Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-28 / 35. szám

1904. szeptember 18. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap< 3 tőén szaporodik s az apák, anyák egykedvűen vesznek tudomást gyermekeik bukásáról. A paraszt luxus, a kendőző szerok nem csak erkölcsi romlást szülnek, hanem rengeteg pénzbe is kerülnek, amit a cselédbór és pógári foglalkozás nem bir meg. A menyecskék, lányok tehát más foglalkozás után látnak. Beállnak a Yenus vulgivaga céhébe és szomorú adatokat lehetne szerezni arról, hogy hányat törzskönyveznek a kórházakban piros cédulákon, hányat ápolnak az állam költségén. És mikor ezek az erkölosi fertőbe siilyedt szerencsétlenek gyermeknek adnak életet, azon már rajta van a bibliai átok. Mert megboszulja magát az anyák bűne negyedíziglen. Falvaink népét pusztítja a titkolt kór, amelyekről beszélni nem szabad s bizonyos tekintetek, nézetem szerint álszeméremi tekintetek nem engedik meg azt, hogy e helyen bővebben szóljak az egyiptomi csapásról, amelyről mindenki tud, de senki sem képes pusztításának elejét venni. Az erkölcstelenség terjeszti, az ostobaság a kuruzslók karjaiba dobja a nyomorultakat s a degeneráció veszedelme fenyegeti a népet. Nincs olyan drákói szigor, amely túlhajtott volna a veszéllyel szemben, fájdalom azonban az erkölcsi züllésnek alig áll útjába valaki. Még a várokban, a rendőrség szemeláttára is, szabadon folyik az üzlet. A falu népét pedig ki őrzi? A papiroson maradó rendeletek halmaza. Az év története. Zalavármegye alispánja a szeptember hó 11-én tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé kimerítő jelentést terjeszt, amely a vármegye közállapotait behatóan tárgyalja. A jelentés egyes fontos részeit a következőkben közöljük. Közegészségügy. A felnőttek közegészségi állapota az év I. felében általában igen kedvező volt; a tavaszi és nyári száraz, meleg időjárás károsan nem befolyásolta a lakosság egészségi állapotát. Legtöbbnyire csak a lógző szervek hurutos bántalmai és váltóláz észleltettek. A gyermekek közegészsége szintén a legkedvezőbb volt, a fertőző kórok száma a lehető csekélyre apadt. A perlaki, csáktornyai és alsólendvai járásokban tájkórosan, a többi járásokban szórványosan előfordult trachoma összesen 2635, gyógyult 754, véglegesen távozott vagy elhalt 62, további kezelés alatt maradt 1819. A trachoma kezelését teljesíti: 1 járási-, 4 kör-, 1 közeégi- és 2 állami trachoma orvoe. A súlyos vagy otthon el nem különíthető és a rendelési órákon meg nem jelenő betegek pedig a perlaki és alsólendvai állami trachoma vagy a vármegye két közkórházában helyeztetnek el megfelelő ápolás céljából. Rendőri boncolás teljesíttetett 25-ször, külső hullaezemle rendőri tekintetből volt 77, súlyos sértés be lett jelentve 40, öngyilkosságot elkövetett 25. Véletlen szerencsétlenség által kimúlt 48. Elmekór előfordult 21. Veszett eb által megmaratott 2 egyén, kik védoltás céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak. Szerencsétlen szülés előfordult 10. Hót éven aluli elhalt gyermekek orvosi gyógykezeltetése elmulasztatott 171 esetben. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi állapota eléggé kedvező volt; a vármegye területén előfordulni szokott ragadós-járványos betegségek nagyobb arányokat nem öltöttek. Mint különös kedvező körülmény említendő meg a veszettségnek jelentékeny gyórülóse, amennyiben a mult év hasonló időszakának 24 esetével szemben a folyó évben 3-ra csökkent a veszettsógi esetek ezáma. Veszedelmes jelleget ölthetett volna a Nagykanizsán ez év április havában megállapított takonykór, amely a köeös legelőre járó lovak közül 3 darabon jelentkezett ős a tavaszi általános állatvizsgálat alkalmával deríttetett ki. A betegek azonnali kiirtása, a fertőzött legelő elzárása, a fertőzés gyanús lovak elkülönítése s az egyébként is szigorúan foganatosított óvintézkedések a betegség továbbterjedését megakadályozták. A ragadós száj- és körömfájás az év első négy hónapjában csak igen kis területre szorítkozott!, majd május hónapban teljesen megszűnt, junius végén azonban — minden valószínűség szerint Somogy vármegyéből történt vész behurcolás következtében — a vármegye délkeleti részében újból fellépett ós azóta, elősegítve az állandóan