Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

1904. október 16. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 közélet terén a nép érdekében kifejtett nagy­eredményű munkásságára. A lelkes szavakra hosszú élénk éljenzés fakadt föl a szivekből. A főispán melegen megköszönte a szeretetteljes fogadtatást; elhárítva a múltnak érdemeit, a bizodalmat ugy tekinti, mint zálogot arra nézve, hogy tevékenységével a rábízott nagy föladatnak megfelelve, vármegyénket minden téren a virágzás fokára emelni teljes erejével munkál­kodik. Ebbeli munkájában legelsőben is a nép anyagi jólétének emelésére iparkodik, mert evvel elválaszthatatlanul (ígybeforr népünk szellemi és erkölcsi emelkedése is. Ezután kitejtve e hármas irány szoros egybefüggését, kérte a küldötteket, hogy a teljes siker érdekében ne csupán bizal­mukkal tiszteljék, szeretetükkel ajándékozzák meg, hanem legyenek odaadó munkatársai is, hogy a közgazdasági és szociális kérdéseket együttesen, vállvetett erővel olyképpen tudják megoldani, hogy ez szeretett vármegyénknek és népének boldogságára váljék. Ezután a küldöttség bemutatkozott, majd kocsira ülve robogott vissza a városba. Itt a díszkapunál a helybeli tűzoltóság, a kath. legényegyesület tagjai s óriás közönség riadó éljenzéssel fogadta a főispánt, aki a nép sorfala között a városházára hajtatott. A főispánnál tisztelegtek: a város képviselő­testülete, a kath. papság, izr. hitközség, a kir. járásbiióság birói kara, a kir. adóhivatal tiszt­viselői, a tűzoltó egylet, az iskolák tanárai és tanítói. A kiállítást a főispán személyesen nyitotta meg, Hayden Sándornak, mint a Sümegvidéki gazda kör elnökének üdvözlő szavai után. A kiállítás területe diszkapuval, zászlós árbo­cokkal volt körülvéve. A felhajtás nem volt nagy, mert az őszi mezei munkára alkalmas idő a kisgazdákat visszatar­totta. Az anyag minősége azonban tűrhető. A szarvasmarha állomány nyugati fajta, simmentliáli jelleggel. A biráló bizottság a következő díjakat osz totta ki: a) Tehenek: 1. Nemes Ferenc (Rigács) 5U K, Il-ik Dancs Gábor (Mihályfa) 30 K, Ill-ik Varga János (Kisvásárhely)'20 K, IV-ik László Károly (Rigács) 15 K, V-ik Dezsényi Ferenc (Bazsi) 15 K, Vl-ik Csencz József (Hosztót) 15 K. A három utóbbi egy-egy orrington kakast is kapott. b) Bikák: Forintos Károly (Mihályfa) 50 K és egy törzs baromfi. c) Növendék üssük: I. Felker József (Kis­vásárhely) 50 K kakassal, Il-ik Kövessy József (Kisvásárhely) 30 K, Ill-ik Nagy Károly (Bo­dorfa) "20 K, IV-ik Bolla János (Rigács) 15 K, V-ik Dezsényi Ferenc (Bazsi) 15 K, Vl-ik Koszéi János (Óhid) 15 K kakassal, VH-ik Szita János (Tűrje) 15 K. d) Növendék bikák: I-ső Marton Károly (Mihályfa) 30 K, Il-ik Dancs Gábor (Mihályfa) 20 K. A nagyobb gazdák közül a következők nyer­tek kitüntetést : Aranyoklevelet Lázár József Szegvárról. Ezüst­oklevelet Mojzer József, Zschiesche Józsefné Sümegről, Böhm Vilmos Csabrendekről, Linter Gyula Ukkról. A biráló bizottság Lohonyai Elek mihályfai körjegyzőnek az álattenyésztés emelése érdeké­ben kifejtett működéséért elismerő köszönetét nyilvánította. A díjazások kihirdetése után Illés Rafael lel­kes beszédet intézett Hertelendy Ferenc főispán­hoz. Köszönetet mondott a kormánynak és a főispánnak, mint az anyaegyesület elnökének, hogy a nyújtott díjakkal a kiállítás megtartását lehetővé tették, fejtegette az állattenyésztés ki­váló fontosságát s szivből fakadt szókkal kérte a gazdákat, hogy cselédeikkel emberségesen bán­janak, akik ezt bizonyosan hűséggel és odaadó munkával fogják viszonozni. Beszéde végén ese­dezett a Mindenhatóhoz, hogy árassza áldását a vármegye főispánjára, nyújtsa hosszura életét, hogy dolgozhassák Zalavármegye népének és gazdaközönségének felvirágoztatására s kérte: viseltessék tovább is szerető gonddal a sümeg­vidéki gazdakör iránt. A lelkes szavakat zajos éljenzés követte. A főispán válaszában hangsúlyozta, hogy a gazda­kör munkásságát mindig figyelemmel kisérte, eredményét szívesen méltányolta s ezután is támogatni, segíteni kedves kötelességének ismeri, mert tevékenysége üdvös, szép és hasznos: a ; nép jólétének