Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

1904. szeptember 11. > Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 9 földi mótor gyár által szállított és működésbon levő benzinmótorral felvegye a versenyt s bebizonyította, hogy a magyar gyáripar termőkei semmivel sem maradnak bátra azoktól. Szmetányi László gépgyári mérnök ur, aki a mótor felügyeletére vau kiküldve a gyár részéről, igazán a legnagyobb szívességgel mutogatott, magyarázott meg mindent ; kérésemre a legnngyobb készséggel szedte szét a mótor alkatrészeit; a benzinre beállított mótort rövid fél óra alatt spiritusszal való munkára tette át. Egyszóval nagy szakavatottsággal, világos magyarázataival a laikus érdeklődőnek a mótor egész szerkezetéről, az iizeuibehelyezős mikéntjéről világos áttekintést nyuj tott. Látván a mótorok munkáját, mondhatom derekasabb küzdelmet, szebb párbajt alig láttam valaha az életben E küzdelemben a magyar gyári ipar által létrehozott valóságos műremek küzdött a diadalért a külföldi gyáripar gépeivel. Elismerés illeti meg a részvénytársaságot, a mely valóságos hazafias missiót teljesít az által, hogy alkalmat"; ád a magyar agy és munka által megteremtett gepekuek külföld gépeivel a mezőgazdaság terén való versenyképességük bebizonyítására, a mely téren sajuos eddig többnyire a kallóid árasztotta el mezőgazdáinkat nem egyszer silány alkotásaival. Azt láttam e küzdelemből, hogy a magyar mótorok itt is úgy egysz:-rü szerkezetük, mint anyaguk tekintetében, ágy munkakóp is'

