Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-20 / 51. szám

4 nítók, az elemi iskolák V. és VI. osztályainak fejlesztése és az ismétlő iskolák rendszeres szer­vezése tárgyában. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogal­mazói karnál október végén hátralékban volt 4.446, novemberben beérkezett 4.085 s igy elin­tézés alá került 8.531 ügy darab, amelyből no­vemberben elintéztek 4.298 dbot s igy november végén hátralékban maradt 4.053 db; az irodá­nál október végén hátralékban volt 970, novem­berben leirás végett kiadatott 4.298 s igy elin­tézés alá került 5.268 db; ebből novemberben leirtak és expediáltak 4.068 dbot s igy november végén hátralékban maradt 1.200 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint kataszteri birtokváltozást az előző hónapokéival együtt 5.959-et jelentettek be, melyeket mind keresztülvezettek; az f. évben bejelentett elemi károkat számvevőileg kiszámították s azokra nézve a törlés már megtörtént; szőlődézsma­váltság tartozás cimén a vármegye területén, az előző éveket is beszámítva, 4.465.906 K 72 f-t hoztak törlésbe; a folyó év 11 hónapjában a vármegye területén 2.598,803 K 23 f adó folyt be, mely a mult év hason szakában befolyt 3.562.208 K 36 f-rel szemben 963.405 K 13 f csökkenést tüntet fel; leirtak ez év 11 hónapjá­ban egyenes adóban 223.652 K 77 f-t, had­mentességi díjban 9.227 K 91 f-t; fizetési ha­lasztást november hóban egy esetben adtak, ideiglenes házadómentességet pedig 48. esetben. Az ülés a bizottság tagjait mélyen meghatott jelenettel végződött. Ugyanis dr. Jankovich László gróf főispán tudatta a bizottság tagjai­val, hogy állásáról való lemondását a kormány elnökének beadta s ez el is fog fogadtatni; igy midőn utoljára van együtt hivatalos működésben a bizottság' tagjaival, megköszöni részükről min­denkor örömmel tapasztalt buzgó támogatást s magát a bizottság tagjainak szives emlékébe ajánlja. Percekig tartó csend után a legmélyebb meg­indulatság hangján szólalt fel Bogyay Máté or­szággyűlési képviselő, bizottsági tag, kifejezést adva a mély fájdalomnak, melyet a közölt hir a bizottság minden egyes tagjában kelt; elis­meréssel szólt a főispánnak mindenkor tapasztalt részrehajlatlan és igazságos eljárásáról s bizto­sította a távozó főispánt, hogy emlékét kegye­lettel és szeretettel fogja a bizottság minden egyes tagja megőrizni. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos a vár­megye területén f. évi november hóban előfordult közegészségügyi állapotról a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság december havi üléséhez: Az időjárás az évszaknak megfelelő s e mellett többnyire ködös és csapadékos volt. A felnőttek, mint gyermekek közegészsége úgy, mint az előző hónapban elég jónak mutatkozott azon hozzáadással, hogy a légző szervek huru­tos megbetegedése többször képezte gyógykeze­lés tárgyát; a gyermekek között pedig a novai, pacsai és szentgróti, keszthelyi és zalaegerszegi járásokban a kanyaró s részben a vörheny jár­ványosán lépett fel elég jó gyógyulási száza­lékkal. A fertőző betegségek kőéül roncsoló toroklob­ban beteg volt 18, gyógyult 10, meghalt 8; hasihagymázban beteg volt 41, gyógyult 23, meghalt 5, ápolás alatt maradt 13; kanyaróban beteg volt 170, gyógyult 130, meghalt 4, ápo­lás alatt maradt 36; vörhenyben beteg volt 62, gyógyult 42, meghalt 5, ápolás alatt maradt 15. Rendőri hullaboncolás volt 2 esetben, melyek­nél a halál legközelebbi okát agyonzuzás ké­pezte. llullaszemle előfordult 9-szer, súlyos sértést 5 esetben jelentettek be. Öngyilkosságot 4 egyén követett el; Horváth Mikó József 27 éves és Kis Teréz nagykanizsai lakos magukat agyonlőtték, Pergár Katalin 24 éves stridói szeszmérgezéssel, Póka Lajos 62 éves kapolcsi lakos pedig önakasztással vetett véget életének. ^Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 3 egyén esett áldozatul. Elmekórnak egy esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát s amennyiben az illető köz­veszélyes volt, az országos tébolydába szállí­tották. >Zalamegye, Zalayármegyei Hirlap* Veszettségre gyanús