Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-06 / 36. szám

1903. szeptember 20. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 9 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyv szerint 256.137 koronát tett ki, ebből biztosítva volt 155.635 korona érték s így a biztosítatlanul szenvedett kár 100.502 koronára rug. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 14 esetben gyújtogatás, 48 esetben gondatlanság, 3 esetben villámcsapás, 47 esetben kideríthetetlen volt. A személy és vagyonbiztonság a járási főszolgabíróktól beérkezett havi-, és a csendőrségi esemény jelentések szerint a lefolyt időszak alatt a vármegye egész területén teljesen kielégítő ós megnyugtató volt; fordultak ugyan elő egyes betöréses lopások és kisebb tolvajlások számos esetei, tettesei azonban a csendőrség által legnagyobb részben kipuhatoltattak, s az illetékes hatóságoknak átadattuk. A folyó év május havában Horvátországban, s különösen vármegyénkkel közvetlen határos Yarasd város környékén oly mozgalmak fordultak elő, melyek a muraközi lakosság szemólyés vagyon biztonságának megóvása szempontjából különleges intézkedések foganatosítását tették szükségessé, melyek a kivánt mérvben megtétetvón, a rendelkezésre álló eszközökkel a lakosságot minden meglepetés ellen biztosítani sikerült. A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett gyilkosság gyanújáért 6, szándékos emberölésért 2, gyermekülésért 2, súlyos testi sértésért 8, az ember élete és tesi épsége elleni cselekményért 34, zsarolásért 12, gyújtogatásórt 6, lopásért 126, vagyon elleni cselekményért 9, pénzhamisításért 4, szemérem elleni cselekményért 8, egyéb bűncselekményekért 6, okirat hamisításért 1, csalásért 1 egyén. Egyenes adó hátralék volt 1902. végén 1.240,873 K 60 f, f. évi I. II. negyedi előirás 2.165.904 K 55 f, összesen 3,406.778 K 15 f; lefizettetett: 1,293.468 K 12 fillér, hátralék junius végén 2,111.310 K 03 f. Hadmentességi díj hátralék volt 1902. végén 100.591 K 60 f, f. óvi előirás 2.318 K 33 f, összes tartozás 102.909 K 83 f, lefizettetett 15.294 K 02 f, hátralék junius végén 87.615 K 81 fillér. Bár az általános adóbehajtás időszaka még el nem érkezett, az óv első négy hónapjában az adóbehajtás terén szokatlanul nagy eredmény éretett el, a mennyiben a befizetési eredmény április hó végén 104.338 K 88 f-rel kedvezőbb volt az 1902. év hason időszakában elértnél; ez az oka annak, hogy az első félév végén, bár május ós junius hónapban a költségvetési felhatalmazás nélküli állapot miatt, a megintóst is beleértve, semmiféle behajtási intézkedést foganatosítani nem lehetett, még mindig 3083 K 60 fillérrel kedvezőbb volt az adóbefizetési eredmény, mint a mult óv I-ső telének végén. Közgazdasági viszonyainkat illetőleg a vetések állása a folyó év tavaszán, a mult óv november hóban hirtelen bekövetkezett téli időszak miatt kedvezőnek nem jelezhető. A hideg télben a kései vetések szenvedtek. A korán bekövetkező tavaszi időjárás a tavaszi vetést már február végével engedte megkezdeni, az április havi jelentékeny csapadék mennyiség a szem fejlődésre nézve kedvező juniusi időjárás folytán pedig a kései vetések is annyira megjavultak, hogy a folyó óvi termést a közepes termések közé sorolhatjuk vármegyénkben egyes vidékek kivételével, hol az eredményt sajnosan silánynak kell jeleznem. A folyó évben learatott gabonafélék becslósi adatai szerint búzában összes termés 598.600q, rozsban 481 000 q, árpában 224.800 q, zabban 138.000 q. Az idei termés a mult évihez képest 98.038 q-val kevesebb. Dacára az aratás folyamán uralkodott rendkívül esős időjárásnak, a gabona minősége jórészt kielégítő, sőt részben a tavalyinál súlyosabb is, mert ez évben egyáltalán ritkábbak voltak a gabonák s aránylag kevés dűlt gabona találkozott. Az aratás és hordás a kedvezőtlen időjárás miatt késleltetve lett, úgy, hogy munkatorlódások álltak be, mindezek dacára azonban jelenleg jórészt be vannak fejezve, sőt a csóplési munkálatok is már előre halaiadtak. A cséplési eredmények a felbecsült várható terméssel szemben csalódást nem okoztak. Megnyugtató tényező a mult évinél gyengébb terméssel szemben azon jelenség, hogy kisgazdáinknak ezidén nemcsak jobb, de tisztább és súlyosabb gabonái vannak mindazon vidékeken, a hol mult évben a csapás számba menő elgazosodás és eldülés oly nagy veszteségeket okozott. Szalmára nézve azonban az eredmény jelentékenyen elmaradt a mult évivel szemben ós 15—25°/

