Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

4 • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 1904. október 9. • inasról sem tud kellőképpen gondoskodni, hár­mat, négyet is tarthasson, minden felelősség nél­kül, csak arra való, hogy cselédei számát sza­porítsa. Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár. Az Országos Gazdasági Munkás és Cseléd­segélypénztár működése az 1903 évben a ter­mészetes fejlődés kedvező eredményét mutatta fel. Azon körülmény hatása, hogy az 1902 XIV. t.-c. egyrészt a tagok fizetési kötelezettségét kedvezőbbé tette, másrészt pedig az intézmény működési körét ujabb célok megvalósítására ki­terjesztette, főleg az 1903 évben jelentkezett, amikor az elérhető ujabb kedvezmények a föld­mives nép köztudatába már átmentek. A kedvezmények iránti köztudat felébreszté­sét kétségkívül nagyban elősegítették a még most is állandó kereslet tárgyát képező ingyenes ismertető füzetek kiosztása, a hirdetmények, valamint különösen az óv első felében nagy számban megtartott előadások és értekezletek, de tagadhatatlan, hogy az intézmény többi egyéb életbevágó kedvezményei is, főként a várakozási időhöz nem kötött baleseti segélyezés tényleges nyújtása által váltak a fóldmives nép körében közigmeretessé. A tagok jelentkezésénél az 1905 évben mái­nem volt annyira tapasztalható az a túlsúly, melyre azelőtt egyes vidékek, különösen pedig egyes községek kedvező körülményeik folytán jutottak, hanem a jelentkezés az ország minden vidékéről arányosnak, állandóan egyöntetűnek volt mondható, sőt a jelentkezés — bár annak zöme az óv elejére esett, — még az év külön­böző részében is egyenletesnek mutatkozott, ami mindenesetre a természetes ós állandó fejlődés jele és biztosítéka. Legtöbb tag ebben az évben is a rendkivüli tagok sorába iratkozott be, hol évi csekély 1 K befizetéssel szemben az illetők a pénztár baleset­biztosítását élvezik. Ezek minden naptári év végével kiesnek a tagok sorából s évenkinti rendszeres szaporodásuk azt tanúsítja, hogy egyrészt, aki egyik évben megszerezte a baleset­biztosítás jogát, az a következő évben is meg­szerezni kívánja, másrészt, hogy ezek példája ujabb tagok részéről követésre talál. Ezek száma 1903-ban az előző évhez képest 33°/ 0-kal emel­kedett. A biztosításra önként jelentkező rendes tagok száma is igen kedvezően emelkedett az 1903 évben. Az I. csoportbeli rendes tagok sorába, hol a tagok évi 10 K 40 f tagsági-díj ellenében ma­guknak a baleseti segélyezésen felül a nyugdíjhoz hasonló állandó rokkantsági és aggság esetére szóló segélyt, valamint családjuknak haláleseti segélyt biztosítanak, mintegy tizezer egyén lé­pett be. Hogy ennek dacára ezek száma az előző évi jelentésben megjelölt számot nem ugyanannyival szaporította, annak az az oka, hogy az 1903 évben ugyanebből a csoportból, részben azonban a tagsági-díj hátralék miatt, több mint hatodfélezer tagot kellett törülni. A II. csoportbeli rendes tagoknál, kik évi 5 K 72 f tagsági-díj ellenében a baleseti segélye­zésen felül a fentebb körülirt segélyeket fele összegben biztosítják maguknak, teljesen ugyan­azon körülmények állottak fenn, mint az előbbi csoportnál, s itt a harmadfélezernyi taglétszám emelkedést az csökkentette, hogy ezen csoport­ban is a fentebb ismertetett okokból több mint másfélezer tagot kellett az 1903 évben törülni. A III. csoportbeli rendes tagok száma, mely tagok évi 2 K 60 f tagsági díj ellenében csakis haláleseti segélyt biztosítanak, az 1903 év folya­mán megháromszorozódott ugyan, azonban e tagok jelentkezése ez évben nem mondható ki­elégítőnek, ami annak róható fel leginkább, hogy azon vidékeken, hol az e fajta biztosításra a hajlandóság leginkább megvan, a tagok hozzá vannak szokva a temetkezési egyleteknél divó halálesetenként teljesítendő befizetésekhez, s a pénztárnál fenálló rendes évi díjak fizetésére való kötelezettségtől egyelőre idegenkednek. A rendes tagok IV. csoportjába, hol a tagok óvi 5 K 20 f tagsági-díj ellenében maguknak, vagy másnak