Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-09 / 32. szám

6 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1903. augusztus 15. Nyirád 13 u., Szöcz 11 u., Diszel 13 u., Sónye 1 u., Hegyesd 1 m., Nemespócsely 1 u., Tapolcza 1 u.; ivarszervi hólyagos kiütés: Sormás 3 u., Dobri 2 u., Letenye 1 u., Esztergály 1 u., Rátka 1 u., Alsómihályovecz 5 u., Draskovecz 4 u., Hegymagas 1 u., Pókafa 3 u; rühlcórj Balatonfüred 1 u. ló, Gyulakeszi 2 u. ló; sertésorbánc: Felsőszemenye 7 u., Kiscsernecz 4 u., Lendvaujfalu 1 m., Alsórajk 9 u., Misefa 1 u., Orosztonybaksaháza 1 u., Sándorháza 2 u., Hosztót 1 m., Szegvár 1 m., Alsódörgicse 8 u., Akaii 3 u., Balatonyhenye 9 u., Felsődörgicse 7 u., Gulács 1 u., Hegyesd 1 u., Káptalantóti 1 p., Lesenczenómetfalu 8 u., Nemespócsely 6 u., Szigliget 2 u., Tagyon 10 u., Tihany 8 u., Vászoly 16 u.; sertésvész: Alsószenterzsébet 8 u., Csesztreg 2 u., Bányavár 1 u., Balatonmogyoród 2 u., Bocska 12 u., Csapi 1 u., Galambok 9 u., Gelsesziget 10 u., Homokkomárom 1 u., Kilimán 11 u., Komárváros 1 u., Lógrád 9 u., Murakeresztur 37 u., Szentjakab 3 u, Szepetnek 1 u., Zalaszentbalázs 12 u., Keszthely 3 u., Sármellék 1 u., Marócz 7 u., Rátka 1 m., Tormaföld 1 p., Tótszerdahely 1 m., Kerkaszentmihályfa 2 u., Lenti 11 u., Lentiszombathely 1 m., Máhomfa 2 u., Nagylengyel 1 m., Náprádfa 6 u., Németfalu 1 u., Nova 5 u., Ortaháza 5 u., Rózsásszeg 1 u., Tófej 5 u., Felsőrajk 1 m., Zalaszentmihály 7 u., Muravid 8 u., Nyirád 1 m., Hegymagas 2 u., Kővágóörs 13 u., Tapolcza 2 u., Boczföld 4 u., Pusztaederics 4 u., Pusztaszentlászló 9 u., Szepetk 7 u., Dötk 6 u., Tűrje 1 u., Nagykanizsa 5 u. A „Kert" a kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap f. óvi 15. számának tartalma: konyhakertészet, gyümölcsészet, díszkertészet, tárca, méhészet, közelről és távolról, lugas, irodalom, faiskola, gyógy- és iparnövónyek, világszemle, hirek, rovartan, apró szakközlemények, szerkesztői üzenetek. Ára a havonként kétszer megjenő szaklapnak egész évre 6 K, kertészek részére 4 K. Élőfizethetni a kiadóhivatalnál Budapesten, VII. Rottenbiller u. 33. sz. a. A consul. Napoleonban már fiatalon benne volt a császár s szegényen, a katonai iskola padjai között egészen az, a mi a trónon. Mikor consullá választatik, egyszerre maga rendezi be az egész államot. A consul lassan ós óvatosan hidalta át a köztársaság és monarchia közötti ürt. Citoyen volt, polgári ruhában járt s arra volt büszke, hogy az Akadémia tagja. De Marengo után már urnák lép fel, udvart tart a a Tuileriákban, megszorítja a hirlapok számát és a megmaradtakra behozza a censurát. Az Akadémiának társadalomtudományi osztályát feloszlatta s a neki nem tetsző Írókat, mint madame de Staélt, kitiltotta az országból. Igy veti árnyékát előre a későbbi császár. Napóleonról, a eonsulról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 191. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet irója is. Egyegy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. Eladó kerékpár. Egy jó karban lévő kerékpár azonnal eladó. Bővebb felvilágosítást ad Unger Antal nyomdatulajdonos. Közgazdaság. A munkás-segélypénztárról. Mikor a földmivelésügyi miniszter előterjesztette törvényjavaslatát a munkássegélypénztárról, két lényeges kifogást emeltek ellene. Az egyik része azoknak, a kik a földmivelésügyi miniszter ezen alkotását bírálták, azt kifogásolta, hogy az