Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)
1904-03-13 / 11. szám
8 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 1904. március 13. a március hó 12-re eső országos vásár az idén kivételesen március hó 14-én tartassák meg. Öngyilkosság. Borzasztó módon vetett véget életének Csáktornyán Gervai Béla 21 éves takarékpénztári tisztviselő, Gerstlauer Béla csáktornyai déli vasúti állomásfőnöknek fia. Ugyanis a Csáktornyáról délután 4 órakor Budapest felé induló gyorsvonat mikor a község erdeje mellett levő 41-ik számú őrház felé közeledett, attól mintegy kétszáz lépésnyire a vasúti töltés mellett levő eleven sövény közül egy uriasan öltözött fiatal férfi ugrott elő és magát a teljes gyorsasággal haladó gyorsvonat elé dobta, amely azonnal összeroncsolta a szerencsétlen embert, kinek egyes testrészeit magával hurcolta az őrházig, mig az őr vészjelzésére a vonat meg bírt állni. A teljesen összeroncsolt egyénről csak a vizsgálat tudta megállapítani kilétét. — A szerencsétlen fiatal ember az öngyilkosságot elmezavarban követte el. Csáktornyán általános a részvét a veszteségtől mélyen sújtott szülők irányában. Talált tárgy. Tegnap vagyis e hó 11-én megtartott héti vásár alkalmával egy gazdátlan sertés találtatott, a melyet igazolt tulajdonosa a rendőrségnél átvehet. Állategyészségügyi kimutatas. A földmivelésügyi m. kir. miniszterhez beérkezett hivatalos adatok szerint vármegyénk területén f. hó 6-án egy községben lépfene, 4 községben ragadós száj- és körömfájás, 2 községben ivarszervi hólyagos kiütés, egy községben rühkór, egy községben sertésorbánc és 23 községben sertósvósz volt. A Magyar Könyvtár e havi sorozata nagyérdekű útirajzokat nyújt Tóth Rezsőtől, aki felhasználva az „Adria" északafrikai járatainak kényelmes alkalmatosságát, bejárta e vidéket és most eleven szinekkel festi az ottani parti lakosok tarka és mozgalmas életét. „Északafrikai kikötők"cimű kis munkáját haszonnal és gyönyörűséggel fogja olvasni mindenki. — A régi magyar irodalom köréből most Gyöngyösi István van soron, akinek epikus művei közül dr. Koltai Virgil a „Porából megéledett Phönix"-et rendezte sajtó alá és látta el jó bevezetéssel és jegyzetekkel. A külföldi szépirodalom kiválóbb munkáinak sorozata is folytatódik a „Magyar Könvtár" ban; ezúttal az olasz szinműköltészet egy európai hirre vergődött remeke jelenik meg benna, Bracco „Hűtlen"-je, mely egyike a modern dráma legszellemesebb és legmulattatóbb termékeinek. A „Magyar Könyvtár" e füzetekkel már 372 ik számig nőtt; egy egy szám ára csak 30 fillér. Teljes jegyzéket szivesen küld a kiadóhivatal Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés, Budapest, Andrássy-út 21. Kakas Márton. Vidám képek, kacagtató ötletek mosolyognak felénk a Kakas Márton legújabb számából is. A cimkópet, a mely mulatságos zárószámadása a delegáció bécsi munkájának,'. Linek Lajos rajzolta, mig az utolsó oldal szines képe, egy elfajult művészi irány elmés kigunyolása, Éder Gyulát vallja mesterének. A Kakas Márton rendes rajzolói: Bér Dezső, Jeney Jenő ós Ház Miklós ezen a héten is pompás képeket szolgáltatnak Az irodalmi rész tele van aktuális apróságokkal és jobbnál jobb anekdotákkal. A Kakas Márton előfizetési ára negyedévre 3 korona. Egyes szám ára 30 fillér, kapható minden ujságelárusítónál. Közgazdaság. Minden újságolvasó tudomással bir azokról a szomorú gazdasági ős társadalmi viszonyokról, amelyek Magyarország déli vidékén uralkodnak. Szociális forradalomnak kiáltják ki azokat a forrongásokat, amelyek itt-ott már erőszakossággá fajultak; keresik az izgatókat s rendszerint ta Iáinak is egy két zavarosban halászó alakot, akikre rákenik a kezdeményezés vádját. Pedig a mozgalomnak nem ezek a rendszerint gyarló, szük látkörű, napidíjért dolgozó állítólagos vezérek az indítói okai. Ezek már csak akkor jelennek meg a küzdő téren, amikor megérett az eszme s a nép mozgolódni kezd, mert telve van a lelke a gazdasági rend elleni keserűséggel. Sokkal mélyebben fekvő okai vannak a társadalmi forrongásnak s a gazdasági mozgalomnak, mint az elégedetlen, a társadalommal és önmagukkal meghasonlott iparossegédek