bizonyos életkor elérésére esedékes segélyt biztosítanak, a jelentkezés ez évben is kielégítő volt. Rendkívül kedvező volt a rendes tagok lét­számának emelkedése a gazdasági cselédek bizto­sításának azon módjánál, melynél a munkaadó a szolgálatból távozó gazdasági cseléd javára már befizetett tagsági díjakat egy másik cseléd javára oly módon számíthatja át, hogy az uj cseléd után annyi következő éven át nem fizet tagsági-díjat, ahány esztendőre az eltávozott cseléd után a múltra nézve azt már megfizette. A 1903 évben ugyanis a biztosító munka­adók száma megközelítette az 1902 évben biz­tosított cselédek számát; ez utóbbiak száma pe­dig a négy csoportban együtt véve meghusz­szorozódottt. Ezen a helyen hangsúlyoznunk kell, hogy a biztosítás tulnyomólag a rendes tagok I. cso­portjában eszközöltetett, mely csoportban a cselédnyugdíjazás kérdése leghelyesebb megol­dást nyerhet. Tetemes és pedig 60°/ 0-os emelkedést mutat végül a baleset veszélyének leginkább kitett gazdasági gépmunkások kötelező biztosításának azon formája, amidőn e gépmunkások a szemé­lyükben beálló változásokra való tekintettel ne­vüknek megjelölése nélkül átalányban biztosít­tatnak. Ez az emelkedés főleg annak tuladonít­ható, hogy mig az 1902 évben julius 1-én, tehát már a cséplési munkák kezdetén életbe lépett törvényes intézkedésekről a géptulajdonosok kellő időben tudomást nem szerezhettek, addig az 1903 évben az idevonatkozó rendelkezések és foltételek köztudomásra hozatalára és helyes végrehajtására kellő idő állott rendelkezésre. Az 1903 év végén volt: Önként belépő rendes tag 19550; a rendes tagok sorából biztosított gazdasági cseléd 5024; rendkivüli tag 40956. E cimeken való díj­bevételek összege 403.214 K "20 f. A felvételi és tagsági könyv-kiállítási díjból 1354.— K, az 1903 év vógón fizettetett ugyan be, azonban az illetők oly kérelmével, hogy föl­vételük csak az 1904 évben eszközöltessék. E befizetéseket eszközölt egyének tehát az 1903 óv végéig a rendes tagok számát móg nem szaporították. Ugyanez az esel áll a rendkivüli tagsági-díj cimén feltüntetett összegnél is, mely az előző évben bevételezett díjnál 813 K-val kevesebb, ellenben az 1904 évre előre fizetett 1326 K-val több, mint amennyi a fentebb kitüntett rend­kivüli tagok számára esnék. A gépmunkások átalánybiztosítása céljából kiállíttatott az 1903 év folyamán összesen 5430 kötvény, s e cimen befolyt összesen 66821 K, mely összegből csak 39 K volt olyan, mely a következő évre előre fizettetett. Ehhez képest a tagok befizetései és a kiállított biztosítási kötvények cimén a pénztár bevételei az 1903 év folyamán kitettek összesen 470,035 K 20 f-t. A gazdasági cselédek után az 1 K 20 f-es munkaadói hozzájárulás cimén 369,364 K 25 f fizettetett be a pénztár javára. Ezen hozzájáru­lással szemben az 19Ö3. évben 5947 gazda­sági cseléd élvezte a pénztár által nyújtott bal­eset-biitosítás kedvezményét. Az 1902 évben ugyanezen a cimen befolyt 434,263 K 20 f, vagyis közel hatvanötezer koronával több, mint az 1903 évben, nem lehet azonban figyelmen kivül hagyni, hogy viszont az előirás e cimen az 1903 évben az előző évi­hez képest 24,256 K 80 f-rel emelkedett. Magában véve tehát azon körülmény, hogy a tényleges bevétel csökkent, hogy nevezetesen ezen a cimen az intézmény fennállása óta eltelt 3 évben előirt követeléssel szemben az 1903 év végén összesen lb7,807 K 56 f hátralék mutat­kozott, nem jelent visszaesést azon feladat telje­sítésénél, melyet a törvény a gazdasági cselédek kötelező balesetbiztosításának kimondása utján kitűzött, hanem e körülmény oka kizárólag a mult évben fennállott rendkívüli viszonyokban keresendő. Bár e viszonyok megszűntével, s a m. kir. foldmivelésügyi minister úrnak az e oimen elő­irt követelések pontosabb befizetése érdekében tett ujabb intézkedései folytán várható, hogy a hátralékok utólag legnagyobb részt be fognak folyni, mindazonáltal azon célból, hogy a mér­leg teljesen reális alapokon nyugodjék, a be­vételeknél e cimen az idén is csupán