emelése. Viszont kérve a kör támogatását, a kiállítást bezárta. ! A kiállítás után 100 terítékű bankett volt, | amelyen a legjobb hangulat uralkodott. A fő­! ispánra Hayden Sándor gazdaköri elnök emelt j poharat egy kitűnően sikerült beszéd kiséreté­i ben. Hertelendy Ferenc megköszönte a szives I fogadtatást s ismételten viharos lelkesedést kel­tett lelkes és közvetlen beszédével. A közönség hat óra után oszlott szét. Alsólendván hasonló ünnepélyességgel fogad­I ták a főispánt. A vasúti állomásnál küldöttség 1 várta. Az üdvözlő beszédet Isoó Ferenc mondta, amelyre a főispán meleg hangon tartott választ adott. Az állatdíjazást a kedvezőtlen időjárás miatt a „Korona" szálloda udvarán tartották meg. A kiállítást a főispán megnyitván, a biráló bizott­ságok megalakíttattak, A felhajtás meglepően nagy és kiválóan szép volt. Szembeötlő a haladás az állattenyésztés terén. Itt is a nyugati fajtát tenyésztik. A szimmentháli keresztezés a főtipus. Különösen szépek voltak a bikák. Kisgazdák által nevelt olyan szép pél­dányok hajtattak fel, hogy büszke lehetne rájuk bármely hírneves uradalmi tenyészet. Az alsó­lendvai járásban a kisgazdák közül sokan fog­lalkoznak tenyészállat neveléssel s természetesen ki is fizeti magát a fáradság, mert az állatok szépek, jól fejlettek. Harmincnál több bikát vezet­tek a biráló bizottság elé, amely örömmel tapasz­talta a józan iparkodást, az állattenyésztés fej­lődését. A díjazásról bővebb értesítést még nem kap­tunk ; a jutalmazott gazdák közül csak Szolarics Gergely nevét, hallottuk. Értelmes gazda, aki nem csak gonddal és szorgalommal, hanem áldo­zatkészséggel és szakértelemmel rendezte be gaz­daságát. Olyan bikát állított ki, hogy a sok szép állat között is kivált. Tehenével és egy üszővel is első díjat nyert. A biráló bizottság egyhangú véleménye szerint Szolarics Gergely állattenyész­tése kisgazdák között mintaszerű. Alapos kilátás van arra, hogy az alsólendvai járás szarvasmarha tenyésztése még jobban fog emelkedni, mert az anyag s az iparkodás nem , hiányzik. Megelégedésének és elismerésének ller­I telendy Ferenc főispán, mint a Z. G. E. elnöke is kifejezést adott. A kiállítás után népes társasebéd volt. A fő­ispánra Fuss Nándor ürített poharat s úgy a felköszöntő, mint a főispán válasza élénk lel­kesedést keltett. A sikerült napra szívesen gondolnak vissza úgy az alsólendvaiak, mint vendégeik. I Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. \ A zalavármegyei m. kir. államépítészeti hivatal i a nagykanizsa—tapolczai állami közút 28—39. | kin. szakaszán levő 35. számú fahidnak 11.221 j korona 63 fillér költségelőirányzati összeg erejéig ] való helyreállítására pályázatot hirdet. Az ajánlatok folyó évi október hó 17-ig nyuj­tandók be. A részletes feltételek a fentnevezett hivatalnál Zalaegerszegen tudhatók meg. Sopron, 1904. évi szeptember hó 17 én. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. j | Hírek. Városi rendkívüli közgyűlés. Zalaegerszeg r. ; t. város képviselőtestülete szeptember hó 29-én ! rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen felterjesz­j tést tett a belügyminisztériumhoz aziránt, hogy i a hátralékos anyakönyvi államsegélyt utalványozza ki; módosította az árvaszéki szabályrendeletet. Bauer Antal szombathelyi műépítész az esetleg építendő pénzügyi palota terveihez vázlatokat készített abban a reményben, hogy az építésre i megbízást kaphat. Ezen vázlatok elkészítéséért | 1120 korona tiszteletdíjat kért a tanácstól, miután .; azonban a tervek elkészítésére mogbizást nem kapott, a tanács a kérelmet elutasította. Bauer a tanács határozata ellen felebbezést adott be, de a közgyűlés a tanácsi határozatot helyben hagyta. A közkórházi szabályrendelet megalkotására a belügyminiszter a várost felhívta. Miután a kór­ház megyei vagy városi jellege az ujabb miniszteri rendeletekben szabatosan megállapítva nincs, jóllehet a belügyminiszter korábban a kórházat | városi kórháznak jelentette ki, a közgyűlés a i szabályrendelet megalkotása előtt felír a belügy­minisztériumhoz, hogy a kórház városi jellegét ismerje el. Hartl István