Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)
1904-10-09 / 41. szám
1904. október 16. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 3 A D. K. E. évkönyve. A Dunántuli Közművelődési Egyesület, mely Széli Kálmán diszolnök vezetésével október lió 12-én Komáromban tartja meg XIÍI. évi közgyűlését, a lefolyt esztendő működési jelentését dr Fodor Oszkár szerkesztésében most bocsátotta ki. A gondosan összeállított jelentésből, mely részletezi a kultur-egyesület és fiókjainak működési körét, közöljük a következőket: A politikai izgalmak ós válságok, amelyek a lefolyt év alatt a közvélemény figyelmét teljesen felemésztették, eredményezték, hogy a Dnnántnli Közművelődési Egyesület egy évi működése minden nagyobb teremtő munka nélkül, csak a rév i mederben, csöndben folyt le. A nemzeti küzdelem, mely az egész vonalon a magyar nyelv jegyében folyt le, reményt keltett és reményt oltott. Egyesületünknek azonban visszaadta Széli Kálmáut, egyesületünk megalapítóját és dijszclnökét, aki Magyarország kormányzásának gondterhes feladatától megszabadulván, ismét egyesületünk élére került és az ő nemzeti kultur-politikája, mely egyesületünk egész működését jellemzi, most még inkább kifejezésre fog jutni az ő tényleges vezetésében. Az a mélységes nemzeti érzés, amellyel Széli Kálmán a Dunáutuli Közművelődési Egyesületet megteremtette, s miniszterelnökké történt kineveztetéseig vezette és amelyben, az ő nyomdokain haladva, kulturális egyesületünket Pallavicini Ede őrgróf elnök és Rákosi Jenő másodelnök iparkodtak tovább vezetni és az általa elért eredmények igazolják, hogy erre az egyesületre a Dunántulnak szüksége van, sőt működése az egész országra fontos. Az igazgatóválasztmány tagjainak élén Széli Kálmánnal lesz feladata vállvetett munkával, öntudatos nemzeti irányban megszilárdítani a második deceuniumban a Dunáutuli Közművelődési Egyesületet és ébren tartani a magyar kultura ügyét, amelyhez nemzeti és állami életünk létfeltétele van kötve. De közművelődési egyesületünk e nagy feladatot csak ugy valósíthatja meg, ha sikerülni fog nagyobb mértékben, mint eddig, felkelteni érdeklődését azon köröknek és azon társadalomnak, mely első sorban van hivatva ebben az irányban helyt állani. Abban a kelletén tulzajló és felizgatott hangulatban, amilyen a lefolyt évben országszerte volt, nagyon nehéz lett volna erősebb kezdeményezést indítani, és ennek az esztendőnek munkássága az erőgyűjtés szempontjából épp ezért teljesen eredménytelen volt, sőt egyesületünk összes vagyona ma már ovodáink fentartására sem volt elégséges, s azok zavartalan működésének biztosítására a közoktatásügyi kormány segítségét is igénybe kellett vennünk. És hálával kell megemlékeznünk Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszkarjui után, s már öt éve csak eszmék ezek a karok . . . A lovag megkockáztatta a kérdést : — Biztos ebben fenség ? — Még kérdi? — felelte nyugalommal a fejedelem. — Nem csak az ujjamat, de az egész karomat tűzbe teszem Louiseórt . . . kétségbeesem, hogy lehetetlen ezen a sok boldogságon segíteni, amely már halálba kerget . . . A lovag kissé félénken mondta : —- Lehet a bajon segíteni. — Vállalja? — Vállalom. Sőt . . . — Sőt? — Sőt fenség toporzékolni fog. — Majd meglátjuk! II. Villásreggeli után odaszólt a fejedelem Adolfnak, a vörös komornyiknak : — Vén bandita, mond meg Louisenek, hogy siessen, megyünk egyet sétálni. Lélekszakadva rohant be Deytbold gróf: -— Bocsánat fensóg, hogy ily bejelentés nélkül merészkedem . . . Louise megszökött . . . — Küldjék a lovagot! — Nem lehet . . . Együtt szöktek . . . ... A fejedelem toporzékolt . . . Fáy Nándor. térről, aki óvi segélyt biztosított egyesületi ovodáink számára, ós Wlassics Gyuláról, a Muze umok és Könyvtárak Országos Tanácsa elnökéről, akinek javaslatára nep- ós vándorkönyvtárak létesítésére 3600 koronát folyósított ez évben a közoktatásügyi kormány. Szélesebb körökben is méltányoltatott az az előadás, melyet 1903. évi közgyűlésünkön a magyar nyelvről tartott Il.