koronát kap, a 800 korona padig a kiházasitáai s a mulatság költségeire jár. Ismétlem hogy én minden nőt rózsának tartok. Es élénken sajnálom, hogy nem rendelkezem annyi rózsa fölött,, hogy szég olvasónőim mindegyikét egy rózsacsokorral lephetném meg. Kardos Sámuel.