Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-24 / 4. szám

1904. január 10. > Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 7 Varga Vilmosmé, Vidóczy Pálné, Udvardy Vin- i oéné. Leányok: Czinder Margitka, Csesznák Melanie és S'efi, Csertán Margitka, Csoknyuy Laura, | Enyedy Irénke, Farkas Margit (Hagyáros), Grész Irma, Elza, Ilonka, Farkas Zsófika, Fischer Margit, Gerencsér Mariska, Láng Olga, Majer Marianna, Hangay nővérek, Isoó Viola, Kotsis Bözsike, Ma kara Mária, Nagy Anica, Lányi Ilonka és Margit, Szabó Erzsi (Bak), Skublics Antika és Marianna, Stern Laura, Paukovich H. Stefike, Travnik nővérek, Schmidt Irma, Szentgyörgyi Bözsike, Stökl Jolánka, Tavaszy Bözsike, Udvardy Rafika. Felülfizettek: Preszler Gyulánó 2 K, Sztaniszlavszky Adolfné 10 K, dr. Klein Lajos 4 K, Szalay Lászlóné 2 K, Krosetz János 2 K, dr. Rézler Cornél 2 K, dr. Czinder István 4 K, Gyenge Sándor 3 K, dr. Thassy Gábor 4 K, dr. Kaszter Sándor 2 K, dr. Kele Antalné 4 K, Csernkó Tivadar 2 K, dr. Csák Károly 4 K, N. N. 1 K, Balassa Benő 1 K, Veisz Ignác 1 K, Nagy László 7 K, Láng Lajos 3 K, Reisinger és Eisner 2 K, Varga Vilmos 3 K, Scbütz Sándor 4 K, Odor Géza 2 K, Krosetz Gyula 5 K, dr. Szigetky Elemér 5 K, Weiser és Pollák 2.40 f, Erdős Gézáné 3 K, dr. Háry Istvánné 6 K, özv. Skublics Jenőné 10 K, Kun Vilmos 2 K. A bevétel 503 K 61 f, a kiadás 202 K 60 f, tiszta jövedelem 301 K 12 f volt. Az egylet elnöksége ez utón fejezi ki köszönetét az összes résztvevő szereplőknek, felülfizetőknek és dr. Kaszter Ödönnek, ki a görögtűz világítást volt szives eszközölni. A novai járási gazdakör közgyűlése. Január 15-én tartotta meg elsj évi közgyűlését a novai járási gazdakör. • Stádel János alelnök meleg szavakkal üdvözölte a nagy számban megjelent gazdaközönséget s ez után felhívta Farkasovszky Endre gazdaköri jegyzőt, hogy a tárgysorozat 1. pontja szerint az elmúlt alakulási évről szóló jelentést olvassa fel. — Az évi jelentés rövid kivonatban következő: Mayer István főszolgabíró úr felismerte járásában a gazdasági bajokat, — tapasztalta, hogy a gazdák vezetés hiányában széthúznak. Ennek orvoslása végett érintkezésbe lépett a Zalavármegyei Gazdasági Egyesülettel s azon óhajának adván kifejezést, hogy járása területén egy járási gazdakör megalapítása céljából lépéseket tehessen és kérte a gazdasági egyesületet, hogy célja elérésében támogassa. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület örömmel üdvözölte az eszmét, — mert szintén kívánatosnak találta, hogy a magára hagyott jó magyar göcseji nép a gazdakörben vezetőt találjon B hozzájárulását és támogatását felajánlotta. Ezek után Mayer István főszolgabíró 1903. évi január hó 15-ére alakulásra hivta fel a járás gazdaközönségét. Hogy érezték a gazdák a gazdakör megalakulásának szükségét, megmutatták azzal, hogy az alakulógyülésre, dacára a nagy hózivatarnak, igen szép számmal jelentek meg. Igy a kitűzött, napon — 1903. január 15-én a novai járási gazdakör megalakult s megkezdte működését. Tisztelt Közgyűlés — igy szól a továbbiakban a jelentés — habár küzdöttünk a kezdet nehézségeivel, mert az áldatlan politikai viszonyok különösen minket, a gazdákat sújtották a legnagyobb mértékben, mégis első évi működésünkről kedvező eredménnyel számolhatunk be. Hogy különösen a kisgazdákat a mostani gazdasági értékek megbecsülésére és megismerésére ösztönözzük, legszükségesebbnek véltük egy állatdíjazás tartását, hogy példát vegyenek a tuladjonosok saját tenyészetük javítására. Az állatdíjazást 1903. évi október hó 11-én tartottuk meg fényes eredménnyel. Gróf Batthyány Zsigmond elnök ur akadályozva lévén, az állatdíjazás vezetésére és megnyitására Stádel János alelnök urat kérte fel, ki is az állatdíjazást délelőtt 11 órakor megnyitotta, üdvözölvén a vármegye képviseletéljen megjelent Csertán Károly alispán urat és az igen nagyszámú gazdaközönséget. Az állatdíjazáson összesen 326 kiállító vett részt és pedig rz I-ső csoportban bikát állított ki 16; a II. csoportban tehenei 151; III. cso- ! portban