Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-06 / 10. szám

1904. március 6. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 7 Lószemle. A vállalkozóknál eltartáson lévő kincstári lovak fölött folyó március hó 28., 29., 30-ik napjain a helybeli m. kir. honvéd laktanyában szemlét tartanak. Országos gazdatiszti kongresszus. A „NemOkleveles Gazdatisztek Országos Egyesülete" vasárnap (február 28-án) Budapesten, a Vácziutcai városháza tanácstermében Szluha István orsz. képviselő elnöklete alatt választmányi ülést tartott. A felolvasott igazgatói jelentés szerint a „Nem-Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesülete" ugy vagyonban, mint tagokban rohamosan gyarapodik, ós pedig azért, mert az egyesület lelkes akciót fejt ki az általa képviselt nagy gazdatiszti osztály jövőbeli érdekei körül, a merőben hibás törvény revíziójának legerélyesebb sürgetése, a nyugdíj- és segélyiigy szervezése stb. által, jelenbeli érdekeit pedig különösen az állásnélkülieknek mielőbbi alkalmaztatásokba, s hozzá: minden költség nélkül való juttatása által istápolja. A sok ezer mugyar család elzüllésének megakadályozására vállalkozott egyesület ezen a legutóbbi választmányi ülésen a jelét adta hivatottságának azzal, hogy Merza Márton igazgatója által oly indítványt tétetett, hogy az országos egyesület tiltakozik az O. M. G. E. által propagált, meglehetősen reakciós izű, s a Bach korszakra emlékeztető különleges „vizsga" szurrogátumos intézménye ellen és a „szerzett jogok" tiszta elvének érvényt szerezni akaró országos gazdatiszti kongresszust hív össze Budapestre — húsvét másodnapjára. Ezt az indítványt a választmány egyhangúlag elfogadta, és nyomban ki is küldte a szervezőéz rendező bizottságokat. A szerzett jogok megmentésére Magyarország összes gyakorlati gazdatisztjei, ós a szintén erősen érdekelt földbirtokosok és bérlők is fel fognak hivatni, hogy a kongresszus súlya a nagy, magyar társadalmi érdekeknek megfelelő legyen. A kongresszus védői tisztére az ország több kitűnőségét fogják felkérni. Állategészségügyi kimutatás. Vármegyénk területén a földmivelésügyi minisztériumhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint február hó 28-án 1 községben lépfene, 4 községben ragadós szájés körömfájás, 1 községben ivarszervi hólyagos kiütés, 1 községben sertésorbán c ós 24 községségben sertésvész volt. Állatvásáraink. A Szepetken fellépett száj ós körömfájás eset miatt tudvalevőleg beszüntette a m. kir földmivelésügyi minisztérium városunkban a marhavásárokat. A hetivásárok e miatt szüneteltek is egy ideig. Utóbb a város kérelmére feloldotta ezt a zárlatot s március l-ig megengedte az állatfelhajtást. A vásárokat meg is tartották. Most meghosszabbította ezt az engedélyt egésa f. évi április hó végéig. Kakas Márton. A vidámságnak ós elméBSÓgnek valóságos tűzijátékát produkálja ezen a héten is a »Kakas Mártonc. Képei és irott apróságai egyaránt olyanok, hogy a legkomolyabb kritikánál is jobban megvilágítják a politikai és társadalmi élet uj eseményeit. Az első oldalnak kacagtatóan mulatságos képét, a mely a szinfalak mögött készülődő obstrukciót figurázza ki, Linek Lajos rajzolta. A másik seines képet, a budapesti háziúr remek típusát, Jeney Jenő festette meg annyi humorral ós annyi igazsággal, hogy szinte magyarázó szöveg nélkül is megértené mindenki, hogy mit akar mondani. Ház Miklós ezen a héten is két pompás kóppel szerepel a »Kakas Márton* rendes rajzolói közt, a kik közül Bér Dezső sem maradt el a maga finom elmés rajzaival. Az irott részben is van egy csomó apróság, mely nemcsak elmés és mulatságos, hanem művészi is. Egy új magyar kertészeti kézikönyv! „Miihle tanácsadója a kertmivelósben" az ép most megjelent, legújabb magyar kertészeti kézikönyv, az eddig megjelent magyar kertészeti kézikönyveknek tán a legjobbika. Mindent, mit a kertgazdának ós a kertésznek egyaránt és mindenekelőtt tudnia kellene, mindezt tartalmazza oly röviden s oly könnyen megérthetően, hogy ritkán lett még kertészeti kézikönyv ily módon irva, melyből minden laikus sokat és könnyedén tanulhat. Ezen könyv 162 oldal tartalommal l/

