Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)
1903-08-16 / 33. szám
1903. augusztus 15. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 3 A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy julius hónapokban a közoktatásügyi miniszter rendelete folytán két ízben kellett Csáktornyára mennie a tanítói tovább képző tanfolyam meglátogatása végett. Az államépitészeti hivatal egy tagjával Balatonfüreden járt, hogy az Erzsébet szeretetház harmadik családjának elhelyezésére alkalmas iskolaépület ügyében az igazgató tanácscsal értekezzék. Tárgyalt a balatonfüredi képviselőtestülettel az állami felső népiskola és vele kapcsolatos internátus nevelési és egészségügyi szempontból való megfelelő elhelyezése, illetve a község által ezen épülethez adandó járulmányok ügyében. Meglátogatta a tagyoni róm. kath. iskolát, a szentantalfai ev. ref. és ág. ev. iskolákat; az óbudavári, szentjakabfai, csicsói iskolákat ós a esicsói nyári gyermek menedékházat. A miniszterhez gyűjteményes munkálatban felterjesztettek az ugyanazon állomáson működő tanitók második ötödéves pótlékainak okmáuyai; az egyéb keretbe tartozó államsegélyes első vagy második évötödös korpótlék ügyében esetről esetre tétetik jelentés. A kir. tanfelügyelő minden irányban intézkedett, hogy az uj tanév elején megnyilandó állami iskolák személyi és dologi ügyei az állami kezelésbe való átvételre készen és rendben legyenek. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy julius hónapban egyenes adóban befolyt 136.551 kor. 86 fiil. 1902. évi juliusban 150.106 k. 10 fill., tehát a befizetés ebben az évben 13554 k. 24 fillérrel kevesebb. Hadmentességi dijban ez év julius havában 300 koronát, a mult óv hasonló időszakában 1853 kor. 40 fillért fizettek be ; tehát az idén 1553 k. 49 fillérrel folyt be kevesebb. A dohány jövedéknél 1903 juniusban 224.886 k. 72 fillért, 1902 juliusban 202.794 k. 59 fill. vettek be; a bevétel 20.092 kor. 13 fillérrel kevesebb. Bélyeg és jogilletékben 1903. juliusban 45-703 k. 39 f., 19Ó2. juliusban 62.489 k. 65 f, tehát ez évben 16.786 k. 26 fillérrel kevesebb fizettetett -be. Illeték egyenértékben 1903. juliusban 807 kor. 97 fill., 1902. juliusban 2193 k. 30 f, tehát 1385 kor. 33 fillérrel kevesebb folyt be. Fogyasztási és italadóban 1903. juliusban 86144 k. 49 f., a mult évben 79.689 k. 18 f, tehát ez idén 6425 k. 31 fillérrel kevesebb folyt be. Italmérési illetékben 1903. juliusban 10.109 k. fillért, 1902. juliusban 8284 k. 22 fillért fizettek; ez évi bevétel 1824 k. 79 fillérrel több. A sójövedéknél 1903. juliusban 19233 kor. 47 f., a mult év hasonló időszakában 18742 k. 36 f., az idén tehát 491 k. 11 fillérrel több volt a bevétél. Végeredményben 1903. évi julius hónapban 521.706 k. 91 fill., 1902. év hasonló időszakában pedig 526.152 k. 89 fillér folyt be; összesen tehát csak 4445 kor. 98 fillérrel fizettek be az idén kevesebbet, mint a mult év julius havában. Az 1903. év első felének eredményét a mult év első felével összehasonlítva, kitűnik, hogy az 1903. évi befizetés az egyenes adónál 10.470 k. 58 fillérrel, a hadmentességi dijnál 2994 k. 50 fillérrel, az illeték egyenértéknél 2126 kor. 77 fillérrel, az italmérési illetéknél 4844 kor. 38 fillérrel, a sójövedéknél 5139 kor. 85 fillérrel, tehát összesen 25.576 kor. 08 fillérrel kevesebb ; ellenben a bélyeg 63 jogilletéknél 30.910 kor. 35 fillérrel, a fogyasztasi és italadóknál 16.378 kor. 43 fillérrel, a dohányjövedéknól 52.714 kor. 45 fillérrel, összesen tehát 100.003 kor. 23 fillérrel kedvezőbb. 