Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

6 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1903. augusztus 15. tájékán teljesen leszakította. A leány lábát a városi kórházban csipö ízületnél levágták s remény van felgyógyulásához. A rendőrkapitányság a nyomozást megindította, hogy terhel e valakit ez ügyben büntető jogi felelősség. A szerencsétlenül járt leány 4000 korona kártérítést kór. — Handrik Gergely napszámosként dolgozott Csácsban a cséplőgép mellett. Többször figyelmeztették, hogy ne járjon olyan gondtalanul a gép körül. Handrik azonban ügyet sem vetett a jóakaró figyelmeztetésre, igy történt aztán, hogy a gép lábát elkapta ós elszakította. Félholtan szállították a helybeli közkórházba. Egyszerűsítés. A közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó rendeletekről sok bíráló szó esett s a vélemények legnagyobb részben abban egyeztek meg, hogy az egyszerűsítés a munkát inkább szaporította, mint redukálta s rendelkezései nem felelnek meg címének és nevének. De azért mégis van egy pont, ahol a rendeletek egyszerűsítettek : eltörölték a sok címezést; a kegyelmes, nagyméltóságú, nagyságos és tekintetes titulusok lekoptak a hivatalos írásokról. Ezt a példát most már a többi minisztériumok is igyekeznek követni. Legújabban a pénzügyminiszter adott ki egy körrendeletet, amelyben igéri, hogy mihelyt teheti, megegyszerüsiti az eljárást s arra kéri közegeit, hogy nézzék el már most is, ha esetleg valami címbeli sérelem esik rajtuk. Ugy látszik ennek a rendeletnek a kiadására a pénzügyminiszternek alapos okai lehettek s itt ott talán tulszigoruan megkövetelték a titulust azoktól, akik a belügyi reform rendeletekre támaszkodva tollban felejtették a cimet. Véres verekedés. F. hó 12-én éjjel Balog Muzgár Károly fuvaros a Bita Lajos fürdő-utcai korcsmájában mulatozott s olyan alaposan leitta magát, hogy végeredménykép a korcsmából kidobták, mert mindenkivel kötekedett. Az utcán sem maradt békében s az épen arra menő Bizsók Gyula cipész segéden botjával végig vágott, mire Bizsók a nála levő ólmos bottal úgy vágta fejbe Balog Muzsár Károlyt, hogy az azonnal összeesett. A közelben levő rendőrök vetettek véget a további verekedésnek s a sérültet orvoshoz vitték, ki sebét bekötözte s konstatálta, hogy Muzsár sérülése stílyos. A huszár ló dísztelen vége. E hó 14-ón reggel 6 órakor egy szakasz honvéd huszár tartalékos jött be a Kossuth Lajos utcán a városba. Egy huszár elmaradt a csapattól, mert a nyereg terhelője meglazult s a huszár leszállt a lóról megigazítani. Ezt elvégezve felakart ülni a lóra, de az makranczoskodott, ágaskodott s hanyatt vágódott a járda szélére s ott egyet kettőt rúgva, azonnal diostelenül ki mult. A rögtön értesített városi gyepmester csak nagy késéssel érkezett meg s igy a gyermekek jó ideig kihasználták a ritka látványt. Utcai verekedés. Stangl Sándor helybeli pincér valami fölött összekoccant Csikós Terézia itteni lakóssal az utcán. A szóváltás közben utóbbi kést vett elő s leszurással fenyegette Stanglt, a ki átnyalábolta ellenfelét és a földhöz terítette. Ebből parázs verekedés támadt, s csak a járókelők közbelépésének köszönhető, hogy nagyobb baj nem származott a dologból. A magyar közönséghez! A „Magyar Védő Egyesület", céljához hiven — a hazai ipari ós mezőgazdasági termelés és a hazai munka és nemzeti kereskedelem védelme és ezúton való nemzeti irányú fejlesztésére működését megkezdte. Ezen célból felkérünk ezennel minden ipari és mezőgazdasági termelőt, azok szövetkezeteit ós testületeit, — minden iparost ős gazdát, akik az általuk álőállított cikkeknek nagyobb forgalmát és kelendőségét óhajtják, hogy nálunk jelentsók be, milyen cikkeket milyen mennyiségben óhajtanak egyesületünk „Országos Árúforgalmi Központja" által elhelyeztetni. Fölkérünk minden kereskedőt és különösen a nagyobb fogyasztókat, intézeteket, gyárakat stb., akik hazai cikkekből hajlandók szükségletüket fedezni, hogy ezen szándékukat, a kereslet tárgyát és az évi szükséglet mennyiségét nálunk jelentsék be. Fölkérünk mindenkit, aki hazai cikkek ajánlása, terjesztése által mint kerületi és helyi képviselő, ügynök, vagy utazó állandó szép jövedelemre szert tenni, avagy rendes keresetforráshoz jutni akar, küldje be ajánlatát. Fölkérünk minden