Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-03 / 14. szám

• Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1904. április 3. mire a megválasztott elnök legmélyebb hálájának adott kifejezést az újból s ily impozáns módon megnyilatkozott bizalomért; biztosította a közgyűlést, hogy amikor első izben mint elnök átlépte e terem küszöbét, kizárta szivéből teljesen a politikát azzal a szilárd elhatározással, hogy legjobb tudásával, erőinek összeségével szolgálja a vármegye közgazdasági ügyeit; uj állását elnöki állásával nem tartotta összeférhetlennek, mégis a közgyűlés rendelkezésére bocsá totta, hogy amennyiben más elnököt óhajtanának választani, cselekvésükben korlátozva ne legyenek; biztosítja a közgyűlést, hogy a múltban tanúsított buzgósággal és önzetlenséggel szolgálja a jövőben is az egyesületet; kéri a tagok vállvetett és egyetértő munkásságát, mert csak úgy működhetnek sikerrel az egyesület érdekében; újból megköszönvén a megnyilatkozott és nagyrabeosült bizalmat, a közgyűlés lelkes éljenzése között foglalta el az elnöki széket és a közgyűlést folytatólag vezette. A számvizsgáló bizottság jelentése az Értesítőben közzététetvén, a közgyűlés azt felolvasottnak tekintette és tudomásul vette. Ezután felolvastatott az egyesület 1903. évi működését részletesen feltüntető évi jelentés, mely részletesen beszámolt az egyesület részéről a tejszövetkezetek és hitelszövetkezetek létesítése tárgyában kifejtett munkásságról; különösen meglepő adatokat tüntetett fel a fennálló 26 tejszövetkezet, amelyek közel 500.000 korona évi hasznot eredményeznek a gazda közönségnek. Allatdíjazást rendezett az egyesület Pacsán és Novában, továbbá háziipar tanfolyamokat, mezőgazdasági előadásokat, a stridói állami szőlőtelep tanulmányozására kirándulást; több közgazgasági ügyben megkeresésre szakvéleményt adott; tartott 3 közgyűlést, 2 igazgatósági, 2 számvizsgáló bizottsági és 4 külön szakgyülést; van az egyletnek 130 alapító, 10 tiszteletbeli és 237 rendes tagja s a gazdaköröknek 700 pártoló tagja; az elintézett ügyek száma az ezeret meghaladja; az Értesítő 6 számban jelent meg 28 oldal terjedelemben ; majd részletesen foglalkozott az elnöki jelentés az egyesület vagyoni állapotával s kimutatta, hogy bár 1898. óta az egyesület vagyona bezárólag 1903-ig mintegy 9.000 K-val csökkent, amit azonban az a körülmény okozott, hogy a jelzett időszakban az egyesület gazdakörök segélyezésére 8 más közhasznú célokra összesen 13.828 K 40 f-t áldozott. A közgyűlés az elnöki évi jelentést helyeslőleg tudomásul vette. A biztosítási képviselet ügyében a közgyűlés sürgősen megkeresi a Magyar Gazdák Biztosító Szövetkezetét az iránt, hogy törölje azt a pontot, mely a társulatnak jogot ad 3 nap alatt a jégbiztosítás felbontására, továbbá díjtételeit szállítsa le, mert csak így számíthat a gazdaközönség részéről tömeges biztosításra; megkeresi továbbá az iránt, hogy addig is, mig a jutalékokból teheti, már az idei évre biztosítsa az egyesületnek az alakulásakor a képviselet elvállalásáért felajánlottt évi 800 koronát, amennyiben tagadó válasz érkeznék, az egyesület egy rendkívüli közgyűlésen fog a képviselet ügyében végleg határozni. Az Ausztria és Magyarország közötti cukorforgalom szabályozásának ügyében a pénzügyminiszter által a képviselőházhoz beadott törvényjavaslat tárgyában tárgyalta a közgyűlés az O. M. G. E. átiratát s a benne foglalt javaslathoz képest hasonló szellemben feliratot intéz a közgyűlés a pénzügyminiszterhez és országgyűléshez. A zalaegerszegi ág. ev. vallású egyházközség megkeresésére a közgyűlés nevezett egyháznak pap és tanító lakás céljára az egyesületnek a Wlassics utcában levő kertjéből 594 •-meter területet átenged 594 K kedvezményes árért. A közgyűlés örömmel vette tudomásu', hogy a földinivelésügyi miniszter az elnök megkeresésére a tenyészbika alapot állattenyésztési célra az egyesületnek rendelkezésére bocsátotta azzal a kikötéssel, hogy amennyiben esetleg más gazdasági célra akarná fordítani, úgy esetről-esetre hozzá ez érdemben felterjesztés teendő; egyben elhatározta a közgyűlés, hogy a 20.000 K-t meghaladó alapnak kamatait fogja évről-évre állattenyésztési célra fordítani. Veszprémben folyó évi augusztus végén az ottani Gazdasági Egyesület által rendezendő mezőgazdasági kiállításra szóló meghívó előterjesztvén, a közgyűlés elhatározta, hogy a kiállításon küldöttségileg képviselteti magát. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul Nuszer János és Etlényi János egyesületi tagok elhunytát. Több folyóügy elintézése után a közgyűlés az elnök lelkes éljenzése között véget ért. A zalaegerszegi izr. hitközség közgyűlése, Folyó évi március hó 27-én délülán tartotta meg a helybeli izr. hitközség évi rendes közgyűlését a felsőkereskedelmi iskola nagytermében. Olyan nagy volt az érdeklődés a kitűzött tárgysorozat iránt, hogy a hitközségnek 100-uál több tagja jelent meg. Boschán Gyula ügyvéd elnök pontban 2 órakor megnyitja a gyűlést, üdvözli a megjelent tagokat 8 örömének ad kifejezést a felett, hogy ilyen szép számban látogattak el a gyűlésre. Első izben jelenik meg — úgymond — a legutóbb megejtett választások óta a választók közt s azért csak most áll módjában ugy a saját, valamint tiszttársai nevében köszönetének nyilvánítása azon bizalomért, mellyel a hitközség őket megajándékozta. Konstatálja, hogy az elöljáróság iránt teljes a bizalom, mert legnagyobb részt azokra esett a választás, a kik eddig is a gyülekezetnek semmi köze a dologhoz; rajt ; van a harang oldalán, kik csináltatták, azoké a : harang is, meg a teher is. A nagy kérdés wokáig eldöntetlen maradt. A harangok szépen felelgettek egymásnak, az emberek azonban pöröltek. Végre pedig hire járt, hogy kigyün a licitáció a kálvinista harangra s azt is megveszik a pápisták, akik ezután urak lesznek Kukhegyen. De emberek, ezt már ne engedjük. Ezenközben egy szegény vándorember vető- ] dött be a faluba vasárnap reggel. Éppen szólt a két harang. A vándor elcsodálkozott. Ekkora falunak bizony elég volna egy harang is, meg ha már kettő van, elférne az egy haranglábon is. Meg is kérdezte: miért húzzák egyszerre mind a kettőt. — Ja barátom, az egyik a pápistáknak, a másik a kálvinistáknak szól. Hát nem hallja, hogy az egyik azt mondja : „Jézus, Mária, Szent József", a másik „Egy Isten, egy Isten". — Azt e? — csodálkozott a vándor — Biz ugy! Hát nincs magának füle? — De van, hanem én ugy hallom, hogy mindegyik harang egyformát mond. Hallgassa csak kend: ha akarom ezt mondja, ha akarom azt mondja. Jézus Mária — egy Isten, egy Isten. Nagyot csodálkozott a kukhegyi ember. Szaladt Harcz uramhoz. — Csuda történt. A pápista harang is azt mondogatja, amit a mienk. — Bolond beszét. — De ugysegéljen. Hire futott a faluban az esetnek. Délben minden ember a harangokat hallgatta. És ugy tetszett, hogy egyformái mondanak ; egyik egy kicsit vastagabban, a másik valamivel vékonyabban. Harcz uram megcsóválta a fejét. — Vagy a harangöntő volt a huncut, vagy a harangozó . . . — Vagy pedig összetanultak a harangok — mondja a vándor. Okosabbak, mint némelyik buta ember. Egyformán szólnak pápistának is, kálvinistának is. Ez lett az általános szentencia. Összetanultak a harangok. És a harangok után összetanultak az emberek is. Meghúzzák már a kukhegyi kálvinista harangot pápista halottra is és a két harang egyformán beszél mind a két felekezethez. Egy fontos kérdés azonban még mindig nincs eldönte. Kié a kukhegyi kálvinista harang? Azoké-e, akik „készíttették az Ur nem tudom hányadik esztendejében", vagy az eklézsiáé. A pápisták egyre biztatják a vitatkozókat, hogy ajándékozzák oda a harangot az Úristennek, erre azonban csak akkor kerülhet a sor, ha a harangöntővel szemben tisztázva lesz a tulajdonjog kérdése. Vass László. tagjai voltak az elöljáróság testületének. A vezetőség irányelve ugyanaz, a mi előbb volt 8 ezen irányelveket fogják a jövőben is követni. A hitközség a haladás útjára lépett és ezen marad meg ezután is; törekvése lesz megvalósítani azokat a feladatokat, a miket a korral való haladás