intézmény nem kötelező, hanem az önkéntes belépés rendszerére van felépítve. Kétségtelen, hogy sokkal könnyebben meg lehet csinálni az ilyen intézményt a kötelező biztosítás rendszerén, ha egyáltalán csak az a cél, hogy egy munkásjóléti intézmény szerveztessék. Ámde a kormánynak, mint a javaslat indokolásában jelezte, az a cél is szeme előtt lebegett, hogy az önkéntes belépés rendszerének elfogadása által olyan intézmény létesíttessék, mely a munkások ós gazdasági cselédek anyagi jóvoltát biztosítja, de ezzel egyidejűleg a társadalmi békének is erőssége legyen. Az intézmény két óvi működése után azt hisszük, hogy a kétkedők is elismerik, hogy az intézmény helyes módon szerveztetett. Ha megfigyeli valaki, milyen szépen működnek a hatóságok, a gazdák s a munkások együtt a munkások intézményének szervezetében, bizonyára elismeri, hogy a földmivelésügyi miniszter szerencsés kézzel fogott hozzá ehhez az alkotásához, a mely ma olyan, a milyenre a mi viszonyaink közt a szükség és a lehetőség meg van, de a mely másfelől olyan széles alapokra van fektetve, hogy a szükség s a lehetőséghez képest ezeken az erős elapokon a fejlesztést, a továbbépítést mindig folytatni lehet. Az igazgatóság legutóbbi jelentéséből látjuk, hogy nem is számítva azt a 3—400.000 gazdasági cselédet, a kik szintén jogosultak a segélyre, a mult esztendőben mintegy 20.000 csóplőmunkás volt biztosítva s körülbelül 45.000 volt a tagok száma. Az igazgatósági jelentós ezen örvendetes adatai már ez év folyamán is szinte nem remélt mértékben még kedvezőbbre alakultak. Az idén ugyanis már is mintegy tizezer uj tag lépett be. A rendkívüli tagok száma pedig, mely a mult óv végén volt 30.358, most már ez évben 29.167, tehát a félév elején csaknem annyi, mint a mult esztendő legvégén volt. Ezek a számok a legjobban bizonyítják, hogy a földmivelésügyi miniszter törvényjavaslata ellen annak idején felhozott azon kifogást, miképp a javaslatnak az ia, hogy nem kötelező a biztosítás, maga az intézmény fejlődése fogja tárgytalanná tenni. A másik észrevétel az volt a javaslat ellen, hogy a mezőgazdasági munkánál egyáltalán kevés a baleset, nem érdemes tehát nagy súlyt helyezni az intézmény balesetbiztosítási részóre. Őszintén megvallva, örvendetesebb volna, ha ez a megjegyzés alapos volna, sajnos azonban, a kétségtelen tények azt bizonyítják, hogy mezőgazdasági munkásaink sorában is sok szerencsétlenség fordul elő. Az igazgatóság mult évi jelentése szerint az 1902. év folyamán a pénztár összesen 2370 esetbetben nyújtott baleseti segélyt. Ez esetek közül: 2105 olyan esetben, a midőn a munkaképesség hatvan nap alatt helyreállott egy koronás napi segélyezés óimén 42.651 K, orvosi ós gyógyköltségek cimén 54.241 K 36 fillér, 94 oly esetben, midőn u sérültnek a baleset folytán beállott munkaképtelensége 60 napon tul sem állott helyre, 10 koronás havi segélyezés cimén 5450 K 74 fillér, 171 olyan esetben, a midőn a baleset a sérült halálát okozta 400, illetőleg 100 K-ás haláleseti segély ciméu 38.025 K 10 f, 3 esetben rendkívül segély cimén 360 K összeget utalványozott a pénztár, vagyis baleseti segélyezés cimén az 1902. évfolyamán összesen 140.728 K 20 f fizettetett ki. Ezek a számok is azt mutatják, hogy helyes irányban s helyes alapokon van az intézmény fölépítve. Azt véljük azonban, hogy mindezeknek konstatálásával nem vegezhetők be azok a feladatok, melyek a segélypénztárral