izgató beszédei. Hiszen ezek a szocialista apostolok még csak nem is meggyőződésből cselekesznek; roszhiszemű csaknem valamennyi. És mégis mekkora fontosságot tulajdonítanak nekik s martyr koszorút fon üres fejük köré a nép gondviselő keze. A „Magyar védő egyesület" a délvidéki forrongás megszüntetése tárgyában a földművelési miniszterhez memorandumot terjesztett. Az emlékirat szintén abba a hibába esik, hogy fél a socialista agitátoroktól, akik a földművelő népet izgatják; másrészről azonban ráüt a szeg fejére s a forrongás megszüntetése végett gazdasági reformokat ajánl. Az utóbbi az igaz és egyetlen helyes ut. A jómódú magyar parasztot, sőt a tisztesen fizetett gazdasági cselédet ugyan fel nem tudja izgatni a nemzetközi jelszavakat hirdető szocialista agitátor. Kiveri vasvillával a falujából az apostolt. Olyan született arisztokrata nincs a világon, mint a jómódú paraszt, AZ ugyan el nem hiszi a cucilistának, hogy nála — a földesurat meg a szolgabírót kivéve — nagyobb ur is van a világon. A nyomorult tömeget már könnyű izgatni. A sta tárium nem sokat használ, legfeljebb arra jó, hogy az átmeneti idő nyugalmát egy ideig drákói rendszabályokkal védelmezze. Gazdasági reformokkal kell útját állni a tüz terjedésének addig, amig az osztályharccá nem fajul. A földművelő nép mozgalma Magyarországon ma még csak gazdasági érdekek kielégítésére irányul; nem osztályharc, csak kenyérhurc. A kenyér le is csillapítja. Az osztályharcot azonban nem szünteti meg a kenyér, annak már vér kell ós rombolás. A „Magyar védő egyesület" memorandumából néhány érdekes részt itt közlünk. Érdemes az olvasásra, méltó a megszívlelésre. A M. V. E. nevében az egy évtized előtt keletkezett hódmezővásárhelyi — azután bodrogközi és szabolcsi, — most pedig a délvidéki „nemzetiségi sociális forradalom" leküzdésére, illetve orvoslására nézve — (melyet mihamar követni fog a Biharmegyei és az alvidéki mozgalom is) van szerencsénk a következő előterjesztéssel élni: 1. Kegyeskedjék odahatni, hogy a mind inkább nagyobb arányokban kitörő szociális — sőt an: rhista ibrradalom vezetői s alattomos élesztői ország nyugalmának megzavarása miatt: statáriális büntetés alá essenek; mert a mint látjuk, ezen törekvés az egyesek élete és a közvagyon elleni rendszeressé váló tervszerű merényleteknek sorozatává lett, — a midőn már a községi vagyon elkoboztatik, a törvényes rend pedig kihivóan lábbal tiportatik.j 2. Méltóztassék az ezen szociális sőt anarhikus forradalomnak már egy évtizedre visszanyúló okaira is tekintetet vetni, és mind azt mérlegelni, mi a nemzet ós nép anyagi helyzete aláhauyatlásának meggátlására megtenni elmulasztatott. A társadalmi közép osztály elpusztult, a miért az eddigi patriarchális jó viszony megszűnt; mely régi bizalmas viszonyt az úr és paraszt között az uj birtokosok ápolni nem tudták. Nem rekriminációképen említjük, hanem csak vissza kell gondolni arra, hogy a mult kormányzati rendszerben a nép csakis az adószedéskor látta a hatalom végrehajtó közegeit. Azóta főleg Nagyméltóságod elődének — bár nehezen kivívható követelésére, számos apró ós igen helyes intézkedésekkel a kormányzat a nép kereseti viszonyainak emelésére is gondot fordított ; azonban egy teljesen kidolgozott, az ország közgazdasági viszonyainak megfelelő tervszerű — egy egész rendszert alkotó közgazdasági politikát — nemzeti irányban megállapítani és követnie nem lehetett, mert erre pénz nem jntott. — Az évtizedek óta lábrakapott kivándorlás az égtáj minden irányában a ma kiütött szociális forradalomnak levezető csatornája volt. Most azonban, midőn Amerika erélyes rendszabályai és a beváudorlott idegen munkások elleni munkát megvonó intézkedések általánossá lettek, a kivándorlottak tömegesen tódulnak haza, — rendesen a nyomorral küzdve. Haza érve, az évek óta tartó gazdasági pangás miatt is, az előbbeni állapotoknál is nehezebb helyzetet találnak, s mert a kint megszokott munkát és keresetet nem lelik ós nem kapják, kótségbesésükben az őket egyedül nyilt karokkal, sőt a sociális partkasszából még valószínűleg segítséggel és ellátó szociális táborhoz szegődnek. Ezek az elemek, melyek