Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-20 / 51. szám

4 nítók, az elemi iskolák V. és VI. osztályainak fejlesztése és az ismétlő iskolák rendszeres szervezése tárgyában. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál október végén hátralékban volt 4.446, novemberben beérkezett 4.085 s igy elintézés alá került 8.531 ügy darab, amelyből novemberben elintéztek 4.298 dbot s igy november végén hátralékban maradt 4.053 db; az irodánál október végén hátralékban volt 970, novemberben leirás végett kiadatott 4.298 s igy elintézés alá került 5.268 db; ebből novemberben leirtak és expediáltak 4.068 dbot s igy november végén hátralékban maradt 1.200 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint kataszteri birtokváltozást az előző hónapokéival együtt 5.959-et jelentettek be, melyeket mind keresztülvezettek; az f. évben bejelentett elemi károkat számvevőileg kiszámították s azokra nézve a törlés már megtörtént; szőlődézsmaváltság tartozás cimén a vármegye területén, az előző éveket is beszámítva, 4.465.906 K 72 f-t hoztak törlésbe; a folyó év 11 hónapjában a vármegye területén 2.598,803 K 23 f adó folyt be, mely a mult év hason szakában befolyt 3.562.208 K 36 f-rel szemben 963.405 K 13 f csökkenést tüntet fel; leirtak ez év 11 hónapjában egyenes adóban 223.652 K 77 f-t, hadmentességi díjban 9.227 K 91 f-t; fizetési halasztást november hóban egy esetben adtak, ideiglenes házadómentességet pedig 48. esetben. Az ülés a bizottság tagjait mélyen meghatott jelenettel végződött. Ugyanis dr. Jankovich László gróf főispán tudatta a bizottság tagjaival, hogy állásáról való lemondását a kormány elnökének beadta s ez el is fog fogadtatni; igy midőn utoljára van együtt hivatalos működésben a bizottság' tagjaival, megköszöni részükről mindenkor örömmel tapasztalt buzgó támogatást s magát a bizottság tagjainak szives emlékébe ajánlja. Percekig tartó csend után a legmélyebb megindulatság hangján szólalt fel Bogyay Máté országgyűlési képviselő, bizottsági tag, kifejezést adva a mély fájdalomnak, melyet a közölt hir a bizottság minden egyes tagjában kelt; elismeréssel szólt a főispánnak mindenkor tapasztalt részrehajlatlan és igazságos eljárásáról s biztosította a távozó főispánt, hogy emlékét kegyelettel és szeretettel fogja a bizottság minden egyes tagja megőrizni. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos a vármegye területén f. évi november hóban előfordult közegészségügyi állapotról a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság december havi üléséhez: Az időjárás az évszaknak megfelelő s e mellett többnyire ködös és csapadékos volt. A felnőttek, mint gyermekek közegészsége úgy, mint az előző hónapban elég jónak mutatkozott azon hozzáadással, hogy a légző szervek hurutos megbetegedése többször képezte gyógykezelés tárgyát; a gyermekek között pedig a novai, pacsai és szentgróti, keszthelyi és zalaegerszegi járásokban a kanyaró s részben a vörheny járványosán lépett fel elég jó gyógyulási százalékkal. A fertőző betegségek kőéül roncsoló toroklobban beteg volt 18, gyógyult 10, meghalt 8; hasihagymázban beteg volt 41, gyógyult 23, meghalt 5, ápolás alatt maradt 13; kanyaróban beteg volt 170, gyógyult 130, meghalt 4, ápolás alatt maradt 36; vörhenyben beteg volt 62, gyógyult 42, meghalt 5, ápolás alatt maradt 15. Rendőri hullaboncolás volt 2 esetben, melyeknél a halál legközelebbi okát agyonzuzás képezte. llullaszemle előfordult 9-szer, súlyos sértést 5 esetben jelentettek be. Öngyilkosságot 4 egyén követett el; Horváth Mikó József 27 éves és Kis Teréz nagykanizsai lakos magukat agyonlőtték, Pergár Katalin 24 éves stridói szeszmérgezéssel, Póka Lajos 62 éves kapolcsi lakos pedig önakasztással vetett véget életének. ^Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 3 egyén esett áldozatul. Elmekórnak egy esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát s amennyiben az illető közveszélyes volt, az országos tébolydába szállították. >Zalamegye, Zalayármegyei Hirlap* Veszettségre gyanús