fővárosi és vidéki ujságkiadóhivatalt, amelyik magyar termelők collectiv hirdetéseit (hirdetési iroda mellőzésével) tőlünk megkapni óhajtja, és ily hirdetésekórt kedvezményes árakat szabni hajlandó, hogy mutatványszámot és ajánlatot küldjön. Azon termelőket és termelőszövetkezeteket pedig, akik burgonyát, paradicsomot, görög és sárgadinnyét, szőlőt, barackot, körtét, almát, szilvát, szilvaizt, (lequárt) diót, vajat, baromfit, tojást, stb. akár kisebb, akár nagyobb mennyiségekben külföldre való szállítás céljára már is eladni akarnak, ha egyesületünkhöz fordulnak, oly kiváló külföldi cégekkel hozhatjuk összeköttetésbe, melyek e cikkeket itthon veszik át, minden mennyiségben a legjobb elérhető áron. Felhívás eladó csemegeszőlő bejelentésére. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az alábbi felhivást teszi közzé: Termelőink közül mind többen ültetnek csemegeszőlőt, az abból várt nagyobb jövödelmet azonban gyakran nem érik el. Abból a célból, hogy a csemegeszőlőt venni szándékozók megismerhessék azokat a forrásokat, a honnan csemegeszőlőt a termelőktől közvetlenül beszerezhetnek, felhívom a hazai termelőket hogy várható eladó csemegeszőlő-készleteikre vonatkozó adatokat a hátlapon foglalt bélyegmentes bejelentő-íven, legkésőbb augusztus hó 20-áig jelentsék be, hogy azokat vidékenkint csoportosítva, kimutatásba összefoglalva, közzétehessem. Ezen felhívás ós bejelentő-ív a közönség kényelme szempontjából az Országos magyar gazdasági egyesületnél (Budapest, Köztelek), az összes vármegyei gazdasági egyesületeknél, valamennyi pince- és szőlészeti egyesületnél, az összes vincellériskolák igazgatóságainál, a szőlészeti és borászati felügyelőknél s a földmivelésügyi minisztérium szőlészeti osztályában kaphatók s egyszerű levelezőlapon foglalt megkeresésére bárkinek megküldetnek. A bejelentések a m. kir. földmivelésügyi miniszter VIII/1. osztályához cimzendők s legkésőbb augusztus 20 ig beküldendők. Félreértések elkerülése végett megjegyeztetik, hogy a jelen felhívás értelmében jelentkező termelő szölökészleteinek eladása tekintetében semminemű irányban sincs lekötve, hanem azt szabadon, belátása szerint legjobb módon értékesítheti, viezont a bejelentés megtételéből a bejelentő sem igényt nem formálhat, sem következtetést nem vonhat arra, hogy csemegeszőlő termésének eladását a földmivelésügyi minisztérium magára vállalja, vagy közvetítse. Azon szőlőbirtokosok, kiknek eladó csemegeszőlőjük van, bejelentőivért forduljanak a tapolczai m. kir. vinczellériskola igazgatóságához. Községek hozzájárulása az orvosi eszközökhöz. A belügyminiszter rendeletet bocsájtott ki a vármegyéhez, melyben elrendeli, hogy a boncoló eszközök és egyéb orvosi műszerek csakis járásonként szerezhetők be. Az igy beszerzett műszereket a járási orvosok felügyelete alá kell helyezni ós a felelősség azokat illeti érettük. A beszerzési költségek az egyes járásokban levő községek szerint arányosan osztandók meg, ugy hogy a községek erejükhöz képest a megfelelő arányban járuljanak a költségek fedezéséhez. Zabszállítás a kisbéri ménesbirtok számára. A földmivelésügyi minisztérium rendeletéből a kisbéri ménesbirtok 1903/4. évi zabszükségletének egy része közvetlenül a gazdáktól fog beszereztetni. Miért is nevezett ménesbirtok igazgatósága felkéri a gazdakösönsóget, szíveskedjék az igazgatóságot mielőbb értesíteni, váljon rendelkezik-e eladó zabbal és igenlő esetben eladható feleslegét mily árban volna hajlandó Kisbér és Kisbér megálló állomáshoz bérmentve szállítani. A mintázott ajánlat egy koronás bélyeggel látandó el; az ajánlatban megjegyzendő, hogy a Bzállítás milyen részletekben ós mikor történik ; a zab szállítása az eladó saját zsákjaiban eszközlendő, amelyeket az urodalom bérmentetlenül küld vissza; az ügyletből eredő bélyegilletók az eladót tereli. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter a pacsai anyakönyvi kerületbe Majercsik Sándor okleveles Jegyzőt, a nemespócselyi anyakönyvi kerületbe pedig Cséry Zoltán okleveles jegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. A parlamenti bizottság oly arányban foglalkoztatja az országgyűlési gyorsiró irodát, hogy Fenyvessy Adolf a gyorsiroda főnöke, a már évek óta működő nagyszámú »Yost« Írógépekhez még ujabb 20 kisegítő Yost gépet és munkaerőt kért a New-York palotában elhelyezett Yost irógóp Részvénytársaság igazgatóságától, Budapesten. Menetdíj kedvezmény iparosoknak. A kereskedelemügyi miniszter a Szent István napján megnyitandó budapesti tanonc- és segéd munkakiállítás alkalmából megengedte, hogy az ezen kiállítás megtekintésére legalább tiz főnyi csoportokban Budapestre ós vissza utazó iparosok, iparossegédek és tanoncok és ez utóbbiak tanítói a m. kir. államvasutak összes vonalain Budapestre és vissza a személy- és vegyes vonatokon a IlI-ik kocsiosztályban fóláru menetjegygyei utazhassanak. Hizen csoportos kirándulások szervezése a kereskedelmi- és iparkamarák feladatává tétetett. Beiratások az állami elemi iskolába. A zalaegerzzegi m. kir. állami elemi iskolában az 1903/4. tanévi beiratások szeptember hó 1—7-ig eszközöltetnek; és pedig a tandíjt fizetők reggeli 8—12-ig, a tandíjmentesek délután 2—5-ig iratkozhatnak be. A rendes tanítás ugyanezen hó 10-én veszi kezdetét. Tandíjt, felvételi és egyéb beiratási díjt az állami elemi iskola tanító testületének két tagja az elemi iskola épületében (az igazgatói irodában) nyugtázással veszi át. Ugyanezen a helyen történik a beiratás is az iskola igazgatóságánál és egy másik teremben az osztály tanítóknál. A tanulók évi tandíja 4 koronában van megállapítva. Ezen összegen kivül minden tanuló, még a tandíjmentes is, tartozik felvételi díj oimen 50 f, a tanítói nyugdíj és gyámalap javára 30 f, évi értesítőért 50 f, összesen 1 K 30 f-t fizetni. Az évi »Értesítő könyvecske € árát, 16 fillért, csakis az a tanuló tartozik osztálytanítójánál lefiztni, ki mint újonc iratkozik be, vagy más iskolából lép át és ilyennek hiányában vétetik fel. Aki a kapott »Értesítő könyvecské«-jét a jövő tanév kezdetén oszt. tanítójának bármi okból átadni nem tudja, a másod példányért 1 K-át tartozik fizetni. Az iskolai gondnokság csakis azon szegénysorsú tanulókat ajánlja a tandíjmentességre, kik szegénységüket, ha helybeliek, a városi hatóság előtt és ha vidékiek, lakóhelyük községe elöljáróságától kiállított községi bizonyítvánnyal igazolják. A beiratási időben d. e. 11 órakor tartatnak a felvételi, javító és magánvizsgálatok. Hogy a tanuló születési ideje, helye, anyanyelve, vallása, a szülő vagy gyám neve, foglalkozása, lakhelye pontosan bejegyeztethessék,, kéretnek a szülők vagy gyámok, hogy gyermekeiket, gyámoltjaikat a beiratásra elkísérjék. A tanulónak, ha nem helybeli születésű, életkorát születési bizonyítvánnyal kell igazolni. Az elemi mindennapi iskolába járás kötelezettsége kiterjed mindazon gyermekekre, kik 1891. óvi szeptember hó 1-től egész 1897. óvi augusztus hó 31-ig születtek, vagyis kik életkoruk 6 évét betöltötték ós 12 évnél nem idősebbek. Azon tanuló, aki a tanév második felében tölti be a 12-ik életévét, köteles a tanév végéig a mindennapi iskolába járni. A ragályos bajban szenvedő, vagy undorító betegségben levő, avagy hülye tankötelesek az iskolába föl nem vehetők. A fölmentóst orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Azon szülő vagy gyám, kinek gyermeke vagy gyámoltja a beiratások alkalmával bármi okból visszautasíttatott, panaszával az iskolai gondnoksághoz fordulhat. Különösen figyelmeztetnek azon szülők vagy gyámok, kiknek gyermekei vagy gyámoltjai (fiuk és leányok) az elemi iskola iV-ik osztályát már befejezték ós még 12 évesek nincsenek, hacsak középiskolába vagy polgári leányiskolába nem lépnek, hogy a törvényszabta összes tantárgyakból a szükséges oktatásban részesülhessenek és a népiskola számára előirt ismereteket teljesen elsajátíthassák, tartoznak ily tanköteleseket az elemi mindennapi iskola V-ik, vagy ha ezt elvégezték, a Vl-ik osztályába beiratni. Vidéki tanulók hiteles iskolai bizonyítvány alapján vétetnek fel a következő osztályokba. Ily bizonyítvány hiányában vizsgálat alá vettetnek. Az iskolai gondnokságnak 1902. óvi február hó 2-án tartott ülésén hozott határozatánál fogva a vidéki tanulók a beiratásokra kitűzött hét nap alatt a felvételre elöjegyeztethetik magukat, végleges felvételük azonban a rendes beiratkozások után és csak abban az esetben történhetik meg, ha ezt a népoktatási törvény által megengedett létszám, vagy a tanterem területe megengedi. Az oly tanuló, ki egy vagy két tantálórgyb.