üszőt 68; a IV. csoportban kancát 142; az V. csoportban 3 éves kancát 24; végül a VI. csoportban juhot 5 kiállító. — A kiállított állatok gazdasági gépekkel, pén/.beni jutalmakkal és díszoklevelekkel díjaztattak. — A gazdasági gépeket gróf Batthyány Zsigmond elnök és Stadel János alelnök urak voltak kegyesek teljesen ingyen adni és pedig Stadel János ur egy répavágót, gróf Batthyány Zsigmond ur pedig ugyancsak Stadel János úrral közösen egy értékes szecskavágót. Pénzbeli jutalmakra kiosztatott államdíj 350 K; Zalavármegyei gazdasági egyesületi díj 50 K, ezeken kivül a Nova és vidéke takarékpénztár 10 K, és Nova község szintén 10 K. Összesen 420 K 23 kiállító között. Végül 25 kiállító díszoklevelet nyert. — Belátjuk, hogy a nagyon sok szép állat között még több díjat is kellett volna kiosztani, de a már előbb is említett politikai viszonyok annyira bénítólag hatottak, hogy a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi minister ur sem rendelkezhetett nagyobb összeggel. — A vármegye alispánjához és a megyei lótenyésztési bizottsághoz is fordultunk, hogy a még csak csirájában levő gazdaköri állatdíjazását anyagilag is segítsék, de alapok hiányában semmit sem kaphattunk. Az elért eredmény és siker a legtávolabb vidékről jött látogatót is meglepte s a kiállításról minden oldalról számos elismerő nyilatkozatot hallottunk. — A fényesen sikerült ; állatdíjazás volt fiatal gazdakörünknek első gyümölcse. Nem mulaszthatjuk el évi jelentésünkben megemlékezni a magyar gazdák apjáról, dr. Darányi Ignác volt foldmüvelődési minister úrról. Mély és igaz fájdalom tölti el lelkünket, midőn a már távozott földmivelésügyi miniszter úrtól bucsu! zó szavunkat itt is felemeljük. Ldes vissza• emlékezés a Darányi minisztersége, ki éles elj méjével egy csapásra meg tudta szüntetni a munkaadó és munkás közötti egyenetlenkedést, de legnagyobb érdeme a távozott miniszternek, ami minket legközelebbről és legjobban érdekel, a munkásügy és a cselédügy istápolása. Ma már kevés jó akarattal, számba sem vehető néhány fillérrel a legszegényebb munkás is biztosíthatja magát öreg napjaira, hogy ne kelljen községi koldusnak lennie, mert létrehozta a nagy miniszter az országos gazdasági munkás és cselédsegélypénziárt, hol életo öreg napjaiban biztos segélyre, megélhetésre számíthat s ha baleset éri ingyen gyógykezelésen kivül napi 1 K segélyt is kap. Midőn egyben üdvözöljük a/, uj földmivelésügyi minisztert — Tallián Bélát is, csak az a szerény óhajunk, hogy ugy fogadja védelmébe a magyar gazdákat, mint elődje tette ; — akkor még boldog lesz a magyar! Ezek után áttérve a gazdakör beléletére, í jelenthetjük, hogy a gazdakörnek 29 tisztviselői ' és választmányi tagján kivül 121 rendes tagja j van. A lefolyt évben 5 választmányi gyűlést tartottunk. Pénztári bevételünk volt tagdíj fizetésekből 204 K, kiadásunk 156 K 64 f. Az előadottakban kimerítve számoltunk be mult évi szerény tevékenységünkről, mik után azon kéréssel járulunk a tisztelt közgyűlés elé, hogy jelentésünket tudomásul venni és működésünkre a felmentvényt megadni szíveskedjék. A választmány jelentését a közgyűlés tudomásul vette és a felmentvényt megadta. A közgyűlés Mayer Istváü főszolgabírónak a gazdakör megalakulása és az állatdíjazás létrehozása körül kifejtett fáradozásért jegyzőkönyvileg is köszönetet mondott. A jövő évre előirányzott 623.33 K bevételből a gazdakör vetőgépet és trieurt szerez be, mi közös használatra lesz a gazdakör tagjai részére bocsájtva. Ugyancsak a folyó évben rendezendő szántásverseuy költségére előirányoz a közgyűlés 50 koronát. Véjrül felhívta Stádel János alelnök a gazdakör tagjait, hogy esetleges indítványukat terjesszék a közgyűlés elé. Erre egész halmaza a panaszoknak emeltetett a míílt évi december hó 5-én tartott magán ménvizsgálat ellen. Legfőbb panasza különösen a lótenyésztő gazdáknak, hogy a járás területén egyetlen egy állami méntelep sincs. Mind ennek dacára a ménvizsgáló bizottság oly szigorú bírálattal vizsgálta az elővezetett, alig kifogásolható 30 