Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-03 / 1. szám
1904. január 3. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 3 Czinder Istvánná cipőt, ruhát, fügét és narancsot, özv. Erdős Gézáné kalácsot, Legény Károlyné kalácsot voltak szívesek adományozni. Ruha varratási költséget fizettek: Csertán Károlyné 4, Rutich Józsefné 2, Sztaniszlavszky Adolfnó 2, Háczky Kálmán 3, Rohonczy Istvánná, dr. Szigethy Elemérnó, dr. Mangin Károlyné, Voigt Edéné, Hajik Istvánné, Kászonyi Mihályné, Dr. Klein Lajosné, Kaszter Sándor, Hubinszky Adolfné, Deák Mihályné 2—2, Schneider Gáborné, Morandini Tamásné, Medgyessi Lajosné, Tuczy Jánosné, SzentistványiSándorné, Travnik Lajosné, Sperlágh Gézáné, Isoó Jánosné, Lányi Kálmánná, Várhidy Lajosné, Trsztyánszky Ödönné, Puskás Kálmánná, Kocsis Sándorné, Marton Lászlóné, Hrabovszky Flóriánná, Udvardy Vincéné, Dr. Árvay Lászlóné, Dr. Háry Istvánné, Udvardy Ignácné, Szalay Lászlóné, Thassy Kristófné, Thassy Lajosné, Siposs Józsefné, Boár Jánosné, Bottka Mihályné, Árvay Lajosné, Paukovich Györgyné, Rigó Ferenoná, Krosetz Gyuláné, Gyenge Sándorné, Ján Ferencné, Dervarics Lajosné, Schmidt Józsefné, Csesznák Sándorné, Bogyay Elemérné, Kummer Gyuláné, Hangay Gézáné, Dr. Fritz Józsefné, Boér Sándorné, Szirinay Báláné 1—1 öltöny ruhát varrattak meg. A kereskedelmi- és társaskör közgyűlése. A zalaegerszegi társadalom középosztályának • egyesületi érdekeit eddigelé kát egylet szolgálta: a kereskedelmi-kör és a társas-kör. A kereskedelmi kör kettős célt tűzött maga elé: a kereskedelmi érdekek előmozdítását és a helyes magyar közérzület ápolását. A társas-kör feladatköréből a szakszerű jelleg hiányzott és csakis a társadalmi erkölcsök nemesítésére és megszilárdítására törekedett. Látható ebből, hogy a kereskedelmi kör kettős céljában megtalálható a társaskör hivatottsága is. Ha ez igy van, akkor önkénytelenül is a felszínre kerül az a kérdés, hogy miért szükséges városunk középosztályát egyleti keretben ketté tagolni; az összeség társadalmi érvényesüléseért rendelkező erőket szétforgácsolni? Városunk kicsi társadalmát szétdarabolnunk nem lehet és nem szabad; mert csakis az erők tömörülése, az egyforma törekvések egyesülése mellett szilárdulhat meg a polgárság egyleti otthonának biztos alapja; a melyből az annyiszor hangoztatott magyar közérzület, a polgárság kölcsönös bizalma, tisztelete, becsülése és szeretete, a különböző foglalkozásúak érintkezéséből folyó sokoldalú társadalmi előnyök fakadnak. A két egylet egybeolvadásának kérdése napirendre került. Az eszme mindkét egylet választmányában visszhangra talált. A kiküldött közös bizottságok megállapodásait a december hó 22-én tartott rendkívüli közgyűlések elfogadták ós a két egylet „Zalaegerszegi kereskedelmi- ós társaskör" címen egyesült. Az alakuló közgyűlés december '26-án tartatott meg a tagok rendkívüli érdeklődése mellett. Dr. Graner Adolf vezette az ülést a szokott tapintattal és helyes érzékkel. Üdvözölte az egylet_ tagjait az uj egyesületi élet megindulásakor. Örömét fejezte ki a szétforgácsolt erők tömörülése felett és azzal az óhajjal nyitotta meg az alakuló közgyűlést, hogy az eddig különváltan működött két egyesület az egybeolvadás szükségességétől és célszerűségétől lelkileg áthatva egységesen és sikeresen fog küzdeni azért, hogy az uj egylet a demokratikus eszmék diadaláért folyó küzdelmet sikerrel megálhassa. Balassa Benő visszapillantást vetett a kereskedelmi kör husz éves múltjára; megemlékezett azok érdemeiről, kik az egylet szakérdekeinek és társadalmi céljainak érvényesüléséért közreműködtek; reámutatott a kulturális, közgazdasági és társadalmi téren kifejtett tevékenységre és azzal a reménnyel fejezte be jelentését, hogy az egyesült két kör hiven fogja teljesíteni azt a célul kitűzött társadalmi missiót, melyből az egészséges socialis kérdések megvalósulása fog következni. Az alapszabályok és az 1904. évi költségvetés elfogadása után Fischer László korelnök vezetése mellett megejtetett a tisztújítás, következő eredménnyel: Elnök dr. Graner Adolf, alelnökök Várhidy Lajos ós Graner Géza, titkár Balassa Benő, háznagyok dr. Rosenthal Jenő és dr. Csák Károly, ügyész dr. Jámbor Márton, pénztáros Heinrich Pál, könyvtáros