1 gük, mint a munkának gazdaságos kivitelében, valamint a külső 1 állítás tek'ntetében bátran kiállják a versenyt a külföld hasonló termékeivel. Első sorban a magyar államvasutak gépgyára kiváló vezetőinek s alkalmazottjainak érdeme ez, a kik nem kiméinek semmi fáradságot és áldozatot, hogy dicsőséget szerezzenek a magyar elmének! A nemzetnek háláját ők érdemük meg legjobban, mert munkájokban a magyar életrevalóságnak ős tudásnak oroszlán körmeit mutatják meg a nagy világnak. Nem félnek i>z összehasonlítás eredményétől, hisz ott láttam a külföldi mótor közvetlen közelében, ugyanazt a munkát végezni. És ha a munka eredményét látjuk, a melyet bárki is észrevehet anélkül, hogy belőle a sovinizmus beszélne, büszkeséggel telik el az ember lelke, látva gyárainknak hatalmas előrehaladását. Hogy mit jelent a benzin, illetve spiritusz mótoroknak alkalmazása a mezőgazdasági üzemben, szembetűnik, ha figyelembe vesszük azokat az előnyöket, amelyekkel a mótorok rendelkeznek a gőzerőt szolgáltató lokomobilok felett. Nem kell ehhez sok számítás, csak a mezőgazdának figyelmes szemlélése. Mik is hát ezek az előnyök ? Hányszor olvassuk, hogy a gőzlokomobilok kéményéből kipattant tüzszikra a gazdának legszebb reménységét ép akkor teszi semmivé, amidőn már botosán számítgatja, mennyi pénzt kaphat verejtékes munkájával előállított terményéért- A mótoroknál ez a fenyegető tűzveszély teljesen el van hárítva. Maga ez a körülmény elegendő arra, hogy a mótoiok felé irányuljon a gazdaközönség figyelme. Nyitott tüz a mótoroknál ugyanis erőfejlesztésre nem használtat'k, mert itt a spiritusz, illetve beD?in gyújtás egy teljesen elzárt mótor hengerben, mágnes patkókból nyert villamosság utján történik. További előnye az erőfejlesztésre haszna.t anyagnak csekély mennyisége. Amennyiben a benzin vagy spiritusz, mely a hajtó erő fejles téshez szükségeltetik, csupán csak a tényleges munkához használtatik, A benzin fogyasztás nem tesz ki többet, mint óránként lóerőnkint legroszabb esetben fél litert. Most ha számba vesszük agőzlokomobiloknál elhaszaálandótetemes fa- illetve szénszükségletet, a gőzlokomobiloknak üzem behelyezése előtt legalább >s másfél óráig a szükséges gőzmernyiség előál'ítása céljából a tüzelő anyagnak pazarlását, továbbá a rengeteg vízmennyiséget és ha vesszük, hogy a mótorok üzemképességéhez úgy a tüzelő anyag mint a vízszállítás teljesen szükségtelen, miután az a csekély vízmennyiség csupán a mótor hengerének lehűtésére szolgál és így egy lajt viz napokon keresztül is elegendő; továbbá ha figyelembe vesszük, hogy a tüzelőanyag ós vizhordás egy fogatot teljesen leköt, a fa fűrészelése idő- és gőzpazarlással jár, olyan előnyöknek, munka- és pénzmegtakarításnak jut a gazda birtokába, ami tetemesen leszállítja a termelés költségeit. És ha mindezekhez hozzávesszük ama nagy előnyöket, hogy a motor bármely pillanatban, minden előmelegítés nélkül üzembe helyezhető és hogy semmiféle tüzelő anyag nem lesz elhasználva üzem szünetekben, miután a gép egy csap elzárása által azonnal megáll, valamint azt, hogy a benzin, illetve spiritusz mótorok oly helyeken is dolgozhatnak, hol a gőzlokomobilok egyáltalán nem, vagy csak nehéz feltételek mellett működhetnek, továbbá, hogy vizsgázott gépész felesleges, mert egyszerűsége ós könnyű áttekinthetése miatt azt minden munkás kezelheti és rendben tarthatja; akkor be fogjuk látni, hogy a mezőgazdaságokban minő nagy fordulatot jelent a mótorok alkalmazása és minő nagy megtakarításokat érhet el a gazda azok használatával. Mezőgazdáink tehát, kik az okszerű gazdálkodás hiveinek akik a termelés fokozását a termelési költségek ós a munkaerő pazarlásának csökkentésével akarják elérni, valóban nem lehet tanulságosabb, mint az elől említett (irodalomban dolgozó magyar mótoi t, amely még e hónapban ott fog csépelni, megtekinteni. A személyes meggyőződés mindennél többet ér. A helyszinőn levő mérnök szives magyarázataiból a kíváncsi gazdák hamar meggyőződést szerezhetnének a fentebb elősorolt előnyökből amelyek még nagyobb számban is vannak, de azok részletes felsorolását a helyszűke nem engedi meg, de a helyszínén mindenről meggyőződhetnének. A kaposvári urodalom gavalléros vendéglátása bizonyára kellemessé is teszi érdeklődő gazdáinknak e kirándulását; a kellemessel együtt a hasznost is egybekapcsolhatják, mert az urodalomban munkálkodó kitűnő gazdasági intézők szorgalma eredményének a magas szinvonalon álló gazdasági kerületeknek, különösen pedig a répási kerületnek megtekintéséből kiválóan hasznos tapasztalatokat gyűjthetnek, a melyeket azután odahaza g) ümölcsöztethetnek. Akik tehát gazdasagaikban a korszerű és praktikus változtatásokat óhajtják meghonosítani, azoknak különösen igen melegen ajánlhatom e kedves és hasznos somogyi kirándulást. Kauffmann Mátyás. Javítsuk gazdasági terményeink minőségét. Jól tudjuk mi azt giv.dák, hogy nagyon is nem mindegy, hogy vajon 82 kilós vagy 78 kilós búzával megyünk a piacra, sőt azt is látjuk, hogy gazdasági szeszgyárak keményítő tartalom alapján veszik a burgonyát; jóval többet fizetvén a keményítőben dúsabbóit, mint a keményítőben szegényért. Tudjuk azt, hogy összes terményeinknél nemcsak a mennyiséget, de a minőséget is megfizetik, mégis vajmi keveset teszünk terményeink minőségének javítására, holott egy kevés fáradtsággal, utánjárással sokkal jobb eredményeket lehetne elérnünk. A termények minőségileg való javításánál a talaj igen gondos megművelése és megtx-ágyázása já

fsza a főszerepet, természetesen csak akkor, ha ez éghajlati viszonyok is kedvezők a javítandó növényre. Az adott viszonyok közé jegjobban beillő főlesőg megválasztásával a burgonya, a cukorrépa és az árpa minőségét lehet legkönnyebben javítani, s ugyanez lehetséges okszerű trágyázással is. A mesterséges +rágyafőlők jelenlegi nagyarán) i felhasználásával nemcsak a termés mennyiségét, de minőségét is javítjuk. Sőt a minőség javítására a különböző trágyafélék különböző befolyással vannak. Igy pl. a chilisalétrom és peruguano a teunés mennyiségét, illetőleg á pánslt egyenlő eredmény i ad, a minőséget illetőleg azonban a peiuguno után jobb árpát kapunk. Okvetlenül műtrágyát kell használnunk legalább azon talajon, melyről saját vetőmagunkat termeljük, meit a könnyen oldható műtrágyák, a minő p

