Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

1904. december 4. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 3 ­Nem elégíti ki az átkos kormány ellen folyta­tott ha ív, neki még egyéb is kellene. Nrm elég, hogy a kormányok sorra baknak? Hiszen minden ellenzéki képviselőt kormány­buktatás végett választanak s ahány minisztert nyugdíjba kerget, ahány javaslatnak a nyakát szegi, ugyanannyi babérkoszorú illeti. Megyei élet. A közigazgatási bizottság november havi ülé­sét Hertelendy Ferenc főispán elnöklésével f. hó 8-án'tartotta. Az alispáni, vármegyei t. főorvosi és állat­orvosi havi jelentések felolvastátván, a bizottság azokat tudomásul vette. Az alispán előterjesztésére — tekintettel a közel múltban Kotornál előfordult árviz vesze­delemre — nevezett község védelmére a Mura szabályozása tárgyában a bizottság a helyszíni szemlét f. hó ?4-re elrendelte s arra az alispán elnöklése alatt Deák Miháy, Eperjesy Sándor és Ziegler Kálmán bizottsági tagokat küldi ki s a tárgyalásra meghívja az államépítészeti hi­vatal főnökét, a járási főszolgabirói, a déli vasút, folyammérnöki hivatal képviselőit, valamint az érdekelt Kotor és Murakeresztur községek elöl­járóságait. Alsórajkról ragályos betegség bejelentése alkal­mával a községben két héten belül sem a járás­orvos, sem a körorvos nem jelentek meg: miért is ez ügyben a bizottság a vizsgálatot elrendelte. A pákai körorvosnak kézi gyógyszertár hasz­nálatát a bizottság engedélyezte. Nagykanizsa és Zalaegerszeg r. t. városoknak az új szabályzat által előirt ügykezelése meg­vizsgáltatván, a vizsgálat alkalmával felmerült hiányok pótlása végett a hiányjegyzéket mind­egyik városnak a bizottság megküldi. Az államépítészeti hivatal főnökének jelentése szerint az állami és törvényhatósági közutak állapota október hóban kielégítő volt; csakis a ki nem épített avagy nem kavicsolt és a Mura és Dráva árvizétől elborított útszakaszok voltak rosszabb állapotban; ezen hiányokat a szára­zabb idő beálltával az utszemélyzet helyrehozza. Az októberben előfordult árvizek egyes állami és trvh. utakon is okoztak károkat, igy a mura­szerdahelyi hid alapozási munkálatainál, a pócs— varasdi állami közúton Letenye környékén, a pozsony—varasdi állami közúton Alsólendva és Muraszerdahely között ós egyéb útszakaszokon. Habár a viz ezen útszakaszokon nagy volt, aránylag csekély kárt okozott. A folyamatban levő építkezések: a pécs— varasdi állami uton 3 hid javítása; a székes­fehérvár—gráci állami közúton Kapolcsnál 24 tolyó-meter hosszú támfal építése; a nagykanizsa— tapolcai állami közúton a 74 számú kőbid javí­tása; a pozsony—-varasdi állami közúton az 53 és 66 számú hidak javítása; a csesztreg—ramó­csai trvh. közúton a lü, 13, 14 és 15 sz. régi átereszek helyett betoncsöveket helyeztek; a sormás—molnárti trvh. közúton a 12 sz. fahíd javítása; a nagykanizsa—pacsai trvh. közút 4—44 km. és a nagykanizsa—zákányi trvh. közúton 1.4—2.3 km. közt a bazalt fedanyagot hengerezték. olvastatott a pécsi posta- és távirda igazgató­ság átirata, melyben közli azokat a feltételeket, amelyek mellett a kereskedelemügyi miniszter Zalaegerszeg és Zalalövő között távirda össze­köttetést létesítene. Az átirat a járási főszolga­birónak kiadatik, hogy az érdekeltekkel a tárgya­lást indítsa meg s annak eredményéről tegyen jelentést. Kir. tanfelügyelő — jelentése szerint — ezen időszakban jelen volt a muraközi tanítói járás­kör Perlakon tartott közgyűlésén, mely alka­lomból meglátogatta az ottani iparos-tanonc iskolát. Továbbá meglátogatta az orehovicai, bucsuszentlászlói és a legújabban megnyitott szoboticai állami, a gellénliázi és pölöskei köz­ségi, a döbrétei, nagylengyeli, csácsi, zalaszent­iváni, petőhenyei, szentandrási, sándorházai, bu­csai, iickói r. k. » a bucsuszentlászlói izr. isko­lát. A döbrétei, szentandrási és bucsai nem képesített tanítók elmozdítása iránt az egyház­megyei főhatóságokat megkereste. Meglátogatta a sümegi községi felső népiskolát. Sümegfen az elöljáróság felkérésére