1903. év első felében összesen befolyt 3.810.170 kor. 51 fillér., 1902. év hasonló időszakában pedig 3.735.743 kor. 36 fill.; tehát az idei első félévben az eredmény 74.427 kor. 15 fillérrel jobb. Leírásba hozatott a mult évi hátralékból 10.282 kor. 79 f., a folyó évi előírásból 11.452 kor. 87 f., összesen 21.734 kor. 66 fillér. — Hadmentességi dijban 756 kor. Fizetési halasztás julius hóban 19 esetben engedélyeztetett. Ideiglenes házadó mentesség az 1903. évi julius hó folyamán 6 esetben adatott. A földadó nyilvántartás terén julius hónapban a községi nyilvántartóktól beérkezett 232 birtokváltozásról szóló jelentés, a tulajdonjogot bekebelező végzések alapján jelentetett 231, összesen 463 birtokváltozás, ez ideig bejelentetett összesen 3965, amelyek mind keresztül vezettettek. Juliusban 42 községből jelentettek phylloxéra kárt, 9 községből pedig szénkénegezést. Vármegyénk julius havi közgazdasági állapota. G-runer Lajos vármegyei közgazdasági előadó vármegyénk julius havi közgazdasági állapotáról a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság augusztus havi üléséhez. Az aratás folyamára nézve oly fontos juliusi hónap 4—11-iki időszakában folytonos esőzés hátráltatta a megkezdett aratási munkálatokat, a mely időszak után néhány kedvező nap, julius 20—23-ika körül ismét kiadós esőzések következtek, mely gyakori esőzések a sürgőssé vált, sőt elkésett munkálatokban torlódást okoztak. Összesen 12 esős napon 155 mm. csapadékot konstatáltunk julius havában, mely a mult évi julius hó bőséges esőmennyiségét még túlhaladja. A megszakításokkal és nagy erőmegfeszítéssel járó ezidei aratási munkálatokat — a későn érő zab kivételével — a hó végével általánosan befejezték, miglen egyidejűleg fokozott munkával megindult a takarulás és cséplés is, mely előbbi munkálat ezidőszerint szintén jó részt be van fejezve, az utóbbi pedig általánosan folyamatban van. Szerencsés körülménynek nevezhető a sok eső dacára mégis az, hogy a gabona oly mérvben nem szenvedett, mint ezt kezdetben a gazdák várták; mégis sok helyütt megsárgultak az árpák és zabok, a rozsban kevés csirosodás is észleltetett, a későbbi aratásra kerülő buza pedig szinében változott. Vármegyénk területén különféle aratási eredményekkel találkozunk. Jobb aratást láttak a nagykanizsai, pacsai, egerszegi és keszthelyi járások egyes vidékei, ellenben a többi járásban az eredmény gyengébb maradt oly annyira, hogy ezek eredményei a junius hóban mutatkozó eredményt vármegyei átlagban még az utolsó órában tetemesen leszállították. Az elmúlt julius hó végével összeállított hivatalos becslési adatok szerint a következő aratási eredménynyel találkozunk Zalavármegyében: Termény Bevetett terület i. nőm Átlag termés l Hold ! Összes termés 1903. évi 1902. évi termés Különbözet Termény Bevetett terület i. nőm m. mázsa 1902. évi termés Különbözet Buza . . . Rozs . . . Árpa. . . Zab ... 92549 84547 34773 22589 6-01 5-91 6-36 623 557000 500400 221100 140800 637706 516415 242860 143457 — 80706 — 16015 — 21760 - 2657 Összes különbözet a mult évi terméssel szemben 121.138 mm. gabona, mely hozzávetőleg 1,600.000 korona értékkülönbséget jelent a mult éti terméssel szemben. A különbség igen tekintélyes a buza ós árpánál, éppen a legkeresettebb áruknál. A gabona minősége — a sok kedvezőtlen idő dacára—jórészt kielégítő, mert kevés dűlt gabona volt. Tekintélyes károkat okozott a rozsda fellépése és a mint az aratás folyamán jobban kitűnt — az egerek nagy pusztításai — amelyek általános ós erélyes pusztítása égető szükséggé vált. Az ősziek szalmájára nézve a termés a mult évivel szemben 15—25 ü/ 0 erejéig redukálandó; a tavasziaknál alig van eltérés. A gyakori esőzések másrészt jótékony hatással voltak a tengeri, burgonya, takarmány és cukorrépa, a kerti vetemények fejlődésére nézve, melyek a vármegye nagyobb részében kifogástalanul állanak. Sokalják az esőt a burgonyának korai fajtái, melyeken máris a peronospora fellépését lehet konstatálni. Jó befolyással volt az aránylag hűvös nyár és a gyakori eső a lóheresek, tarló lóhereJc ós egyéb nyári takarmányok fejlődésére nézve is, leginkább a sarjú növekedésére és a legelők állapotára. Folyamatban volt a hó vége felé a lóheresek második kaszálása. Sajnosan kitűnt ez alkalommal, hogy az ezidei lóhermag termés kilátásai igen redukálódtak azzal, hogy az apion nevű ormányos bogár álcái szokatlan nagy mennyiségben találhatók a lóhervirág gubáiban. Az állatforgalom a sürgős aratási munkálatok időtartama alatt nem volt