Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-13 / 11. szám

4 >Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 1904. március 13. mazói karnál január végén volt hátralék 4.o63 darab, február hóban beérkezett 4.746 darab s így elintézés alá került 9.119 ügydarab, amelyből február hóban elintéztek 5.077 darabot s így február végén hátralékban maradt 4.042 ugydarab; az irodánál január végén hátralékban volt 1.118, februárban kiadatott 6.077 s így elintézés alá került 6.195 ügydarab, amelyből február hóban leírtak és kiadmányoztak 5.088 darabot s így február végén hátralékban maradt 1.107 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a kataszternél a f. év két hónapjában hatóságoktól, valamint magán felektől 761 birtokváltozási eset érkezett be, amelyeket a kataszteri birtokíveken mind keresztül vezettek. A folyó év első két hónapjában a vármegye területén egyenes adóban befolyt 461.425 K 70 f, mely a mult év hasonszakában befolyt 558.363 K 56 f-rel szemben 96.935 K 76 f csökkenést tüntet föl. Leirtak ez év két hónapjában egyenes adóban 51.601 K 78 f-t; hadmentességi díjban 2.842 K 74 f-t. Fizetési halasztást február hóban 2 esetben, ideiglenes házadómenteseéget 13 esetben engedélyeztek. Megyénk közgazdasági állapota februárban. Gruner Ernő vármegyei közgazdasági előadó vármegyénk február havi közgazdasági állapotáról a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság márciusi üléséhez. Az elmúlt téli időszakban igen változatos időjárással találkoztunk. December hóban rendkivül sok osapadék volt, a mennyiben 17 esős napon 104.9 m/m csapadék esett le, jórészt eső alakban. A tél tulajdonképpen csak karácsony táján kezdődött többszöri havazással és némileg erősebb hidegekkel, mely hideg idő 4—6° C. közt váltakozva január 12-ével érte el —10 C. hideggel a maximumát; ezek után ismét enyhébb idők következtek. A január hó inkább száraz jelleggel birt, mert 4 napon összesen csak 23.4 m/m csapadék esett. A hónap második fele ismét tűrhető fagyokat hozott, de csupán 2—3° hideggel és csak a reggeli órákban. Február hó első a/

3-mada inkább enyhébb volt — néhány tavaszias nappal — de sok esővel; télies idő köszöntött be azonban február hó 25-ével jelentéktelenebb havazásokkal, de majdnem zivataros jelleggel. Február kavában 10 napon oirca 70 m/m csapadék esett le eső és hó alakban. Ezen változatos, csapadékdtís téli időszak nem volt kedvező a mezőgazdasági munkálatokra nézve, mert már a nov. és dec. havi rendkivüli sok eső után a közlekedési és gazdasági utak olyannyira elromlottak, a mező talaja oly lágy lett, hogy a téli trágyázási munkálatok heteken át szüneteltek és a gazdák ugy a mezei, mint a borzalmat elfelejteni, melyet e pillanatban éreztem. Hogy magyarázzam meg önnek ? Képzelje csak: ezekből a szelid, könnyező kis szemekből elém meredt — mit gondol, kicsoda? Az a szörnyeteg, ki a dédapámat meggyilkolta. Az a történet, melyet rokonom elbeszélt, s melyről rég megfeledkeztem, ismét oly tisztán eszembe jutott, mintha tegnap hallottam volna. Hát csak azt akarom önnek mondani, hogy csakugyan a dédunokája volt annak a gyilkosnak, s bocsánatot kért a dédapja bűnéért. De mi jó barátok vagyunk, nemde ? Emlékezzék vissza arra, hogy mit mondott rólunk Themistokles Salamis mellett, most kétezerháromszáznyolcvan éve . . . Isten önnel! — Tudom, hogy mit gondol most rólam, de pár ezer év múlva ismét találkozni fogunk, s akkor emlékeztetni fogom önt arra, hogy ma miről beszélgettünk. Kezet nyújtott s a mellett oly mélyen tekintett a szemembe, mintha mondani akarta volna : vigyázz, hogy el ne felejts ! rétek trágyázási munkálataival annyira elmaradtak, hogy ez a tavaszi munkálatoknál tetemes torlódást és késedelmet fog maga után vonni. Mivel a vetések talaja a havazások előtt nem is volt befagyva, szerencsének nevezhető mégis azon körülmény, hogy nem mélyebb