Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-01 / 1. szám

XXIV. évfolyam Zalaegerszeg, 1905 január I. I. szám. Előfizetést cJlj : EéiSez évre . 10 K — f. Fél évre . . 5 — f. Negyed évre. 2 K 50 {• Egyes aziím ára 20 fillér Hirdetmények s 3 h::füibos petitsor ejryszei ÍG fillér, többszöri hirdetésnél 14 fillér. A lap szellemi részét illtető közlemények :i szerkesztéséthez (Wlas'sics-utca 52. sz.i, áz anvaei részét illetfi közlémények úedig a kiadóhivatalhoz (tljviíros-uiea V5. tiz. küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALA EGYEI HÍRLAP politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. Baldog uj esztendőt. Az ember a végtelen időt esztendőkre osztja, hogy felmérhesse azt az arasztnyi létet, amelyet e földön él. És amikor egyik év a másikat váltja, a határkőnél megáll egy pillanatra eltemetni a multat csalódásaival, hazugságaival, bűneivel és boldog uj évet kiván, amelyben több legyen az igazság, az erény, a boldogság. Mikor egymásnak boldog uj esztendőt kívánunk, mind úgy érezzük, hogy amit a mult számlájára Írhatunk, az csak veszteség; a jövendőtől reméljük, várjuk a jobbat. És évről-évre ez az érzés uralja a lelkeket, valahányszor az évek felváltják egymást. Mert az évek eleje és vége csak naptári dátum, egy pont a végtelen időbei amely nem változtathatja meg az élet örök evolúcióját. Az egyik esztendő örökségül hagyja a másiknak a maga hazugságait, csalódásait, bűneit, kevés igazságát s kevés boldogságát. Az uj év azonban az emberek szemében a leszámolás terminusa. Számot vet magával a számító ember: mi történt a múltban s mit várhat a jövendőtől. Keresi a tanulságokat, amelyek egy esztendő tapasztalatain keresztül szűrődtek le; keresi a vezető eszméket, amelyek megsegíthetik, megerősíthetik a jövőben. Az apró ázalagnak egy vízcsepp egész világ, amelyben harcokat, heves küzdelmeket él át. Létét percekkel mérheti csak fel s életének eseményei mind lezajlanak egy kis vizcseppben, amelyet a napnak egyetlen sugara felszív. Es mégis az ázalagnak élettörténete van. Nem érzi, hogy féreg, olyan apró, hogy szem meg nem láthatja, kéz meg nem foghatja. Azt hiszi talán, hogy középpontja egy nagy világnak, amely egyedül érette létezik; azt hiszi, hogy a tenger azért van, hogy táplálja, szolgálja a legapróbb parányi élőlények megszámlálhatatlan miriádjait. Az ember, az erővel, az ésszel és öntudattal megáldott, a maga vizcsvppjének hatalmas ura. Életének na \y története van, amelynek periódusait esendőkkel méri. Hát számoljon le mindenki a maga vizcseppjének történetével, elmúlt esztendejével. Mi most nem a parányokkal, a vízcseppek lakóival, hanem a tengerrel foglalkozunk. Vonjuk le a tanulságokat nemzeti életünk elmúlt esztendejéből; azokat a tanulságokat, amelyek ennek az örökös hányattatásban és izgalomban élő nemzetnek okulására szolgálhatnak. A mi társadalmi és politikai életünk tele van boldogító teóriákkal. Az elmúlt esztendőben a gazdasági megerősödés elve állott a harcvonal elején. De csak elméletben. A gazdasági megerősödésre való törekvés impozánsan nyilatkozott meg egy hatalmas társadalmi óhajban. Elismertük, hogy gazdaságilag megerősödni annyit tesz, mint biztosítani a nemzet boldogulásának, fennmaradásának feltételeit. Igaz, hogy a megvalósítás fel nem nagy lépéseket tettünk. De ránk nézve már az elmélet megerősödése is sokat jelent. Mert voltak idők, hogy a gazdagságra való törekvést igazi magyar gőggel, amelyet hadban diadalmas