azon összeg vettetett számításba, mely az 1903 évi január hó l-től december hó 31-ig az állampénztárba tényleg befolyt. A pénztár az általa biztosított egyének ré­szére az 1903 évben is csupán baleseti segé­lyezést, valamint méltánylást érdemlő esetekben rendkivüli segélyeket nyújthatott, mivel az egyéb segélyekre nézve a törvény által meg­szabott várakozási idők móg le nem teltek. Az 1903 óv folyamán a pénztár összesen 5947 esetben nyújtott baleseti segélyt. Ez esetek közül: 5499 olyan esetben, amidőn a munkaképesség 60 nap alatt helyreállott, 1 K napi segélyezés cimén 102,136 K 84 f, 250 oly esetben, amidőn a sérültnek a baleset folytán beállott munkaképtelenség 60 napon túl sem állott helyre, 10 koronás havi segélyezés cimén 16,665 K 96 f; 178 oly esetben, amidőn a baleset a sérült halálát okozta 400, illetőleg 109 koronás haláleseti segély cimén 58,740 K 24 f; 11 esetben rendkivüli segély cimén 605 K; 9 esetben rendkivüli segély a „Vasárnapi Ujság"-alap terhére 533 K 83 f, végül orvosi ós gyógyköltsógek cimén 110,145 K 80 f össze­get utalványozott a pénztár, vagyis baleseti segélyezés cimén az 19Ö3 év folyamán összesen 288,826 K 77 f helyeztetett kiadásba. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. Az érdekelt köröket ezúton értesítjük, hogy a székesfehérvári V-ik honvéd-kerületi parancs­nokság által kenyér és zab szállítására hirdetett versenytárgyalás határidejében változás állott be, amennyiben a tárgyalás a keszthelyi állomás szükségletét illetőleg Keszthelyen és nem Pécsett október hó 24-ike helyett október hó 20-án fog megtartatni. II. A m. kir. államvasutak szombathelyei üzlet­vezetősége kavics, mész, tégla, faggyú, távirda­oszlop és kőszén-kátrány szállítására hirdet pályá­zatot. Az ajánlatok legkésőbb f. évi november hó 15-ikén délelőtt 10 óráig nyújtandók be. A részletes pályázati fölhívás kamaránk hiva­tali helyiségében a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthető. Sopron, 1904 október 18. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. H i r e k. A városi képviselőtestület f. hó 20-án Várhidy Lajos polgármester elnöklésóvel rendkivüli köz­gyűlést tartott, amelyen elnöklő polgármester Írásbeli jelentést tett a f. hó 1-ón tartott köz­gyűlésből a miniszterelnök-, a vallás- és köz­oktatási-, a honvéd- és kereskedelemügyi minisz­terekhez kiküldött küldöttség elmaradásának okáról. A közgyűlés örömmel vette tudomásul az érdekelt ügyekben előzetesen Budapesten fennjárt főispánnak azt az értesítését, hogy a várost nem fenyegeti veszély a tekintetben, hogy akár a honvéd kaszárnyát, akár a felsőkereske­delmi iskolát innen elvinnék s kilátásba helyez­tetett a h é. vasútnál kedvezőbb összeköttetés elérése; a küldöttség felutazása felesleges, egyes kérelmeit kérvényileg terjessze fel a város az illetékes miniszterhez. A polgármester indítvá­nyára a közgyűlés elhatározta, hogy a polgár­mester vezetése mellett küldöttségileg fejelik ki a város hálás köszönetét a vármegye főispánjá­nak a város érdekében tanúsított hathatós támo­gatásáért s ugyanez a küldöttség adja át a kérvényeket a vármegye főispánjának, hogy azo­kat rendeltetési helyükre juttatni kegyeskedjék. A zalaegerszegi ág. ev. egyház község részére templomépítés céljaira telek adományozása ügyé­ben, mivel a képviselők a törvényben előirt számmal nem voltak jelen, november hó 21-én tartandó közgyűlésen fognak határozni. A bérkocsi szabályrendeletet a pénzügyi és jogügyi bizottságok javaslatai alapján — a köz­gyűlés megalkotta ós jóváhagyás végett azt n miniszterhez felterjeszti. Végül tudomásul vette a közgyűlés a városi tanács előterjesztését a vágóhídi kert egy részé­nek a rajta levő pajtával, továbbá a gébártói dűlőben fekvő szántónak illetve rőtnek nyilvá­nos árverésen, valamint kót házhelynek szabad­kézből való eladásáról, egyúttal az eladott ingat­lanokra vonatkozó adás-vevési szerződést jóvá­hagyta 8 megerősítés végett a vármegye törvény­hatóságához azt felterjeszti.

Next

/
Thumbnails
Contents