a sümegi népoktatási tan­intézetek és kisdedvédelem államosításának irá­nyító alapelveit megtárgyalta s ennek eredmé­nyét a nagyközség kérvényével együtt a minisz­terhez felterjesztette. A miniszter a zalaszentmihályi iskolának évi 2UU K államsegélyt, a zalaujlaki, bodorfai, len­tii r. k. és hosszufalui közs. iskolának második korpótlékot, a náprátfai r. k. iskolának első korpótlékot tett folyóvá, miről a bizottság érde­kelt községeket értesíti. A novai r. k. hitközség kérvényét államsegély elnyerése tárgyában a bizottság a miniszterhez pártolólag terjeszti fel. Börzönce község kérvénye az iskolai alap­vagyont képező fák eladása tárgyában vélemé­nyezés végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. A veszprémi egyházmegyei főhatóság válasza a bókaházai második tanítói állás ügyében fel­olvastatván, figyelemmel a felhozott indokokra, az iskola fentartó közönségnek 1905 óv hosszáig halasztás engedélyeztetik A csáktornyai állami elemi iskola 1903/4 évi számadása kiigazítás céljából visszaküldetik, a királylaki állami iskola 1903/4 óvi számadása megvizsgálás végett kiadatik a pénzügyigazgató­ság mellé rendelt számvevőségnek, a kotori községi iskola 1903 évi számadása az iskola alapvagyonáról megvizsgáltatván, jóváhagyva a községnek visszaküldetik. Az arácsi ós alsóörsi ev. ref. tanítói válasz­tás az államsegély folyósítása végett a mi nisz­terhez felterjesztetik. Kir. tanfelügyelőnek jelentése a drávaóhidi és édeskuti iskolázásnak megindított államosítása cél­jából újbóli felvétele tárgyában tudomásul véte­tett. A bánokszentgyörgyi községi iskola 3-ik tan­terme ügyében felvett jegyzőkönyvet a közgyű­lés azzal vette tudomásul, hogy az iskola fen­tartó közönség a 3-ik tanterem felállításának tervét és költségvetését állapítsa meg, s az épít­kezést a tavasszal felelősség terhe mellett kezdje meg. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogal­mazó karnál szeptember végén hátralékban volt 3.387, októberben beérkezett 4.009 s igy elin­tézés alá került 7.369 ügydarab, melyből októ­berben feldolgoztak 4 512 dbot s igy októben végén hátrálékban maradt 2.884 ügydarab; az irodánál szeptember végén hátrálékban volt 876, októberban leírásra kiadatott 4.512, össze­sen 5.384 ügydarab, amelyből októberban leir­tak és expediáltak 4.317 ügydarabot s igy október végén hátrálékban maradt 1.077 ügy­darab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a vármegye területén a folyó év tiz hónapjában állami adóban befolyt 3,322.863 K 10 f, mely a mult óv hason szakában befolyt 2,061.656 K 86 t'-rel szemben 1,261.206 K 24 f többlet be­fizetést tüntet fel. Leirtak ez év tiz hónapjában egyenes adóban 228.844 K 51 f-t, hadmentes­ségi díjban 6.427 K 60 f-t. Fizetési halasztást október hóban 13 esetben engedélyeztek, ideig­lenes házadómentességet pedig 57 esetben. — A kataszteri nyilvántartásnál a folyó év tiz hónap­jában hatóságok és magánosok 3900 birtok­változási esetet jelentettek be, melyekből 3.744-et keresztülvezettek, 156 a kataszteri bir­tokíveken keresztül vezetetlen maradt. Közegészségügy. Dr Háry István vármegyei • tiszti főorvos a vármegye területén október hóban előfordult közegészségügyi állapotról s egyéb, a közegész­ségügyet érdeklőkről a következő jelentést ter­jesztette be a közigazgatási bizottság novemberi üléséhez. Az időjárás általában hűvös volt, bő csapa­dékkal. A felnőttek és gyermekek közegészsége rosszab­bodott, nemcsak azért, mert a légző és emésztő szervek hurutja nagyobb számban képezte a gyógykezelés tárgyát, hanem azért is, mert a gyermekek között járványosán és szórványosan előfordult kanyaró, vörheny, roncsoló toroklob miatti megbetegedések száma, viszonyítva a mult havihoz, megkétszereződött. A fertőző bántalmak közül roncsoló toroklob­ban beteg volt 47, gyógyult 30, meghalt 10, ápolás alatt maradt 7; hasiliagymázban beteg volt 29, gyógyult 11, meghalt 3, ápolás alatt maradt 15; kanyaróban beteg volt 121, gyó­gyult 100, meghalt 4, ápolás alatt maradt 17; vörhenyben beteg volt 187, gyógyult 107, meg­halt 17, ápolás alatt maradt 43. Rendőri boncolást 4 esetben teljesítettek, me­lyeknél a halál legközelebbi okát szívszélhűdés, agyszélhüdés ós roncsoló toroklob képezte. Hullaszemle előfordult 7-szer, súlyos sértést 5-öt jelentettek be. Öngyilkosságot 3 egyén követett el, ezek kö­zül 2 magát agyonlőtte, 1 pedig üterét elvágta. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 3 egyén esett áldozatává és pedig 2 vizbe fult, 1 véletlen megégett. Veszettség gyanújában levő eb Muraszentmár­tonban 2 egyént mart meg, kiket gyógykezelés végett Budapestre a »Pasteurt intézetbe szállí­tottak. Hét éven aluli korban elhalt gyermekek kö­zül orvosi kezelésben nem részesült 45. Az első­fokú hatóságok e miatt 20 elmarasztaló, 11 fel­mentő végzést hoztak, a többiekre nézve pedig a megfelelő tárgyalások még befejezést nem nyertek. A járási és községi tiszti orvosok 65 község megvizsgálásáról terjesztették be a megfelelő jegyzőkönyveket. E hónap folyamán közegószségi szempontból megvizsgáltam Zalaegerszegen a vágóhidat, pék­műhelyeket, szikvizgyárakat és ellenőriztem a zalaapátii vörheny járvány miatt hatósági intéz­kedések végrehajtását. Vármegyénk október havi közgazdasági állapota. Gruner Lajos vármegyei közgazdasági előadó a vármegye október havi közgazdasági állapotá­ról a közigazgatási bizottság november havi ülé­sén a következő jelentést olvasta fel: Az elmúlt hónapban enyhe idő váltakozott gyakori esőzéssel és a nedves szeptember hóra (13 esős napon 95 m/m csapadék) ismét nedves október következett, a mennyiben 8 esős napon 106 m/m eső zavarta az oly fontos őszi vetési munkálatokat. Szokatlan nagy mennyiség esett le az október hó 8—11-diki időszakban, a mi­dőn 86 m/m eső folytán egy egész hétig szüne­telt a mezei munka. Ezen gyakori rendellenes időjárás folytán számos nehézséggel küzdöttek a gazdák a szüretelósi munkálatok befejezésénél, a burgonya, répa, és tengeri beszedésénél és a talaj lágy állapota miatt a vetési munkálatok folytatásánál, melyek nemcsak későbben voltak kezdhetők, hanem későbben is végeztettek be ezidén, mint normális őszi időjárásban. Mindezek dacára a hónap vége felé és a folyó november hó elején beállt kedvező időben a vetések fejlődése teljesen kielégítő, sőt a korai rozsok máris túlbuják. A nyári hosszas száraz­ság által annyira károsított tengeri termésnek beszedése folyamán kitűnt, hogy különösen a kései tengeri vetések hozama csak a szokott termésnek felet teszi ki, a korábban és jó föl­dekbe vetett tengeri vetéseknél pedig legalább is egy harmadrész terméssel kevesebb lett, mint tavaly és ezen termésnek egyharmada azonfelül másodosztályú a minőségben. A száraz időszak után beállt augusztusi esők a burgonyánál azon szokatlan jelenséget okozták, hogy a burgonya újra fejlődésnek in­dult és sok apró burgonyát hozott a szárazság előtt már kifejlődött burgonya rovására, a mely­ből kifolyólag a kései fajtáknál gyakori az úgy­nevezett bábás burgonya. Mig a termés mennyi­sége kielégítőnek nevezhető, addig a minőség részint nagy viz és csekély keményítő tartalom, részint a sok szeptemberi eső után bekövetke­zett rohamos rothadás következtében nagyon hiányos, úgy hogy a kellő elővigyázat elmulasz­tása esetén a rothadási processus máris a bur­gonyának jelentékeny részét megsemmisítette és sok gazdaságban csakis a leggondosabb elbánás és gyors feletetós mellett lehet azt értékesíteni. Sőt még a vetőmag megmentése is kétségessé válik a későbben szedett burgonyáknál. Ezen sajnos körülmény különösen az amugyis kedvezőtlen helyzetben levő szegényebb néposz­íályt sújtja, mely a silány tengeri. termés ós a gyenge gabona termésre nézve a burgonyára fokozottabb mértékben van utalva. A takarmány és a cukorrépa termésnek ered­ménye is igen változó ezidén, de mógis még tűrhetőbb, mint ezt a nyáron sejtettük. Korai vetések mélyen mivelt talajokban kielégítették a gazdát, szárazabb fekvésekben a későn vetett rópafélék azouban aprók maradtak.

Next

/
Thumbnails
Contents