mént, hogy azokból csak 13 engedélyeztetett, ez is csak Mayer István főszolgabíró erélyes közbelépésére. A járásban mintegy 2000 db kanca van, igy az engedélyezett méneknek átlagban 150 kancán felül kellene fedezniük. Kimondta a közgyűlés, hogy a gazdakör i elnöksége a vármegye alispánja elé terjessze a | sérelmet s kérjen pótménvizsgálatot, hogy a , visszavetett alkalmas mének közül legalább annyit engedélyezzen, amennyi a kancák fedeztetésére elegendő lesz. Karcolatok. A kis város szokásai, divatja mindig lassabban ! ballag a fő- és székvárosok után. Hiába élünk 1 a villamosság korában, a kis városi publikum , konzervatív, nem rohan a villamos áram gyorI saságával a divat után. Nagy városokban "például a bálokat már nem csárdással, hanem í keringővel kezdik, mi azonban csak megmaradtunk a csárdás mellett és lehetősen sok csárdást táncolunk. De milyen csárdást! Én uram teremtőm, milyen isteni szép tánc lehetett a régi magyarok tánca, amelyről néhai való Apaffy Mihály fejedelem udvarában mulatozó francia követ azt irta haza, hogy a mossiők ugy járják, mintha mindegyik fejedelem volna s a dámák bájos mozdulait megirigyelhetnék az i Olympus istenasszonyai. Mintha valamennyi Terpszihórétól vett volna külön órát. Akkor még nem hivták a nemzeti táncot csárdásnak. Nem is annyira tánc volt az, mint inkább társasjáték. A vánkostáncban a kör közepére kerülő ifjú az elé a hölgy elé tette a vánkost, akivel cgvet fordulni akart; a fáklya; tánc, a süveges tánc mind tele voltak kedves, | bohó, naiv játékkal, jókedvvel. Még néhány év, tizrd előtt is bújósdit játszottak a párok, cicáz; tak, mókáztak, kacagtak, mulattak. A táncos egyedül pengette a sarkantyúját, | aprózta a lépést, mig el tudta fogni a párját, akit azután megforgatott, megmártogatott, újra j elbocsátott, hogy utána futhasson. És miiyen : találékony volt a jó táncos az uj figurák, délceg ; lépések kitalálásában. Egyéni művészet volc az j egészen. Nem tudta azt a táncmester sem ellesni. acm megtanítani, mert minden lépése uj, | minden fordulata más. És ma? Összekapaszkodik egy pár ember és | három óra hosszáig el nem ereszti egymást. (No hiszen ezt szerette volna látni a régi módi szigorú mama. Majd rádörrentett volna a gavallérra.) A legtöbb ifjú ugy rángatja a lábát, mintha nem is a magáé volna, a kisasszonyok meg engedik magukat rángatni és szemtelenül ölelgetni. Az az ifjú, aki a talpát föl nem emeli a parkettról, csak a bokáit meg a térdeit veregeti össze, a legjobb táncos. És mindez olyan komoly ! képpel, olyan kötelességtudó ábrázattal esik meg, mintha robotba járnák a táncot. Hát még mikor, kéz a kézben, a csárdást táncoló pár elkezd fát fürészelni! Az ám a szép ! Jobbra a kis harangot, balra a kis harangot lejti a láb és a kezek ugyanugy kalimpálnak, mint a pozvai harang szive. Ezt a figurát valami őrült táncmester találta ki álmatlan éjszakáin. A magyar muzsika ritmusát csak a harang kongásához tudta hasonlítani s addig rugdalt a valzerhoz szokott lábaival, amig felcsufolta a világ legszebb táncát. A pokolban is az lehet a büntetése, hogy örökösen a kis harangot járja. A modern csárdás csak annyiból áll, mint a harang szivének kisded játéka: bim bam bum, bim bam bum. Ezelőtt egy évtizeddel a budapesi nyilvános tánctermekben hanggal is utánozták a ritmust: Sty, sty, sty, ksz, ksz, ksz.,: Vannak azonban még mindig ős szittyák, akik nem járják a modernizált csárdást. Ezek a duhajtáncosok. Ezeknek a tánca sem hasonlít a régi szebb idő ' hagyományaihoz, de legalább igazi csárdás. Ha gerendás volna a szála, bizonyosan belevágnák a fokost a mestergerendába. Hajnal felé megszaporodnak a szittyák s ha egy kicsit jól megy a dolog, kirúgják a cigány alól az emelvényt, kékre verik a bokájukat a saját ökleikkel s görbére dobogják a legerősebb traverzeket. De van a csárdásnak egy legeslegújabb neme ie. Lnnek már bajos nevet találni. Talán perverz csárdás név illik rá legjobban. Ez pedig a boszton-csárdás. A két dolog körülbelül annyira vág össze, mint a gulyás hus és plumm-pudding.