eleink még Ázsiából hoztak magukkal, mélységesen lenéztük. Ma már azonban a tejjel-mézzel folyó Kanaán fiai kezdik érezni, hogy igaza volt annak az osztrák államférfiunak, aki száz esztendővel előbb belátta, hogy a borban, búzában, baromban való bőség még nem jelent gazdagságot s Magyarországot könnyen bele lehet fullasztani a saját zsirjába. A gazdasági megerősödés egyetemes nemzeti cél. De nálunk már ugy szokás, hogy mindent politikai kérdéssé tegyenek, ami azután pártok fegyverévé tette a nagy / gazdasági kérdéseket. Es ez még nem jelentheti azt, hogy ne lehessen ezt az országot erős gazdasági alapokra fektetni. Bárhogyan belekapaszkodjék is a politika, akárhogyan igyekeznek is a boldogulás feltételeitől megfosztani a nemzetet, az idők szelleme legyőzi az akadályokat. A mult esztendő legnagyobb tanúsága az, hogy Magyarország legelső szükséglete: az anyagi megerősödés. A napi politika eseményeiből sok keserű emléket és sok aggodalmat viszünk magunkkal a jövő esztendőre. De fásultságot is, amely ezt a politizáló nemzetet elfogta. A botrány nem lelkesít, hanem megöli a hitet. A mai , politikai élet pedig csak botrányokkal és nem komoly munkálkodással van tele. Ezek a politikai harezok, a hatalmi kérdések körül való tülekedések pedig megmételyezik a társadalmi életet is. Konkolyt szórnak a nép közé s visszavonást szítanak fent és alant. A politika leköti az erőket s nem előbbre visz, hanem újra és újra visszavet bennünket. Nem elvek harczolnak, hanem elkeseredett ellenfelek küzködnek a hatalomért; tobzódik a demagógia s orgiákat ül az osztálygyülölet. Ezekkel a tanulságokkal lépünk át az új esztendőbe, amely nagy küzdelmeket és viharokat rejt magában. De ne legyünk kishitűek. Ezerszer váltotta fel már egyik év a másikat; megküzdöttünk sok vésszel és viharral. Kibirjuk ezt is, ha segít a magyarok Istene. Ebben a reményben kivánunk boldog új esztendőt. Választási mozgalmak. Immár bizonyos, hogy a képviselőházat január 4-én feloszlatják s január végén választások lesznek Magyarországon. Nem hisszük, hogy sokan legyenek, akár választók, akár jelöltek, akik örömmel néznének a keserves téli választások elé. Izgalommal van tele az ország s az izgalmat még növelik azok az esélyek, amelyeket az időjárás szeszélye, a késhegyig menő politikai ellentétek előidézhetnek. Ezekért feleljenek azok, akik ezt a helyzetet megteremtették. Zalavármegyében különösen okunk van félni a téli választásoktól már azért is, mert kerületeink túlságosan nagyok s geográfiai fekvésük olyan, hogy a népnek nagy áldozatába kerül a politikai jogok gyakorlása. Nehéz napok előtt állunk azért is, mert a mi népünk könyen izgatható. Ősi magyar nép, amelynek keblében könnyen lángra lobban az indulat s tömegbe verődve hamar féket veszít. Jlis ezt a népet még rendszeresen izgatják, heccelik választások idején. Mert a nép fékvesztett indulata politikai tőke, amelyet sokszor fel lehet használni. Majdnem szerencséről beszélhetünk, hogy a választási mozgalmak nem' kezdődnek nagyon korán. Még eddig hire hamva sincs a mozgolódásnak. Képviselőink — úgy látszik — biztosra veszik a kerületeket; legfeljebb csak azt várják, mutatkozik e ellenjelölt a látó határon. Ezideig egy kerületből sem hallottunk hírt választási mozgalmakról. Az összes hirek csak találgatások, jósolgatások. Jósolni mindig könyü s Zalavármegyében az eddigi tapasztalatokon okulva, nem nehéz előre megmondani az eredményt. Meglepetések Mai számunk IO oldal.