szemben a hivatalos és társadalmi körökre hárulnak, ellenkezőleg az eddigi eredmények sokszoros kötelességévé teszik mindenkinek, a kit illet, hogy az intézmény fejlesztése érdekében megfelelően buzgólkodjék. Kétségtelen, hogy az eddigi eredmény egy nagy, céltudatosan vezetett hivatalos és társadalmi akciónak köszönhető, melyben az érdekelt tényezők valóban elismerésre méltó munkát végeztek s anyagi áldozatot is hoztak. Az eddigi siker azonban e munka bevégeztét még nem jelentheti, hanem csak buzdító lehet arra, hogy tovább is teljesíttessék mindenki részéről, mert ennek a társadalmi munkának sohasem lehet vége, hiszen jelszava az emberszeretet. Piros zászlaját lobogtatva jár mezőinken az a csapat, mely a mai gazdasági és társadalmi rend ki forgatásával véli az emberiség boldog jövőjét feltalálhatni. Nekünk, ha meg akarjuk őrizni s tartani azt, a mi lelkünknek szent, kezünkbe kell venni a fehér lobogót, mely békét hirdet, szeretet keres, emberséget tanít. Piaczi áraink a legutolsó hetivásáron 50 kilogrammonkint. minőség szerint . Kor.-től 6-60 5-50 5-50 5-— KLor.-ifc 6-80 5-70 6- — 5.25 brtza rozs árpa zab lóher tengeri bükköny fehérbab tarkabab hajdina burgonya Nyílt-tér.*) Rosz építkezések. Sajnálattal kell a közönség figyelmét felhívnom, hogy vannak olyan igazolványos kőmivesek, akik az építkező háztulajdonosokat tévútra vezetik. Ha egy képesített mester egy épületért 200 K-t kér, a tulajdonos azt feleli rá, hogy ,.ez a kőműves csak 1600 koronát kór, ennek adom." Pedig a tulajdonos saját kárára téved, mert a következőképpen építik meg a házát 1. az építő bizottságra vonatkozó szabályokat nem tartják be; 2. a mész az égető kemencében marad; 3. 6-08 kötővas helyett 16-os vasakat vagy semmilyent sem alkalmaznak; 4. a lábazat falat nem csinálják olyan vastagon mint az alapfal van, ahol fel kell hozni a padozat aljáig a vastagságot; 5. a szobákat ugy építik, hogy a bútor az egyik felül 0'50 centiméterre eláll, a másik felül a falat is kinyomja, oly görbén vannak a szobák épitve; 6. az épület magasságát nem tartják be. A példa látható az Ujváros-utca végén Ennél az épületnél az építő bizottság is ki lett játszva. Az ilyen épületeket kicifrázzák és akkor felveszik rá a kölcsönt, az intézetet tévútra vezetik. 2000 koronás épület nem ér 1000 K-t, a pénzintézet azonban nem látja a hibákat. Ezért figyelmébe ajánlom a közönségnek és mestereknek, hogy az efajta vállalkozóktól óvakodjanak, mert az ujonan alakult építő bizottság az ilyen építkezésekre szigorúbban fog ügyelni. Zalaegerszeg, 1903. augusztus 8. VARGA GYÖRGY építő bizottsági tag. Evenkiníi előállítás 39 miHi6 szelencze. csecsemők és gyomorbetegek szamára legjobb havasi tejet tartalmaz. | Napjogkinti tejfogyasztás 184000 liter. Kísérlet végett fél adag ára 1 K. «) £ rovatban köztöltékért ueuo vállal felelősséget a ezerk. Felelős szerkesztő : dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó: Udvardy Ignác. HIRDETÉSEK. Mezei egerek tömeges és blztoa kipusztítására ajánlom u 41talara készített és már eddig ta aok előkelő uradalmakban, nagyobb gaidaságotban, ugvsdnte tíbO községekben a legjobb elkerrel haaznált egérmérget labdacs alakban, eddigi tapaaztalatak szerint 1 holdra l-g kilő elegendőnek bizonyult, 100 klM ára 90 kor., 8t kilós láda fl kor. SIPŐCZ ISTVÁN gyógyszerész Pécsett, (Baranysmegye). Megrendeléshez hatósári engedélyt kérek mellékelni.