oly jelentékeny, mint az elmúlt hónapokban. Az árak azonban tartósak \t maradtak. Élénk forgalom volt a feladási állomásokon. Az állati járványok dolgában sajnálattal kell konstatálni, hogy a járványok kiterjedése a mult hó végével ismét roszabbra fordult vármegyénkben és ezidőtájt a már szűnő félben levő ragadós száj és körömfájás Somogy és Veszprém megyéből történt újbóli behurcolás folytán 3 járásunknak 10 községében fellépett, minek folytán annak leküzdése immár nagyobb nehézségek kel jár és nagyobb területek veszélyeztetése mellett forgalmunkban tetemes akadályokat fog előidézni. Szaporodott ismét a lépfene- és sertésvésszel fertőzött községeink száma is. A bejelentésre kötelezett állati járványok közül volt a mult hó végével vármegyénkben: lépfene 12 községben, veszettség 13 községben, ragadós száj- és körömfájás 10 községben, ivarszervi hólyagos kiütés 9 községben, rühkór 1 községben, sertésorbánc 4 járás _'2 községében és sertésvész 12 járás 53 községében. Igen jelentékeny mérvben van ezen bántalom a nagykanizsai és novai járásban elterjedve; előbbi járás 13, utóbbi járásnak 11 községében, A cséplési munkálatok általános megkezdésével megindult a gabonafélék értékesítése körül is az élénkebb forgalom. A világpiacon ezidőszerint uralkodó hangulat szerint ha nem is magas, de türhetős árakkal fogunk találkozni. Vármegyénk földrajzi fekvésénél fogva fontos körülmény helyi árainkra nézve azon eset, hogy a szomszédos osztrák tartományok aratása a sok rosz idő miatt igen elkésett ós az aratás nem fog kívánság szerint ott sem végződni; továbbá, hogy a behozatalra szorult ezen szomszédos tartományokban, a teljesen elfogyott őrlési készletek miatt, némi élénkebb keresletre számíthatunk mi is, mint a legközelebb eső vármegye termelői. Közegészségügy. Dr. Háry István m. főorvos julius havi jelentéséből. Az időjárás az évszakoknak megfelelőieg elég meleg volt többszöri bő csapadékkal. A felnőttek közegészsége minden tekintetben kifogástalan volt, mert kórjelleg nem uralkodott s a csekély számú megbetegedések, melyek min, az emésztő szervek hurutja és váltóláz mutkoztak enyhe lefolyás mellett gyógyultak, igy a halálozási százalék csakis idült betegségek miatt szintén igen kis számra apadt. A gyermekek közegészsége hasonló volt a felnőttekéhez azon külömbséggel, hogy a csáktornyai járásban hökhurut, Zalaegerszeg r. t. városban pedig a kanyaró, habár szórványosan, de mégis előfordult. Fertőző betegségek közül volt: Roncsoló toroklob 9, ezek közül gyógyult 5, meghalt 2, ápolás alatt maradt 2. Typhus 16, ezek közül gyógyult 8, meghalt 1, ápolás alatt maradt 7. Kanyaró 35, ezek közül gyógyult 32, ápolás alatt maradt 3. Vörheny 10, ezek közül gyógyult 10- Hökhurut 51, ezek közül gyógyult 13, meghalt 6, ápolás alatt maradt 32. Gyermekágyiláz 1, gyógyult i. Rendőri hulla boncolás volt teljesítve két esetben, melyeknél a halál legközelebbi okát mellhártyalob ós szívszélhűdés képezte. Hullaszemle előfordult 10, súlyos sértés bejelentetett 11. Öngyilkosságot egy egyén követett el: Molnár Teréz 1 7 éves zalaegerszegi lakós marólúgot ivott. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 8 egyén esett áldozatul, ezek közül Kántor István 16 éves nemesvitai, Blescs György 4 éves V. hegykerületi és Simon Hosszú Lajos 22 éves bezerédi lakós — vizbe fúltak; Tóth Antal sümegi lakós szekér által elgázoltatott; Klavics Verona 19 éves drávaegyházi lakós véletlen agyonlövetett; Mestrovics Mihály 4 éves fia megégett; Kancsal Ferenc 20 éves és Lakner Ferenc 69 éves zalaegerszegi lakós a ledülő fal által agyonüttetett. Elmekórnak egy esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát, a mennyiben az illető beteg egyelőre megfigyelés alá vétetett. Veszettség gyanújában levő eb által Bazjer Olga 9 éves zalaujvári lakós maratott meg, ki védoltás céljából a budapesti „Pasteur" intézetbe szállíttatott. Hót éven aluli korú elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 23. Az első fokú hatóságok e miatt 11 elmarasztaló és 9 felmentő