íkosi Jenő, egyesületünknek megalapítása óta egyik leglelkesebb tagja ós másodelnöke. A vándorkönyvtárak fontos intézménye, amelyet Magyarországon a Dunántuli Közművelődési Egyesület honosított meg, mindinkább tért hódít az összes közművelődési egyesületek munkaprogram mjábau s e könyvtárak a nemzeti irodalom terjesztésének immár elsőrangú eszközei hazánkban. Egyesületünk megerősödésére életképes szervezettel kell ellátnunk a megyei ós városi közművelődési fiókjainkat, mivel e téren ez évben is csak két egyesület, a Somogyvármegyei Közművelődési Egyesület és a Komáromvármegyei Közművelődési fiókegyesület tudott eredményesebb működést elérni, elnökeiknek, Tallián Gyula és Sárközy Aurél főispánoknak és titkáraiknak, dr Andorka Elek és Lőrinczy György nemes buzgalmú munkássága folytán. De a Balatoni Kultur-Egyesület az érdeklődésnek teljes megszűnése folytán kénytelen volt működését beszüntetni s annak vagyonát dr Czigler Ármin pénztáros rövid uton beszolgáltatta főpénztárunkba, mivel alapszabályszerűleg a vagyon pusztán a Dunántuli Közművelődési Egyesület céljaira volt fordítható ós a fiókegylet feloszlására hivatott közgyűlés sem volt egybehívható. Az egyesület Pallavicini Ede őrgróf elnök ós Rákosi Jenő másodelnök utmutatása mellett ez évben is nagyobb taggyüjtósi akciót fejtett ki, de elenyészően kicsiny eredmény mellett. A D. K. E. hazafias céljainak előmozdítására a pénzügyminiszter tárgy sorsjátékra adott engedélyt, amelynek kibocsátása még ez évben fog megtörténni. Reisner gyulai gyufagyáros „D. M. K. E." jelzésű gyufatermékeket bocsátott ki az egyesület javára s egy nagyobb hagyatékkal, néhai dr Gebhardt József hagyatékával is gyarapodott az egyesület vagyona. A D. K. E. óvódái közül a zalamegyei perlaki kisdedóvót, amely tiz évig volt a D. K. E kezelésében, az állam vette át, Tárnok (Fejérmegye), Városlőd íSopronmegye), Tarján (Komárommegye), Szaár (Fejérmegye), Vimpácz (Sopronmegye) és Pónzeskut (Veszprémmegye) az egyesület óvódái biztos terjesztői a magyarságnak. De a magyar nyelv tanításában kitűnt tanítók és papok segélyezésére is gondot fordított az egyesület, nevezetesen ez évben is 2200 koronát osztott szót. A hazai fürdők felvirágoztatása érdekében kiadta dr Fodor Oszkár szerkesztésében ingyenes szétosztásra a „Fürdők és Nyaralóhelyek" füzetet, amely VIII. évfolyamában jelent meg, s azt az államvasutak kocsijaiban is elhelyezte a fürdőszezon tartama alatt, hogy az utazó közönség is kellő tájékozást nyerjen a magyar fürdőkről. Jelentékeny működést fejtett ki a Somogyvármegyei és a Komáromvármegyei Közművelődési fiókegyesület, amely utóbbinak lelkes elnökének, Sárközy Aurél főispánnak tiz éves jubileumát is megünnepli a D. K. E. októberi közgyűlése. Fontos szükséget pótol az a működés, amelyet a D. K. E. a lefolyt évben is nép- ós vándorkönyvtárak létesítése körül kifejtett s a hazai irodalom legjobb műveinek elhelyezésével létesített uj könyvtárakét a Dunántúl 11 fontos vármegyéjének területén. Az egyesület népkönyvtárai a következő helyeken működnek: Barnyabikal, Brekinszka (Pozsegam.), Daruvár (Krassószörénym.), Dolnimihojlácz (Verőczem.), Drávakeresztur (Somogyin.), D.-sz.