Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-07 / 32. szám

6 » Zalamegye Zalavármegyei Hirlap« 19Ü4. augusztus 7. ismerőse, hogy az urának állandó foglalkozást ] tudna. Nem kell, mondja Hederné, köszönöm a jóságát, de már van más hivatala. Ugyan mi ? kíváncsiskodik a jóakaró. — Hát kérem, mondja amaz, az uram a városnál — utcaseprő lett. Ki lesz a győztes ? Béres József és Péterfy János kissé illuminált állapotban bandukoltak az utcán föl-alá. Természetesen vita támadt köztük. A felett vitatkoztak, hogy az orosz—japán háborúban ki lesz a győztes. Egyikök orosz, másik japán párton állott. Hiába akarták egymást szép szóval, argumentummal meggyőzni, nem sikerült. Végre is harcoló felek módjára ököllel akarták eldönteni az igazságot, miből óriási lárma s olyan botrány keletkezett, hogy a rendőrségnek kellett közbelépni. A két hadakozó atyafi ellen éjjeli botrány okozása miatt megindították a rendőri eljárást. Tüzek. A veres-kakas vészesen röpköd szerte a vármegyében. A nagy szárazságban kétszeres szigorral kellene végrehajtani a tűzbiztonsági intézkedéseket s nagy gonddal ügyelni a könnyen tüzetfogó dolgokra. A szigor és gondosság hiánya miatt sokszor vet lángot egy-egy kazal, szalmatető, istáló s a tüz nagy értékeket semmisít meg. — Nagykanizsán Újvári Gézának a Teleki uton levő háza mellett felhalmozott szalma gyuladt meg s miután a kazal nagyon közel volt a házhoz, az is tüzet fogott. Sok szalma, széna és gabna égett el. Csak a tűzoltóság megfeszített munkájának köszönhető, hogy a tüzet lokalizálni tudták. — Tapolczán husz ház és melléképület lett a lángok martaléka. — Keszthelyen Lázár Ignác istálójából csapott fel a láng. Az istáló és raktár leégett, a házakat azonban sikerült megmenteni. Ugyanaznap éjjel a szomszédos istáló gyulladt ki s égett le. — Dr. Kaiser Emil helybeli lakosnak kálóczfai birtokán f. hó 4-én délben, mialatt a csépléssel foglalkozó napszámosok ebédeltek, tüz ütött ki s egy kazal szalma a cséplőgéppel együtt elégett. A tüz által okozott kár, valamint a tüz keletkezésének oka eddig még ismeretlen. Takarmány vasúti szállítása. Az állandó szárazság folytán az országban előrelátólag beálló takarmányhiány következtében a takarmányárak túlságos felszöktek s az állatállomány kiteleltetésónek megkönnyítése céljából a foldmivelésügyi minisztérium lépéseket tett az iránt, hogy az országon belül lehetségessé váljék a takarmányban szűkölködő vidékekre a takarmányfelesleggel rendelkező vidékekről takarmányt könnyebben szállíthatni. A főbb elvek ezek : a szállításnak legalább 50 kilometerre fekvő magyarországi vasúti állomásra kell történni és pedig kizárólag gazdák részére széna, szalma és szecska küldeményeknek kell lenni, legalább 10.000 kg.monkint. A szállítás költségei az árudij szabás szerinti II. kivételes díjszabás tétélei szerint szabatnának meg. Szállítás esetén az illetékes gazdasági egyesületnek erre vonatkozó igazolványaira van szükség. Mult hóban levágott állatok. Mult hó folyamán a helybeli vágóhídon levágtak 26 db nagy szarvasmarhát, 56 db tejfogut, 77 db borjut és 89 db sertést. Vetőmagvak ára Mauthner Ödön budapesti magkereskedő értesítése szerint Budapesten nyers áruért 50 kilogrammonként: lóhere 80—85 K, lucerna 60—70 K, muhar 20 K, téli borsó 10—11 K, téli bükköny 13—14 K, cukorcirók 11 K, pohánka 11 K, köles 8'/

2 K, mustár 12 K, biborhere 20—22 K, lófogu tengeri 10 K, tarlórépa 44—50 K. Állategészségügy. A foldmivelésügyi minisztériumhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint vármegyénk területén julius hó végén 1 községben takonykór ós bőrféreg, 14 községben ragadós száj és körömfájás, 10 községben ivarszervi hólyagos kiütéB, 1 községben rühkór, 40 községben sertésorbánc és 81 községben sertésvész volt. A „Zenélő Magyarország" zongora és hegedű műfolyóirat 14. füzete a következő szóp zeneműujdonságokat közli: 1. »Hortobágyi csárdás« két magyar dalból »Huzd rá cigány az angyalát c és »Kinyílott az erdőn a vadrózsa« Marthon Gézától. 