Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-02 / 31. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1903. augusztus 2. A legrégibb pecsétnyomón levő cimer látszik a legjobbnak, mert abban Magdolna a katholikus egyházban szokásos módon, t. i. baljában kenőcsös szelencét tartva ábrázoltatik, ezenkívül jobbjában keresztet tart, ami szintén nem szokatlan; két oldalon pedig egy-egy virágbokor (ugy látszik rózsatő) környezi, amivel Magyarországon minden női szentnek képét meg szokták tisztelni. A korrendben ezt követő cimer az előbbihez csatlakozik, sőt annál művészibb kivitelű, de már a kenőcsös szelencét annyira kicifrázta, hogy annak belsejében valami kéttornyú s kapuval ellátott várnak modellje látható. Az ezután következő pecsét készítője még messzebb jut a kenőcsös szelencétől, mert ő már képtelenségnek tartván, hogy valaki várat tarthasson a kezében, azt a földre helyezte s mivel ezáltal Magdolna egyik keze üresen maradt, a keresztet a bal kezébe tette át, mig a jobb kezét a vár fölé áldó mozdulatra kinyújtva, a földön pedig a szentnek jelvényét: a halálfőt s a korbácsot ábrázolja. Az ily alakú pecsétet a város már nagyon régen használja, de a legutolsó cimerrajz, vagy pecsétnyomó készítője szebbnek találta, ha a szentnek áldásra emelt kezébe koszorút tesz. Igy szülte egyik tévedés a másikat. Ami a város szineit (kék és zöld) illeti, igaz, hogy azok mindig a cimer szineiből állapíthatók meg, de nem a cimer főalakjának, hanem a paizsnak szineiből. A legújabb pecsétben szent Magdolna alakja rendes cimer pajzsba foglaltatván, annak szine a közszokás szerint kékre, az alap pedig, amelyen a szent áll, zöldre, alsó ruhája a katholikus egyházban ismert tipus szerint ibolyakékre, felső palástja pedig pirosra festendő. A város egyik szine tehát a kék, a másik az alap, vagyis zöld. Ez a belügyminiszteri szakértők véleményének vázlata. A vélemény alapos tudással fejtegeti ugyan a város címerének kérdését, annak átalakulását, de abban valószínűleg téved, hogy a változások pusztán a vésnök szeszélyéből, járatlanságából keletkeztek. Valószínű, hogy a cimer átalakulása összefügg a város fejlődésével, vagy legalább is a mostani kéttornyú templom építésével. Zalaegerszegen már az Árpád házból származó királyok alatt templom állott, ami különben nem is képzelhető másként, mert a városok abban a korban a várak, kolostorok és templomok tövében fejlődtek, Zalaegerszeg pedig sokkal később lett megerősített hely. Kétségtelen tehát, hogy a város a templom körül épült s amidőn címert használhatott, kiváltságokat kapott, a templom védszentjének alakját vette fel címerébe és pecsétjébe. Bizonyítja ezt az is, hogy a legrégibb cimer teljesen megfelel szent Magdolna szokásos ábrázolásának. Történelmi hagyományokból tudjuk, hogy Zalaegerszeg várost a tűzvész elpusztította s a templom is leégett. Nem lehetetlen tehát, hogy az a cimer, amelyen Szent Magolna kenőcsös szelencéjében a kéttornyú vár (vagy templom) látható, a tűzvész után készülvén, a templom építésével függ össze s azt akarja jelképezni, hogy a városnak védszentje uj templomot ajándékoz. Nem volna tehát puszta véletlen vagy szeszély az sem, hogy a későbbi címerben a szent kezében tartott kéttornyú templom már a földön látható. Ezt a változtatást a templom felépítése után tehették s könnyen megmagyarázható az is, hogy a szent védő kezét a templom felé kiterjeszti. A cimer főalakjának kezében a most használatban levő címeren látható koszorú eredete már nehezebben magyarázható meg s helyes lehet az a feltevés, hogy egyszerűen abból az okból adtak Szent Magdolna kezébe koszorút, hogy keze üresen ne maradjon. Igy alakulhatott át a szentnek az egyházban szokásos alakja a helyi vonatkozások alapján s a használatban levő cimer ha szokatlan is, de megmagyarázható. Hogy ezek a feltevések helyesek-e, meg lehetne állapítani, ha az egyes külömböző pecsétek használatának vagy készítésének időpontját kikutatnák. Érdekes volna tudni, vájjon a kéttornyú templomnak vagy várnak a címerbe való fölvétele összefügg-e a templom építésével, a tűzvész pusztításával s illetve ezek időpontjával. Azt hisszük, hogy