8 alakban s igen csinos kivitelben jelent meg; de elárúsítva nem lesz, csakis Miihle Vilmos temesvári cég vevőinek minden egyes megrendeléshez lesz ingyen mellékelve. A divat — A Divat Ujság-ból. — A farsaag lezajlása után, az első hatalmas jégtörő böjti seelek megindulásával, önkénytelenül ós sóvárogva fordulnak gondolataink az epedve várt tavasz felé, a báli zsúrra és látogatásra való ruhák kiesnek kegyünkből és minden gondunk a tavaszi üdítő gyalogsétákra, a tenisz, páros kerék ós automobil kirándulásokra alkalmas ruhák felé fordul. Az idei tavasz sportruháinak az uralkodó szine a tengerészkék, e mellett a sötétzöld és a fekete-fehér a kedveltek. A teniszhez különben nagyon fogják a íehérpettyes könnyű voilet is viselni, ezenkívül az egyszínű seviószoknyát, fehér ós sötét színben egyaránt, hozzá jszéles csiku flanellbluzt. A mi a sportszoknya formáját illeti, arról nem sok a mondanivalónk. Természetes, hogy úgy a teniszhez, mint a páros kerék ós automobil-kirándulásra való szoknya rövid, alig bokáig ér, az egész lábfejet szabadon hagyja, formája az eddigi feszes angol, akár végig sima, akár hátul egy rakott ránccal vagy a most annyira divatos csipő körül futó pántformával készüljön is. A sportszoknyákhoz való rövid kis kabátok vagy boleró formára készülnek, e'ől hosszú stóladisszel vagy vállgallérral és bő ujjakkal, a melyeknek kézelője alá széles csipkediszt alkalmaznak. Nagyon kezdik megint a kis szines mellényrészeket is viselni a kissé visszahajtott kabát eleje alatt, még pedig vagy abban a különös lazac-rózsaszinben, vagy sárgás-fehérben, a mely kis mellénykét aztán sürü sujtássorok borítják a kabát szinébón és parányi arany vagy acélgombok diszitik. Az ujját diszitő csipkét aztán sokan a mellény elején is alkalmazzák. Szóval a csipkétől még a tavaszi ruhákon sem akarnak megválni szépeink. Szinte különös, és neiji igen alkalmas, hogy az idén a kalap menynyire nem alkalmazkodik az egyszerű séta ós sportruhákhoz. Már formáiknál fogva is feltűnők mind és feltűnésüket még fokozza az eredeti módon feltűzött diszük, legyen az akár kacéran tűzött toll vagy virágdísz. Hanem azért van ám külön sportkalap, egyszerű, kissé széles karimája matrózformában, mely igen eredeti a róla köröskörül lecsüngő pettyes kreppfátyollal (zöld, kék, vagy vörös szinü), a melyet egy hatalmas rozetával szorítunk az állógallóriba, hogy ne lebegjen. Az ilyen kalap kivált automobilon sokkal alkalmasabb, mert nemosak az arcot de még a hajat, nyakat is megvédi a portól. A tavaszi nap ellen rögtön előkerülnek a napernyők is. Egyelőre a sima, kisebb fajta minden disz nélkül való antuka (en-tout-cas) járja, legtöbbnyire tompa virágos selyemből. De már nem az egész napernyőt húzzák be vele, csak inkább a szóleit diszitik vele, vagy pedig teljesen kivágják a chinóe selyém vagy bársony virágait ós az ernyő egyes lapjaira vagy csak egy-kettőre applikálják disz gyanánt. A napernyők nyele nagyon csinos. Legk«dveltebb a meggyszin, néha teljesen a maga bütykös eredetiségében, csakhogy a fogóját disziti valamely helyes kis zománcolt gombocska vagy lapocska, hogy nőiesbbé tegye. Ida. * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre, postán való szétküldéssel, két korona huBz fillér. Előfizetni legcélszeszerübben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., a Rökk Szilárd-utca 4 számú házában van. Közgazdaság. A gyümölcsfák trágyázása. A gyümölcsfák trágyázása céljából a műtrágyafélék hovatovább szélesebb körű alkalmazást nyernek, alkalmazásuk azonban nem mindenütt történik helyesen. Tiz évesnél fiatalabb fáknál azok tövében, ennél idősebb fáknál pedig a korona csurgás irányában kell a trágyaféléket kiszórni és alátakarni. Ha sürüen ültetett erőteljes növekedésű fákat akarunk műtrágyázní, akkor azokat a talaj egész területére szórhatjuk ki, s ha a fák alja füvei van benőve, előzőleg éles boronával járassuk azt meg, azután szórassuk ki a műtrágyákat s ismét boronáltassuk meg a talajt. Ha rendelkezünk rétskarifikátorral, akkor azzal keverjük be a kiszórt trágyát, 20 cm. mólyen jártatván azt, mert igy a talajt jól átszellőztetjük és ez úgy a gyümölosfák gyökérzetének, mint a gyepnek is nagy előnyére válik. Ha azonban csak egyes fákat akarunk trágyázni, úgy a trágyát a korona csurgás körzetében kell kiszórni, mert ezen körben — sőt azon kivül vannak a tápanyag felszívására képes gyökerek. Ha a fákat az összes tápanyagokkal akarjuk ellátni — s ez leghelyesebb, lazább talajon 100 négysz. m. területre adjunk 10 kg. kainitot vagy 2.5—4 kg. 40°/

