Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-09 / 41. szám

1904. október 16. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 3 A D. K. E. évkönyve. A Dunántuli Közművelődési Egyesület, mely Széli Kálmán diszolnök vezetésével október lió 12-én Komáromban tartja meg XIÍI. évi köz­gyűlését, a lefolyt esztendő működési jelentését dr Fodor Oszkár szerkesztésében most bocsátotta ki. A gondosan összeállított jelentésből, mely részletezi a kultur-egyesület és fiókjainak műkö­dési körét, közöljük a következőket: A politikai izgalmak ós válságok, amelyek a lefolyt év alatt a közvélemény figyelmét teljesen felemésztették, eredményezték, hogy a Dnnán­tnli Közművelődési Egyesület egy évi működése minden nagyobb teremtő munka nélkül, csak a rév i mederben, csöndben folyt le. A nemzeti küzdelem, mely az egész vonalon a magyar nyelv jegyében folyt le, reményt keltett és re­ményt oltott. Egyesületünknek azonban vissza­adta Széli Kálmáut, egyesületünk megalapítóját és dijszclnökét, aki Magyarország kormányzásá­nak gondterhes feladatától megszabadulván, is­mét egyesületünk élére került és az ő nemzeti kultur-politikája, mely egyesületünk egész műkö­dését jellemzi, most még inkább kifejezésre fog jutni az ő tényleges vezetésében. Az a mélységes nemzeti érzés, amellyel Széli Kálmán a Dunáutuli Közművelődési Egyesületet megteremtette, s miniszterelnökké történt ki­neveztetéseig vezette és amelyben, az ő nyom­dokain haladva, kulturális egyesületünket Palla­vicini Ede őrgróf elnök és Rákosi Jenő másod­elnök iparkodtak tovább vezetni és az általa elért eredmények igazolják, hogy erre az egye­sületre a Dunántulnak szüksége van, sőt műkö­dése az egész országra fontos. Az igazgató­választmány tagjainak élén Széli Kálmánnal lesz feladata vállvetett munkával, öntudatos nemzeti irányban megszilárdítani a második deceunium­ban a Dunáutuli Közművelődési Egyesületet és ébren tartani a magyar kultura ügyét, amelyhez nemzeti és állami életünk létfeltétele van kötve. De közművelődési egyesületünk e nagy fel­adatot csak ugy valósíthatja meg, ha sikerülni fog nagyobb mértékben, mint eddig, felkelteni érdeklődését azon köröknek és azon társadalom­nak, mely első sorban van hivatva ebben az irányban helyt állani. Abban a kelletén tulzajló és felizgatott hangulatban, amilyen a lefolyt évben országszerte volt, nagyon nehéz lett volna erősebb kezdeményezést indítani, és ennek az esztendőnek munkássága az erőgyűjtés szem­pontjából épp ezért teljesen eredménytelen volt, sőt egyesületünk összes vagyona ma már ovo­dáink fentartására sem volt elégséges, s azok zavartalan működésének biztosítására a közok­tatásügyi kormány segítségét is igénybe kellett vennünk. És hálával kell megemlékez­nünk Berzeviczy Albert közoktatásügyi minisz­karjui után, s már öt éve csak eszmék ezek a karok . . . A lovag megkockáztatta a kérdést : — Biztos ebben fenség ? — Még kérdi? — felelte nyugalommal a fejedelem. — Nem csak az ujjamat, de az egész karomat tűzbe teszem Louiseórt . . . kétségbe­esem, hogy lehetetlen ezen a sok boldogságon segíteni, amely már halálba kerget . . . A lovag kissé félénken mondta : —- Lehet a bajon segíteni. — Vállalja? — Vállalom. Sőt . . . — Sőt? — Sőt fenség toporzékolni fog. — Majd meglátjuk! II. Villásreggeli után odaszólt a fejedelem Adolf­nak, a vörös komornyiknak : — Vén bandita, mond meg Louisenek, hogy siessen, megyünk egyet sétálni. Lélekszakadva rohant be Deytbold gróf: -— Bocsánat fensóg, hogy ily bejelentés nél­kül merészkedem . . . Louise megszökött . . . — Küldjék a lovagot! — Nem lehet . . . Együtt szöktek . . . ... A fejedelem toporzékolt . . . Fáy Nándor. térről, aki óvi segélyt biztosított egyesületi ovo­dáink számára, ós Wlassics Gyuláról, a Muze umok és Könyvtárak Országos Tanácsa elnö­kéről, akinek javaslatára nep- ós vándorkönyv­tárak létesítésére 3600 koronát folyósított ez évben a közoktatásügyi kormány. Szélesebb kö­rökben is méltányoltatott az az előadás, melyet 1903. évi közgyűlésünkön a magyar nyelvről tartott Il.