Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-17 / 16. szám

10 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1904. április 174. tot el nem bir; a feltüntetett szükségletnek a beruházási kölosön terhére való engedélyezését kéri. A kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint ezen időszakban meglátogatta a bessenyői, botfai, nagykutasi, nagypálii községi, a boldogfai, csatári, alsóbagodi, boozfóldi, bonczodfóldi, ságodi, sárhidai r. k., a baksai, pórszombati áll., a kerkakozmadombjai, barabási, völgyifaluú községi, a osesztregi, kerkakutasi, lentikápolnai r. k., kerkanémetfalusi «v. ref. elemi iskolát, az algólendvai áll. polgári fiú isk*lát s a tantestülettel az iskola belső életét és egész ügymenetét felölelő értekezletet tartott. — Meglátogatta a zrinyifalvai, nagyfalusi, drávavásárhelyi áll. elemi iskolát és a drávavásárhelyi közs. állandó gyermekmenedókházat; a murasz«ntkereszti, muraszerdahelyi áll., murasiklósi r. k., a ráczkanizsai áll., a muraszentmártoni és szelenozei r. k. iskolákat. — Körútján minden jegyzőségnél megfigyelte az igazolatlan iskola mulasztások körül követni szokott s a miniszteri utasítással ujabban megállapított eljárást; meggyőződést szerzett a közigazgatási bizottság vagy az iskola fentartók által megindított s részint új építkezésekre, részint űj tanítói állásokra vonatkozó szervezések miben léte felől; egyben pedig a helyszínén előkészítette a tultömöttség miatt szükséges tanítói állásoknak esetleg államsegélyekkel összefüggő szervezését. — Kir. segédtan felügyelő ezen időszakban meglátogatta a göntérházai közs., vadamosi, bagonyai, dobronaki, turnischai, lippai, nagypalinai és gumiliozai r. k. iskolákat. Ötödéves korpótlékot utalt ki a miniszter a zalaszántói, nagybakónaki, káptalanfai, magyarszerdahelyi, nagykutasi, gyürüsi, nagyréosei, tüzvölgyi közs., rendesi, reszneki, sümegi, nemesvitai, udvarnoki, mikefai, köveskállai, petőhenyei, kővágóörsi, söjtöri, prágai, sényei, kányavári, felsőnemesapátii, tárnoki, hányi, tapolezai, novai, kékkúti, sárhidai, szegvári, streleczi, lippai, tótszerdahelyi, lesenczenémetfalui, vonyarozvashegyi, garabonczi r. k., tapolezai izr., légrádi, Vászolyi, szepetneki, zalaistvándi ág. ev., kustánszegi ev. ref. iskoláknak, továbbá a balatonkövesdi ev. ref. iskoláknak évi 116 K államsegélyt, miről érdekelt községek értesíttetnek. A bellatinozi, zalaszentbalázsi r. k. ós osonkahegyháti ev. ref. iskola államsegély kérvényét a bizottság pártolólag terjeszti fel. A karmacsi községi iskolaszék megalakítására, valamint a tanítónő választására vonatkozó ügyiratok beszerzését a bizottság elrendelte azzal, hogy azok alapján a kir. tanfelügyelő tegyen jelentést. A zalaujvári iskola ügyében felhivatik az iskola fentartó közönség, hogy a második tanterem és tanítói lakás felépítéséről gondoskodjék. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál február végén hátralékban volt 4.042, március hóban beérkezett 5,308 s igy elintézés alá került 9.350 ügydarab, amelyből mároiuB hóban feldolgoztak 4.748 dbot s igy március végén hátrálékban maradt 4.602 ügydarab ; az irodánál február végén hátralékban volt 1.107, március hóban leirás végett kiadatott 4.748 s igy elintézés alá került 5.85b iigydarab, amelyből március hóban leirtak s kiadmányoztak 5.102 dbot s igy március végén hátralékban maradt 753 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a kataszternél a f. év első három hónapjában hatóságoktól és magánfelektől 1.052 birtokváltozási eset jelentetett be, amelyek mind elintézést nyertek. — A vármegye területén a f. év három első hónapjában 560.714 K 75 f adó folyt be, mely a mult év hason szakában befolyt 677.418 K 52 f-rel szemben 109.003 K 77 fillér csökkenést tüntet fel. Leirtak az év első három hónapjában egyenes adóban 69.090 K 09 f-t, hadmentesaégi díjban 2.469 K 83 f-t. Fizetési halasztást március hóban 4 esetben, ideiglenes házadómentességet 12 esetben engedélyeztek. