Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-16 / 42. szám

1904. október 16. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 7 leliete tlcn oly állandó könyvtárakat létesíteni, amely ek a lakosság igényeit éveken és évtizedeken át kielégítsék, e lakosság ugyanis az ilyen helyeken esetleg alapított könyvtár anyagait rövid idő alatt átolvassa, s mivel évről-évre költség hiánya miatt uj könyvanyaggal nem lehet gyarapítani a könyvtárt, viszont pedig a már kiolvasott anyag nem képes a lakosság érdeklődését a könyvtár s ilyen módon a magyar irodalom iránt ébren tartani, ennélfogva az ilyen községekből vagy tanyákból az egész könyvtárt át kell szállítani a könyvek elolvasása után egy másik községbe, ahova viszont a már kiolvasott könyvtárt kell cserébe hozni. E könyvtárak vándorlása mellett minden községben az irodalomnak uj és uj, munkái tartják ébren az érdeklődést a nemzeti irodalom iránt és terjesztik a nemzeti művelődést. György Aladár tanácsi h. előadói-titkár állította össze a vándorkönyvtárak öt sorozatának könyvjegyzékét s az Országos Tanács 1904 évi javadalmának terhére 40 helyen létesített vándorkönyvtárt. Fontos hivatása van azoknak a könyvtáraknak, amelyeket függetlenül az Országos Tanács működésétől, a főldmivelésügyi miniszter helyez el évről-évre az ország külömböző részein. E könyvtárak közül egyenkint 100 K értékben 70 könyvtárt szerelt fel a Tanács ez évben szépirodalmi művekkel. Iparosok szakszerű művelését célzó szakkönyvtár létesítését is tervbe vette a Tanács ez évben; e nagyfontosságú kérdés tanulmányozását gróf Teleki Sándor vállalta el. A népkönyvtárak különös, szorgalmas, buzgó kezelői közt ez évben a Tanács 1000 koronát osztott szét mint rendkivüli jutalmat, Mező Dániel és Wittenberg Józsefnek Temesvár, Bodnár Jánosnak és Mártonffy Zoltánnak Nagyvárad, Zala Józsefnek Perlak, Ondra Györgynek Németbogsány és Csukly Gyulának Kaposvár. A Tanács a jövendőben a népkönyvtári akció egyik pontjául az ifjúsági egyesületeket kivánja tekinteni s e végből összeköttetésbe lépett a Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottsággal. Az Országos Tanács munkaprogrammjából még legközelebb megoldásra vár a régészeti leletek ügyének törvényhozási rendezése. Az Országos Tanács ugyanis elhatározta, hogy a báró Forster Gyula miniszteri tanácsos elnöklete alatt dr Wosinszky Mór előadó, dr Szivák Imre az ügyvédi kamara elnöke és Tonházy Gyula kir. közalapítványi jogügyi igazgató tagokból álló bizottság fog az ingó műemlékek és leletek törvényjavaslat tervezetével foglalkozni, mihelyest báró Forster Gyulának »A műemlékek és leletek védelme a magyar és a külföldi törvényhozásban < cimű művének második kiadása elhagyja a sajtót. A néprajzi múzeumok képezik az európai nemzetek legféltettebb, legbüszkébb kincseit. Ám a kulturális áramlat épp a külsőségekben nyilvánuló nemzeti sajátságokat támadja meg legelőbb s az idők múlásával rohamosan váltakoznak a néprajzi sajátságok és mert félő, hogy ebben a tekintetben tett szomorú tapasztalatok folytán magyar népünk néprajzi sajátosságai már a közel jövőben elpusztulnak, nyomtalanul eltűnnek, Wlassics Gyula elnök indítványára akciót indított a Tanács, hogy a megyénként létesítendő néprajzi múzeumok szervezésével néprajzi sajátosságaink megőriztessenek. A Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának érdemes vezető őre dr Semayer Vilibáld behatóan foglalkozott is e kérdéssel s az érdekelt körök igénybevételével most folynak az előmunkálatok, mikép volnának létesíthetők megyénként a néprajzi múzeumok, s az intenzív gyűjtés Wlassics Gyula ez indítványára több vármegyében legközelebb meg is kezdődik. A Tanácsnak a tudományos jellegű gyűjtemények fejlesztésére irányuló tevékenysége, a rendes évi segélyek kiosztására vonatkozó javaslatok és a költségvetési előirányzat tárgyalásán kivül, egyes uj múzeumok létesítése érdekében megindult társadalmi mozgalmak felkarolására ós helyes irányba való terelésére szorítkozott. Igy a Tanácstól indult ki a kezdeményezés a sárosvármegyei múzeum létesítése ügyében, a melyre a bártfai városháza múzeumi célokra való átalakításának állami támogatása nyújt kedvező alkalmat. A lefolyt évben több helyen indult meg a mozgalom az országban oly egyesületek létesítésére, a melyek nyilvános gyűjtemények fenntartását tűzték ki közvetlen vagy közvetett feladataikká. Ez egyesületek közül a népies jellegűek szervezésébe az Országos Tanácsnak azok alapszabályainak megállapításánál volt alkalma befolyhatni. A népkönyvtárak ügye után országszerte fellendült az érdeklődés, s élénk visszhangot talált a népkönyvtárak szaporításának és gyarapításának nagyfontosságú ügye. A lefolyt esztendőben immár az Országos Tanács által létesített s a Tanács felügyelete alá tartozó nép- és vándorkönyvtárak száma 228 volt. A Tanács már az Országos Szövetség utolsó közgyűlését összekötötte szakbeli előadások tartásával, nagyérdekű