íkosi Jenő, egyesületünknek megalapí­tása óta egyik leglelkesebb tagja ós másod­elnöke. A vándorkönyvtárak fontos intézménye, ame­lyet Magyarországon a Dunántuli Közművelő­dési Egyesület honosított meg, mindinkább tért hódít az összes közművelődési egyesületek munka­program mjábau s e könyvtárak a nemzeti iro­dalom terjesztésének immár elsőrangú eszközei hazánkban. Egyesületünk megerősödésére élet­képes szervezettel kell ellátnunk a megyei ós városi közművelődési fiókjainkat, mivel e téren ez évben is csak két egyesület, a Somogyvár­megyei Közművelődési Egyesület és a Komárom­vármegyei Közművelődési fiókegyesület tudott eredményesebb működést elérni, elnökeiknek, Tallián Gyula és Sárközy Aurél főispánoknak és titkáraiknak, dr Andorka Elek és Lőrinczy György nemes buzgalmú munkássága folytán. De a Balatoni Kultur-Egyesület az érdeklődés­nek teljes megszűnése folytán kénytelen volt működését beszüntetni s annak vagyonát dr Czigler Ármin pénztáros rövid uton beszolgál­tatta főpénztárunkba, mivel alapszabályszerűleg a vagyon pusztán a Dunántuli Közművelődési Egyesület céljaira volt fordítható ós a fiókegylet feloszlására hivatott közgyűlés sem volt egybe­hívható. Az egyesület Pallavicini Ede őrgróf elnök ós Rákosi Jenő másodelnök utmutatása mellett ez évben is nagyobb taggyüjtósi akciót fejtett ki, de elenyészően kicsiny eredmény mellett. A D. K. E. hazafias céljainak előmozdítására a pénz­ügyminiszter tárgy sorsjátékra adott engedélyt, amelynek kibocsátása még ez évben fog meg­történni. Reisner gyulai gyufagyáros „D. M. K. E." jelzésű gyufatermékeket bocsátott ki az egyesület javára s egy nagyobb hagyatékkal, néhai dr Gebhardt József hagyatékával is gyara­podott az egyesület vagyona. A D. K. E. óvó­dái közül a zalamegyei perlaki kisdedóvót, amely tiz évig volt a D. K. E kezelésében, az állam vette át, Tárnok (Fejérmegye), Városlőd íSopron­megye), Tarján (Komárommegye), Szaár (Fejér­megye), Vimpácz (Sopronmegye) és Pónzeskut (Veszprémmegye) az egyesület óvódái biztos ter­jesztői a magyarságnak. De a magyar nyelv tanításában kitűnt tanítók és papok segélyezé­sére is gondot fordított az egyesület, nevezete­sen ez évben is 2200 koronát osztott szót. A hazai fürdők felvirágoztatása érdekében kiadta dr Fodor Oszkár szerkesztésében ingye­nes szétosztásra a „Fürdők és Nyaralóhelyek" füzetet, amely VIII. évfolyamában jelent meg, s azt az államvasutak kocsijaiban is elhelyezte a fürdőszezon tartama alatt, hogy az utazó közönség is kellő tájékozást nyerjen a magyar fürdőkről. Jelentékeny működést fejtett ki a Somogyvármegyei és a Komáromvármegyei Köz­művelődési fiókegyesület, amely utóbbinak lelkes elnökének, Sárközy Aurél főispánnak tiz éves jubileumát is megünnepli a D. K. E. októberi közgyűlése. Fontos szükséget pótol az a működés, amelyet a D. K. E. a lefolyt évben is nép- ós vándor­könyvtárak létesítése körül kifejtett s a hazai irodalom legjobb műveinek elhelyezésével léte­sített uj könyvtárakét a Dunántúl 11 fontos vármegyéjének területén. Az egyesület népkönyv­tárai a következő helyeken működnek: Barnya­bikal, Brekinszka (Pozsegam.), Daruvár (Krassó­szörénym.), Dolnimihojlácz (Verőczem.), Dráva­keresztur (Somogyin.), D.-sz.