0-al kevesebb szalma termett ezidén, mint a mult évben. Szerencsés körülménynek nevezhető még azon észlelet, hogy vármegyénkben ezidén súlyosabb elemi csapások alig fordultak elő és hogy a kisebb mérvű fagy-, árvizés csekély jégkárak csak szűk területekre szorítkoztak. Gabonáinkban aránylag legtöbb kárt tettek az egerek és búzáinkban a rozsda. A gyakori esőzések elősegítették a tengeri ós burgonya fejlődését is, mely mindkét fontos növény ez idő szerint vármegyénkben kifogástalanul áll. Kedvezett a junius és julius havi sok csapadók a takarmány és cukorrépának, a kerti veteményeknek, a len és kender fejlődésének. A rétek és mesterséges takarmányoknak első kaszálása jórészt ismét kielégítő eredményt szolgáltatott ós ha a mennyiség a mult óvi termést el nem is éri, tápértékben és minőségben azt mégis fölülmúlja. A sarjuszóna fejlődése, a lóherek második kaszálása, a nyári és őszi takarmányok állapota ez ideig reményt nyújt arra, hogy az állatok táplálkozásában nemcsak a közel jövőben, hanem a téli időszakban sem találkozunk lényeges nehézségekkel. Folytonos ingadozás és lefelé menő irányzat lábát nem dicséri. Oh, én semmit se sajnálok j ibb^n, mint azt az elvesztett negyed vagy fél órát, amit asszony társaságában fecséreltem el. — Hát akkor mért szegődött hozzám, maga faragatlan tuskó? — Ez megint olyan ráfogás, a mi asszonytól telhetik ki. Nem maga magyaráztatta velem az uj viadukt építési módját? Persze miért tette, mert azt remélte, hogy fölvilágosítás helyett, arra használom fel a téte-á- téte-t, hogy óletreJialálra szépeket mondok magának. Somlakynó arcái égtek, szemei szikrákat szórtak, a mikor ismét ott volt a régi környezetében, a hol újra megzendült a szokott nóta; a hol istenítették és fölébe helyezték minden más asszonynak. »Miről beszélhet egy férfi az asszonynyal, ha csak a szemeit, a haját, a termetét, a fogát, a lábát nem dicséri.* Kicsattant a méltóságos fölgerjedés: — Azt megmondom maguknak, hogy ide ne hozzák többé azt a förtelmes vadállatot,, azt a két lábu vakondokot. — Az inzsellért? — nevetett Menyhért Ábris. — Na, ugy-e hogy mégis van nálunk kellemetlenebb ember is? Álló egy hétig nem tett egyebet, mint szidta szapulta a »vadállatot*. A következő héten már annyira fokozódott a dühe: kereste az alkalmat, hogy megvetését éreztesse vele. A harmadik héten már szemtőlszembe mondta neki: — A milyen förtelmes, olyan undok ember maga. És a förtelmes ember csak ennyit felelt teljes nyugalommal: — S ha a legkisebb fáradtságot venném, mégis az én feleségem lenne maga. Na erre aztán akkora dühbe borult, hogy egyetlen tekintetével izekre szakgatta a Barnum szörnyetegjét. Elhatározta, hogy mivel más módon nem szabadulhat az »undok vadállat«-tól, odahagyja a fürdőhelyet. És özvegy Somlaky Árpádnó tényleg elutazott rövid hót elteltével, de nem egyedül, hanem vőlegénye, Zsombor Józsi mérnök társaságában. Most fogadom, mindenki azt mondja, hogy ez vagy tollhiba, vagy a szedő csinált baklövést, mikor Zsombor Józsi, a ,szörnyeteg' nevét rótta ide. Pedig szavamra mondom, ez nem tévedés. A világszép özvegy Zsombor Imre felesége lett. — De hisz ez egy megoldhatlan rejtély ! — kiáltott fel. — Hát igen rejtély, a melynek másik neve: — asszony. Kivár II na. jelezhető a gabonának értékesítésénél, mely jelenség az általános fellendülés elmaradásának egyik okozóját