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei tiszti főorvos a vármegye területén március havában észlelt közegészségi állapotról a következő jelentést olvasta fel a közigazgatási bizottság április havi ülésén: Az időjárás egyáltalán változó volt, amennyiben majd enyhe, majd hideg idő uralkodott több csapadékkal, mely néha mint eső, máskor meg mint hó jelentkezett. A felnőttek közegészsége, a mult hónaphoz viszonyítva, nem változott, mert a hidegebb időjárás mellett most is leginkább a légzőszervek hurutos és lobos bántalmai képezték a gyógykezelés tárgyát. A gyermekek közegészsége az előző hónaphoz képest tetemesen roszabbodott nem osak azért, mert azoknál is tígy, mint a felnőtteknél, a tüdő hurutok ós lobok nagyobb számban észleltettek, hanem azért is, mert a kanyaró nagyon járványosán elterjedt ós 699 megbetegedést okozott. A fertőző bántalmak közül roncsoló toroklobban beteg volt 34, gyógyult 18, meghalt 12, ápolás alatt maradt 4; hasi hagymázban beteg volt 8, gyógyult 5, meghalt l, ápolás alatt maradt 2; kanyaróban beteg volt 699, gyógyult 463, meghalt 25, ápolás alatt maradt 211; vörhenyben beteg volt 57, gyógyult 39, meghalt 7, ápolás alatt maradt 11 ; fültőmirigylobban beteg volt 7, gyógyult 7. Rendőri hullaboncolást két esetben teljesítettek, melyeknél a halál legközelebbi okát szervi szívbaj éa testi fejletlenség képezte. Hullaszemle előfordult 12-szer, súlyos testi sértést 6-ot jelentettek be. Öngyilkosságot 3 egyén követett el; 1 (Porkoláb György gyenetdiási) magát felakasztotta, 1 (Gervai Béla volt csáktornyai lakos) magát a robogó vonat alá dobta, 1 pedig (Saláta Sándor nagykanizsai pénzügyőr) lőfegyverrel vetett véget életének. Ezen kivül volt egy öngyikosságt kísérlet is, amennyiben az illető mellkasát keresztül lőtte, de bajából felgyógyult. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 4 egyén esett áldozatává és pedig 2 (Zsár Imre 10 éves Badacsonyban, és egy 2 éves dekanoveczi gyermek) a kútba és trágyalébe fulladtak, 1 (Bedő István 43 éves zebeczkei lakos) lova által hasba rúgatott s az így támadt seb következtében elhalt, 1 (Horváth Lajos 4 éves kisszigeti lakos) légcsövébe esett bab fulladási halálát okozta. Elmekórnak négy esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát; egyet, mint közveszélyest, tóbolydába szállítottak, hármat pedig, mint csendes beteget, házi ápolás alatt hagytak. Hét éven aluli korú gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 28. Az elsőfokú hatóságok emiatt 16 elmarasztaló és 4 felmentő végzést hoztak, a többiekre nézve a megfelelő tárgyalások még befejezést nem nyertek. A legutóbb beküldött kimutatások szerint van a vármegye területén 26 lelenc, 306 dajkaságba adott, 816 elmebeteg, hülye, 796 süketnéma, vak, nyomorék, 1564 közsegélyre szorult, 1723 keresetképtelen árva. E hónap folyamán felülvizsgáltam a nagykapornaki körorvosi naplót, megvizsgáltam a pacsai gyógytárt. A „Keszthelyi Hirlap" 1904. évi február 28-án megjelent számában a keszthelyi kórház miatt mintegy mulasztással vagyok vádolva. Nincs szükségem magamat mentegetni, mert lelkiismeretem nyugodt. Azonban hogy a mélyen tisztelt közigazgatási bizottságnak mégis tudomása legyen a szóban levő ügy állásáról, bátorkodom közölni a következőket: A keszthelyi kórház újra építésére nézve odáig jutottunk, hogy a község elkészíttette a terveket és költségvetést, azonban később kitűnt, hogy körülbelül 60.000 K hiányzik a fedezetből. Részemről azt ajánlottam a községbiró ós községi orvos uraknak, hogy a megefelelő pénz erejéig építtessenek egy kisebb kórházat, de úgy, hogy a szükséghez képest az mindenkor megnagyobbítható legyen. Vármegyénk március havi közgazdasági állapota. Gruner Lajos vármegyei közgazdasági előadó vármegyénk március havi közgazdasági állapotáról a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság április havi üléséhez. Az elmúlt hónap folyamán az időjárás jórészt hűvös volt ós a hónap nagyobb részében csak kisebb esőzések zavarták meg az egyensúlyt. Végre a hónap utolsó két napján olyan rendkívül sok csapadék esett le eső- és havaseső alakjában (e két napon 79 m/m), hogy a szelek által már egy kissé kiszáradott talaj ismét bőséges nedvességhez jutott. Az egész március hóban 