Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

4 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1903. augusztus 15. „Ifjúsági segítő egyesület" javára tagsági díj fejében az egyesület gondozdjánál 1 korona 20 fillért lefizetni. Azon tanulók, akik a rajzolás, a női kézimunka és az ének gyakorlati része alól, továbbá a szépírás és a testgyakorlás alól is fel akarják magukat mentetni, kötelesek ez iránti kérvényeiket beiratáskor az igazgatónál benyújtani. A kérvényt tiszti orvosi bizonyítványnyal ellátva, Zalavármegye kir. tanfelügyelőjéhez kell címezni. Megjegyzem, hogy a felmentés csak abban az esetben adható meg, ha azt a tanuló testi szervezetének fogyatékossága teszi indokolttá. Végül értesítem az érdekelt szülőket arról, hogy a tervbe vett női kereskedelmi tanfolyamra vonatkozó beiratásokat f. évi augusztus 28 án és 29-én délelőtt 8—12 óráig fogom eszközölni az állami polgári leányiskola igazgatósági irodában. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felbőbb leányiskola és leánygimnázium negyedik, vagy felső leányiskola második osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajzból felvételi vizsgálattal igazoljuk. A felvételi vizsgálatnál megkívánandó: 1. a magyar nyelv ismerete alak- és mondattanilag és jártasság a fogalmazásban; 2. számtanból jártasság a négy alapmíveletben egész és törtszámokkal s a hármas szabályhoz tartozó feladatok megfejtése; 3. földrajzból Európa, továbbá Ázsia és Amerika leíró földrajza általános vonásokban, végül Afrika és Ausztrália átnézetileg. A női kereskedelmi tanfolyam célja: azon kereskedelmi szak- és irodai főbb ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, a melyekre az életben a nőknek akár mint könyvvivőknek, pénztárnokoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak pl. az üzletben, az apa vagy férj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségök van. A női kereskedelmi tanfolyamban tanítandó tantárgyak: A) Rendes tantárgyak: 1. kereskedelmi számtan, 2. könyvvitel, 3. kereskedelmi ós váltóismeret, 4. irodai munkálatok és kereskedelmi levelezés, 5. német nyelv és levelezés, 6. kereskedelmi földrajz és áruismeret, 7, gyorsírás, 8. szépírás. B) Rendkivüli tantárgy: gépírás. A Jnői kereskedelmi tanfolyamban a tanítás 10 hónapig tart, t. i. szeptember 1-től junius hó végéig. Az iskolai év első felének végével t. i. január 31-én a növendékek bélyegmentes » Értesítő «-t kapnak, melyet a szülőknek, illetőleg gyámnak aláírás végett bemutatnak. A tanév végén a vallás- ós közoktatásügyi ministerium iparoktatási főigazgatójának vagy helyettesének elnöklése s a kereskedelmi ministerium kiküldöttjének elnöklése mellett korlátolt nyilvánossággal záróvizsgálat tartatik. A záróvizsgálatnak két része van, t. i. irásbeii és szóbeli. Az irásbeii vizsgálat tárgyai: kereskedelmi számtan, könyvvitel, keteskedelmi levelezés, magyar ós német nyelv. A szóbeli vizsgálat tárgyai: kereskedelmi és váltóismeret, kereskedelmi földrajz és áruismeret. Az irásbeii és szóbeli vizsgálat egy tárgyából eem menthető fel senki. A tanfolyamban a tanítást szakképzett tanerők fogják végezni s a növendékeknél a felügyeletet az állami polgári leányiskola egyik tanítónője — Schmidt Józsefné urnő — fogja gyakorolni. Ha a növendékek elegendő száma (legalább 30-nak kell lenni) lehetővé teszi a tantolyam szervezését, akkor annak megnyitása ós a tanítás megkezdése egy időben lesz a polgári leányiskoláéval. A női kereskedelmi tanfolyam növendékei tandíj címén 100 és beiratási díj fejében 10 koronát tartoznak az igazgatónál lefizetni. A tandíj egyszerre, negyedévenkint, vagy havonkint is fizethető. Egész tandíjmentességre senki, fél tandíjmentességre