2. »Egy fénykép meséje« vígdal. Ein Bilder Márchens. Licd. Dr. Schwimmer Auréltól. Ily gazdag tartalommal jelenik meg ezen, minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zeneműfolyóirat minden egyes füzete. Előfizetési ára negyedévre 3 K. A modern Magyarország. A XIX. század nagy politikai, gazdasági és szociális mozgalmainak hullámai a század első negyedében érik Magyarországot. Az 1825-iki országgyűlés a kiindulási pontja azoknak az eseményeknek, melyekből diadalmasan kelt ki a modern Magyarország. Lassan, de nagy szellemek termékenyítő hatása alatt biztosan halad az az érési processzus, mely a nagy átalakulást megelőzte. — Micsoda utat kellett megtennie ennek az országnak, mig az 1825. ellőtti állapotokból a modern állam magaslatára emelkedett, felruházva annak minden attribútumával I Micsoda termékenység kellett ahhoz nagy szellemekben, kezdeményező erőben! A magyarok istene megáldotta ezt az orzzágot, egy évszázadon belül legnagyobb fiait ajándékozván neki. Magyarország újjáalakulása történelmünk legszebb lapjait tölti be. Ezt az átalakulást, visszapillantással az előzményekre, szereplő férfiatnak kű és biztos jellemzésével, művészi tollal irta meg a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 208—210. füzetében Marczali Henrik. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 K; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján havi részletfizetésre is. Közgazdaság. Rozs és zab szállítása tárgyában a „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" elnöksége a következő megkeresést intézte az egyesület tagjaihoz: Tisztelt Tagtárs Ur! Van szerencsénk szives figyelmét felhívni arra, hogy a cs. ós kir. közös hadsereg Sopron állomására előirányzott és 1904. október l-től 1905. május 31-ig szóló időtartamra megállapított zab és rozs szükséglet, nevezetesen: 12,000 métermázsa zab és 3,700 métermázsa rozs beszerzése az 5. hadtest hadbiztossága által már augusztus második felében eszközöltetni fog, szükséges tehát, hogy résztvenni kívánó tagjainkkal egyöntetű ós célravezető eljárás végett haladéktalanul érintkezésbe lépjünk. Természetes dolog, hogy t. Tagtárs úr bizonyára csak akkor fog a szállításban részt venni, ha ezáltal előnyös árt biztosíthat magának, ós hogy éppen ezt elérhesse, felette kívánatos, hogy tagtársaink egy csoportba tömörüljenek, ne pedig egymást külön ajánlatokkal károsítsák. Egyesületünk a gazdák érdekében a dolgot kezébe venni határozta el, és mint a gazdák egyedül hivatott képviselője hivatalosan szándékozik fellépni, miáltal elérni reméli azt, hogy más ajánlkozó felett előnyben részesül. Nem közömbös a gazdáknak tudni azt, hogy éppen a soproni élelmezési állomás az, mely kedvező földrajzi fekvésünknél fogva a mi vidékünkről kedvezően beszerezheti szükségletét annál is inkább, mert tudomásunkra jutott, hogy a soproni gazdasági egyesület az idén a katonai szállításokra nem reflectál, és ennélfogva tagtársaink számára előnyösnek tartjuk, ha a szállításban' részt vehetnek. Természetes dolog, hogy az árakat a t. tagtárs urak önmaguk állapítják m.'g, miután senki sem kényszerít he'ő arra, hogy gabonáját neki meg nem felelő árban adja el Felkérjük tehát t. tagtárs urat, szíveskedjék velünk lehetőleg f. évi augusztus 15-ig közölni, hogy mily árban volua hajlandó, mely vasúti állomásra szádítva és mily mennyiségű idei termésű zabját és rozsát, feltéve, hogy ezen cikkek egészséges, száraz és rostált állapotban lesznek, szállítani, avégből, hogy az ajánlatot kellően megszerkeszthessük. Amidőn az idő rövidsége folytán szives elhatározásának mielőbbi közlését kérjük, maradunk kiváló tisztelettel Voigt Ede Hertelendy Ferenc titkár. elnök. „Agraria." Egy éve múlott, hogy az „Agraria