8 napon összesen 11 m/m osapadók esett. A legutolsó napokon esett bő osapadók folytán hamarosan kiáradott a Zala folyó ós nagy rótés legelő-területeket borított el a hónap első napjaiban; felemelkedett további sok helyütt az altalajviz is és tócsák keletkeztek lapályos fekvésekben. A tavaszi vetés általánosan csak a mult hónap közepe táján kezdődött el, igen kötött talajokon csak a hó vége felé — ós a vármegye nagyobb részében a hó vége felé be is volt fejezhető a tavaszi gabonákra és a lóherére nézve. A vetés után is még mindig uralkodó hüvög időjárás a tavasziak kelését és az ősziek bokrosodását késleltette. Az ősziek állása tekintetében panasz lehet a kései búzákra ós a kései rozsokra; — határozottan silány a késeiek állása azon vidékeken, a hol az őszi egórjárás már előre megritkította a vetéseket és ezek a meleg idő hiánya miatt bokrosodásukban visszamaradtak. Lanyha esők ós melegebb időjárás még sokat •egíthetnek a kései vetések sorsán, de erre már ezek reá is vannak utalva. A tavaszi vetések befejezésén kivül foglalkoztatta a mezőgazdákat a búzák boronálása és a rétek tisztogatása, az elkésett trágyázási munkálatok folytatása ós a répavetés előkészítése. Megindultak a szőlő munkálatok is vármegyeszerte ós a nyitogatás és metszési munkálatok még a mult hóban befejeztettek, az ültetési ós fásojtási munkálatok pedig kezdetüket vették. A szőlősgazdák megnyugtatólag tapasztalták a metszés folyamán, hogy a téli fagyok ezen évben kárt sehol sem okoztak a szőlővesszőben. Állattartás és állategészség. A tavaszi időszakban majdnem minden évben beálló takarmányhiány ezidón számos gazdaságban előbb jelentkezett, mint a mult év folyamán. Ennek oka a száraz takarmány etetés korábbi megkezdése és a silány takarmány-répa termésben található, — takarmány-szüksóg azonban dacára ennek csak a kevés rétséggel rendelkező vidékeken mutatkozik. A mult hónapban törtónt meg vármegyeszerte az általános állatösszeirás, mely végeredményében megállapítani van hivatva azon oszágszerte hangoztatott kérdés tisztázását, váljon az utóbbi években tapasztalt erősebb állatkivitel és a beifogyasztás emelkedése nem a depeooratió sajnálatos jelenségével van-e összefüggésben ? Vármegyénkre nézve azon meggyőződésnek adhatunk kifejezést, hogy legalább is az állattenyésztés legfontosabb ágánál, a szarvasmarhatenyésztésnél — az állomány számának kevesbedósével nem fogunk találkozni; — mig az állatok értékelésénél, különösen a tenyésztésre használt egyedekre vonatkozólag, határozottan javulást tapasztalhatunk. Hogy a juhállomány kevesebb, mint az utolsó 1895. évi állatszámlálásnál — azt biztosra vehetjük; a sertés állománynál azonban, tekintettel a sertósvósz állandó pusztításaira, ezen állatnem szaporasága ellenében is — még kételyek vannak, melyeket csak a számlálás végeredménye fog tisztázni. A mult hónap elején helyeztettek ki az állami mének is aa illető fedeztetési állomásokra. A vármegyénkben rendszeresített 36 állomáson van összesen ezidón elhelyezve: 1 angol telivér, 22 angol fajta, 3 arab fajta, 10 nonius ós 90 nóri fajta állami mén, mely számok a nehezebb fajta mónek túlsúlyát dokumentálják vármegyénk népies lótenyésztésénél. A vidéki marhavásárokon ugy a felhajtás, valamint az értékesítési viszonyok kielégítők voltak. Ezen viszonyokra nézve kedvező befolyással volt a húsárak állandó magasságán kivül az állategétizsógi viszonyok javulása is, különösen a ragadós száj- ós körömfájás, de a sertósvósz szűkebb korlátok közé való szorítkozása is. A mult hónap végével maradott ragályos bántalmakkal fertőzött községek vármegyénkben : veszettségben 1 község, takonykór- és bőrfóreg 2 udvar, ivarszervi hólyagos kiütés 2 község, ragadós száj- ós körömfájás 3 major, rűhkór 3 község, sertésorbánc 1 község, sertósvósz 21 község. jhrtékesítési viszonyok. A f. évi február havában beállt ugrásszerű áremelkedést a gabonaféléknél — a mult hónapban egy fokozatos, de folytonos ár depressió követte, mely az árakat majdnem az előbbi felszínre nyomta és a forgalomba némi szünetelést hozott. A szünetelés még jelenleg is tart ós a világpiacokon beállt