pedig legfeljebb 1—2 növendék számíthat a beiratkozott tanulók arányához képest. A tanfolyamra való jelentkezések és megkeresések Kászonyi Mihály igazgatóhoz intózendők. Munkaszünet. A munkaszünetre vonatkozó miniszteri rendeletet nálunk még csak a mult héten léptették életbe. Erre vonatkozólag a város kapitányi hivatala a következő hirdetményt tette közzé : A nméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák az ipari munka vasárnapi szünetelése tárgyában 28559/1003. sz. alatt kiboosátott magas rendelete vógrehajthatása céljából a következőkre hívom fel a város t. közönségének figyelmét. Vasárnapokon, Szent-István király napján s a nemzeti ünnepen az ipari és kereskedelmi munkáknak általában reggel 6 órától másnap reggel 6 óráig az 1891. 13. t. c. 1. és 2. §-ai értelmében szünetelni kell. Az ettől eltérő intézkedések a következők: I. Egész nap végezhető az ipari munka, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen, a következő iparágaknál úgymint : 1. Mész, cement, agyag, kőedény és tégla iparnál kizárólag csak az égetési munkák. 2. Borpincészeteknél ós borraktáraknál a házilag végzendő sürgős javítások. 3 Kertészeti iparnál a félbeszakithatatlan sürgős munka. 4. Malmoknál az őrlési művelet. 5. Sajtkészitő iparnál, sajt gyártásnál a tejszín megsavanyodását meggátló félbe nem szakitható munkák. 6. Szalámi gyártásnál a félbe szakítást nem tűrő munka. 7. A kékfestő és színnyomó munkáknál azok, melyek a folytonos üzem miatt félbe nem szakítható. II. Egész nap végezhető az ipari munka, mivel a fogyasztó közönség igénye megkívánja, a következő iparágaknál: *1. Cukrász és mézeskalácsos iparnál, valamint búcsúkon és egyébb gyülekezeteken cukrász és mézeskalács készítmények, valamint buosu cikkek árusítása. 2. Élő állatoknak felhajtása és szállító eszközön való szállítása. 3. Fényképész iparnál. 4. Fürdő intézeteknél. 5. Hírlapok, jég, kenyér, péksütemény, tej, gyümölcs árusítása s házhoz szállítása, csak az üzletekből; mig a kofák sátorban, állványon vagy a földön a városban nem, csak azon kivül, vagy csak a mulató helyeken árusíthatnak. 6. A lakások átalakításával járó sürgős munkálatok s a címfestő ipar, de csak a szokásos költözködési időszak előtt ós után 8 napon belül eső vasárnapokon. 7. Az izraelita húsvéti kenyér előállítása és elárusitása. 8. A halasztást nem tiirő áll. és hatósági nyomtatványok, továbbá színlapok, műsorok, ós gyászjelentések előállítása és széthordása. 9. Országos vásárok alkalmával fuvarozás ipari és kereskedelmi árusítás. 10. Szódavíz elárusitás és szállítása. 11. Természetes virágok árusítása. III. Korlátozva, vagyis déli 12 óráig a következő ipari és kereskedelmi munkák végezhetők : 1. Borbély és fodrász iparnál az üzletben. 2. Romlandó élelmiszerek fuvarozása és szállítása. 3. Zálogüzletekben a zálogtárgyak zálogosítása és kiváltása. 4. A gépipar és kisiparnál sürgős javítási munkálatok. 5. Mészáros ós hentes iparnál a készítés, elárusitás és szállítás. 6. Sütődékben magánosok részére a sütés, ha erre a segéd személyzet közül egy egyén vállalkozik. 7. Sertés hizlaldáknál a sertések hajtása ós a szükséges anyagok szállítása. VI. Délelőtt 10 óráig folytatható az ipari munka : 1. A pék iparnál. 2. Az élelmezés körébe tartozó cikkek üzleti ós piaci árusítása és szállítása, valamint egyéb ipari és kereskedelmi cikkek üzleti árusítása is. A munkaszünetet követő napon minden élelmiszerek előállítása ős szállitására nézve reggel 1 órakor, a fuvarozásnál 3 órakor, élelmi szereket és italokat árusító üzleteknél reggel 5 órakor s a pék iparnál reggel 6 órakor kezdhető meg a munka üzem. Korlátlanul üzhetők az árviz vagy más elemi csapás elhárítására szükséges sürgős munka, valamint a halászati szempontból szükséges munkálatok, továbbá a hordár és bérkocsi ipar valamint a temetkezési és más díszítési munkálatok s a vasút, pósta ós távírda üzeménél előforduló ipari munka. A felsorolt rendelkezések be nem tartása kihágást képez s az 1891. évi XIII. t.