Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)
1904-05-08 / 19. szám
1904. május 1. T>Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 3 minálunk még mindég aránytalanul nagy a korai elhalálozási esetek száma. Ha vizsgáljuk azokat az okokat, a melyek a magyar népnek az orvosi tudománytól való idegenkedésének magyarázatát adhatják ós igy közvetve okai magának az ország kedvezőtlen egészségi állapotának is, — legelső sorban is a népneveléssel kell foglalkoznunk. Megtanítják minálunk a nép fiát sok minden félére, a minek soha sem veszi hasznát és közben megfeledkeznek igen sok olyan dologról, amit a felületes gondolkozású ember nem tart ugyan fontosnak, de a kik csak némiképen is értenek a dologhoz, annál nagyobb fájdalommal látják annak elhanyagolását. Igy pl. a tanítónak volna legnagyobb alkalma és leghasznosabb kötelessége, hogy a gyermekeknek fogékony értelmével megértesse azt, hogy betegség esetén ne féljenek az orvostól, mert hiszen az az egyetlen ember, a kitől segítséget várhatnak ős meg kellene magyaráznia azt is, hogy másnemű értékek is vannak a világon, mint a pénz ós a többi anyagi értékek és el kellene oszlatni azt a téves nézetet, hogy akkor, a midőn az orvos látogatásáért pénzt kér, azt nem ingyért kapja, mint a hogyan sok ielé hiszik, hanem igenis ahhoz joga van, mert helyette más hasznosabb értéket nyújtott. Kedvezőtlen egészségi állapotunk másik oka az arra hivatott társadalmi ós hatósági közegek másnemű nagy elfoglaltságában keresendő. A legtöbb hatóság csak akkor veszi észre, hogy neki közegészségügyi feladatai is vannak, a mikor a baj már oly nagy mórtékben elterjedt, hogy azt meg nem látni igazán művészet volna. Igaz, hogy kivételek is vannak. Pedig van nekünk egy igen nagy tudással és körültekintéssel megszerkesztett törvényünk, az 1876. évi XIV. t.-c., a mely szinte ideális magaslatra akarta emelni hazánk közegészségügyi állapotát és a melynek intézkedései minden tekintetben nagy szakismeretről tanúskodnak. Mindenesetre csak használhat a magyar közegészségügynek az állami tekintély rendelkező szava, mi azonban legelső sorban a művelt magyar társadalom segítő kezét óhajtanók látni, mely megakadályozza minden olyan intézmény keletkezését, meiy a nép egészségét veszélyezteti és az orvosoknak existenciájuk biztosítása által lehetővé teszi, hogy szegénysorsú beteg polgártársaikat díjtalanul gyógykezelhessék. Akkor talán majd nem félnek ugy tőlük, mint ma és jobbra fordulnak egészségügyi viszonyaink is. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület f. hó 2-án délután 3 1/ 2 órakor az egyesület helyiségében Hertelendy Ferenc egyesületi elnök elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Elnök melegen üdvözölvén a megjelent egyesületi tagokat, előadja, hogy a közgyűlés egybehivását az a nyugtalanság tette szükségessé, mely a szőlősgazdák között támadt arra a hirre, hogy az olasz kormány megbízottja Budapesten járt, ahol az olasz borvám ügyében a magyar kormánnyal tárgyalásokat folytatott; jelzi, hogy ez a kérdés nem új ; évek óta élénken foglalkoztatja a szőlősgazdákat; statisztikai adatokkal mutatja ki annak a tőkének a nagyságát, melyet melyet a phylloxéra vész óta az ország gazdaközönsége a szőlőfelujításba befektetett, amennyiben a felújított terület 105.000 katasztrális holdat tesz ki, holdanként 2.500 K-ra téve a felújítás költségeit, ez 26b millió K költségnek felel meg, amihez a 70.000 katasztrális hold területű homoki szőlő költségeit 84 millió K-ba számítva, az utóbbi években a szőlők reconstruálására és a homoki szőlőkre fordított nemzeti vagyon 365 millió K értéket képvisel. Majd sociálÍ8 szempontból fejtegette elnök a kérdést, kimutatva, hogy a felújított szőlők által mily nagy közönség van közvetlen, mint birtokos, érdekelve, amihez a szőlőmunkálással kenyerüket kereső munkások számát ha hozzávesszük, okvetlenül nemzeti fontosságúnak kell tekintenünk a szőlőkulturát s az ezt veszélyeztető minden legcsekélyebb körülmény kell, hogy bennünket élénken foglalkoztasson; majd érdekes