ha ez az összefüggés igazolható, akkor meg kellene tartani a cimer mostani alakját, amely ha az általános ikonograíia szempontjából, vagy heraldikailag nem is tökéletes, de helyi vonatkozásainál fogva ránk nézve nagyobb jelentőséggel bir, mint Szent Magdolnának az egyház szokásai szerint való egyszerű ábrázolása. Városi közgyűlés. Zalaegerszeg város képviselőtestülete 29-ikén rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek a város kulturális és anyagi tekintetben fontos tárgyai a képviselőtestületi tagokat nagy számban hozták össze. Különösen nagy horderejű kérdés volt az iskolák építésének ügye, amely élénk vitát keltett. A hangulatot az áldozatkészség mellett az ujabb anyagi megterheltetés miatt való aggodalom jellemezte, mert az iskolai bizottság jelentése szerint az elemi iskola és polgári leányiskola részére szükséges épületek legalább 250 ezer koronába kerülnek; ezt az összeget másként, mint kölcsönnel fedezni nem lehet s 77°/

0 pótadó és 1 milliót meghaladó adósság mellett ezt a nagy terhet a város el nem bírja. Nem maradt tehát más hátra, mint az állam támogatását kérni, hivatkozva azokra a nagy áldozatokra, amelyeket Zalaegerszeg a kulturális célokért hoz. Az „Arany Bárány" szálloda bérbeadására vonatkozó árverési feltételek megállapítása szintén heves vitára adott okot. A közönség ugy látszik nincs megelégedve a szálloda mostani kezelésével s ezért már az árverési feltételekben garanciát keres, hogy a jövőre a szálloda jövödelmezőségét és jó hírnevét emelje. Emellett az épület hibáin is lehetőleg segíteni akar s a szükséges átalakításokat a közgyűlés elrendelte. Részletes tudósításunk a következő: Várhidy Lajos polgármester az ülést 10 órakor megnyitotta s a jegyzőkönyv hitelesítésere Kovács Károly ós Baly Béla képviselőtestületi tagokat kérte fel. Ezután felolvastatott az iskola bizottság jelentése, amely részletesen beszámol munkájáról. A bizottság — szakfórfiak meghallgatásával megállapította, hogy az elemi iskola részére szükséges 14 tanterem, 1 tornaterem, 1 igazgatói iroda s 1 szolgalakás; a polg. leányiskola részére, pedig 4 tanterem, 1 rajz- és 1 tornaterem, 1 szertár, igazgatói iroda és szolgalakás. Az elemi iskola felépítésére legalkalmasabb területnek találta a bizottság a főgymnásium mellett levő üres telket, amely a szombathelyi püspökség tulajdonátképezi. A p.-me.ster személyesen járt is dr. István Vilmos szombathelyi püspöknél, hogy a telek átengedését kieszközölj: , de a püspök azt eladni nem hajlandó — s arra is kéii a várost, hogy a területet kisajátítás utján se igyekezzék megszerezni, mert avval egyéb tervei vannak, amelyek beváltása a városnak i >gna előnyére válni. Szóba jött a Dervarics-féle telek, amely azonban magas ára s terjeszkedésre alkalmatlan volta miatt nem ajánlható A Duzár István tulajdonát képező telek terjedelménél fogva ugyan alkalmas volna, de ára 16000 korona b miután közvetlen a vágóhid mellett fekszik, közegészségügyi szempontból nem alkalmas. A püspökség tulajdonát képező telken kivül egyéb alkalmas helyet tehát a bizottság nem talált. A polgári leányiskola épületének céljára szóba került az izr. hitközség tulajdonát képező s jelenleg is ezen iskola elhelyezésére szolgáló épület. Euuek szük telkén azonban az építkezés keresztül nem vihető. Ugyanez áll a Csácsi-utcai elemi iskola telkéről is. — A Farkas Dávid-féle telek egyenlőtlen magassága miatt, az Uri-utcában fekvő Molnár-féle ház telke az utca szük volta miatt nem alkalmas. A Kossuth Lajos utcán levő Gráuer féle telek (az előbbi csendőrlaktanya) drága s emellett a legforgalmasabb utcában fekszik. A bizottság legjobbnak találta a Wlassics Gyula utcában fekő Bakonyi féle telket, amelyre vonatkozólag a polgármester 1400U K vételár mellett az adásvételi szerződést meg is kötötte. Ezek alapján a tanács azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a város irjon fel a miniszterhez s a telek felajánlása mellett az építkezésre kérjen államsegélyt; továbbá keresse meg a megyés püspököt, hogy miután a püspökség tulajdonát képező helyen kivül egyéb alkalmas telek nincs s a város csak a helyi viszonyok kényszerítő nyomása