képezi vármegyénkben is és hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdaság nehezen küzd a fokozódott igényekkel ós magasabb előállítási árakkal szemben. Szőlőterületeinket a mult évben hirtelen beállott fagyok jórészt még betakaratlan állapotban találták, minek folytán szőlőink a zord januáriusi hidegben fagykárakat is szenvedtek. A híívös tavaszi időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy szőlőink fejlődése csak lassan indulhatott meg. Kilátásaink ez idő szerint csak gyenge középtermésre mutatnak, melynek minősége remélhetőleg a tavalyinál jobb leend. Elemi- ós rovar-, vagy növény parazita károk kiterjedettebb mérvben ezidáig nem jelentkeztek. Örvendetes jelenség volt ez idén is azon észlelet, hogy a phylloxera által már régebbi idők óta elpusztult s elhanyagolt szőlőterületeink felújítása az elmúlt félévben is szépen haladt ós hogy a létesített uj ültetésekre nézve kedvező időjárás uralkodott. Az április hó derekán vármegyénkben leesett hó tömeg behatása alatt a legszebb virágzásban levő gyümölcsfáink termése ez idén is jórészt megsemmisült, mely körülmény úgy a köznép élelmezése, valamint a gyümölcsből nyert pénzbevételek elmaradása szempontjából — vármegyénkre nézve is — sajnosnak jelezhető. Munkáshiány nem volt észlelhető vármegyénkben ezidén sem, csak az aratási időszak alatt létező munka torlódás idején volt nehéz az egyéb munkákra szükségelt kézierő beszerzése. A törv. utak fenntartására a fedanyag szükséglet az utibizottságok meghallgatása mellett a kir. államépítészeti hivatal által megállapíttatván, s a vonatkozó tervezet a közigazgatási bizottság által jóváhagyatván, a fedanyag szállítás kellő időben megkezdetett és oly erővel eszközöltetett, hogy a fedanyag nagyobb része már ki is szállíttatott 1903. évi utfentartási költségelőirányzat terhére foganatosítandó műtárgy javításokra és ujból építésekre a kir. államépítészeti hivatal szabályszerű terveket és költségvetéseket készített s miután azok illetékes helyen jóváhagyattak, a munkálatok végrehajtása árlejtés utján biztosíttatott. A törvh. közutak állapota elég jó; az útadót nem fizetők által teljesítendő munkák ledolgoztattak. Az 1903. évi törvh. útadót illetőleg hátralék volt 1902. végén 125.506 K 71 f, 1903. évi előirás 467.078 K 44 f, összesen 552.585 K 15 f, ebből lefizettetett 110.822 K 68 f, hátralék f. óvi julius végén 481.762 K 47 f. A vármegye különböző pótadó alapjait illetőleg az összesített pótadónál mult évi hátralék 66.452 K 83 f, ebből lefizettetett 45.821 K, hátralók 20.631 K 83 f; a jegyzői nyugdíjnál hátralók 325 K 99 f, amely lefizettetett; az erdészeti alapnál folyó óvi kivetés 11.185 K 44 f, mely befizettetett. A vármegyei törzsvagyon áll 7,151 K 32 f postatakarékpénztári betétből; készpénz maradvány f. évi julius végén 597 K 83 f, cselekvő hátralék 3.063 K 46 f s így összes cselekvő vagyon 10.812 K 61 f. Az ügyforgalmi kimutatást illetőleg a vármegyei közigazgatás összes központi és járási hivatalainál és a vármegyei árvaszóknél mult óv végén hátralókban volt 6.540, a f. évben julius végéig beérkezett 112.403 db, igy elintézésre várt 118.943 ügydarab, melyből elintéztek 112.155 dbot s igy julius végén hátralókban maradt 6.788 ügydarab. A provinciák. Ha figyelemmel kisérjük a kulturális s a gazdasági életet, észre fogjuk venni, hogy a vidék csak nagyon csekély mértékben halad. Ennek magyarázatát első sorban ott kell keresnünk, hogy manapság mindenki a fővárosba törekszik, ahol érvényesülni akar s erre semmikép sincs módja, szükségleteinek fedezésére a fővárosba fordul, abból indulván ki, hogy a fővárosból olcsóbban vásárolhat, mert ott nagyobb a konkurrencia. A fővárosból szerzik be a családok a divatcikkeket és csak azt tartják szépnek, ízlésesnek, viselhetőnek, ami a fővárosból került ki. Valóságos versengést folytatnak a vidéki előkelő családok nőtagjai, hogy egy-egy ruhadarabjuk ki-