macska Varazsdon egy bekásdi lakost mart meg; védojtás céljából a budapesti „Pasteur" intézetbe szállították. Hét éven aluli elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 29. Az elsőfokú egészségügyi hatóság e miatt 15 elmarasztaló és 5 fölmentő végzést hozott, a többiekre nézve pedig a megfelelő tárgyalások még befejezést nem nyertek. A járások és r. t. városok tiszti orvosai 100 község megvizsgálásáról terjesztették be a megfelelő jegyzőkönyveket. E hó folyamán megvizsgáltam a nagykanizsai és zalaegerszegi közkórházakat; ellenőriztem mindkét r. t. városban a bábákra vonatkozó miniszteri szabályrendelet és Zalaegerszeg városban fennálló egészségügyi rendeletek végrehajtását. Vármegyénk november havi közgazdasági állapota. Gruner Lajos vármegyei közgazdasági előadó vármegyénk november havi közgazdasági állapotáról a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság decemberi üléséhez-. Az elmúlt hónap első felében kellemes, enyhe őszi időjárás uralkodott, mely azonban a hónap második felében bekövetkezett rendkívül sok eső után véget ért. Tizenkét esős napon 78.3 m/m. csapadék esett a mult hóban, mely a folyó hó elején leesett eső és hó csapadékokkal együtt ugy átáztatta a talajt, hogy minden mezei munka hosszabb ideig szünetelt. Miután pedig ezen hetes esők folyamán ezidáig még circa 150 m/m" esőre szaporodott fel a csapadék mennyiség" (nov. 13-tól dec. 8-ig) a Zala folyó is kiáradot

1 és nagyobb területeken réteket és legelőket borított el. — Szerencsének nevezhető mégis azou körülmény, hogy a november elején uralkodott száraz idő folyamán ezidén a tavasziak fejlődésére nézve oly előnyös őszi szántás majdnem miudenütt elvégeztetett, mielőtt a tartós esők beálltak. Az őazi vetések fejlődése — az egerek által megkímélt vidékeken — a mult hó végéig kifogástalannak látszott, de a rengeteg csapadék az erőteljes korai rozsokra nézve már túlságos is volt amennyiben ezek sárgulni kezdtek. Egyedül az egérjárta vidékeken volt annyiban haszonnal a sok eső, hogy az egerek számát teljesen megapasztotta, gyepes területeken azonban még most is elég van. Jelenleg már száraz időre volna szüksége a tenyészetnek, amelyben a téli havazások bekövetkezte előtt a talaj előre befagyhatna és a félbenszakadt munkálatok ismét folytathatók lennének. A legelő marhának legeltetési időszaka a mult hónapnak majdnem végével szűnt meg, mely által takarmánymegtakarítás volt eszközölhető. Takarmány hiányról — ha rendkívül hosszú és zord téli idő be nem következik — ez idén nem panaszkodhatik vármegyénk gazdaközönsége, minek folytán a téli időszak a a teleltetésre nézve egyelőre nagyobb nehézségekkel nem fog lárni. — Kedvező volt a mult hónap első fele a szőlőmunkák befejézésére nézve is, melyek ezidén mindenütt akadály nélkül voltak végezhetők, sőt több helyütt már a forgatási munkálatok is folyamatba tétettek. Kielégítő forgalomnak örvendettek a mult hóban megtartott vidéki marhavásárok, — mert ezidő tájban az őszi munkák befejeztével a kisgazda igyekszik fölös számú marhájától megszabadulni. A magas húsáraknak pedig a külföldön folyton tartó szükséglet kedvez, mert ezen kereslet ezidáig még mindig élénk maradt. A kivitel fokozásával egyetemben tudvalevőleg országszerte komoly aggodalomra adott okot azon jelenség megfigyelése, mely szerint ez állatlétszámunk apadásával járna. Ezen aggodalom vármegyénkre nézve sem lehet teljesen alaptalan, mert nálunk is csak azon észlelet van, hogy a nehezebb és fiatalabb ökröket nagy számban keresik a külföldi piacokon és az országban levő nagyobb hizlaldák számára; — a belfogyasztás fedezése pedig a magas árak miatt csak jobbára apróbb marhákkal lehetséges, melyek csekélyebb élősúllyal birván — a nép szaporodásával együtt járó fokozódó húsfogyasztás szükségleteit csak nagyobb számban való felhasználással birják fedezni, mely jelenség idővel nálunk is csak az állatállomány számának redukálásával fog végződni, ha a hiányt nem sikerül pótolni. 