számcsoportokban tüntette fel az utolsó időkben beözönlött olasz borok óriási mennyiségét, amely az 1886. évben volt 1.202 q-ról 1893-ban már 1.188,000 q-ra növekedett; jelzi, hogy az Országos Bortermelők Szövetsége, továbbá az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ez érdemben i határozati javaslatát küldötte meg egyesületünknek támogatás és hasonló szellemben való felírás végett; ugyanezt tette a Tapolczán és vidékén tartott népgyűlések végrehajtó bizottsága is, megküldvén felterjesztését támogatás végett. A közgyűlés az elnöki előterjesztést általános helyesléssel fogadta, egyúttal az O. M. G. E. javaslatának elfogadásával határozatilag kimondotta : a) hogy a Zalamegyei Gazdasági Egyesület a borvámkérdésben általánosságban az autonom vámtarifában tervezett 20 arany forintos vámtétel álláspontjára helyezkedik és ezen vámtételből egy állammal szemben sem hajlandó engedményre, ós igy a kereskedelmi szerződésekben a határforgalmi borvámtétel kedvezményét minden kötendő kereskedelmi szerződésben elejtetni kívánja; b) az újonnan megállapítandó borvám tótele mellett a hordók is, amelyekben a bor behozatik, mint külön kereskedelmi cikk és mint uj áruk, elváinolandók; c) a tengermelléki bortermelő vidékekről a magyar vagy osztrák kikötőkbe való borkivitelnél a borcsempészet a leghatásosabban meggátlandó, az eddigi eljárási szabályok megszigorítandók, nagyobb felügyelet alkalmazandó; a kivitelre szánt minden egyes hordóról — pénzügyőri lepecsételóse előtt — meggyőződés szerzendő arról, hogy a hordó telve van-e, avagy nincs-e vizzel megtöltve; d) azon isztriai ós dalmát szigetekről, amelyeken pénzügyőri kirendeltség nincsen, borok ausztriai és magyarországi kikötőkbe csak abban az esetben legyenek szállíthatók, ha a szállítandó bormennyiségről helyhatósági bizonyítvánnyal bizonyíttatik, hogy azon sziget területén termeltetett, mivégből az ily szigetek szőlőbirtokosairól törzskönyv állítandó össze s az a vámhivatalokkal közlendő; e) Ausztriában a bortörvény mielőbbi elkészítése és életbeléptetése a legerélyesebben sürgetendő ; f) ugy az ausztriai, mint a magyar tengerparton levő szabad kikötőkre is (punto franco) a műbortörvény érvénye kiterjesztendő ós azokban külön kirendeltség létesítendő; g) a fiumei szabad kikötőből magyar bor elnevezése alatt borok feladása eltiltandó és a jelenben ott működő borgyár azonnal beszüntetendő, tulajdonosa ellen a legszigorúbb eljárás indítandó. A közgyűlési határozatot felirat alakjában felterjesztetik a földmivelésügyi miniszterhez. Olvastatott a Gazdák Biztosító Szövetkeztének a jégbiztosítás ügyében a közgyűlés részéről hozzá intézett megkeresésre adott válasza, melyben kijelenti, hogy a kifogásolt díjtételeket nem változtatja meg s hogy a tüz- és jégbiztosítás után a kért fix jutalékot nem adja meg. A közgyűlés a választ tudomásul véve, ennek alapján a Gazdák Biztosító Szövetkezetének képviseletéről lemond; egyuttal megkeresi az Első Magyar Általános Biztosító Társulatot az iránt, minő kedvezményeket hajiadó az egyesület tagjainak a tüz- és jégbiztosításnál adni s minő jutalékban részesíti az egyesületet a kilátásba helyezendő erkölcsi támogatás fejében ? A válasz megérkeztével rendkívüli közgyűlésen dönti el a közgyűlés a képviselet ügyét; amennyiben a feltételek kedvezők nem lennének, más hazai társulatokat is megkeres a közgyűlés ez érdemben s birálja majd el azok ajánlatait. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy ujabban Zalaszántón és Alsópáhokon az egyesület küzreműködése mellett tejszövetkezetek létesülnek. Városunk 1903. évi zárszámadása. A városi tanács részéről egybeállított s a képviselőtestület legközelebbi rendes ülésén tárgyalás alá kerülő 1903. évi zárszámadásnak főbb adatait az olvasó közönség tájékoztatása végett a következőkben közöljük : A.) Bevétel. liendes levételek. Pénztármaradvány 1902.