Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

1904. szeptember 11. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 417 hosszabb időre való kinyújtása, a zöldtakamányozás lehetősége mégis annyi reményt enged vármegyénkben táplálni, hogy állattenyésztésünk nem lesz oly keserű megpróbáltatásnak kitéve, mint az országnak szárazabb vidékein máris észlelhető. A szarvasmarhának ára ugyan leszállt ós tetemesen olcsóbban lehet már állatokat vásárolni, mint még a tavaszi időszakban nálunk is, de ha s/.igoru takarékossággal ós elővigyázattal vármegyénk állattartói a teleltctési nehézségeken átestek, előrelátókig ismét jó árak mellett értékesíthetik a jövő év tavaszán felesleges állatállományukat. A marhavásárok forgalma közepesnek nevezhető. Egyes vidékeken még mindig forgalmi akadályokat okoz a száj- és körömfájás, mely a mult hónapban legalább is nem terjedett érezhető módon. Még mindig igen jelentékeny a sertésorbánc és sertésvésznek elterjedése. A járványos bántalmak elterjedése vármegyénkben a mult hó végével a következőképpen alakult: lépfene 4 községben, takonykór 1 községben, ragadós száj- és körömfájás 3 járás 22 községében, ivarszervi hólyagos kiütés 10 községben, sertésorbánc 33 községben és sertésvész 83 községben. Az értékesítési viszonyokra vonatkozólag végre megjegyezzük, hogy a cséplósi csalatkozásokat némileg ellensúlyozta az aratás után beállt szokatlan magas áremelkedés a gabonáknál, mely a világpiacon mutatkozó szükséglet és a nagy szárazság miatt bekövetkezett rohamos tőzsdei fedezésekből eredvén, majdnem az egész világ figyelmét a gabonafélék termelési eredményére terelte. Ilyen szűk esztendőkben tűnik csak ki, hogy a gabona, továbbá a tengeri és burgonyának terméseredményei minő nagy és fontos szerepet visznek a népek élelmezési viszonyaiban. Az ország nagyobb vidékein végre beállt esőzések, a tengerentúli jobb terméskilátások visszaszöktették ugyan váratlanul a gabonaárakat, de reményekkel lehetünk, hogy a visszaesés csak átmenetileg fogja befolyásolni az értékesítést, a melynek jó lefolyására a termelőnek ezidén kétszeresen is szüksége van. Végre beszámolunk a szőlő- és gyümölcstermés kilátásairól azon körülmények felsorolásával, hogy az utolsó időszakban uralkodó meleg és szárazabb időjárás folytán bortermésünk a jégverések által megkímélt vidékeken igen jónak Ígérkezik; a gyümölcstermés pedig — dacára annak, hogy a nyári hosszas szárazság mia*t sok gyümölcs lehullott és vissza maradott fejlődésében, ezidén mégis oly kedvező leend, hogy kivitelre is számíthatunk, mely jó eredmény köznépünk élelmezésében máris f< ntos szerepet játszik, sőt az egyób élelmiszerek drágasága mellett gyakran hézagot fog pótolni. — Örökre? — Hát természetes. Ameddig neki tetszik. Molyné asszony siró örömmel ugrott a térje nyakába. — Óh, te édes, te nagy ember, te okos ember! Te Hannibbál, te . . . Hogy miért nevezte éppen Hannibbálnak, az örökre titok marad. (Hiszen nevezhette volna Csirivájóvamhamnak is, aki tudvalevőleg a Fidsi-szigetek egyik fejedelme és ugy szokta az anyósait kebelére fogadni, hogy mikor eljön az ideje, annak rendje ós módja szerint megeszi őket. Ám ő nem Csirivájóvamhamnak, hanem Hannibálnak nevezte.) A mama is elérzékenyült. De azért megerősítette a szivét. — Jó. Nem bánom. Csak azt akarom, hogy a gyermekrendszernek vége legyen. Punktum. — Van még kérdőjel is az irodalomban mama. Egy kis pufók, lekváros pofácskáju szöszke kis láry dugta be a fejét az ajtón. — Mamus, a Zsuzska nem akarja ideadni a kis sárga bögrét. — Minek az? — Víznek. Keresztelőt akarunk játszani. Városunk utcaszabályozása és az evang. templom építés. Zalaegerszeg város közönsége egy régóta érzett hiányt igyekezett pótolni akkor, midőn elhatározta, hogy a város belterületét felméreti, arról pontos térképet készíttet és az utcák lehetőleg