Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

4 • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 1904. október 9. • inasról sem tud kellőképpen gondoskodni, hármat, négyet is tarthasson, minden felelősség nélkül, csak arra való, hogy cselédei számát szaporítsa. Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár. Az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár működése az 1903 évben a természetes fejlődés kedvező eredményét mutatta fel. Azon körülmény hatása, hogy az 1902 XIV. t.-c. egyrészt a tagok fizetési kötelezettségét kedvezőbbé tette, másrészt pedig az intézmény működési körét ujabb célok megvalósítására kiterjesztette, főleg az 1903 évben jelentkezett, amikor az elérhető ujabb kedvezmények a földmives nép köztudatába már átmentek. A kedvezmények iránti köztudat felébresztését kétségkívül nagyban elősegítették a még most is állandó kereslet tárgyát képező ingyenes ismertető füzetek kiosztása, a hirdetmények, valamint különösen az óv első felében nagy számban megtartott előadások és értekezletek, de tagadhatatlan, hogy az intézmény többi egyéb életbevágó kedvezményei is, főként a várakozási időhöz nem kötött baleseti segélyezés tényleges nyújtása által váltak a fóldmives nép körében közigmeretessé. A tagok jelentkezésénél az 1905 évben máinem volt annyira tapasztalható az a túlsúly, melyre azelőtt egyes vidékek, különösen pedig egyes községek kedvező körülményeik folytán jutottak, hanem a jelentkezés az ország minden vidékéről arányosnak, állandóan egyöntetűnek volt mondható, sőt a jelentkezés — bár annak zöme az óv elejére esett, — még az év különböző részében is egyenletesnek mutatkozott, ami mindenesetre a természetes ós állandó fejlődés jele és biztosítéka. Legtöbb tag ebben az évben is a rendkivüli tagok sorába iratkozott be, hol évi csekély 1 K befizetéssel szemben az illetők a pénztár balesetbiztosítását élvezik. Ezek minden naptári év végével kiesnek a tagok sorából s évenkinti rendszeres szaporodásuk azt tanúsítja, hogy egyrészt, aki egyik évben megszerezte a balesetbiztosítás jogát, az a következő évben is megszerezni kívánja, másrészt, hogy ezek példája ujabb tagok részéről követésre talál. Ezek száma 1903-ban az előző évhez képest 33°/

0-kal emelkedett. A biztosításra önként jelentkező rendes tagok száma is igen kedvezően emelkedett az 1903 évben. Az I. csoportbeli rendes tagok sorába, hol a tagok évi 10 K 40 f tagsági-díj ellenében maguknak a baleseti segélyezésen felül a nyugdíjhoz hasonló állandó rokkantsági és aggság esetére szóló segélyt, valamint családjuknak haláleseti segélyt biztosítanak, mintegy tizezer egyén lépett be. Hogy ennek dacára ezek száma az előző évi jelentésben megjelölt számot nem ugyanannyival szaporította, annak az az oka, hogy az 1903 évben ugyanebből a csoportból, részben azonban a tagsági-díj hátralék miatt, több mint hatodfélezer tagot kellett törülni. A II. csoportbeli rendes tagoknál, kik évi 5 K 72 f tagsági-díj ellenében a baleseti segélyezésen felül a fentebb körülirt segélyeket fele összegben biztosítják maguknak, teljesen ugyanazon körülmények állottak fenn, mint az előbbi csoportnál, s itt a harmadfélezernyi taglétszám emelkedést az csökkentette, hogy ezen csoportban is a fentebb ismertetett okokból több mint másfélezer tagot kellett az 1903 évben törülni. A III. csoportbeli rendes tagok száma, mely tagok évi 2 K 60 f tagsági díj ellenében csakis haláleseti segélyt biztosítanak, az 1903 év folyamán megháromszorozódott ugyan, azonban e tagok jelentkezése ez évben nem mondható kielégítőnek, ami annak róható fel leginkább, hogy azon vidékeken, hol az e fajta biztosításra a hajlandóság leginkább megvan, a tagok hozzá vannak szokva a temetkezési egyleteknél divó halálesetenként teljesítendő befizetésekhez, s a pénztárnál fenálló rendes évi díjak fizetésére való kötelezettségtől egyelőre idegenkednek. A rendes tagok IV. csoportjába, hol a tagok óvi 5 K 20 f tagsági-díj ellenében maguknak, vagy másnak