1zászlóját kibontva a hazai ipar szolgálatába szegődött. Rövid ugyan móg az idő, de eredmények tekintetében már is szép múlttal dicsekedhetik ezen vállalat. Több mint egy millió korona forgalmat ért el már az első év alatt és ezen tekintélyes összeg bizonyára eléggé igazolja azt, hogy a magyar földbirtokosság —- főteg a nagy uradalmak — ezen vállalatnak működését melegen karolták fel és igy a vállalat csakugyan szóp jövőnek néz elébe. Most amidőn az iparpártolás oly sok irányú mozgalmait látjuk a magyar ipar érdekében harcra kelni, valóban kitűnő példát teremtett az „Agraria", a midőn oly irányzattal lépett az egyéb magyar iparpártolók sorába, hogy nem csupán felébressze figyelmét a nagyközönségnek a magyar gyártmányokra a vásárlásoknál, hanem az „Agraria" egyáltalában mást, mint magyar gyártmányt nem is hoz forgalomba és ez oly minden dicséretet érdemlő választása a magyar iparpártolásnak, hogy csak kívánatos volna, miszerint más szakmában is bevezetnék az iparpártolás ily módját. Az „Agraria" ezen úttörése a magyar ipar érdekében annál is inkább méltánylandó, mert ez által a vállalat mintegy saját kezeire tett nehezítő bilincseket, tekintve, hogy működését oly időben folytatja, a midőn különösen a gazdasági gépekben csak úgy hemzsegnek a külföldi gyárak importált termékei, a melyek sajnos még mindig elég súlyos mértékben nehezednek a magyar termékekre, a magyar iparra. Mindazonáltal fáradtságot ós áldozatot nem kímélve igyekezett a vállalat magánák lépésről-lépésre tért hódítani, ez által az idegen gyártmányokat, a hol erre alkalom nyílott, kiszorítani, a" mi bár kezdetben sok nehézségbe ütközött, de ernyedetl en és kitartó munka folytán móg is sikerült már egy év alatt elérnie azt, hogy az „Agraria" szót egész Magyarországén ismerik és mindenki tudja, hogy e név oly vállalat cége, mely céljaira való tekintettel méltán érdemeli meg a hazai gazdaközönség ós kereskedővilág osztatlan pártfogását, mert az első és egyedüli ily irányú vállalat az országban. Az „Agraria" már is a legnagyobb mérvben eloszlatta azon téves hitet, hogy a külföldről importált gépek szerkezet és anyag tekintetében a hazaiakat felülmúlják ós bebizonyította, hogy ellenkezőleg a magyar ipar termékei jogosan állíthatók az idegenekkel egy sorba, mi által közelebb jutott kitűzött céljához és ma már könnyebben esik az eddig elfogult gazdakörökben is az idegen gyártmányokkal szemben a versenyt sikerrel felvenni és ezen sikerek által nem csupán a hazai iparnak szerezte meg a tiszteletet és pártfogást, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy az egész magyar ipar iránt a kellő bizalom megszilárdíttassék. Ez pedig olyan munka, mely osztatlan tiszteletet érdemel meg mindenkitől. Megjelent az „Agraria" elsőnagy képes árjegyzéke (ingyen kiadás) díszeB kiállításban, mely a gazdaságban szükséges összes gépeket ós cikkeket magában foglalja. Ezen kiváló szakmunka gazdaságok részére nélkülözhetetlen tanácsadó, egyúttal a magyar gépipar előrehaladottságának hű tükre. Az „Agrária" irodái: Budapest, V. ker. Váci-ut 2. sz. alatt vannak. Fentarthaíó-e a talajerő takarmánynövények termelese által? A takarmányfélék tudvalevőleg a talaj-termelő növények csoportjába tartoznak, mivel a talaj tápanyagtartalmát korántsem veszik annyira igénybe, mint más kultúrnövényeink. Ezért oly kívánatos az, hogy a takarmánynövények a vetésforgóba felvétessenek, mivel kultúrnövényeink legtöbbje a talajt túlságos mérvben igénybe veszi, lehet mondani kizsarolja. Be kell tehát a termelés rendszeresebbé és biztosabbá tétele céljából vetésforgóinkat úgy rendezni, hogy helyet találjanak abban azon növények is, amelyek a talajerő fentartásánál elsőrendű szerepet játszanak. A takarmány-növények után származó széna, zöldtakarmány stb. gazdaságainkban lesz feletetve s igy trágya alakjában megint csak szántóföldjeinkre kerül vissza, ellentétben többi kultúrnövényeinkkel, melyeknek productumai piacra vitetnek. Azon kérdésre, hogy fentartható-e a talajerő teljesen takarmánynövények termelésével, felületes vizsgálásnál fentiek alapján feltétlenül ki lehet mondani, hogy igen, mig