meleg és száraz időjárástól, valamint az állatoknak a halaszthatatlan gazdasági munkák végzése közben szinte elkerülhetetlen gyakoribb szorosabb érintkezésétől, északi ós északnyugoti irányban folyton terjed. — Az ivarszervi hólyagos kiütés a fedeztetési idénynek megfelelőét! májusig mindinkább terjedt, azóta ismét gyérül. — Rühkór kevés számban észleltetett s kizárólag lovakon ; részben a tavaszi általános állatvizsgálat, részben az állatvásárokon kötelező állatorvosi vizsgálat vezetett az előfordult esetek kiderítésére. — A sertősorbánc és sertésvósz a múlthoz hasonlóan a folyó évben is a vármegye jelentékeny részében volt elterjedve. — A hivatalból jelentendő ragadós betegségek közül előfordult: lépfene 23, veszettség 3, takonykór 3, ragadós száj- és körömfájás 9, ivarszervi hólyagos kiütés 33, rühkór 5, sartésorbánc 40, sertésvész 77 községben. Az állategészségügyi intézmények működőse kielégítő volt s azok fokozatos fejlesztése állandó gondoskodás tárgyát képezi. Igya marhalevólügy, az állatvásárok rendtartása, az állatvásárterek berendezése, a mészárosok és marhakereskedők idegenből behozott szarvasmarháinak nyilvántartása, a köz- és magánvágóhidak s az ezeken történő vágatások, a vendégfogadók, csárdák istálóinak tisztántartása ós fertőtlenítése, a dögterek és gyepmesteri telepek, a marhahajtásra szolgáló utak 8 végül a pásztorok és a közös legeltetés az I. fokú hatóságokhoz beosztott szakközegek (járási ős városi m. kir. állatorvosok) által állandóan, de különösen a tavaszi rendszeres vizsgálatok alkalmával ellenőriztettek és az esetleg tapasztalt hiányok és szabályellenességekről felettes hatóságukhoz tett jelentéseik alapján a viszonyok javítására szükséges intézkedések mindannyiszor megtétettek. A szarvasmarha járlati- ós kereskedelmi forgalmát illetőleg folyó évi január hó l-től julius hó végéig az illető községi megbízottak részére kiadatott 98.307 drb 20 filléres, 67.477 db 12 filléres és 60.862 db 4 filléres marhajárlati űrlap, melyekért 29.919 korona 56 fillér fizettetett be az illető jövedéki hivataloknak. Tüzeli. A vármegye területén 1904 évi január l-től julius hó 31-ig előfordult tüzesetek ezáma 88 volt, melyeknél az öeazes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 141.662 koronát tett ki, ebből biztosítva volt 84.416 korona érték s így a biztoeítatlanul szenvedett kár 57.246 koronára rug. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok ezerint 9 esetben gyújtogatás, 20 esetben gondatlanság, 5 esetben villámcsapás ós 54 esetben kideríthetetlen volt. Közbiztonság. A személy- és vagyonbiztoság a lefolyt időszak alatt egy rablógyilkoseággal és egy gyilkossággal lett veszélyeztetve. Április hó 5-ón a kora délutáni órákban Takács gánicás József pórszombati lakos sertéskupec a gosztolai erdőben meggyilkoltatott és kiraboltatott. A tetteeeket Máthé Elek novai csendőrőrmester Vizmati Imre mikefai kanász óe Zsemle István lentikápolnai lakos volt kanász, jelenleg disznókupec személyében kinyomozta* s teljes beismerő vallomással, bűnjelekkel és a rablott pénzzel együtt az alsólendvai kir. járásbíróságnak átadta. — Április hó 19-én Balatoumagyarod községben Vajda Mihályné szül. Dómján Annát este 8 óra körül, midőn nyugalomra készült, mostohafia Vajda Mihály balatonmagyarodi lakos az ablakon keresztül agyonlőtte; — tettes a lövés után azonnal elmenekült, de másnap Nagykanizsán az egyik korcsmában a nagykanizsai csendőrőrs által letartóztatva s a kir. ügyészségnek átadva lett. Egyéb a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető jelenség, az apróbb lopási- ós tolvajlási eseteket kivéve, melyeknek tettesei legnagyobb részben kinyomozva, az illetékes hatóságnak átadattak, a lefolyt időszakban nem fordult elő. A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett: hatósági közeg elleni erőszakért 2, szemérem elleni bűntettért 9, ember élete elleni bűntettért 16, súlyos testisórtésért 22, lopásért 122, gyujtogatásért 3, rablásért 8, sikkasztásért 2, csalásért 4, okirathamisításért 4, rágalmazásért 4 egyén, továbbá különböző természetű kihágásokért 503 tettes lett a közigazgatási hatóságokhoz elővezetve. Közgazdaság. Időjárás. Az elmúlt félév téli és tavaszi hónapjaiban vármegyénkben