Magyar Hermán, jegyzők Berger Béla és Mondschein Samu. Választmány: Borbély György, Breisaeh Sámuel, Büchler Jakab, dr. Czinder István, Deutsch Ferenc, Fischer László, Faragó Béla, dr. Fürst Bél a, Fangler Mihály, Gyarmati Vilmos, Hutter Ferenc, dr. Hajós Ignác, dr. Halász Miksa, Pais Kázmér, dr. Ruzsicska Kálmán, Rosenberg Zsigmond, Ján Ferenc, Schütz Sándor, Weinberger Jakab és dr. Kaiser Emil. Az eredmény kihirdetése után az elnök az ülést bezárta. Az ülés befejeztével különbözőkóp mérlegelték az egybeolvadt két egyesület jövendő munkaképességét és sorsát. Vannak, akik ugy vélekednek, hogy az egyesülés után a szakszerű jelleg mindinkább háttérbe fog szorulni és a megnyilatkozó nagyobbméretű társas szellem nem fogja pótolni a veszteséget. Mások meg ugy okoskodnak, hogy az egyesülés csak előnyére lehet a volt kereskedelmi körnek; mert az eddiginél is nagyobb erővel és sulylyal fog kitűzött céljainak révpartjához törekedni. Véleményünk az, hogy azok, kik a két egylet egybeolvadását szorgalmazták és a gyakorlati kivitelt lehetővé tették: hasznos és társadalmi szempontból nagyon fontos feladatot oldottak meg. Az erők szótosztása nagyban hozzájárult eddig is társadalmi életünk széttagolásához; a kölcsönös érintkezés eddigi korlátozottsága nehezítette az egészséges socialis kérdések megszületését és gyakorlati érvényesülését. Meggyőződésünk az, hogy a kereskedelem ós ipar vitális érdekeinek istápolása nemcsak ellentótben nincs a többi társadalmi osztály egyleti törekvéseivel és társulási szellemével, sőt utóbbiakkal szervi kapcsolatban van. A kereskedelmi 03 ipari érdekek boldogulása mindnyájunknak érdeke. Egyleti keretben szépen lehet ezeket az érdekeket összhangba hozni az egyéb célokkal; csakis a vezetőség jóakaratától és az egylet tagjainak helyes felfogásától függ a siker. Nem is kételkedünk abban, hogy a vezetőség még az eddiginél is nagyobb buzgalommal fogja az uj egylet szakszerű törekvéseit ápolni, irányítani és eredményessé tenni; intensivebben fogja az egylet egyéb társadalmi céljait felkarolni ós megtalálja majd azt a helyes középutat, a melyen a szakszerű és társadalmi érdekek egymás mellett, egymást támogatva, anyagilag s erkölosileg megerősödve megteremtik majd azt a kellemes egyleti otthont, mely után városunk demokratikusan gondolkozó polgársága annyira vágyakozik. — B — A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egyletének jubileuma. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egyesülete életképességének méltóan adott kifejezést az 1903. évi december 26-án, karácsony másodnapján, az ipartestület nagytermében megtartott önképzőköri gyűlésén, melynek keretében ünnepelte egyúttal fennállásának '20-ik évfordulóját. — Az ünnepély lefolyását a következőkben adjuk: Az ünnepély napján d. u. 5 órakor az ipartestület nagytermét zsúfolásig töltötte meg az érdeklődő közönség, melynek soraiban ott láttuk az egyesület régi vezetőinek több tugját is. Az egyesület jelvényeivel ós déli növényekkel gazdagon díszített emelvényen általános érdeklődés közben, a Hymnus elhangzása után, kezdetét vette a műsor, melynek első pontját az eljjyki megnyitó képezte, melyet Papp Alajos egyesületi elnöknek váratlanul bekövetkezett családi gyásza miatt Balaton Sándor társelnök tartott meg, ki erre az utolsó peroekben nyert megbízást, de e váratlan körülmények között is talált valóban lelkes szavakat, melyekkel az ünnepélyt megnyitotta. — Ezután következett Lónyay József titkárnak az egyesület 20 éves fennállásáról megirt tartalmas jelentése, melyből kiemeljük a következőket. Felolvasása kezdetén megemlékezett a 20 óv előtti körülményekről, melyek hatása alatt megalakította az akkori iparos ifjúság önképző és önsegélyező egyesületét. Megemlékezett az akkori fiatalság buzgalmáról, melylyel az egyesületben tömörültek. Unger Ferenc és Heigl István iparos ifjak csakhamar 70 tagot toboroztak össze h az uj egylet vezetőjéül Udvardy Ignác keresk. iskolai igazgatót nyerték meg. 1883. évi julius 1-én a zalaegerszegi iparos ifjak önképző ős betegsególyző egyesülete megalakult. Az egyesület elnökei voltak: Udvardy Ignác keresk. iskolai igazgató 1883. évi julius hó 1-től 1885. január 10-ig. Kovács Károly ügyvéd 1885. január 