volt városi szállásmester­nek állásába való visszahelyezés, vagy kegy díja­zás iránt előterjesztett kérelme el utasíttatott. Wapli Józseffel egy házhelyre vonatkozólag kötött adásvételi szerződés jóváhagyatott. Simontly Gyula kórházi gondnok tiszti biztosítékának megváltoz­tatását a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Kimondta a közgyűlés, hogy a tanács a tisztvi­selőknek indokolt esetekben három havi fizetés­nek megfelelő előleget adhat. Simonfiy Lajos írnokot katonai szolgálatának idejére a közgyűlés szabadságolta. Az október hó 1-én tartott képviselőtestületi ülésen az iskola-bizottság és tanács előterjeszté­sére elhatározta a képviselőtestület, hogy a felső kereskedelmi iskolának végleges meghagyása tár­gyában feliratot intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez s a kérvényt küldöttségileg adja át. A polgári leányiskolái épület számára telket és 30.000 koronát szavaztak meg s kérni fogja a felső kereskedelmi iskola ügyében eljáró kül­döttség a minisztert, hogy a várost szorult anyagi viszonyait, valamint azt a körülményt, hogy a város kulturális évi kiadásai 32°/ 0 pótadót igé­nyelnek, figyelembe venni a polgári leányiskolái épület felállításához a város megajánlott hozzá­járulásán kivül szükséges összeget államsegély­kép adni kegyeskedjék. Ugyanezen küldöttség megkeresi a honvédelmi minisztert az iránt, hogy a honvéd lovasság, továbbra is városunkban maradhasson; továbbá a kereskedelemügyi minisztert a vasúti össze­köttetés helyesbítése, a kisfaludi fűtőháznak Zalaegerszegre leendő áthelyezése, valamint vala­mely iparvállalat létesítése tárgyában. A küldöttség vezetésére a vármegye főispán­ját kérik fel. A képviselőtestület tudomásul vette, hogy a kincstár a várostól bérelt szőlőtelep bérletét fél­évi időköz figyelembe vétele mellett felmon­dotta. A közigazgatási bizottság határozatát, mellyel Neszelej és Kaszaházának iskoláztatás tekinteté­ben Zalaegerszeghez való csatolását kimondotta azzal, hogy a városnak 10°/ 0 iskolaadót tartoz­nak fizetni, a képviselőtestület a városi tiszti ügyész utján megfelebbezi. Zalavármegye közegészségügyi bizottsága októ­ber 3-án d. e. 9 órakor a vármegyeház gyűlés­termében ülést tart az egészségügyi bizottság elnökének megválasztása tárgyában; ugyanezen ülésen a letenyei járásorvosi állásra beadott kérvé­nyek figyelembe vételével az 1876. évi XIV. t.-c. 161. és 155. § a értelmében a kinevezésre előterjesztést tesz a bizottság. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Farkas Ferenc és Kristóffy Kálmán zalaegerszegi pénz­ügyi számtiszteket számellenőrökké végleges minő­ségben kinevezte. Mérnöki kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Pásthy Károly zalaegerszegi fizetéstelen segédmérnököt fizetéses segédmérnökké nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Vörös György zalaegerszegi számellenőrt saját kérelmére Szatmármegye csengeri járásába helyezte át, Lónyay József számtisztet pedig Biharmegye nagybajomi járásába számellenőrnek nevezte ki. Gyászhir. Városunknak egy közbecsülésben álló polgára, a kereskedő osztály tevékeny tagja, Rechnitzer Lipót vaskereskedő mult szeptember hó 30-án reggel 9 órakor 83 élet évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Rechnitzer Lipót nemcsak felekezeti, hanem a város köz­ügyeinek intézéséből is kivette a maga részét. A helybeli zsidó szent egyletnek (Chewra Kadischa) három évtizeden át buzgó elnöke, a zsidó hitköz­ségnek pedig egy emberöltőn át oszlopos tagja volt. Az elhunytat nagy számú családján kivül a helybeli szegények is siratják, kik a jótékony emberbarátban gyámolitójukat és istápolójukat viszítettók el. Temetése ma délután 3 órakor lesz. Halálozás. Mult hó 23-án Németh Dávid bollaliidai földbirtokos hosszabb szenvedés után 85 éves korában meghalt. Az elhuayt érdekes múltra tekinthetett vissza. 1819. december 30-án Kemeneshőgyészen született s miután Sopronban néhány osztályt végzett, Magyargencsen (Vasm.) mészáros-korcsmáros mesterséget kezdett tauulni a mint ilyen később Pestre került. Itt 1843-ban

Next

/
Thumbnails
Contents