Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-01 / 18. szám

4 államtitkár, a tapolczai választó kerület orsz. képviselője mutatja be a minisztereknek. Ez alkalommal Takács Jenő a balatonparti vasút sürgős építését is figyelmébe fogja ajánlani a magas kormánynak, mert evvel a bor értékesítés kérdése nagy lépéssel vitetnék előre. Yastag'n János a népgyűlésen összesereglett gazdákhoz a következő beszédet intézte: Igen Tisztelt Népgyűlés! Már harmadszor jöttünk össze azért, hogy hangosan tiltakozzunk az olasz borok beözönlése ellen. Első gyűlésünknek eredménye az volt, hogy az ország összes bortermelő vidékei tartottak hasonló gyűléseket, miáltal kormányunk meggyőződött az olasz bor által előidézett veszedelem nagyságáról. A második gyűlés pedig, amit szintén országszerte tartottak, azt eredményezte, hogy a kormány a törvényes határidőben fölmondta az Olaszországgal kötött vámszerződést és uj szerződés-kötós vált szükségessé. A rendkívüli politikai helyzet miatt azonban csak 9 hónapra szóló ideiglenes vámszerződést lehetett kötni Olaszországgal, melynek értelmében f. évi szeptember végéig már cs:tk 20 arany forint vámfizetés mellett lehet Olaszországból hektoliterenként bort beszállítani. A végleges, több évre szóló szerződésre vonatkozó tárgyalások most vannak folyamatban. A tárgyalásokról, amit a közönséges életben alkudozásoknak nevezünk, — egészen biztos adat nem juthat tudomásunkra, csak alaposan gyanítjuk, hogy a népakarat megnyilatkozása folytán kormányunk erősen tartja magát a 20 arany forintos vám mellett. Az olaszok pedig erőlködnek, hogy kölletlen boraikat olcsó vám mellett tovább is behozhassák. Céljuk elérése végett a mult hetekben egy külön megbízottat küldöttek Bécsbe és Budapestre annak kieszközlése végett, hogy ha többet nem, hát legalább 200.000 hoktoliter olyan bort engedjünk nekik olcsó vám mellett behozni, amit borainkkal összekeverve lehessen majd eladni. Ez tisztelt értekezlet a legvakmerőbb kívánság, mert a magyar bor meghamisítását eredményezné. Hiszen ha a magyar bort összekeverik külföldi borral, s magyar bor gyanánt adják el és fogyasztják el, az már hamis cégér alatt való eladás. Éppen ezért, ha bármilyen kis mennyiségben hoznának is be hozzánk olasz bort, az tovább is mélyen aláásná a magyar bor iránt való bizalmat, a magyar bor ára mélyen leszállna, mert a külföld először is azt hinné, hogy Magyarországon csak olyan bor terem, amit olasz borral kell megjavítani. Még azt is mondanák, hogy más tollával ékeskedünk. Minekünk tehát egy csepp olaszbort sem szabad beereszteni. Termelünk mi már Magyarországon bort elegendőt, s ha az olaszbor, egyáltalán külföldi bor nem jön be, termelünk mi Magyarországon annyit, hogy külföldre is szállíthatunk belőle. A virágénekeknek virágos volt a nyelve is; szava, beszéde képekben nyilatkozott, valóságos költői nyelv volt. S ezt nemcsak gondolhatjuk, hanem Sylvester Jánostól tudjuk is. 0 ugyanis Ujtestamentom fordításában Jézus példázatait magyarázva megjegyzi, hogy az ilyen beszédhez hozzá kell szokni az olvasónak. „Könnyű pediglen — mondja — hozzászokni a mi népünknek, mert nem idegen ennek az ilyen beszéd neme. Él ilyen beszéddel naponként való szólásában. Él énekekben, kiváltképen a virág énekekben, melyekben csudálhatja minden nép a magyar elméjének éles voltát a lelésben, mely nem egyéb, hanem magyar poézis." Ez a hang mindenképen nevezetes azért, mert az egyedüli hang, mit a virágének dicséretére emeltek. Ma is teremnek szép dalok; de azt tartjuk, hogy szebb a régi, mint az uj. Pedig a mit mi réginek tartunk, száz esztendőt is alig tudunk ráolvasni. Azok az igazán régi dalok, a virágénekek még szebbek lettek. Bizonyára nem egy szivnek olvasztanák meg a kérgét ebben a nagyon is önző korban; több helyet szorítanának az igazi érzésnek az érdek és számítás mellett; virágosabbá tennék kedélyünket, mely veszteségével jelöl minden lépést, melyet a művelődés utján előre teszünk. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* Ami boraink minőségét illeti, azt éppen nem kell külföldivel keverni, mert terem minálunk a legkönnyebb asztali bortól a borok királyáig, a tokaji aszúig mindenféle fajta. Ebből lehet mindenki gusztusának megfelelőt össze keverni. Nekünk tehát külföldi bor nem kell, hanem mi akarjuk fölösleges termésünket a külföldieknek eladni, de annyi tisztessógórzet lesz bennünk, hogy csak azokat kínáljuk meg vele, akiknek arra szükségük lesz. Nem akarjuk az olyan nemzetnek a nyakába varrni borainkat, amelynek magának is van elegendő. Tisztelt értekezlet! Még egy igen veszedelmes nagy okunk van arra, hogy az olaszországi borokat olcsó vám mellett ne eresszük be, és pedig az, hogy Francziaországgal, Spanyolországgal, Görögországgal, Törökországgal, ós még több állammal olyan szerződésünk van, hogy ők is követelhetik tőlünk, hogy borainkat olyan olcsó vám mellett eresszük be, mint az olasz bort. Ha pedig ezek az országok is ideszállíthatják olcsó vám mellett boraikat, akkor csakugyan nem lesz érdemes szőlőt munkálni, mert ők még a mi boraink fele áránál is olcsóbban tudnának teljesen jó bort eladni. Akkor a magyar borkereskedelem is teljesen tönkre menne, mert különösen a francia borral sem tudnának versenyezni, mert ott sokkal kevesebb költséggel holdanként átlag legalább kétszer annyi bort termelnek mint nálunk s az ő boruk fogyasztásra — nem pedig keverésre alkalmas. Tehát a franczia bor teljesen kiszorítaná a mi borainkat, még saját országunkból is. Ennélfogva elengedhetetlen kötelességünk minden követ megmozdítani, hogy az olaszborok olcsó vám mellett — 20 arany forinton alul — semmi esetre se jöhessenek be, mert ez maga után vonná a többi országok borait is. Tisztelt értekezlet ! Az újságok az utóbbi időben igen sokat irtak erről a készítendő nevezetes vámszerződésről. írták azt is, hogy magasabb politikai érdekek teszik szükségessé az olaszok kívánságának teljesítését. Hát mi azt mondjuk, nekünk is magasabb politikai érdekek teszik szükségessé azt, hogy az olaszbort tovább be ne eresszük, mert ezt a magyar nép anyagi jólótónek érdeke kívánja, ennél magasabb politikai érdeket pedig nem ismerünk. Ezek után a következő határozati javaslatot van szerencsém előterjeszteni, kérve annak elfogadását. A népgyűlés által elfogadott határozati javaslat a következő pontokból áll: 1. A tapolozai választókerület országgyűlési képviselője, Makkfalvay Géza államtitkár űr vezetése alatt küldöttségileg adja át a m. kir. Ministerelnök, Kereskedelmi és Földmivelésügyi miniszter uraknak azon kérvényt, melyben a népgyűlés az Olaszországgal és más államokkal legközelebb kötendő vám és kereskedelmi szerződósben a behozott borok minden hektoliterjére legalább 20 arany forint vámot kér megállapíttatni. 2. Kérjen föl minden országgyűlési képviselőt levélben arra, hogy ha netalán a magas kormány bármi okból — mert erre semmi elfogadható ok nem lehet — 20 arany forintnál kevesebb összegben állapítaná meg hektoliterenként a törvényhozáshoz beterjesztett vám és kereskedelmi szerződésben az Olaszországból vagy más államból behozott borok vámját, — vagy egy meghatározott mennyiségnek kedvezményes vám mellett való behozását hozná jevaslatba, azt semmi körülmények közt se szavazzák meg. 3. Népgyülésünk elfogadott határozati javaslatának megküldésével kérje föl Zalavármegye törvényhatóságát, hogy a kormányhoz és országgyűléshez hasonló értelmű feliratot intézzen s az összes törvényhatóságokat keresse meg föliratainak pártolása végett, s kérje föl hasonló értelmű föliratok szerkesztésére. A kormányhoz intézett kérvény szövege a következő: Nagyméltóságú Miniszter Elnök Ur! Kegyelmes Urunk! A magyar nemzet anyagi jólétének és megelégedésének előmozdítására szolgáló minden tényező megszerzésére és fokozására irányuló nemes törekvése alkalmával bizonyára nem kerülte el Nagyméltóságod magas figyelmét azon szomorít állapot, hogy nemcsak a Balaton vidéke, hanem hazánk sok más borvidéke népének egye1904. május 15. düli megélhetési forrását, s Magyarország egyik legfontosabb közgazdasági ágát képező szőlőművelést