alatt intéz ujabb kérelmet a terület átadása iránt, a telket mél- i lányos árért engedje át. A javaslathoz hozzászóltak Hajik István, dr. Szigethy Elemér, Kovács Károly, dr. Csák Károly s a közgyűlés Hajik István indítványára ugy határozott, hogy a telek felajánlását ezúttal mellőzi és a kérdést egyelőre leveszi a napi rendről s ezekre vonatkozólag csak akkor határoz, ha az államsegély biztosítva lesz. Az elemi iskola felépítésének kérdését megkísérti ugy megoldani, hogy evvel dr. István Vilmos megyés püspök terveinek útját ne vágja. Fülöp József jegyző felolvasta a nagy gonddal készített s a város kulturális célokra hozott áldozatainak nagyságát s anyagi kimerültségét feltüntető feliratot, amelyet a közgyűlés elfogadott s egyszersmind ugy határozott, hogy azt küldöttség vigye fel a közoktatási miniszterhez. A tárgysorozat második pontja volt Simonffy Gyula kórházi gondnok kérvénye fizetésemelés iránt. A közgyűlés a kérelmet ezúttal érdemlegesen nem intézte el, hanem kimondta, hogy a gondnok kérelmét a tervbe vett elmebeteg osztály felállítása után fogja figyelembe venni. A Deák Ferenc születése századik évfordulójának emlékére Zalavármegye által alapítandó tanulmányi ösztöndíj alapra a közgyűlés 200 koronát szavazott meg. Hosszú vita után megállapíttattak az „Arany Bárány" szálloda bérbeadásának feltételei. Ezekben különösen ki van kötve, hogy a bérlő a szállodát a modern igényeknek megfelelően rendezi be és kezeli; hogy kizárólag magyar gyártmányú sört mérhet stb. A város címerének ós színeinek megállapítása tárgyában a belügyminiszter az alispánhoz leiratot intézett. Ennek folytán megkereste a közgyűlés a szombathelyi ós veszprémi káptalanokat, valamint a zalaapátii apátságot, mint egykori hiteles helyeket, hogy a város címerére vonatkozólag levéltáraikban netalán található adatokat közöljék. Elhatároztatott, hogy a „Fehérkép" vendéglő két szobával és egy konyhával kibővíttetik oly formán, hogy ezek a lakrészek az épület déli részéhez fognak hozzáópíttetni. Pál József vendéglős fellebbezése folytán a közgyűlés kimondta, hogy a „Magyar Király" íogadót kiskorcsmának tekinti s a zárórát meghosszabbítani nem engedi. A nemesi pénztári és alapítványi választmány átiratban értesítette a várost, hogy a Deák-tér mellett fekvő 114 •"öl kiterjedésű területet, amely ezidő szerint piacnak használtatik, 1000 K vételárért hajlandó átengedni. A tanács javaslata az volt, hogy a terület megszerzéséről a város mondjon le. Kovács Károly indítványára azonban a közgyűlés ugy határozott, hogy a város a területet megveszi abban az esetben, ha a nemesi választmány a vételárt átengedi arra a célra, hogy a Deák-tér diszes vasrács kerítéssel vétessék körül. A haza bölcsének emlékére októberben országos ünnepély lesz s ez alkalommal a szobor környékét a város diszesebbé óhajtja tenni; tehát ha a tér bekerítésének költségeihez az 1000 K vételár átengedtetnék, a város a többlet tedezését magára vállalja. Hubay György volt zalaegerszegi ügyvéd ellen a város pert indított az általa tett, do be nem fizetett „Eleonóra" alapítvány lefizetése iránt. Hubay a per beszüntetését kérte, kórelmét azonban a közgyűlés elutasította s miután nevezett egy feljelentésében a város tanácsa és annak tagjai ellen sértő kifejezést használt, az ügyészt megbízta, hogy a megtorló intézkedéseket tegye meg. Végül Eppinger Ignác Zalaegerszeg város kötelékébe felvétetett. H írek. Mise a pápáért. A zalaegerszegi róm. kath. templomban az elhunyt pápáért szerdán volt a gyászmise, amelyen megjelentek az összes .hatóságok ; a vármegyei ós városi tisztikar; a kir. bíróságok és pénzügyigazgatóság tisztviselői, valamint a hivők nagy száma. A gyászmisét Legáth Kálmán esperes plébános szolgáltatta, káplánjai segédlete mellett. A Deák Ferenc tanulmányi ösztöndíjalapra a mult héten a következő adományok érkeztek: gróf Dunay Agenor Hugó (Stridó), Fischer László, Fischer Pál (Zalaegerszeg) 50—50 K; Letenye község 20 K; Franz Károly (Nagykanizsa) 5 K, Dr. Lukonich Gábor (Sümeg) 3 K, Fűzik Gyula (Sümeg) 2 K; Plichta Lajos (Letenye), Sugár Jákó, Karácsony Kálmán, Barkóczy László (Sümeg), 2—2 K, a zalalövői