10-től 1887. január 23-ig. Kiss Dénes tanár 1887. január 23-tól 1888. január 8-ig. Néhai Balaton József esp. plébános 1888. január 8-tól 1892. február 28-ig. Kiss Lajos tanár 1892. február 28-tól 1893. április 9-ig. Kaszter Sándor gyógyszerész 1893. április 9-től 1894. junius 25-ig. Réthy Gábor tanár 1894. junius 25-től 1896. február 10 ig. Schmidt József tanár 1896. február 10-től 1896. november 29-ig. Bődy József tanár 1896. november 29-től 1903. március 1-éig. A titkári jelentós szép szavakban emlékezett meg az egyesület elnöki vezetőiről, nevezetesen Udvardy Ignác igazgatóról, ki a megalakítás nehézségeit győzte le; néhai Balaton Józsefről, kinek elnöksége ideje alatt szerezte be az egyesület díszes zászlóját, melynek felavatási ünnepélyét a zalaegerszegi kerület akkori képviselőjének, Radooza Jánosnak neje, szül. Saágel Sarolta urnő védnöksége alatt 1890. május 21-én tartotta; továbbá Kovács Károly, Kiss Dénes, Kiss Lajos, Kaszter Sándor, Réthy Gábor és Schmidt József volt elnökök tevékenységei mellett különösen kiemelte az egyesület vezetésétől csak a mult évben megvált Bődy József tanárnak 7 évi működése alatt elért sikereit, kinek hosszú ideig tartó elnöksége alatt' legtágabb tere nyilt az egyesület szellemi fejlesetésére ós végül a jelenlegi elnök Papp Alajos érdemeit apostrafálva örömmel jelentette, hogy a legutóbbi elnökválság idején ő volt az, ki mint egyszerű iparos a tagok beléje helyezett bizalma előtt meghajolva, a már-már hanyatló zászlót kezeibe vette és azt az egyesület nemes céljaiért mindenkor lelkes buzgalommal igyekszik diadalra vezetni. Az időközönkint a társelnöki tisztséget betöltött egyénekről szólva, hálás szavakkal emlékezett meg Balassa Benő tanárnak az egyesület zászlóavatáei ünnepélye alkalmával kifejtett buzgó tevékenységéről s végül Balaton Sándor jelenlegi társelnök működéséről, ki már előzőleg is mint egyesületi titkár 8 évig volt az önképzés terén az egyesület ifjúságának fáradhatatlan tanítója, aki hogy a méltó elismerés ezen szavait valóban megérdemli, legjobban megitélhetjük az ifjueág által évenkint rendezett műkedvelői előadások és hazafias ünnepélyek szép és mindig várakozást felülmúló sikereiről, mely sikerek minden esetben Balaton Sándor fáradhatatlan tevékenységének tulajdoníthatók. — A titkári jelentés az egyesület hálájáról biztosította mindazokat, kik az egyesületet 20 éven keresztül támogatták s meleg szavakkal tolmácsolta az egyesület köszönetét azon hölgyeknek, akik az egyesületet már kezdettől fogva előre segítették a szellemi haladás ösvényén, s végül Isten áldását kérte az egyesület további működésére, hogy az a közönség támogatásával mindig betölthesse nemes hivatását. A titkár nagy gonddal és körültekintéssel megirt és az egyesület 20 évi tevékenységét magában foglaló felolvasását a jelen voltak lelkes éljenzéssel s tapssal jutalmazták. Ezután szavalatok ós monológok következtek. A „Műkedvelő" c. prologot szavalta ÜkÖs Bálint, akinek komikus előadása nagy derültséget keltett. — „Az első szerelmes levél" c. monológot előadta Lendvay Lujza k. a., kedvesen és élénk temperamentummal. — „Mi a haza ?" c. költeményt Miszory Béla szavalta a tőle már megszokott ügyességgel ós hatással. — „Aki mer, az nyer1 párjelenetet Viola Terus k. a. és Tislér József mutatták be összevágó előadásban; előbbi az udvarlója iránt színlelt hidegséget s közönyt, utóbbi pedig a fülig szerelmes fiatal ember merész fellépését hatásosan emelték érvényre. — „Az apostol" c. költeményéből egy részletet Stern Pál szavalt oly drámai érzéssel, mely hatását a jelenlevőkre nem téveszthette el. — „Férj vadász" c. monologot Pausa Mariska k. a. adta elő, ki a mindenáron fórjhezmenni óhajtó bakfisnak vőlegónyszerzésre irányuló szerepét — tekintve első fellépését— valóban elismerésre méltó igyekezettel oldotta meg. Végül: „Rabasszony" c. nehéz költeményt Lendl Gyula szavalta elég sikerülten. A fellépő műkedvelőket a közönség lelkes éljenzéssel és frenetikus tapssal tüntette ki. Az elnöki zárszó előtt Balaton Sándor társelnök azon indítványt tette, hogy Udvardy Ignác keresk. iskolai igazgatónak, mint az egyesület első elnökének üdvözlő irat küldessék. — A helyesléssel fogadott indítvány után társelnök i