-ről 19 K 08 f. Ingatlanok jövödelméből: Szántóföldek után 1.965 K 60 f, fű eladásból 1.790 K 40 f, felsőerdői nagy gyakorló-tér bére 2.938 K 96 f, szarvasmarhák ós sertések után legeltetési bér 1.021 K 50 f, gyümölcsfa csemeték eladásából 2 K, homokbánya után 75 K, fa eladásából 4.924 K 80 f. Házak és egyéb épületek után : Városház alatti boltok után 2.372 K 90 f, Baross-ligeti vendéglő után 1.227 K 08 f, szónáspajta után 400 K, pénzügyi palota után 6-400 K, Arany Bárány vendéglő és boltok után 14.391 K 22 f, vágóhídi lakás után 200 K, laktanya után 8.987^ 96 f, vármegyei katona-beszállásolási kártalanításból 18.917 K 22 f, fehérképi vendéglő után 2.985 K, összesen 68.399 K 64 f. Javadalmakból: napi, heti ós országos helypénz díjból 37.245 K 30 f, bor- ős husfogyasztási pótadóból 5.238 K 69 f, vadászati-jog" bérből 334 K, állami italoaórési jövödelem többlet részesedésből 2.750 K 96 f, összesen 45.568 K 95 f. Közigazgatási illetékekből: marha-járlati levelek után 2.215 K 28 f, adóbehajtási illetékek 1.510 K 26 f, szemétkihordási illetők 4 K, ebadó- ős védjegyekből 359 K 88 f, termény- és állat mérési díjakból 249 K, piaci gabona mérési díj haszonbérletéből 201 K, vágóhídi díjakból 2.760 K 40 f, összesen 7.099 K 82 f. Tanügyi bevételek a) Elemi iskolánál cselekvő tőkék kamataiból 2.473 K 84 f, b) iparostanonciskolánál 494 K tandíj, 158 K iparengedély díj, 1.000 K államsegély, 206 K iparkihágási bírságpénz; c) ovodáuál 918 K 49 f tandíj, összesen 5.250 K 33 f. Rendkívüli jövödelmek. Községi pótlékból 63.630 K 88 f, haszonbérlőktől állami ós megyei pótadó térítmóny 215 K 44 f, tüzbiztosítási díjvisszatérítés 7 K 20 f, nyári kiülőhely utáni díjak 149 K 38 f, átvonult katonatisztek után szállásdíjak 3.028 K 20 f, tehenek utáni fedeztetést díjak 634 K, előre nem látható bevételek 16.979 K 02 f, átvonult katonák és lovak után megyei katona beszállásolási kártalanítás 2.537 K 36 f, bankkölcsön biztosítására szolgáló jövödelmek feleslegéből 35.000 K, takarékpénztári betétekből lett kivétből 82.697 K 88 f, községi pótlékok után késedelmi kamatokból 215 K 14 f. A rendes bevételek összege 126.337 K 82 f, a rendkívülieké 205.094 K 50 f s igy az összes bevételek 331.432 K 32 f-t tesznek. " B.) Kiadás. Rendes kiadások. Tisztviselők fizetése és mellékjárulékaira 34.520 K 20 f, szolgaszemélyzet fizetése- ős mellékjárulékaira 16.302 K 47 f. Irodaszerek- és felszerelésekre: irodaszerekre 1.236 K 75 f, nyomdai munkára 744 K 05 f, könyvkötő munkára 631 K 10 f, törvénykönyvek, utasítások és szaklapokra 273 K 40 f, hirdetési díjakra 224 K 10 f, összesen 3.179 K 40 f. Fűtés- és világításra: Közigazgatási és kapitányi hivatalok fűtésőre 1.060 K 56 f, világításra 73 K 61 f, összesen 1.134 K 17 f. Irodai bútorok- és felszerelésekre 368 K 20 f. Utazási költségek- és napidíjakra: marhajárlat leveleket átiró bizottságok és állatorvosok napidíjaira 578 K, számvizsgáló bizottság évi tiszteletdíj általánya 120 K, kültanácsosok ós egyéb tisztviselők napidíjaira 583 K 30 f, ujoncozási költségek 15 K, végrehajtó és alkalmazottainak díjazására 2.514 K 98 f, város érdekében messzebb vidékre történt utazási költségek- és napidíjakra 282 K 80 f, összesen 4.094 K 08 f. Elöfogati költségekre 82 K. Városi épületek és ingóságok jó karban tartása ós tűzbiztosítása 9.416 K 44 f. Utcák és terek fentartására: utcai világításra 5.459 K 68 f, Baross-ligeti sétatérre 85 K 20 f, Deáktéri sétatérre 100 K, utoai fásításokra 300 K, átjárók ós folyókák készítősőre 45 K 40 f, bérkocsi állomás asphaltozására 163 K 83 f, összesen 6.154 K 11 f. Gazdaságügyiekre: Gazdasági Egyesületi évi díjra 20 K 10 f, csordás fizetésére 729 K 96 f, kanász fizetésőre 799 K 92 f, makk-szedősi ós ültetési napszámokra 154 K 60 f, összesen 1.704 K 58 f. Tanügyiekre: a) elemi iskolánál nyugdíjakra 694 K 66 f, róm. kath. hitoktatóknak 528 K, izr. hitoktatóknak 112 K 50 f, ág. ev. ós ev. ref. hitoktatóknak 50—50 K, vegyesekre 2.387 K 52 f, összesen 3.722 K 68 f; b) polgári leányiskolánál fűtésre 297 K 50 f; c) iparos tanonciskolánál fizetésekre ős vegyesekre 2.327 K 38 f; d) kereskedő tanonciskolánál 600 K ; e) kisdedovodánál fizetésekre és vegyesekre 4.43U K 31 f, összesen tanügyieknél 11.381 K 87 1.