az utolsó évtizedekben óriási csapások érik. Az életerős tőkéket megöli a fillokszera, a termő tőkék virágját megsemmisíti a szőlőmoly, a fejlődő fürt érését pedig megakadályozza a peronoszpóra, lisztharmat és ismét a szőlőmoly. A nagy küzdelemmel megmentett termést pedig majdnem termelési áron alul kell eladni. A természet osapásait a Magas Kormány által föntartott intézetekben képzett szakfórfiak útmutatása folytán, a lótfentartás ösztönéből merített erővel, a szőlőműveles iránt való hajlammal, anyagi erőnk megfeszítésével le tudjuk küzdeni annyira, hogy bortermelésünk föllendülésének akadályául azon csapásokat már nem tekinthetjük. De nem tudjuk leküzdeni az utolsó és legnagyobb csapást, az értékesítés akadályát. Ezt a csapást csak a magas kormánynak van módjában megszüntetni, mert az 1891. évi december 6-án Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződésünk folytán 3 frt 20 kr. vám mellett beözönlött olaszborok versenye idézte elő; ez szállította le a mi boraink jó hírnevét és keresletét, miután azokat a magyarországi forgalomban általában hazai bor gyanánt veszik, a fölösleget pedig szintén magyar bor gyanánt szállítják külföldre. Ennek megszüntetése végett tartotta badacsonyi borvidék 62 községének lakossága Tapolozán, Köveskállán ós Balatonfüreden évekkel előbb már kétszer s folyó óv április 24-ón harmadszor igen népes népgyűlést, melynek egyhangú határozata folytán azon tiszteletteljes kérelemmel járulunk Nagymóltóságodhoz, mint a m. kir. kormány elnökéhez s általában az egész kormányhoz, hogy a magyar borok értékesítését gátló legnagyobb akadályt, az olasz boroknak beözönlését méltóztassék megakadályozni azzal, hogy az olasz borokra s általában minden külföldi borra a legközelebb kötendő vámszerződósben a vámtétel, tekintet nélkül a mennyiség ós minőségre, legalább 20 aranyforint legyen. Kegyelmes Urunk! Számtalan érvvel tudnánk bizonyítani ezen kérelmünknek közgazdasági fontosságát, de azok legnagyobb részét már gazdák és kereskedők gyűlései, hírlapok, küldöttségek felsorolták, azért ismétlésekbe bocsátkozni nam akarunk; csak azt az egyet említjük föl, hogy amely nemzet saját felelős nemzeti kormánya intézkedése folytán olyan anyagokért is ad ki évenként milliókat külföldre, amely anyagokat a hazában jobb minőségben és fölösleges mennyiségben a legnehezebb becsületes munkával,, a sikerért való ezer aggodalom között, sok vidéken egyedüli életfentartó foglalkozással allítanak elő: az a nemzet megérett az öngyilkosságra. A magyar nemzet pedig hosszú szenvedés után ameddig ember ól a földön élni akar, anyagi jólétijén, boldogságbau ós megelégedésben, amely anyagi jóléthez ós megelégedéshez vezető utón jelen kérelmünk teljesítésével egy nélkülözhetetlen lépéssel közelebb fog jutni. Egyébként bizva Nagymóltóságod és az egész kormánynak hazafias működésében, kórelmünk teljesítése biztos reményében maradunk a Nagyméltóságú Miniszter Elnök urnák mély tisztelettel, A tapolczai, köveskállai ós balatonfüredi népgyűlések nevében: Br. Putheany Géza, Takács Jenő, Glazer Sándor, Vastagh János, dr. Kovács Vilmos, Haudleri Gusztáv., Az Irodalmi és Művészeti Kör estélye. Két hónapja még csak, hogy a zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti kör megalakult. A művészetért s irodalomért lelkesülő kis gárda indította meg a mozgalmat, hogy Zalaegerszeg város közönségét egy táborba gyűjtse a nemzeti kultura oltára körül. A közönség szivesen karolta fel az eszmét s rövid idő alatt a körnek 300 tagja lett és megkezdhette irodalmi ós művészeti estóit. Az első estély már olyan magas nivón állott, hogy a legszebb reményekkel nézhetünk a kör jövője elé, amely nemcsak uj pezsgést hoz a társadalmi életbe, hanem a nemesebb élvezetek s a kulturális haladás egyik tényezője lesz. Elismerés illeti a vezetőket, első sorban Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelőt, aki az elnöki tisztet annyi lelkesedéssel tölti be. Egyik buzdító, lelkesítő vezetője az ifjú körnek Lányi Kálmán kir. főmérnök. A művészeti szak-