Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-03 / 1. szám

1904. január 3. > »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 7 képzelhető. A politikában, a közéletben a saj- j tóé a vezető szerep és a közgazdasági életben, ! kereskedelemben a reklám egybe van forrva a boldogulás fogalmával. Az a kereskedő és iparos, ki manapság nem hirdet, az ne számítson tartós sikerre, azt elnyomja a verseny. Általánosan ismeretes, hogy a reklám az anyagi siker kulcsa ós hatalmas közvetítője ugy a keresletnek, mint a kinálatnak. Állandó ékszer az ügyes reklámozás, minden iparvállalatnak, üzletnek a lelke, rugója, az éltető eleme; dúsan kamatozik és idővel a befektetett tőke ezerszeresét hozza meg. Hogyan, hol és mikor hirdethető a legsikeresebben, legjoWsan és legolcsóbban megtudható Leopold Gyuhi hirdetési irodájában Budapest, Erzsébet körút 54., ahol kiválló szakértelemmel, odaadó lelkiismeretességgel, felülmúlhatatlan pontosággal és olcsón eszközölnek bármiféle hirdetéseket, reklámokat ugy az őszes budapasti és vidéki, mint az összes külföldi lapokban és naptárakban. Lapunk mai számához egy melléklet van csatolva a Liebau és Co. udvari szállítók, magtenyésztők, mű- és kereskedelmi kertészektől Erfurt, melyben a nevezett cég, a gazdagon illusztrált és tenyésztési utasításokkal ellátott legújabb magyar kiadásií fömagárjegyzékét kertek és mezők részére, lapunk tisztelt olvasóinak ingyen rendelkezésére bocsájtja. Felhívjuk tisztelt olvasóink szives figyelmét arra a pontra, hogy a fenti cég ezer meg ezer elismerő ós dicsérő levéllel rendelkezik, melyekben a tisztelt vevők a példás kiszolgálásért hálás köszönetüket nyilvánítják. A Kert, a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap, mult évi 24. számának tartalma: kertósztársadalom, konyhakertészet, gyümölcsészét, díszkertészet, lugas, faiskola, méhészet, tárca, élősdiek, irodalom, hirek, világszemle, apró szakközlemények. Ára a havonként kétszer megjelenő szaklapnak egy évre 6 korona, kertészek részére 4 korona. Előfizethetni a lap kiadóhivatalánál Budapesten (VII. Rottenbiller-utca 33. szám alatt). Feljegyzések gyermekünk fejlődéséről. Dr. Turcsányi Imre, a szegedi m. kir. állami gyermekmenhely igazg. főorvosa, ily cim alatt egy füzetet adott ki, amely hivatva van arra, hogy a csecsemő gyermekekkel biró szülőknek igen becses szolgálatokat tegyen. A füzet arra szolgál, hogy hű képét foglalhassa magában az újszülött világrajövetele processzusának, majd fejlődése külömböző stádiumának, mindezen adatok feljegyzésére külömböző ügyesen egybeállított rovatokat tartalmazván. így külön rovatok álnak rendelkezési a szülés lefolyására, a gyermek súlyviszonyaira, méreteire, táplálkozására vonatkozó adatoknak, továbbá az elválasztás, fogzás, oltás ideje, körülményei, a mindezekre vonatkozó mellékkörülmények feljegyzésére; végül tartalmaz a füzet rubrikákat a gyermek megbetegedéseinek feltüntetésére és az általános megjegyzésekre, amellett mindenüttszakszerü megjegyzésekben tüntetve fel, hogy milyen a gyermek megfelelő normális állapota? Nem kell bővebben méltatnunk ennek a kis füzetnek a fontosságát. Igénybevétele által gyermekünk élettani fejlődésének pontos, részletes, szakember tudása, figyelme folytán minden lényegtelennek látszó és mégis gyakorta oly jelentős aprólékosságra kiterjeszkedő képét nyerjük, amely egyrészt mindig figyelmessé tehet bennünket a gyermek állapotában esetleg beálló és külömben észre sem vehető változásokra, másrészt betegség esetében a kezelő orvos rendelkezésére bocsátva, gyakran megbecsülhetetlen fontosságú lehet. A füzetnek, melynek utánzására nézve a kitűnő szerző minden jogot fentartott — ára 20 fillér és kapható minden könyvkereskedésben. A világ legszebb kertje. Irta: Balassa Benő. Elvezetem olvasóimat a világ legszebb kertjébe, hol azok a virágok díszlenek, melyek boldogságunk fűszereit képezik és ahol azok a gyomok burjánoznak, a