macska Varazsdon egy bekásdi lakost mart meg; védojtás céljából a budapesti „Pasteur" intézetbe szállították. Hét éven aluli elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 29. Az elsőfokú egész­ségügyi hatóság e miatt 15 elmarasztaló és 5 fölmentő végzést hozott, a többiekre nézve pe­dig a megfelelő tárgyalások még befejezést nem nyertek. A járások és r. t. városok tiszti orvosai 100 község megvizsgálásáról terjesztették be a meg­felelő jegyzőkönyveket. E hó folyamán megvizsgáltam a nagykani­zsai és zalaegerszegi közkórházakat; ellenőriztem mindkét r. t. városban a bábákra vonatkozó miniszteri szabályrendelet és Zalaegerszeg vá­rosban fennálló egészségügyi rendeletek végre­hajtását. Vármegyénk november havi közgazdasági állapota. Gruner Lajos vármegyei közgazdasági előadó vármegyénk november havi közgazdasági állapo­táról a következő jelentést terjesztette be a közi­gazgatási bizottság decemberi üléséhez-. Az elmúlt hónap első felében kellemes, enyhe őszi időjárás uralkodott, mely azonban a hónap második felében bekövetkezett rendkívül sok eső után véget ért. Tizenkét esős napon 78.3 m/m. csapadék esett a mult hóban, mely a folyó hó elején leesett eső és hó csapadékokkal együtt ugy átáztatta a talajt, hogy minden mezei munka hosszabb ideig szünetelt. Miután pedig ezen hetes esők folyamán ezidáig még circa 150 m/m" esőre szaporodott fel a csapadék mennyiség" (nov. 13-tól dec. 8-ig) a Zala folyó is kiáradot 1 és nagyobb területeken réteket és legelőket bo­rított el. — Szerencsének nevezhető mégis azou körülmény, hogy a november elején uralkodott száraz idő folyamán ezidén a tavasziak fejlődé­sére nézve oly előnyös őszi szántás majdnem miudenütt elvégeztetett, mielőtt a tartós esők beálltak. Az őazi vetések fejlődése — az egerek által megkímélt vidékeken — a mult hó vé­géig kifogástalannak látszott, de a rengeteg csapadék az erőteljes korai rozsokra nézve már túlságos is volt amennyiben ezek sárgulni kezdtek. Egyedül az egérjárta vidékeken volt annyiban haszonnal a sok eső, hogy az egerek számát teljesen megapasztotta, gyepes terüle­teken azonban még most is elég van. Jelenleg már száraz időre volna szüksége a tenyészetnek, amelyben a téli havazások bekö­vetkezte előtt a talaj előre befagyhatna és a félbenszakadt munkálatok ismét folytathatók lennének. A legelő marhának legeltetési idő­szaka a mult hónapnak majdnem végével szűnt meg, mely által takarmánymegtakarítás volt eszközölhető. Takarmány hiányról — ha rend­kívül hosszú és zord téli idő be nem követke­zik — ez idén nem panaszkodhatik vármegyénk gazdaközönsége, minek folytán a téli időszak a a teleltetésre nézve egyelőre nagyobb nehéz­ségekkel nem fog lárni. — Kedvező volt a mult hónap első fele a szőlőmunkák befejézésére nézve is, melyek ezidén mindenütt akadály nél­kül voltak végezhetők, sőt több helyütt már a forgatási munkálatok is folyamatba tétettek. Kielégítő forgalomnak örvendettek a mult hó­ban megtartott vidéki marhavásárok, — mert ezidő tájban az őszi munkák befejeztével a kis­gazda igyekszik fölös számú marhájától meg­szabadulni. A magas húsáraknak pedig a kül­földön folyton tartó szükséglet kedvez, mert ezen kereslet ezidáig még mindig élénk maradt. A kivitel fokozásával egyetemben tudvalevőleg országszerte komoly aggodalomra adott okot azon jelenség megfigyelése, mely szerint ez állatlétszámunk apadásával járna. Ezen aggodalom vármegyénkre nézve sem le­het teljesen alaptalan, mert nálunk is csak azon észlelet van, hogy a nehezebb és fiatalabb ök­röket nagy számban keresik a külföldi piaco­kon és az országban levő nagyobb hizlaldák számára; — a belfogyasztás fedezése pedig a magas árak miatt csak jobbára apróbb mar­hákkal lehetséges, melyek csekélyebb élősúllyal birván — a nép szaporodásával együtt járó fokozódó húsfogyasztás szükségleteit csak na­gyobb számban való felhasználással birják fedezni, mely jelenség idővel nálunk is csak az állat­állomány számának redukálásával fog végződni, ha a hiányt nem sikerül pótolni. 