0-os kálitrágyát, 4—5 kg. szuperfoszfátot ós 2—5 kg. kénsavas amoniákot ősszel; tavasszal pedig 2—5 kg. salétromot. Kötöttebb talajon ugyanilyen területre 4 kg. szuperfoszfátot, 2 —5 kg. kénsavas amoniakot és tavasszal 2—3 kg. chilisalétromot. A buja fejlődésü fáknak, melyek sok hajtást és levelet növesztenek, inkább káli és foszforsav trágyákat adjunk, mészszegóny talajon pedig 100 m/2 területre 6 kg. égetett meszet szórjunk ki, ha pedig a fa hajtásainak növekedését akarjuk előmozdítani, akkor a nitrogéntrágyákat, főképen pedig chilisalétromot alkalmazzuk. Ha a fák alatt más növényeket is termelünk, több műtrágyát is alkalmazhatunk a fentebb felsorolt mennyiségnél. A trágyázás megfelelő ideje a levélhullás és kitavaszodás közötti időszak. A kálisók és foszforsav trágyák ősszel, vagy tél folyamán szórandók ki, hogy még kellő időben hozassanak a talaj mélyebb rétegeibe ; a kénsavas amoniak egy részét is akkor lehet kiszórni, a többit és a chilisalétromot pedig kitavaszodáskor alkalmazzuk. A tavaszi trágyázással a virágzás ós magkötés idejét jó bevárni, mert a termő fák több tápanyagot igényelnek, mint a meddőfák. A gyümölcsfák trágyázásánál különösen a kálitrágyának van nagyon fontos szerepe, mert a kálitrágyák úgy a hajtások mint a gyümölcsképzést nagyon előmozdítják s a gyümölcsminőséget is nagyon javítják. A kálidús hajtás fagyálóbb, hamarabb beérik. Legtöbb káliumot igényelnek az almafák, azután a csontármagvak és végén a körte félék. A törpe fák aránylag több és erősebb trágyázást kivánnak, mint a nagy gyümölcsfák. A legkorábbi zöldtakarmány Olyan vidékeken — illetőleg olyan években, a hol és a mikor a zöld takarmányozás későn kezdhető meg, kétszeres jelentőséggel birnak azon növények, melyek a korai vetést megtűrik. Mint ilyen első helyen említendő a mustár, mely 6—8° C-nyi hideget eltűr s igy korábban vethető, mint bármely más zöld takarmány növény. Különösen a szarvasmarha szívesen eszi, s főleg a tejelésre van rendkívüli jó hatással. Magja is olcsó s magyar holdanként 12—15 kg. teljesen elegendő. Említésre méltó az is, hogy a mustár beárnyékolásával és gyors növekedésével elnyomja a nagy mennyiségű gyomot, különösen pedig a perjót s így utána a szántóföld porhanyó, gyommentes — tehát nagyon is jó állapotban marad vissza, a mi természetesen az utónövény javára szolgál. Megjegyzendő, hogy olyan szántóföldeken, melyeknek tavaszi vetéseiben a vadperje szokott burjánzani, az évekre eltűnik, mihelyt egyszer mustárt termelünk zöldtakarmánynak. Mindezen jó tulajdonságok kifejtésének előfeltétele, hogy a mustár elvetése előtt a szántóföldet minden tápanyaggal, különösen pedig könnyen felszívható nitrogénnel gazdagon trágyázzuk. Ehhez a következő eljárást ajánlhatjuk, melynél azon elvből indultak ki, hogy a bő trágyázásból egyszersmind a mustár után termelendő növény is hasznot lásson. Ősszel a szántóföldön m. holdanként 120 kg. szuperfoszfátot ós ugyanannyi kainitot szórunk el. Februárban jó adag istállótrágyát vitetünk a szántó földre s ezt azonnal gondosan szétterítjük. Márciusban, a mikor a szántóföld kellően megszikkadt, az istálótrágyát oly sekélyen, amennyire csak lehetséges, alászántjuk ; ha a barázdák szárazsági állapota megengedi, meghengereljük és néhány nap múlva száraz talajon, szóles sorokban vetjük el a mustárt. Az alátakarást csak egész könnyű boronával végezhetjük, miután a nagyon gyenge csira vastagabb földrétegen át nem tud napvilágra hatolni. Csak valamennyire is kedvező időjárásnál a mustár nemsokára buján fejlődik s aránylag hamar (6 hét múlva) kaszálható. A mustár legkésőbben május végéig betakarítható, utána vethetünk ;még tengerit, burgonyát vagy takarmánykeveréket. De a mustár saját magát is megtűri, úgy, hogy ugyanazon évben, ugyanazon földön még egyszer vethetjük.