szabályos vonalait megtervezteti. Ezen nagyszabású és dicséretre méltó munka immár befejezést nyert. A filmérésről szóló térkép elkészült; sőt az utcaszabályozási tervet a város képviselőtestülete el is fogadta. Előttünk fekszik tehát Zalaegerszeg városnak jövendő rajza, de még nagyon messze van azon idő, mire a most még csak papiroson levő szabályozási terv megvalósíttatik és a tervezett szép utcák és terek a valóságban is létesülnek. De bármely messze távolban van is a szabályozási terv megvalósításának időpontja, tagadhatatlan, hogy az csak akkor lesz elérhető, ha minden kínálkozó alkalmat felhasználunk annak fokozatos keresztülvitelére. Ez okból nemcsak a magánosok által kért építkezési engedélyek' kiadásánál kell szem előtt tartani azt, hogy a végrehajtott építések az általános szabályozási terv keretébe illeszkedjenek és a város szépségének emeléséhez hozzájáruljanak ; de főleg az állam, a vármegye, a község, a felekezetek, az intézetek és testületek által emeltetni szándékolt középületeknél, melyek többnyire emlékmű jelleggel birnak, igyekezzenek a mértékadó körök oda hatni, hogy ezen épületek a város építészeti fejlődését előmozdítsák és a város szépítésének emelésére mentül nagyobb mértékben szolgáljanak. Ezen utóbb említett célt ugy szolgálhatjuk, hogy egyrészt az ily emlékszerű középületek keletkezését illetve az építési kedvet minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítjuk, másrészt megkönnyítjük azt, hogy ily épületek oly helyeken állíttassanak fel, ahol a város szépségének emelésére valóban szolgálnak. A múltban e tekintetben nem egy mulasztás történt; minek következtében középületeink közül a legtöbb eldugott ós szépségének, arányainak meg nem felelő helyen épült s városunk építészeti szépségét vagy épen nem, vagy nem elegendőkópen emelik. A város képviselőtestülete f. hó 15-én tartott közgyűlésén az evang. templom elhelyezésének kórdésóvel foglalkozott és egy szavazat kivételével egyhangúlag elhatározta, hogy ezen concepció tekintetében monumentális épület helyéül a Kossuth Lajos-utca végén, a közkórház kertje előtt, a vásártér áthelyezése folytán egyrészt a csendőrlaktanya előtt a vasúti állomás felé, másrészt az u. n. fehérképi vendéglőtől kiágazólag a vasúti úttal szimetrikusan az aj vásártér felé vezető ut által képezett közteret jelölte ki. Ezen elhatározást a város építészeti szépségének szempontjából csakis helyeselni lehet. Mert a Kossuth Lajos-utca tengelyébe eső ezen templom, karcsú góth stylben 30 méter magas tornyával ezen utcának igen szerencsés építészeti befejezését fogja képezni s előnyösen fogja takarni a közkórháznak a város felé fordított, díszesnek épen nem mondható oldalnézetét. Ezen terv ellen egy helyről felhangzott azon érvelés, hogy t. i. a templomnak a Kossuth Lajos-utca tengelyébe való emelése, ezen utcának tovább folytatását örök időre lehetetlenné fogná tenni ós a közlekedésnek is útjába állana: a kellő alapot nélkülözi. Hiszen a közel egy kilométer hosszít egyenes Kossuth Lajos-utcának meghosszabbítása, a jelen cikkely elején említett utoaszabályozási tervben felvéve nincsen 03 pedig nagyon helyes, hogy nincsen. Mert ámbár a forgalom gyors lebonyolítása érdekéből az egyes városi központokat, például a város kereskedelmi központját a vasútállomásokkal, népes vásárterekkel, látogatott sétaterekkel a legcélszerűbb egyenes, bár akármily hosszú utvonalakkal összekötni; egészségi szempontból a hosszú, egyenes utcákat vógigseprő szélroham által felkarolt porfelhők elkerülése érdekében azonban az utcáknak tulhosszú egyenes tervezésében igen óvatosnak kell lenni; a város építészeti szépsége szempontjából pedig a hosszú, egyenes utcák tervezése épen kerülendő. Ezen szabályoknak gondos figyelembevételét tanúsítják a legtöbb szépségükről nevezetes euróI pai városban létesített utcák. Ezen