-márton, (Somogym.), Gyalóka (Sopronm.), Kebele (Zalam.), Kiskőszeg (Baranyam.), Kurd (Tolnám.), Lajtapodrány (Sopronm.), Maradék (Modrus-Fiumem.), Nagy­pisanicza (Belovár-Kőrösm.), Nikinoze (Modrus­Fiumem.), Paári (Tolnám.), Perlak (Zalam.), Pónzeskut (Veszprémin.), Szaár (Fejérm.), Szent­királyszabadja (Veszprémm.), Szigetvár (Sornogy­megye), Sztára (Somogym.), Szulok (Somogym.), Tarján (Komáromm.), Tárnok (Fejérm.), Tarany (Somogym), Tengőd (Tolnám.), Tótvázsony, Ujbanovcze, Ujgrácz, Városlőd (Veszprémm.) és Vizvár (Somogym.). A vándorkönyvtárak intézményét Magyarországon a Dunántuli Köz­művelődési Egyesület honosította meg s vándor­könyvtárai a következő helyeken vannak el­helyezve: Alsógalla (Komáromm.), Mencshely (Veszprémin.), Muraszombat, Tolna, Muraszerda­hely, Kotor, Imszovoszólóban és Szigetvárott. Az egyesület elnöksége ezúttal is közli, hogy a Széli Kálmán diszelnök vezetése alatt Komá­romban tartandó közgyűlésére a vasúti jegy­igazolványokat a titkári iroda (Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 2 sz. I.) szolgáltatja ki s ugyanide intózendők a tagsági bejelentések is. Megyebizottsági tagok választása. A vármegyei törvényhatósági bizottsági köz­gyűlés a választott vármegyei bizottsági tagok sorából hat óvi megbizatásuk letelte következté­ben a folyó 1904. évi végével kilépő, elhunyt és leköszönt tagok helyébe teljesítendő válasz­tások határnapjául 1904. óvi október hó 20-át, netaláni szükség esetére október hó 29-ét tűzte ki s az egyes választási kerületekbe választási elnökül és helyettes elnökül a következő bizott­sági tagokat választotta meg: az alsóörsi választó kerületben dr Segesdy Ferenc elnök, Köves Ede h. elnök; a balatonfürediben Csemez Pál elnök, Varga János h. elnök; a balatonudvariban DobrovicB Miklós elnök, Fehér Sándor h. elnök; a köveskállaiban Csemez Elek elnök, Lőke István h. elnök; a monostorapátiiban Csendes József elnök, Saáry Gáspár h. elnök; a káptalantóti iban Forster Elek elnök, Csigó Ferenc h. elnök; a tapolcaiban Glazer Sándor elnök, Vastagh János h. elnök; a lesencetomajiban Virius Vince elnök, Ángyán János h. elnök; a csabrendekiben Bogyay János elnök, Oszter­huber Lajos h. elnök; a sümegiben dr Bárdió György elnök, Németh János h. elnök; az ukkiban Gyömörey Gáspár elnök, Holub János h. elnök; a mihályfaiban Hayden Sándor elnök, Loho­nyay Elek h. elnök; a türjeiben Szabó Károly elnök, Berényi Jenő h. elnök; a zalaszentgrótiban Malatinszky Ferenc elnök, Botfy Péter h. elnök; a izentlászlóiban gróf Batthyány Ernő elnök, Hertelendy József h. elnök; a karmacsiban dr Dunszt Ferenc elnök, Fekete Gergely h. elnök; a keszthelyiben dr Dezsényi Árpád elnök, Ányos Kálmán h. elnök; a zalaapátiiban gróf Batthyány Pál elnök, Nunkovics Vilmos h. elnök; a pacsaiban Szentmihályi Dezső elnök, Gruner Lajos h. elnök; a kapornakiban Szűcs Móric elnök, Tánezos Lajos h. elnök; a kiskomáromiban Jerfy Adolf elnök, Ferenczy János h. elnök; a gelseiben Dervarics Ákos elnök, dr Viola Ignác h. elnök; a palliniban dr Bentzik Ferenc elnök, dr Tripammer Rezső h. elnök; a szepetkiben Szily Dezső elnök, Vértesi Sán­dor h. elnök; a nemesapátiiban Vajda János elnök, Molnár István h. elnök; a bakiban Németh Gábor elnök, Kayser Vil­mos h. elnök; a zalalövőiben Baboss Ármin elnök, Jusztusz Izidor h. elnök; a ságodiban Krosetz Gyula elnök, dr Kereszt­ury József h. elnök; az alsóbagodiban Farkas József elnök, Tán­csics József h. elnök; a zalaegerszegiben dr Czinder István elnök, dr Szigethy Elemér h. elnök; a nagylengyeliben Strausz Sándor elnök, Hor­váth Vince h. elnök; a novaiban Stádel János elnök, Zechmeiszter Viktor h. elnök; a pákaiban Dancsics János elnök, Imreh Antal h. elnök; a lentiiben Horváth Győző elnök, Tóth Sán­dor h. elnök; a letenyeiben Schmiedt Emil elnök, Zakál Gyula h. elnök;

Next

/
Thumbnails
Contents