hórétegek borították a mezőt, hogy hókéreg nem képződött és a hótakaró nem tartott sokáig; a minek folytán a gazdagabb vetések nem fulladtak el és ki sem pállottak, sőt a február hó első felében beállt enyhe időjárás alatt még gyarapodtak is. Az őszi vetések hiányos teleléséről tehát nem panaszkodhatunk, de tartós jó időjárás nemcsak a tavaszi vetés korai elvégzése, hanem a sok hátramaradott téli munkának folytatása szempontjából is nagyon kívánatos volna. A téli foglalkozás mezőgazdaságunk keretében tehát inkább belső munkálatokra szorítkozott; kisgazdáink is csak legjobban az állatok ápolása és takarmányozása, favágási munkálatokkal voltak elfoglalva, mig a talaj csekély fagya miatt a forgatási munkálatok is végeztettek a szőlővidékeken. Mivel a mult évben vármegyénk nagyobb részében a takarmány termelés sikerültnek mondható volt, ezidáig takarmányszükséglet még csak elvétve állott be; — de nincsen kizárva, hogy hosszú teleltetési időszak esetén, a takarmánykészletek elfogyasztása számos gazdának gondot fog okozni. Az állatok téli conditiója leginkább azon okból, hogy a fuvarozási munkálatok csak szűkebb korlátok közt voltak végezhetők, általában véve kielégítőnek mondható ezidáig. A húsárak állandósága a vidéki szarvasmarha vásárok felhajtására nézve kedvező volt és a fiatal hizó ökrök, növendék állatok, fejős tehenek szívesen vásároltattak meg; — a jármas ökrök is keresettek lettek az utóbbi időben. — Forgalmi akadályokat csupán a rosz időjárás s a rosz utak okoztak a felhajtásra nézve. Örvendetes jelenségnek nevezhetjük azon körülményt, hogy a falusi tejszövetkezetek száma vármegyénkben is szépen szaporodik ós a mult év végével már 21 falusi tejszövetkezet működött, a mostani téli hónapokban is több uj szövetkezet létesült, a tavasszal összesen 30 tejszövetkezet fog működni, melyek jótékony hatása néhány év múlva szembetűnőbb módon fogja a szövetkezés és együttes értékesítés hasznos voltát egész vármegyénk állattenyézztésére nézve dokumentálni. A szövetkezeti eszme teijedése még a vidéki hitelszövetkezetek szaporítására nézve is kihatott a mult tél folyamán, mely szövetkezetek a kisebb existenoiák felsegélyezésére — főleg olcsóbb hitelnyújtás utján — fontos tényezőkké fognak idővel válni. Az elmúlt február hónap folyamán vármegyeszerte megkezdődtek az apaállat vizsgálatok is, melyek bizonyságot tesznek arról, hogy kisgazdáink a jó apaállatok alkalmazására már sokkal nagyobb súlyt fektetnek, mint még néhány év előtt. Ai elmúlt téli időszakban történt meg az állami mének osztályozása is, a melyből kifolyólag a jövő tavaszi időszakban 34 fedeztetési állomáson 120 állami mén lesz vármegyénk területére kihelyezve. A szarvasmarha tenyésztés termékeinek kedvező értékesítési viszonyaihoz járult azon körülmény is, hogy a tél folyamán a sertések ára oly magasra emelkedett, mint a minőt már régóta nem tapasztaltunk. Ezen értékesítési tényező sertéstenyésztésünk jövedelmezőségét és terjeszkedését — a sertésvész dacára is — csak elősegíteni fogja. A gyapjúnak értékesítése is jórészt a kedvező mult évi árak kerétében mozgott. Az állatok értékesítése dolgában (kivévén a lótenyésztési ágat, melynél a kereslet ugy a hadsereg szükségleteire, valamint kivitelre csak korlátolt volt) tehát majdnem általánosan kedvező áralakulással találkoztunk a mult tél folyamán. Kedvező körülménynek nevezhető továbbá az is, hogy az állategészségi ügy is már a téli | hónapok folyamán kedvezőbbre fordult és a mult ! évben vármegyénk néhány járásában súlyos fori galmi akadályokat okozó száj- ós körömfájás is jelenleg már csak néhány községre szorítkozik, mig a sertésvész elterjedése is szűkebb körökre redukáltatott. Az állati járványok elterjedése február hó végével a következő volt: 2 községben lépfene, 4 községben száj- és körömfájás, 2 községben ivarszervi hólyagos kiütés, sertésorbánc