melyek igen gyakran szerencsétlenségünket eredményezik. Menjünk csak az emberi lélek kertjébe, gyönyörködj üuk az ott található hasznos virágok láttára és szomorkodjunk a lépten-nyomon elénk akadó gyomok szemléletére. Az első szép virág, melyen szemünk megakad : a vallásosság virága. Szerényen meghúzódik, hirdeti a jó Isten dicsőségét. Szülője minden szépnek, jónak ós igaznak, emberszeretetnek, jótékonyságnak; ebből sugárzik ki a felebaráti szeretetnek az a fénye, mely bevilágítja a szabadság, az önállóság, a testvériség, az egyenlőség és a társadalom erkölcsi életének látókörét. Ahol ez a virág díszlik, ott nincs felekezeti gyűlölség, társadalmi meghasonlás ; hanem ezek helyett az emberek között az isteni szeretet legideálisabb versenye üli diadalát; mert a vallás virága nem szétválasztja, hanem összetartja az embereket; mert a vallás virága csakis szeretetet de gyűlölséget nem ismer és mert a vallás virága az emberi lelket kristálytisztává teszi és abból kiűzi azokat az undorító tulajdonokat, a melyekből az embergyülölet épül fel az emberiség nagy kárára ós szégyenére. Tovább menve találkozunk a gőgössóg, a dölfössóg, a kevélység, a büszkeség virágával. Gyűlölet jár nyomában, megvetés egész környékén. Jaj annak az emberi léleknek, hol ez a virág felüti tanyáját. Pedig mai korunkban ez a szerencsétlen virág diadalmas körútját járja'; a hol egy kis jó mód és vagyonra tettek szert, ott befészkeli magát és valóságos irtó hadat üzen a nemesebb érzelmeknek, a társadalmi kötelezettségnek, és mindennek, ami szent a világon. Közelében látunk egy nagyon tarka virágot, minden szirom más szinű, jelképezik a léhaságot, a restséget, a nemtörődömséget, a lustaságot, a henyeséget, a munkátlanságot. Igen gyakori virág. Különösen hazánkban nagyon el van terjedve. Zalaegerszegen is találhatunk reá 100 meg 100 példát. Az iskolában, a műhelyben, az üzletben, a kaszinóban, a hivatalban, a városház sarkán és minden utca szögleten. Ennek a virágnak nyomában jár a nyomor, a szegénység, a szenvedés, a nélkülözés, az öngyilkosság és a bűnök egész serege. Jaj annak az embernek, kinek lelkébeu ez a .virág gyökeret ver; átok a családra, a társadalomra, a hazára és az emberiségre. Tisztítsuk meg lelkünket ettől a virágtól, mert különben életünk még a vadonnál is sivárabb képet mutat. Tovább menve egy -kedves kis virágra akadunk : az erény virágára. Disze a férfiúnak és tündöklő ékessége a nőnek. Igeu a nőnek legszebb ékessége, — melylyel szemben hódolatteljes tisztelettel hajol meg az egész világ. Ha van valami a világon, ami a nőt felemeli, ugy a» erény virága az. Ez egyesíti a szépséget, a tiszteletet, a becsülést, a házasságot, a jószívűséget ós azt a végtelen hatalmat, melylyel a nők a társadalmak alakulásában a maguk részét kiveszik. Ennek a virágnak ikertestvére a becsület — a jellem virága. A férfiak legerősebb fegyvere, melylyel a létórti küzdelmet sikerrel kiállhatják. Az egészséges társadalmak talpköve — melyen az erkölcsi világrend, a társadalmi jogrend felépül. A legszebb virágok egyike, a lélek legértékesebb kincse, mely bennünket felemel a nagy mindenség minden teremtménye fölé és óbrentartja lelkünk egyensúlyát. Amott látjuk a szerénység virágát. Kedveli mindenki; becsülós, tisztelet és szeretet környékezi. Ritka virág, mert 100 lelki kertben alig találunk elvétve egyet. Pedig mily kedves ez a virág! Mily szerencse az emberekre! Mily áldás a társadalmakra ! Mily vonzó erő a fiatalságra és mily tiszteletet gerjesztő az öregekre! Hát ennek a hatalmas virágnak mi a neve ? Ez a kőszivüség, könyörtelenség rideg virága. Borzadályt kelt már a külseje, megvetést a belseje. Utálattal fordul el tőle minden ember ós mégis annyi kertben találkozunk vele. Minden pusztán, faluban, városban, műhelyben, üzletben, uton útfélen belebotlunk a társadalomnak ebbe a rákfenéjébe. Miért is van e virág a világon ? Hisz — ha ezt meg lehetne