Amerikában a rablást, a gyilkosságot magukkal szemben legtöbbször büntetlenül elkövethetőnek látták, — itthon ugyanazon eszközökhöz folyamodni már jogosnak tekintik. — Ezekért óriási és fenyegető veszély — ama vad, műveletlen és tanulatlan népnek a hatósággal, az ország törvényeivel és a kormánnyal szemben való nyilt lázadása és ellenállása, midőn törvényszékeink csupán hónapok múlva indítják meg ama lázadók ellen a vizsgálatokat, s mindaddig ama fanatizált agitátorok vérszemet kapva — a társadalmi rend felbontására ezekben egyenes biztatást vélnek láthatni; vagy pedig ő szerintük: a törvényes hatalomnak félelmét, vagy késedelmét az ő merészségüknek azonnali és erélyes megbüntetésére. A legerélyesebb hatósági eljárás tehát sürgősen foganatosítandó, úgy a közigazgatás, valamint a büntető törvényszók és az ügyészség részéről. Nyomban azután szükséges az ezen bajokat orvosolni hivatott, a nép anyagi helyzetének javítására vezető közgazdasági teendőket is országszerte megindítani, a mi egy egészet képező országos helyes közgazdasági politika kijelölésével egyező. Nagyméltóságod sokoldalú élettapasztalata, széles látóköre s eddigi hivatalos magas állásai minden feli étellel felruházva rendelkezésére állanak. Miniszteri székében pedig Magyarország egész közgazdasági helyzetét megösmerve, a leghelyesebbnek látszó intézkedéseket indíthatja meg. — A M. V. E. ezért — csupán egy irányban bátorkodik egész bizalommal Nagyméltóságodnak figyelmét felhívni; ez olyan közgazdasági politika alapjainak lerakása, mellyel a nép és az ország kereseti viszonya emeltetvén, a nép igénye állandó kielégítést nyerhet. — Ez az ut a hazai mezőgazdaság utja! Különösen pedig szabad legyen Nagy méltóságodnak a »kender és lenter melésc végtelen nagy horderejót figyelmébe ajánlanunk, még pedig a következő okokból. Ha a lapokban közlött 1903. évi közös vámterület kül-kereskedelmi forgalmát feltüntető számadatok helyesek, akkor épen a kender ós len s gyapjúban az 1899. évhez képest is igen nagy arányú behozatali emelkedést állapíthatunk meg. A behozatal volt gyapotban 1899-ben összesen 108.906,000 K,' mig behoztak 1903-ban összesen 233.258.886 K; a kivitel volt gyapotban 1903-ban összesen 27.755,423 K. I. gyapotban a behozatali többlet 1903-ban összesen 205.503,460 K; II. Lenféle árukban behozatali többlet 1903-ban összesen 27.827,327 K; III. Kender árukban behozatali többlet 1903-ban összesen 7.152,900 K; IV. Juta ésjutafólékben 1899-ben a behozatal összesen 16.076,000 K, mig 1903-bau a behozatal összesen 14.023,000 K; Gyapjú fonál árukban 1899-ben a behozatal összesen 70.923,000 K, mig 1903-ban a behozatal volt összesen 179.865,173 K, a kivitel volt 1903-ban összesen 51.838,385 K; V. Gyapjú és fonál árukban 1903-ban a behozatali többlet 128.026,788 K; VI. Selyemfélékben 1903-ban a behozatali többlet 66.469,540 K. Ezen itten elősorolt, leginkább fonó ós szövő iparunkra kiható anyagokban tehát összesen az 1900. évi behozatali többlet 449.003,287 koronát teszen; mig az egész behozatal 583.184,872 korona. Ha mostan az orsz. kp. statisztikai hivatalnak 1903. novemberi füzetében az év első 10 hónapjára szóló magyarországi behozatalt nézzük, azt látjuk, hogy Ausztriából bejött: pamutárukban 177.119,526 korona; lenárukból 30.843,792 K; gyapjuárukból 101.001,800 K; selyemárukból 39.699,915 K; vagyis csupán ezen négy csoportbeli árukban összesen 10 hónap alatt: 348.665,669 korona értékű, a mi már 77.6°/ 0-ot tesz; — s ha még a ruházatot, fehérneműeket 62,505 koronában hozzáadjuk, akkor a 10 hónap alatt ezek összege 411.170,150 K. Tulajdonképen tehát az egész közös vámterület ezen áru behozatala Magyarországot nyomja! — s terhünkre történik! . . . Minthogy Magyarországnak igen elenyésző textil ipara van, igy világos, hogy a közös vámterület behozatala dirigálja kender, len ós egész gyapjú termelését Magyarországnak! — A kender és ientermelósiiukre nehezedő eme kimutatott, összesen 449.003,287 K behozatali többletre reá mutatni kötelességünk, és elegendőnek is tartjuk, hogy ezen kereskedelmi viszony tarthatatlanságát beösmerjük ós feltüntessük. (Folytatása következik.)