bizonyos életkor elérésére esedékes segélyt biztosítanak, a jelentkezés ez évben is kielégítő volt. Rendkívül kedvező volt a rendes tagok létszámának emelkedése a gazdasági cselédek biztosításának azon módjánál, melynél a munkaadó a szolgálatból távozó gazdasági cseléd javára már befizetett tagsági díjakat egy másik cseléd javára oly módon számíthatja át, hogy az uj cseléd után annyi következő éven át nem fizet tagsági-díjat, ahány esztendőre az eltávozott cseléd után a múltra nézve azt már megfizette. A 1903 évben ugyanis a biztosító munkaadók száma megközelítette az 1902 évben biztosított cselédek számát; ez utóbbiak száma pedig a négy csoportban együtt véve meghuszszorozódottt. Ezen a helyen hangsúlyoznunk kell, hogy a biztosítás tulnyomólag a rendes tagok I. csoportjában eszközöltetett, mely csoportban a cselédnyugdíjazás kérdése leghelyesebb megoldást nyerhet. Tetemes és pedig 60°/

0-os emelkedést mutat végül a baleset veszélyének leginkább kitett gazdasági gépmunkások kötelező biztosításának azon formája, amidőn e gépmunkások a személyükben beálló változásokra való tekintettel nevüknek megjelölése nélkül átalányban biztosíttatnak. Ez az emelkedés főleg annak tuladonítható, hogy mig az 1902 évben julius 1-én, tehát már a cséplési munkák kezdetén életbe lépett törvényes intézkedésekről a géptulajdonosok kellő időben tudomást nem szerezhettek, addig az 1903 évben az idevonatkozó rendelkezések és foltételek köztudomásra hozatalára és helyes végrehajtására kellő idő állott rendelkezésre. Az 1903 év végén volt: Önként belépő rendes tag 19550; a rendes tagok sorából biztosított gazdasági cseléd 5024; rendkivüli tag 40956. E cimeken való díjbevételek összege 403.214 K "20 f. A felvételi és tagsági könyv-kiállítási díjból 1354.— K, az 1903 év vógón fizettetett ugyan be, azonban az illetők oly kérelmével, hogy fölvételük csak az 1904 évben eszközöltessék. E befizetéseket eszközölt egyének tehát az 1903 óv végéig a rendes tagok számát móg nem szaporították. Ugyanez az esel áll a rendkivüli tagsági-díj cimén feltüntetett összegnél is, mely az előző évben bevételezett díjnál 813 K-val kevesebb, ellenben az 1904 évre előre fizetett 1326 K-val több, mint amennyi a fentebb kitüntett rendkivüli tagok számára esnék. A gépmunkások átalánybiztosítása céljából kiállíttatott az 1903 év folyamán összesen 5430 kötvény, s e cimen befolyt összesen 66821 K, mely összegből csak 39 K volt olyan, mely a következő évre előre fizettetett. Ehhez képest a tagok befizetései és a kiállított biztosítási kötvények cimén a pénztár bevételei az 1903 év folyamán kitettek összesen 470,035 K 20 f-t. A gazdasági cselédek után az 1 K 20 f-es munkaadói hozzájárulás cimén 369,364 K 25 f fizettetett be a pénztár javára. Ezen hozzájárulással szemben az 19Ö3. évben 5947 gazdasági cseléd élvezte a pénztár által nyújtott baleset-biitosítás kedvezményét. Az 1902 évben ugyanezen a cimen befolyt 434,263 K 20 f, vagyis közel hatvanötezer koronával több, mint az 1903 évben, nem lehet azonban figyelmen kivül hagyni, hogy viszont az előirás e cimen az 1903 évben az előző évihez képest 24,256 K 80 f-rel emelkedett. Magában véve tehát azon körülmény, hogy a tényleges bevétel csökkent, hogy nevezetesen ezen a cimen az intézmény fennállása óta eltelt 3 évben előirt követeléssel szemben az 1903 év végén összesen lb7,807 K 56 f hátralék mutatkozott, nem jelent visszaesést azon feladat teljesítésénél, melyet a törvény a gazdasági cselédek kötelező balesetbiztosításának kimondása utján kitűzött, hanem e körülmény oka kizárólag a mult évben fennállott rendkívüli viszonyokban keresendő. Bár e viszonyok megszűntével, s a m. kir. foldmivelésügyi minister úrnak az e oimen előirt követelések pontosabb befizetése érdekében tett ujabb intézkedései folytán várható, hogy a hátralékok utólag legnagyobb részt be fognak folyni, mindazonáltal azon célból, hogy a mérleg teljesen reális alapokon nyugodjék, a bevételeknél e cimen az idén is csupán azon