szabálynak megfelel a párisi „Avenu de Champs Elisée", | a berlini „Unter den Linden", a bécsi PraterJ strasae, a budapesti Andrásy-ut, Váci-körüt és Kerepesi-ut. — Mindezek a belvárosok közepetájából egy meghatározott célpontig (Párisban a Boís de Boulogneig, Bécsben a Práterig, Budapesten a városligetig, a nyugati és keleti pályaudvarig) terjednek egyenes irányban; de ezen célponton túl az útirány egyenes folytatása megszűnik és az addig egyenes utcák más, egyéb céljuknak megfelelőleg ágaznak szót. Zalaegerszegen is tehát a Kossuth Lajosutcának a csendőrlaktauya melletti törésponton túl egyenes vonalban való folytatása teljesen indokolatlan lenne; mert akár a vasúti állomást, akár a közönség által sűrűen látogatott Barossligetet tekintsük célpontnak, ennek ezen utca csakis mai vonalzásában felel meg s csak azért, hogy az éjszaki szél annál vehemensebben seperhessen végig, az egyenes iráayú folytatást erőszakolni nem lenne helyes. — Az által tehát, hogy az evang templom a Kossuth Lajos-utca tengelyébe építtetnék, az utca folytatás tekintetében semminemű hátrány nem keletkeznék. Ami a közlekedés állítólagos akadályozását illeti, az sem forog fenn; mert a templomnak a kórház előtti kert közvetlen közelébe való emelése által nemcsak a várost és az uj vásártér felé vezetc egyenkint 16 m. széles utcákon nem lesz akadályozva a közlekedés, de még a Hunyady-utcából egyenesen a kalvária felé irányuló forgalmat sem fogja a templom hátrányosan befolyásolni. Tekintve a fentebb elmondottakat ós azt, hogy az evang. templom számára kiszemelt téren mivel ez — városunk kis méreteinél fogva — mégis csak távol fekszik a város központjától ós nem remélhető, hogy ide akár szinház, akár cukrász vagy virágárus pavillon, akár csak egy csinosabb trafik-bódé épüljön; de ellenkezőleg tartani kell attól, hogy ezen hely a piszok ég szemét lerakó helye marad, örülnünk kell azon, hogy az evang. egyház templomát ezen helyre óhajtja építeni és remóljük, hogy a város közönsége legközelebbi képviselőtestületi gyűlésén a kivánt telket ezen üdvös célra egyhangúlag fogja megszavazni 1 Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A cs. kir. szab. déli vaspályatársaság budapesti üzletigazgatósága 1800 köbméter cserhasábfa és 2000 köbméter fenyőhasábfa, továbbá 1000 métermázsa kőolaj szállítása, a m. kir, államvasutak igazgatósága pedig a f. év második felében összegyűlő ócska fémanyagok eladása iránt hirdet pályázatot. Az ajánlatok benyújtási határideje a déli vasútnál folyó óvi ohtóber hó 6-ika, illetve 5-ike, a m. kir. államvasutaknál folyó évi szeptember hó 26-ika. II. A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetősége pályázatot hirdet az 1905, esetleg 1906. és 1907. években szükséges faragott és termés kő, továbbá dinamit, gyutacs, gyújtó, kanóc, égetett fali tégla és fedóleseróp, vessző- ós cirok seprő, valamint fehér szappan szállítására. Az ajánlatok benyújtási határideje fólyó óvi október hó 1-je. A pályázati hirdetmények kamaránk helyiségében megtekinthetők. Sopron, 1904. évi szeptember hó 13-án. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. H i r e k. A városi képviselőtestület f. hó 15-én Várhidy Lajos polgármester elnöklésóvel rendkívüli ülést tartott, amelyen Tóth János és fia, valamint Traupman Lajos zalaegerszegi lakosok illetőségi ügyét tárgyalta s a tanács javaslata alapján — figyelemmel a felhozott indokokra — nevezetteket nem fogadja el zalaegerszegi illetőségüeknek. — Czill Károly zalaegerszegi lakos Deák-téren fekvő házának a tér szabályozása folytán leendő kisajátítását a közgyűlés nem szavazta meg. — Gyarmati Vilmos kereskedőnek ajánlatát az „Arany Bárány" épületében levő bolthelyiség és pince kibérlése iránt a közgyűlés elfogadta ; ós 1600 K évi bérért 1915. áprilisig a bolthelyiséget a pincével együtt neki kiadta, Weiser