megkövetel. Foglalkozik azokkal az áramlatokkal, amelyek a hitközség kebelében felmerültek. Ezek egyike a rohamos fejlődés felé hajlik, másika pedig ennek ellentéte. A vezetőség az arany közép utat választotta, olyanképpen mindazonáltal, hogy lehetőleg minden jogos törekvés kielégítést találjon. Fölemlíti, hogy a haladás, a tervbe yett reformok megvalósítása súlyos anyagi áldozatokat követel az adózóktól s reméli, hogy a hitközség tagjainak áldozatkészsége meghozza ezeket az áldozatokat. Jelzi, hogy az alkotások legelsője az alapszabályok módosítása leend ; mert a jelenleg érvényben lévők sok tekintetben hiányosak s fogyatékosak. Gondot fordítanak az ifjúság vallás erkölcsi nevelésének fejlesztésére. Gondoskodásuk tárgyát képezendi, hogy az építés alatt lévő templomban olyan istentiszteletek tartassanak, hogy a ki belép Isten felszentelt hajlékába, áhítat szállja meg és lelke fölemelkedhessék a mindenség urához és buzgó imába merülhessen. Minden hatalomnak — folytatja tovább — két alapelven kell nyugodnia : hogy tiszteletben tartassák és hogy eljárásában igazságos s részrehaj latlanság nyilvánuljon. Kéri a közönséget, hogy a vezetőségtől ne tagadja meg a köteles tiszteletet, viszont ez nem fog soha letérni arról az ösvényről, melyet az igazság, a méltányosság, a kötelességérzet, a tiszta lelkiismeret számára kijelölnek. Egyetértésre, egyöntetű eljárásra, összetartásra buzdít s kéri, hogy a mit a többség a hitközségre jónak, célszerűnek ós hasznosnak lát, azt fogadja el a kisebbség is, igy létesüljön harmónia a hitközség kebelében. Midőn a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja, figyelmeztet, hogy minden tárgyhoz csak egyszer lehet hozzá szólni. A gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Augeufeld Gyulát ós Vidor Pált kéri fel. Ezután felolvasták a mult évi működésről szóló jelentést, melyet, miután Weisz Árminnak a templom építés költségeire való gyűjtésért, Weisz Tivadarnak pedig, a ki 23 évig viselt péntárnoki tisztében bokros érdemeket szerzett, jegyzőkönyvileg fejezte ki a közgyűlés köszönetét, tudomásul vettek. Balassa Benő a számszakosztály elnöke a létező kilenc alapítványról terjesztett elő jelentést. E szerint Stern Henriknek két, Stern Sándornak, Fischer Éliásnak, Rosenbergj Zsigmondnak, Fischer Lászlónak, Gráner Lipótnak, Freinernek egy-egy alapítványa van; ezenkívül van még egy országos izr. közalap cimű alapítvány. Ezeknek a tőkéi időközben beleolvadtak ugyan a hitközség vagyonába, ámde az évi kamatok az alapítók intenciójához képest szolgáltattak ki. Indítványozza, hogy az alapító levelek elkallódása következtében vétessenek tel az alapítványok a mai gyűlés jegyzőkönyvébe, megfelelő nyilvántartás készíttessék, a mely a hitközségi irodában helyeztessék el. Az évi kamatok kiosztásakor emlékezzenek meg a hagyomáoyozókról s az alapító könyvbe az is vezettessék be, hogy a kamatok kiknek ad.ittak ki. A közgyűlés többek hozzászólása után ilyen értelemben határozott. Jelenti továbbá, hogy a kezelési rendszerben változást eszközölt a számvizsgáló szakosztály. A könyvelést egyszerűbbé, világosabbá tették. A hittandíjak beszedését reformálták, az adóbehajtást s kezelést egyszerűsítették; a gabella jegyeket szabályozták. A pénztárt többször megvizsgálták s rendben találták; a költségvetést s zárszámadást megvizsgálták s rendben lévőnek állapították meg. Az iroda működését szabályozták, célszerűbbé tették. Ezeket a gyűlés helyeslőleg vette tudomásul. A mult évi zárszámadást elfogadva — óvás fentartása mellett — számadónak a felmentvény megadatott. Elnök előterjeszti, hogy a templom mellé egy mellékhelyiség építését tervezi az elöljáróság. Az építés költségei 350U K-ra rúgnak. Hosszas és beható vita után, melyben többen vettek részt, a gyűlés az ajánlatot elfogadta. Sorra került a gabella jövödelmének fokozását, a pontosabb adófizetés előmozdítását célzó javaslat tárgyalása. Ennek első részét az elnök, miután a javaslat keresztülvitelében sokan aggodalmaskodtak, visszavonta addigra, a mig a