semmisíteni, egyszerre megszűnnék a nyomor, a szegénység, az éhség, a nélkülözés és az egész világ egy paradicsom kerthez volna hasonló, hol boldogság volna az emberek ébresztője, altatója, hétköznapja ós ünnepe. Ez volna az emberiségnek az a legideálisabb boldog pillanata, a mely után az emberiség annyira áhítozik és a melyről a halhatatlan költő igy sóhajt fel: „Ha eljön az a pillanat, melyről azt mondhatom: maradj itt és ne menj el; akkor bilincsekbe verhetsz ós szívesen tönkre megyek". K kert közepében egy kicsi kis virággal találkozunk: a munkásság virágával. Ismertető jelei: boldogság, megelégedés, jóllét, igénytelenség, szerénység, öröm, egyetértés, megnyugvás. Ez a virág az emberi lélek legszebb dísze, legnagyobb ékessége. Edzi a testet, nemesíti a lelket, melegíti a szivet. Az egyén koronája, mely fényesebb az aranynál, tündöklőbb a gyémántnál. Forrása belső világunk összhangjának, társadalmunk fejlődésének, családunk boldogságának és megelégedettségének, házitüzhelyünk melegének és minden nemesebb érzelemnek, mely létünket kellemessé, életünket megelégedetté és boldoggá teheti. A hol ez a virág hiányzik, ott a nyomor, a szegénység, az elégedetlenség, egyéni és társadalmi meghasonlás, tékozlás, elzüllés, erkölcsi hervadás, családok bomlása, romlása, társadalmak pusztulása és a nemtelen érzelmek sokasága tanyáznak. Tovább menve a munkásság tőszomszédságában látjuk a jótékonyság virágát. Kedves kis virág, a szegények őrangyala, az éhezők gyámolítója, a szegény gyermekek felruházója, a testi és lelki betegek orvosa. Csak sok ilyen virág volna a világon, akkor örülhetnének a koldusok, a nyomorgók, a nélkülözők; akkor megszűnnének a népkonyhák, a karácsonyfa és chanuka egyletek; akkor nem vinnék a szegény embert a nyilvánosság kinpadjára, hanem titokban történnék minden adományozás és a szegények nem hajlongnának jobbra és balra, hanem áldanák a jó Istent, egyedül csak őt. A kert egyik rejtekében találjuk a szeretet virágát. Ezt máskép vagy helyesebben az anyák virágának kellene nevezni. Hisz az anyai sziv és kedólyvilágból fakad ez a virág, mely az emberiséget összetartja; a pici családi kört édennó varázsolja; a társadalmakat edzi ós élteti; fájdalmainkra balzsamirt hoz bánatunkra vigaszt, küzdelmeinkhez erőt; forrása életkedvünknek, örömünknek, lelkesedésünknek, honszerelmünknek és mindenünknek a világon. Mindjárt mellette találjuk a szerelem virágát. Erről kellene legtöbbet mondanom és mégis hallgatok, mert a szerelmet csak érezni lehet — de kifejezni nem. A lélek kertjében ezeken kívül még igen sok virág díszlik. Számuk vetekszik a csillagok számával. Csak egy párt kívántam bemutatni, most térjünk haza pihenőre és jegyeízük meg magunknak, hogy minden jó, ami a természet kezeiből kikerül, minden az emberek keze között romlik meg. A születő gyermek lelkében még nincsenek virágok, a melyek abban később felébredeznek, azokat mi ültetjük, mi plántáljuk és műveljük. Ha ez igy van: akkor ápoljuk csakis a nemes virágokat és irtsuk ki a lélek kertjéből a gyomokat. Dőli CülvmpV 60 krajcártól kezdve meterje, Dall ŰGIJIUOA. legújabb újdonságok bérmentve és már megvámolva, házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjtemény postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürich. Píaczi áraink a legutolsó hetivásáron 50 kilogrammonkint Kor.-tői Kor.-ig búza minőség szerint . . 7.10 7'25 rozs » » . . 5'60 5'80 árpa » > . . 5-50 6'— zab > » • • 5-10 5-30 fehérbab » > . . —.— —'— tarkabab » » . . —.— —*— tengeri » » . . 5*— 5.50 lóher » » . . 40-— 52.— bükköny » » . . . 4"50 5.— burgonya » » . —'— —'— Nyilt-tér.*) Ezúton hivom fel azt, ki hozzám e hó 24-én »Lajos« aláírással zárt levelezőlapot intézett, hogy ha becsületes embernek vallja magát, tudassa velem nevét, minek után válaszolni akarok levelére. Szombathely, 1903. decz. 25. Kemenczey Károly. •)E rovatban kOzlOttekért uem vállal felelíwéget a sierk.