-márton, (Somogym.), Gyalóka (Sopronm.), Kebele (Zalam.), Kiskőszeg (Baranyam.), Kurd (Tolnám.), Lajtapodrány (Sopronm.), Maradék (Modrus-Fiumem.), Nagypisanicza (Belovár-Kőrösm.), Nikinoze (ModrusFiumem.), Paári (Tolnám.), Perlak (Zalam.), Pónzeskut (Veszprémin.), Szaár (Fejérm.), Szentkirályszabadja (Veszprémm.), Szigetvár (Sornogymegye), Sztára (Somogym.), Szulok (Somogym.), Tarján (Komáromm.), Tárnok (Fejérm.), Tarany (Somogym), Tengőd (Tolnám.), Tótvázsony, Ujbanovcze, Ujgrácz, Városlőd (Veszprémm.) és Vizvár (Somogym.). A vándorkönyvtárak intézményét Magyarországon a Dunántuli Közművelődési Egyesület honosította meg s vándorkönyvtárai a következő helyeken vannak elhelyezve: Alsógalla (Komáromm.), Mencshely (Veszprémin.), Muraszombat, Tolna, Muraszerdahely, Kotor, Imszovoszólóban és Szigetvárott. Az egyesület elnöksége ezúttal is közli, hogy a Széli Kálmán diszelnök vezetése alatt Komáromban tartandó közgyűlésére a vasúti jegyigazolványokat a titkári iroda (Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 2 sz. I.) szolgáltatja ki s ugyanide intózendők a tagsági bejelentések is. Megyebizottsági tagok választása. A vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés a választott vármegyei bizottsági tagok sorából hat óvi megbizatásuk letelte következtében a folyó 1904. évi végével kilépő, elhunyt és leköszönt tagok helyébe teljesítendő választások határnapjául 1904. óvi október hó 20-át, netaláni szükség esetére október hó 29-ét tűzte ki s az egyes választási kerületekbe választási elnökül és helyettes elnökül a következő bizottsági tagokat választotta meg: az alsóörsi választó kerületben dr Segesdy Ferenc elnök, Köves Ede h. elnök; a balatonfürediben Csemez Pál elnök, Varga János h. elnök; a balatonudvariban DobrovicB Miklós elnök, Fehér Sándor h. elnök; a köveskállaiban Csemez Elek elnök, Lőke István h. elnök; a monostorapátiiban Csendes József elnök, Saáry Gáspár h. elnök; a káptalantóti iban Forster Elek elnök, Csigó Ferenc h. elnök; a tapolcaiban Glazer Sándor elnök, Vastagh János h. elnök; a lesencetomajiban Virius Vince elnök, Ángyán János h. elnök; a csabrendekiben Bogyay János elnök, Oszterhuber Lajos h. elnök; a sümegiben dr Bárdió György elnök, Németh János h. elnök; az ukkiban Gyömörey Gáspár elnök, Holub János h. elnök; a mihályfaiban Hayden Sándor elnök, Lohonyay Elek h. elnök; a türjeiben Szabó Károly elnök, Berényi Jenő h. elnök; a zalaszentgrótiban Malatinszky Ferenc elnök, Botfy Péter h. elnök; a izentlászlóiban gróf Batthyány Ernő elnök, Hertelendy József h. elnök; a karmacsiban dr Dunszt Ferenc elnök, Fekete Gergely h. elnök; a keszthelyiben dr Dezsényi Árpád elnök, Ányos Kálmán h. elnök; a zalaapátiiban gróf Batthyány Pál elnök, Nunkovics Vilmos h. elnök; a pacsaiban Szentmihályi Dezső elnök, Gruner Lajos h. elnök; a kapornakiban Szűcs Móric elnök, Tánezos Lajos h. elnök; a kiskomáromiban Jerfy Adolf elnök, Ferenczy János h. elnök; a gelseiben Dervarics Ákos elnök, dr Viola Ignác h. elnök; a palliniban dr Bentzik Ferenc elnök, dr Tripammer Rezső h. elnök; a szepetkiben Szily Dezső elnök, Vértesi Sándor h. elnök; a nemesapátiiban Vajda János elnök, Molnár István h. elnök; a bakiban Németh Gábor elnök, Kayser Vilmos h. elnök; a zalalövőiben Baboss Ármin elnök, Jusztusz Izidor h. elnök; a ságodiban Krosetz Gyula elnök, dr Keresztury József h. elnök; az alsóbagodiban Farkas József elnök, Táncsics József h. elnök; a zalaegerszegiben dr Czinder István elnök, dr Szigethy Elemér h. elnök; a nagylengyeliben Strausz Sándor elnök, Horváth Vince h. elnök; a novaiban Stádel János elnök, Zechmeiszter Viktor h. elnök; a pákaiban Dancsics János elnök, Imreh Antal h. elnök; a lentiiben Horváth Győző elnök, Tóth Sándor h. elnök; a letenyeiben Schmiedt Emil elnök, Zakál Gyula h. elnök;