1 a szuperfoszfát és chilise létrom, roppant gyorsan fejlesztik a növényt, naggyá fejlődött, erőteljes szemeket termel, a melyek ennek következtében erőtelj sebb növénye fognak fej less, eeni, mint a gyengébb szem. Első teendőnk tehát, hogy a saját szükség! tünkre termelt vetőmagot a talaj 1 tűnő megmunkálása és megírágyázásu áttnl nr^gyá, erőteljessé fejlesszük. Az igy nyeit magot rostálás és triőrözés által osztályozzuk, s csak i-z ilyen módon megválasztott legnagyobb szemű búzát, rozsot ós árpát vessük el. Ha ilyen módon — a mely eljárást őv ;bi-é\ :e folytatjuk — kitűnő vetőmagunk u.jáT egész gazdaságunkban jobb minőségű terményre tettünk szert, akkor tovább menve a vetőmag megválasztását még nagyobb gonddal fogjuk eszközölni. Az előbb leirt eljárás mellett a már érett kalászok közül kiválasztjuk azokat, a melyek leghosszabbak, szemekkel legjobban meg vannak rakva. Ha csak néhány liter magot is nyerünk ilyen módon, azt igen gondosan fogjuk egy kis táblácskába elvetni, hogy jövőre már egynehány hektoliter ilyen magunk legyen. Ha ezen eljárást ilyen módon folytatjuk, meglepő eredményeket fogunk elérni, s néhány óv leforgása után terményeinket mint vetőmagot a piaci árnál jóval magasabbau fogjuk értékesíteni. A homoki szőlők trágyázása. Az országos növénytermelési állomás immár több mint egy évtizede végez kísérleteket az ország különböző pontjain homoki szőlők trágyázásával, megá

1 lapítandó azon legjobb eljárást, a mely azután általánosan ajánlható volna. Ezen nagyszabású kisórletek leginkább a delibláti pusztán úgy az óriási kiterjedésű állami szőlőkben, mint magán tulajdonosoknál különböző módon hajtattak végre. A műtrágyáknak általában is igen fontos szerepe jut a homoki szőlők trágyázásánál leginkább azért, mert azon területeken, ahol sok a homoki szőlő, rendesen igen csekély az állatállomány s igy istálótrágyávai az óriási homok területeket lehetetlen ellátni. De másrészt figyelembevehető egyeseknek azon tapasztalata is, hogy az istálótrágya alkalmazásával a kárttevő férgek ős rovarok megszaporodnak. Az is valószínű, hogy a hosszú időn keresztül nagy mennyiségben alkalmazott istálótrágya a homok immunitását csökkenti. Ezek a tényezők t?szik ajánlatossá a homoki szőlők műtrágyázását és ezért valóban haszuos munkát végez az országos növénytermelési kísérleti állomás ez irányú kísérleteivel. Ezen kísérletek mindenek előtt azt bizonyítják, hogy az alkalmazott műtrágyák nem az első, hanem a második évben fejtik ki hatásukat. Mig az első évben alig adnak nagyobb i érmést, addig a második évben a termőstöbblet egyes esetekben 10 hl.-nél is több boti szolgáltat. Az összes kisőrleteknek termés-többlet átlaga a második évben 498 liter bor volt. Ez minden esetre olyan termés-többlet, amely a műtrágyafélék használatát a homoki szőlőkben határozottan ajánlatossá teszi. Az eddigi kísérletek a következő műtrágya-keveréket bizonyítják legcélszerűbbnek. Katasztrális holdanként 350 kg. szuperfoszfát, 135 kg. kálitrágya, a második évben pedig 1 m/m salétrom felültrágya gya nánt. Ezen trágyázási mód mellett már az első évben nem épen jelentéktelen termés-többlet állott be, a második évben 160—184 It. volt a teimés-többlet. Hatása különben a harmadik évben is mutatkozott. A műtrágyára kiadott 100 K-nyi költséget a második óv teimés-többlete 18 kísérlet közül 10-nél megtérítette, sőt jelentékeny haszon is maradt. Haszonnak maradt tehát az első és harmadik év termés-többlete is. A haszon kiszámításánál azonban figyelembe ke'l venni a műtrágyának nemcsak teimésfokozó, hanem a szőlő vegetációjára gyakorolt kedvező hatását is. Valamennyi kísérletező ugyanis konstatálja, hogy a műtrágyázott szőlő iombozata sötétebb zöld szinű, a fája pedig erősebb tejlődésű. A kisórletek mintegy felénél a műtrágyázott szőlőből nyert must cukortartalma is magasabb volt. Henneberg-selyem csak közvetlen! — fekete, fehér és szines 60 krajcártól 11 forint 35 krajcárig meterje blúzoknak és ruháknak való. Bérmentve és már vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintagyűjtemény postafordultával. Henneberg selyemgyára, Zürich. Nyilt-tér.*) gyermekliszt. Legtó'keletesebb tápszercsecsemők $ részére. Kísérleti czelokra fél dobozok ál Korona. A tisztelt szülésznőknek probadoöozok és röpi rátok ingyen' I rendelkezésre állnak a NERUDA NÁNDORNÁL fele főraktárban BUDAPEST, iv.Kossutti Lajos utcza7sz.^ Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó: Udvardy Ignác.