összeg vettetett számításba, mely az 1903 évi január hó l-től december hó 31-ig az állampénztárba tényleg befolyt. A pénztár az általa biztosított egyének részére az 1903 évben is csupán baleseti segélyezést, valamint méltánylást érdemlő esetekben rendkivüli segélyeket nyújthatott, mivel az egyéb segélyekre nézve a törvény által megszabott várakozási idők móg le nem teltek. Az 1903 óv folyamán a pénztár összesen 5947 esetben nyújtott baleseti segélyt. Ez esetek közül: 5499 olyan esetben, amidőn a munkaképesség 60 nap alatt helyreállott, 1 K napi segélyezés cimén 102,136 K 84 f, 250 oly esetben, amidőn a sérültnek a baleset folytán beállott munkaképtelenség 60 napon túl sem állott helyre, 10 koronás havi segélyezés cimén 16,665 K 96 f; 178 oly esetben, amidőn a baleset a sérült halálát okozta 400, illetőleg 109 koronás haláleseti segély cimén 58,740 K 24 f; 11 esetben rendkivüli segély cimén 605 K; 9 esetben rendkivüli segély a „Vasárnapi Ujság"-alap terhére 533 K 83 f, végül orvosi ós gyógyköltsógek cimén 110,145 K 80 f összeget utalványozott a pénztár, vagyis baleseti segélyezés cimén az 19Ö3 év folyamán összesen 288,826 K 77 f helyeztetett kiadásba. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. Az érdekelt köröket ezúton értesítjük, hogy a székesfehérvári V-ik honvéd-kerületi parancsnokság által kenyér és zab szállítására hirdetett versenytárgyalás határidejében változás állott be, amennyiben a tárgyalás a keszthelyi állomás szükségletét illetőleg Keszthelyen és nem Pécsett október hó 24-ike helyett október hó 20-án fog megtartatni. II. A m. kir. államvasutak szombathelyei üzletvezetősége kavics, mész, tégla, faggyú, távirdaoszlop és kőszén-kátrány szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatok legkésőbb f. évi november hó 15-ikén délelőtt 10 óráig nyújtandók be. A részletes pályázati fölhívás kamaránk hivatali helyiségében a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthető. Sopron, 1904 október 18. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. H i r e k. A városi képviselőtestület f. hó 20-án Várhidy Lajos polgármester elnöklésóvel rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen elnöklő polgármester Írásbeli jelentést tett a f. hó 1-ón tartott közgyűlésből a miniszterelnök-, a vallás- és közoktatási-, a honvéd- és kereskedelemügyi miniszterekhez kiküldött küldöttség elmaradásának okáról. A közgyűlés örömmel vette tudomásul az érdekelt ügyekben előzetesen Budapesten fennjárt főispánnak azt az értesítését, hogy a várost nem fenyegeti veszély a tekintetben, hogy akár a honvéd kaszárnyát, akár a felsőkereskedelmi iskolát innen elvinnék s kilátásba helyeztetett a h é. vasútnál kedvezőbb összeköttetés elérése; a küldöttség felutazása felesleges, egyes kérelmeit kérvényileg terjessze fel a város az illetékes miniszterhez. A polgármester indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a polgármester vezetése mellett küldöttségileg fejelik ki a város hálás köszönetét a vármegye főispánjának a város érdekében tanúsított hathatós támogatásáért s ugyanez a küldöttség adja át a kérvényeket a vármegye főispánjának, hogy azokat rendeltetési helyükre juttatni kegyeskedjék. A zalaegerszegi ág. ev. egyház község részére templomépítés céljaira telek adományozása ügyében, mivel a képviselők a törvényben előirt számmal nem voltak jelen, november hó 21-én tartandó közgyűlésen fognak határozni. A bérkocsi szabályrendeletet a pénzügyi és jogügyi bizottságok javaslatai alapján — a közgyűlés megalkotta ós jóváhagyás végett azt n miniszterhez felterjeszti. Végül tudomásul vette a közgyűlés a városi tanács előterjesztését a vágóhídi kert egy részének a rajta levő pajtával, továbbá a gébártói dűlőben fekvő szántónak illetve rőtnek nyilvános árverésen, valamint kót házhelynek szabadkézből való eladásáról, egyúttal az eladott ingatlanokra vonatkozó adás-vevési szerződést jóváhagyta 8 megerősítés végett a vármegye törvényhatóságához azt felterjeszti.