1903. december 20. A borjuk számának felszaporodását pedig ezen okon kivül még az az észlelet is akadályozza vármegyénkbon, hogy fejős teheneket is visznek ki már más vidékekre, mig végre a vármegyénkben is már lassan lassan elterjedő tejgazdaságok zavartalan üzemben tartása is vidékenként útjában fog állani a borjuk felnevelésének. Addig azonban, mig megbízható statisztikai adatok vármegyénkben rendelkezésre nem állanak az állatlétszám alakulása iránt, komolyabb aggodalom nem létezhetik; csak az alapos gyanú forog fenn arra nézve, hogy az utánnövekedés alig éri el a kivitel és fogyasztás számát, ha a kivitel ilyen állandó marad. Az állatogészség ügyében az elmúlt hónapok kai szemben némi javulást konstatálhatunk, a mennyiben a ragadós száj- és körömfájás száma a mult hó végével tetemesen apadt, a keszthelyi járásban pedig teljesen megszűnt. Apadott továbbá a sertésorbánc és sertésvész elterjedése is, mely utóbbi azonban még, tekintettel az előrehaladott időszakra, elég jelentékeny. Kellemetlen észleletei képez a takonykórnak Csáktornya város területén való fellépése (1 udvar), melynek tovább terjedtése ellen azonban az intézkedések megtétettek. A bejelentésre kötelezett állati járványok elterjedése volt a Jmult hónap végével: lépfene 8 községben, veszettség 11 községben, ragadós száj- és körömfájás 16 községben, ivarszervi hólyagos kiütés 3 községben, rűhkór megszűnt, sertésorbánc 3 községben, sertésvész 43 községben és takonykór 1 udvar. A gabonaárak még mindig a szokott csendes irányzatban, alig említhető emelkedéssel mozognak. A közlekedés nehézségei miatt a vasúttól távolabbi községekből felhozás alig volt és a szállítások egyidőben teljesen szüneteltek. Javu • lás csak keményebb idő beálltával reménylhető, a midőn a hajózás megszűntével a fővárosi malmok bevásárlásai meg lesznek nehezítve. A mult hó elején megkezdődött már több gazdaságban a lóhermag cséplése is, mely azonban a vármegye nagyobb részében silány eredményt mutat; azonfelül ezen munkálat a kedvezőtlen időben sok késleltetést szenvedett. Miután pedig ezen évben kevés gazdaság fedezheti a saját vetőmagszükségletét, valószínűleg behozatalra fog vármegyénk szorulni e cikkbon, melynek beszerzési ára ezidén egyelőre a vevőnek kedvez. Jegyzetek a vármegye közgyűléséből. (Cs.) Közel két évtizede annak, hogy a vármegyét majdnem napról-napra elparentálják. Húzzák felette a lélekharangot az országgyűlésen, a sajtóban, a közélet minden terén. De hiába szól a harang, hiába zeng a halottas ének, a sujtásos agg még él, még lélegzik, sőt néha napján rug is egyet azokon, akikre gyanakszik, hogy csak azért állnak mellette, mert szeretnék elörökölni a rezes fringiát, a sujtásos dolmányt, a sarkantyús csizmát s az ezekhez fűződő tekin télyt. És jaj annak, akit az ős szittya rúgása talál, mert holtig arról koldul. De jaj annak is, akit az agg keblére ölel, mert ur akar lenni kedveltjeinek minden gondolata ós érzelme felett. A tekintély ellentmondást nem tűrő hatalmával kényszeríti arra, hogy a mult emlékeinek éljen; a mult dicsőségét szolgálja s űzzön ki az agyából minden gondolatot, amely vakmerő újítást jelent ; öljön ki szivéből minden érzelmet, amely a jelenhez csatolja, amely a jövőhöz vonzza. Hiába! az öregek konzervatívok. Mikor azt a nyüzsgő sokaságot szemléltem, amely a vármegyeház nagytermében az utolsó közgyűlésen hullámzott, önkénytelenül ötlöttek az agyamba ezek a gondolatok. Hányféle gondolkozású, hányféle érzésű, százféle élethivatás után futó ember jött itt össze! És nagy egészében mégis ez a legkouzervatívebb hatalom széles e világon. Az atomjai százszor kicserélődtek; a kacagányos ősök százszor elporladtak már; a nagy politikai szónokok nem emelik fel szavukat a vármegyék termeiben; a nemes urak helyett bevonultak a virilisták s a választottak és mégis a vármegye ugyanaz maradt szellemben, konzervativismusában, erényeiben és hibáiban. Ősi jogaiból sokat lekoptatott az idő. A selyem attilláról levásott az aranyos zsinór; a rezes kard belerozsdásodott a hüvelyébe, a sarkantyúnak nem peng a taraja. Mindegy. A vármegve