1903. december 20. A borjuk számának felszaporodását pedig ezen okon kivül még az az észlelet is akadályozza vármegyénkbon, hogy fejős teheneket is visznek ki már más vidékekre, mig végre a vármegyénk­ben is már lassan lassan elterjedő tejgazdasá­gok zavartalan üzemben tartása is vidékenként útjában fog állani a borjuk felnevelésének. Addig azonban, mig megbízható statisztikai adatok vármegyénkben rendelkezésre nem állanak az állatlétszám alakulása iránt, komolyabb aggo­dalom nem létezhetik; csak az alapos gyanú forog fenn arra nézve, hogy az utánnövekedés alig éri el a kivitel és fogyasztás számát, ha a kivitel ilyen állandó marad. Az állatogészség ügyében az elmúlt hónapok kai szemben némi javulást konstatálhatunk, a mennyiben a ragadós száj- és körömfájás száma a mult hó végével tetemesen apadt, a keszt­helyi járásban pedig teljesen megszűnt. Apa­dott továbbá a sertésorbánc és sertésvész elter­jedése is, mely utóbbi azonban még, tekintettel az előrehaladott időszakra, elég jelentékeny. Kellemetlen észleletei képez a takonykórnak Csáktornya város területén való fellépése (1 udvar), melynek tovább terjedtése ellen azonban az intézkedések megtétettek. A bejelentésre köte­lezett állati járványok elterjedése volt a Jmult hónap végével: lépfene 8 községben, veszettség 11 községben, ragadós száj- és körömfájás 16 községben, ivarszervi hólyagos kiütés 3 község­ben, rűhkór megszűnt, sertésorbánc 3 községben, sertésvész 43 községben és takonykór 1 udvar. A gabonaárak még mindig a szokott csendes irányzatban, alig említhető emelkedéssel mozog­nak. A közlekedés nehézségei miatt a vasúttól távolabbi községekből felhozás alig volt és a szállítások egyidőben teljesen szüneteltek. Javu • lás csak keményebb idő beálltával reménylhető, a midőn a hajózás megszűntével a fővárosi malmok bevásárlásai meg lesznek nehezítve. A mult hó elején megkezdődött már több gazda­ságban a lóhermag cséplése is, mely azonban a vármegye nagyobb részében silány eredményt mutat; azonfelül ezen munkálat a kedvezőtlen időben sok késleltetést szenvedett. Miután pedig ezen évben kevés gazdaság fedezheti a saját vetőmagszükségletét, valószí­nűleg behozatalra fog vármegyénk szorulni e cikkbon, melynek beszerzési ára ezidén egyelőre a vevőnek kedvez. Jegyzetek a vármegye közgyűléséből. (Cs.) Közel két évtizede annak, hogy a vár­megyét majdnem napról-napra elparentálják. Húzzák felette a lélekharangot az országgyűlé­sen, a sajtóban, a közélet minden terén. De hiába szól a harang, hiába zeng a halottas ének, a sujtásos agg még él, még lélegzik, sőt néha napján rug is egyet azokon, akikre gyanakszik, hogy csak azért állnak mellette, mert szeretnék elörökölni a rezes fringiát, a sujtásos dolmányt, a sarkantyús csizmát s az ezekhez fűződő tekin ­télyt. És jaj annak, akit az ős szittya rúgása talál, mert holtig arról koldul. De jaj annak is, akit az agg keblére ölel, mert ur akar lenni kedveltjeinek minden gon­dolata ós érzelme felett. A tekintély ellentmon­dást nem tűrő hatalmával kényszeríti arra, hogy a mult emlékeinek éljen; a mult dicsőségét szol­gálja s űzzön ki az agyából minden gondolatot, amely vakmerő újítást jelent ; öljön ki szivéből minden érzelmet, amely a jelenhez csatolja, amely a jövőhöz vonzza. Hiába! az öregek konzervatívok. Mikor azt a nyüzsgő sokaságot szemléltem, amely a vár­megyeház nagytermében az utolsó közgyűlésen hullámzott, önkénytelenül ötlöttek az agyamba ezek a gondolatok. Hányféle gondolkozású, hány­féle érzésű, százféle élethivatás után futó ember jött itt össze! És nagy egészében mégis ez a leg­kouzervatívebb hatalom széles e világon. Az atomjai százszor kicserélődtek; a kacagányos ősök százszor elporladtak már; a nagy politikai szónokok nem emelik fel szavukat a vármegyék termeiben; a nemes urak helyett bevonultak a virilisták s a választottak és mégis a vármegye ugyanaz maradt szellemben, konzervativismusában, erényeiben és hibáiban. Ősi jogaiból sokat lekoptatott az idő. A selyem attilláról levásott az aranyos zsinór; a rezes kard belerozsdásodott a hüvelyébe, a sarkantyú­nak nem peng a taraja. Mindegy. A vármegve

Next

/
Thumbnails
Contents