előadást tartott a magyar könyvtárak jövőjéről dr Gyulai Farkas a kolozsvári egyetemi könyvtár őre és dr Semayer Vilibáld a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezető-őre: Európa néprajzi múzeumairól, különös tekintettel a hazaiakra. Mindkét értékes előadást egész terjedelmében közli a jelentés. Az Országos Tanács a vidéki nép- és vándorkönyvtárak könyvanyagát szaporítani óhajtván, megkeresést intézett a m. kir. minisztériumhoz, hogy a saját kiadásukban megjelent vagy megvásárolt műveket a vidéki könyvtárakban való elhelyezés céljából a Tanácsnak rendelkezésére bocsássák. E megkeresés értékes eredménnyel végződött, amennyiben a minisztériumok átengedték a kiadványaikat, s azok szétosztását végezte a Tanács. Az Országos Tanács behatóan foglalkozott a pornografikus irodalmi termékek terjesztése ellen, s e téren az igazságügyminiszter már legközeleb üdvös rendeletet is fog kiadni. Felszólította az ország nagyobb könyvtárait, hogy csere céljából nyomassák ki kettős példányaik jegyzékét 8 e duplumok közvetítését most eszközli a Tanács. Tárgyalást indított a Tanács Jókai műveinek népies kiadása iránt, mert a közóhajtás ma már az, hogy Jókai művei olcsóbb árban is hozzáférhetővé tétessenek. A Tanács ez évben 2000 koronás népkönyvtárakat állított fel s javaslatára 18 nagyobb közművelődési intézmény számára 28000 koronát folyósított a közoktatásügyi kormány. Nyilatkozat. Piaczi áraink a legutolsó hetivása/aa SO kilogrammon^. Kor.-tíl Kii- ll búza minőség Hzer.r:'. . . —•— 9'90 rozs » » —•— 7"— árpa » » . . —•— 7-20 zab » —•— 6-60 tengeri » » . . —•— 7'40 tarkabab » » . . —•— —•— burgonya » » 2'50 3-— lóher > » —•— —•— bükköny > » . . —•— —•— fehérbab » » . . —*— —•— Nyilt-tér.*) ír Kérjen mindenki iáját érdekében VafÉdi Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávét csak oly csomagokban, a melyek a Kneipp páter védjegyet és a KLathreiner neret Tiselik, és kerülje gondossá • silány utánzatok eliogadását. A zalaegerszegi szöv. önsegélyző-egylet alulirt igazgatósága igazolja, hogy a »Zalamegye-Zalavármegyei Hirlapc 1904. évi október 9-iki számában közölt, a zalaegerszegi kir. törvényszék tkvi hatóságának 7739/tk. 904. sz. a. kibocsájtott árverési hirdetése Grünbaum Ferenc ur és neje ellen nem ezeknek személyes tartozásai miatt lett kérelmezve, hanem csak azok ingatlan ll

is résznyi jutalékukra, a melyeket Österreicher Samutól vásároltak meg és kebleztettek a maguk nevére a volt tulajdonos adósságaival megterhelve. Zalaegerszeg, 1904. október 11-én. A zalaegerszegi szöv. öns. egylet nevében: FISCHER LÁSZLÓ A bécsi cs, és kir. hivatalos lap 277. számának 775. oldalán Wilhelm Ferenc gyógyszerész cs. és kir. udvari szállító Neunkirchenben Alsó-Ausztria, Wilhelm-féle antiarthritikus antirheumatikus vértisztító theájáról a következő érdemleges nyilatkozatot közölte: Sok oldalról szerzett tapasztalatok után ajánlhatjuk az antiarthritikus antirheumatikus vértisztító theát, mint nagyon hathatós gyógyszert rheuma és csúzos bántalmaknál. Különös hatású a test összes véranyagára, úgymint az izomrendszerre, mely a vér sűrűsödését akadályozza, a szénanyagot tartalm-tzó vért az altestben tisztítja, nyálka- és epelerakódásokat eltávolít, valamint a székrekedést megszünteti, melyeknek mindegyike említett betegségeknek bekövetkezhetésére módot nyújt. A vértisztító thea állandó használata az emésztést nem akadályozza, ellenkezőleg erősíti azt. Legjobban ajánlatos ezen thea ősszel és tavasszal, valamint zordonabb és hidegebb időjárás alkalmával, amidőn az emiitett bajok feltűnnek és amelyek erősen gyötörni szoktak. Ezen theának utánzataitól magunkat megóvandó, aminőkkel az említett hatás el nem érhető, rendeljünk direkt Wilhelm Ferenc cs. és kir. udvari szállító főraktárából Neunkirchenben (Bécs mellett) vagy ennek raktáraiból. Dr Raudnitz. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő ée kiadó: Udvardy Ignác. 7782/tkv. 1904. szám. r Árverési hirdetményi kivonat. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Laposa István végrehajtatónak Laposa József és neje Bicsák Erzsébet végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében 860 korona 50 fillér tőkekövetelés és járulékainak kielégítése végett a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő, a háshágyi 187. sz. tjkvben végrehajtást szenvedettek nevén álló A) I. 5—8. sor 32/b, 117/b, 119/b, 120/1 hrsz. alatti ingatlanokra 1474 korona, A) f 2. sor 340 hrszám alattira 323 korona ezennel megállapított kikiáltási árban az árverés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1904. évi december hó 22-ik napján d. e. 10 órakór Há8hágyon a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 147 K 30 f-t, 32 K 30 f-t készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a biróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Zalaegerszeg, 1904. évi szeptember hó 28-án. Dr KÍ88, kir. tszéki albiró.