uralkodott időjárás általában kedvezőnek jelezhető a mezőgazdasági üzemre nézve; — junius hava már ; száraz jelleget mutatott; — julius hónapban elI enyésző csekély csapadék mellett azonban már oly szárazság ós rendkivül nagy hőség következett be, hogy ehhez hasonlót vármegyénkben már régi idők óta nem őszleltünk. Míg a május és juniusi hónapokban vármegyénk nagy vidékein ezidén jelentkezett rendkivül súlyos jégverések, felhőszakadásszerű nehéz esők és zivatarok (junius hó végéig 127 községünk határában jégverések, 44 község határában pedig vizöntősek tettek kárt) már előre lerombolták a szép reményeket, addig junius hó végéig vármegyénk egyéb részeiben még türhetős terméskilátások maradtak. Ezen kilátásokat azonban vármegyeszerte súlyosan zavarta ős befolyásolta a julius elejével már beállt nagy hőség és szárazság, mely tényezők behatása alatt a terméskilátások még az utolsó órában is redukáltattak. A buza aránylag legjobban tűrte e hőeéget, a többi gabonanemű, de különösen az árpa és zab legtöbbet szenvedett. Ezen időjárási befolyásokhoz járult a jégvert határokban az elemi károk fennforgása, vármegyénk számos járásában pedig (a homokosabb talajnemüeken) a mult évi egéijárás súlyos következményei, ugy hogy az ezidei termésünk csak gyenge termésnek nevezhető. Gabonatermésünk a mult évi középtermőssel szemben közel 300.000 métermázsa gabonával hátramaradott, mely a jelenlegi gabonaárak figyelembe vétele mellett körülbelül 4 millió 700.000 korona értéket képvisel De ezen gyenge termée közgazdasági kihatását különösen súlyosbítja azon körülmény, hogy a vármegyénk egyes részeiben oly nagy jelentőségű tengeri ezidén csak fele termést fog adni, hogy a burgonya, a répafólék, bab és borsó, káposztafélék és a kerti vetemények a nagy szárazságban oly silány kilátásokat mutatnak, hogy a szegőnyebb néposztály élelmezésénél rendkivüli nehézségek és drágasági viezonyok fognak beállani, amelyek hatását következményeiben vármegyénk minden néprétege érezni fogja. A jégverések által megkimőlt vidékeken csak egy vigasztalást lát a termelő a szőlők és gyümölcsösök állapotában. Bár ugy a szőlő, mint a gyümölcs is érzi a ezárazság hátrányos befolyáeát, mégis jó bortermésre van kilátás, a gyümölcsfák pedig nagy hozamot ígérnek. Legválságosabb helyzetbe jutott azonban állattartásunk ős állatforgalmunk az aszály miatt. Junius hó végéig még türhetőe viszonyok voltak; az első széna jó termést adott; a legeik még győzték a legelő állományt; — zöldtakarmány is állott még rendelkezésre; — ezután azonban megfogyott a legelő, a réti füvek kiégtek, a nyári takarmányok növekedése megakadt oly annyira, hogy jelenleg már a legtöbb állattartó kénytelen száraztakarmányon tartani az állományt. A sarjú hozama szárazabb réteken megsemmisült, a lóher és lucernások II. kaszálása silány eredményt adott, őszi zöldtakarmányra pedig kilátás sincs. Elsült a nagy hőségben a cealamádő, a kölee, a maglóher ós a tarlólóher nagyobb része. Hogy ezen takarmányhiány mit jelent, az már a vásárok forgalmának visszaesése ős a marhaárák csökkenésében is kifejezést nyer, mely körülmény — a téli tartás nehéz gondjaival egyetemben — szépen fejlődő állattenyésztésünkre nézve megpróbáltatásokat rejt magában. A helyzetei súlyosbítja azon körülmény, hogy a nagy hőségben a járványos bántalmak terjednek, a forgalom pedig ezáltal is korlátozva lesz. Majdnem minden járványos bántalomnál gyakoribb a megbetegedés; —\ legkedvezőtlenebb a helyzet a száj- ős körömfájás újbóli alakulása és a sertésvósz nagyobb terjedésénél, mely két járvány már csapásként nehezedik állattenyésztésünk egyes ágazatára. Az elmúlt félév tavaszán végeztetett vármegyénkben az apaállatvizsgálat, a ménlovak kinelyezése és az általános állatlétszám pontosabb ösezeirása, amely utóbbinak adataiból kitűnt, hogy az 1904 óv tavaszán volt vármegyénkben: 196537 darab szarvasmarha, 37.319 ló, 159.558 sertés, I 130.453 drb juh, 717 kecske, 1114 bivaly, 552 ! szamár, mely állományt összehasonlítva az 1895 ! évi országos állatszámlálás adataival, kitűnik, | hogy ez idő óta szaporodott az állomány vár! megyénkben a szarvasmarhánál 26.583 drbbal, a lónál 2.671 drbbal, ellenben a juhnál 19.064, a ' sertésnél 28.092 drb, a kecskénél 99 drb, a