-c. 6. §-a alapján 2 koronától 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntettetik. Zalaegerszeg, 1903. augusztus hó 14-én. Csenteric Béla rendőrkapitány. Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. város által közhírré tétetik, hogy a város területén létező ebek 1903/904 évi összeírása f. hó 25-től 28-ig a város házánál közszemlére ki van téve, mely idő alatt az megtekinthető. A netáni felszólamlások f. hó 23-ig nyújtandók be a városi iktatónál. Zalaegerszegen, 1903. augusztus 18-án. Braunstein h. polgármester. H i r e k. Szent István. Mikor Szent István napján körülhordozzák ős Budavárban az első magyar király jobbját, csodás érzések fakadnak a szivekben. Felébred a multak nagy emléke, az ősök erényeinek tisztelete s e földhöz való ragaszkodás törhetetlen érzése. Szent István átalakította a vándor népet nemzetté és a röghöz kötötte s a megművelt rögből támadt fel a hazaszeretet. István király emlékezete hazaszeretetre tanítja a magyart, mert nemzetünk életének ő vetette meg alapjait, ő kezdte epíteni azt a magyar államot, amely egy ezredéve dacol vószszel és viharral. Megünnepeltük ez idén is, a nagy király emlékét, hogy újra bizonyságot tegyünk nemzeti érzésünkről, amely megszentelheti a multat biztosítja a jövendőt. A király születésnapja. Dicsőségesen uralkodó királyuuk augusztus 18-án töltötte be életének 73-ik évét. Buzgó imádság szált e napon minden magyar szivéből a világok Urához, hogy az ősz uralkodó életét még sokáig tartsa meg népeinek boldogítására. Hódolattal és szeretettel tekintünk fel a legalkotmányosabb királyra, aki a sors legnagyobb csapásai között népeinek boldogításában keres vigasztalást. Magyarország fejlődésének uj korszakával ugy összefügg az ő uralkodása, hogy a nemzet hálája kegyelettel fogja nevét bejegyezni történetének legfényesebb lapjaira s amig a gondviselés életét megtartja, jó kezekben van a nép sorsa, mert a király az első a törvények tiszteletében. Éltesse az Isten a legalkotmányosabb királyt! Zalaegerszegen kegyelettel ülték meg a király születésnapját. A középületeken nemzeti zászlók lobogtak s a hálaadó istenitiszteleten részt vettek az összes királyi ós önkormányzati hatóságok, valamint a honvéd huszár osztály tisztikara és legénysége. Adományok a Deák Ferenc ösztöndíjra. Deák Ferenc emlékére a vármegye által létesítendő ösztöndíj alapra ujabban a követk. adományok érkeztek: Festetich Mária grófnő (Söjtör) 2000 K, Baroza Károly családja 140 K, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát 100 K, a Csáktornya vidéki és a muraközi takarékpénztárak 25—-25 K, Báró Harkányi Andor és Béla 100 korona, a kapornaki apátság 100 korona, a Bellatincz vidéki takarékpénztár, a csáktornyai takarékpénztár 50—50 K; Csáktornyai vidéki takarékpénztár, Illés Rafael (Tütje), Galambok község, Légrád község, Ziegler Kálmán 20—20 K. Perlak község, Garabimez község, Karos község Lányi Kálmán kir. főmérnök, Simon Lajos (Csáktornya), Langer Makár (Bányavár) 10—10 K. — Tóth István (Csáktornya), Kovács Rezső főszolgabíró (Perlak), Viosz Ferenc főszolgabíró (Nagykanizsa), özv. Somogyi Gyuláné (Palin), Honerla Hermán (Palin), Lázár Samu (Langviz), Belansics István körjegyző (Zalaapáti), Práger Béla gyógyszerész (Nagykanizsa) ö—5 K. — Udvardy Vince főgímn. tanár, Bánya Miklós, Bernyák Károly, dr. Volf A., Pethő Jenő, Kresekovetz József (Csáktornya) 4—4 K.