megszűnt, 9 járás 23 községében sertésvész; 1 községben veszettség, 1 községben rühkór. A gabonaárak alakulása ügyében az elmúlt téli időszakban nagy ingadozással a közelmúlt időkig alig találkoztunk. A mult év őszi időszakában észlelt árak a tél folyamán alig javultak, mig végre az orosz-japáni háború kitöréséből kifolyólag a speculatió a mult február második felében ugrásszerüleg eszközölte a búzának áremelkedését, melyből szerényebb mértékben a rozs és zab ára is nyert valamit. A gazdák tartózkodása, a vasutakhoz vezető szállítási utak állapota az áremelkedés dacára nyomban nem teremtett nálunk azonban nagyobb forgalmat. Ezen kedvező áralakulás sajnos, mint köztudomásu, nem sokáig tartott és a speculátió által mesterségesen felszöktetett jó árak — a folyó hó elejétől kezdve ismét fokozatosan alább szálltuk. Egy következményeiben vármegyénk közgazdasági viszonyaira nézve fontos kihatással Ígérkező észleletről kell még jelentést tennem, mely a legutóbbi téli hónapokra vonatkozik. A pacsai járás több községében ugyanis nem is nyomasztó körülmények miatt megindult köznépünk közt az amerikai kivándorlás. Fiatal emberek, kik itthon is találnának munkát — csoportosan indulnak — ugy látszik elég jól kiszámított útirányok betartása mellett — Észak-Amerikába és jó híreket küldenek haza az ottani munkabérek ós életviszonyok felől. Ügynökök előkészítették már a talajt és a mint hirlik, egész családok is foglalkoznak már a kivándorlás eszméjével. Mivel éppen a munkabíró, erős, fiatal kezek vesznek el a vármegyére nézve, és mivel a kivándorlás más megyék tapasztalata szerint járványszerüleg szokott fellépni egyes nagyobb vidékeken, a kivándorlás terjeszkedése vármegyénk közgazdaságára nézve fontos ós tán súlyos következményekkel fog járni, mert első sorban munkáshiány fog beállani, a nagyobb kereslet miatt a munkabérek emelkedni fognak, miáltal a termelési költségek megdrágulnak, — de a vármegye fogyasztó képessége is csökkenvén, az esetleg vissza is jövő gyengébb emberanyag nézeteivel az itthon maradt rétegek pedig vajmi csekélyet nyernek a közmegelégedés szempontjából. A régen várt kivándorlási törvény életbeléptetése valószínűleg már osak azon időre várható, a midőn vármegyénkre nézve késő lesz. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos a vármegye területén február hóban előfordult közegészségügyi eseményekről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság márciusi üléséhez: Az időjárás általában hűvös volt több csapadékkal. A felnőttek és gyermekek közegészsége a mult havihoz képest némileg rosszabbodott, amennyiben a hidegebb és nedves időjárás mellett a légzőszervek hurutos ós lobos állapota többször képezte a gyógykezelés tárgyát. A fertőző bántalmak közül roncsoló toroklobban beteg volt 34, gyógyult 19, meghalt 11, ápolás alatt maradt 4; hasihagymázban beteg volt 10, gyógyult 6, meghalt 1, ápolás alatt maradt 3; kanyaróban beteg volt 184, gyógyult 110, meghalt 10, ápolás alatt maradt 73; vörhenyben beteg volt 60, gyógyult 31, meghalt 9, ápolás alatt maradt 20. Rendőri hullaboncolást 5 esetben teljesítettek, melyeknél a halál okát két esetben elvérzés, egy esetben fulladás, két esetben pedig szívszélhűdés képezte. Hullaszemle előfordult 5-ször, súlyos sértést 6-ot jelentettek be. öngyilkosságot 5 egyén követett el; ezek közül 2 (Kovács István 65 éves örvényeshegyi, Kis József 51 éves baki) önakasztással vetett véget életének, 1 (Németh Matild 21 éves türjei) marólúgot ivott, 1 (Ihász János vindornyafoki) a Balatonba ölte magát, 1 (Kermán Fereno II. hegykerületi) pedig lövés által vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 3 egyén esett áldozatává: 1 (Pánkovics József 70 éves galamboki lakos) a ledülő fa agyonütötte, 1 (Kulcsár Ferenc 63 éves balatonmagyarodi) a kútba fult, 1 (Balasztics Mihály V. hegykerü' leti) a füstben megfulladt.