Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-19 / 29. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1903. julius 19. a jelenben nemcsak ledült és sokat ázott gabonával van dolgunk, szép árpáink megsárgultak, hanem a 7 napos eső előtt lekaszált rozsok felső kévéi is szenvedtek. Valószínűleg könnyebb minőségű, halvány szinü gabonát fogunk csépelni, mely az áru kereskedelmi és használati értékét is leszállítja és a melyre nézve egyedül azon körülmény nyújt gyenge vigaszt, hogy a nagy esőzések nemcsak országszerte, hanem a külföldön is káros hatással voltak. A május hóban nehezen fejlődött tengeri és burgomja a mult hó és a folyó hóban nyert tetemes csapadékok folytán erőteljes fejlődésnek indult és iparkodott elmaradottságát pótolni. Mindkettőnek töltögetése a mult hónapban elvégeztetett; a burgonya erőteljes virágzásnak indult és korai fajtáiban már fogyasztás alá is került. A kertivetemények, a bab, egyéb hüvelyesek és a káposztafélék fejlődósónek az esős idő kedvezett, a kender és len is jól áll. A takarmány és cukorrépa fejlődése, mely a két izben eszközölt vetés folytán sok helyen elmaradott volt, az utolsó időszakban nagyon előre lett mozdítva, a répának egyezése és második kapálása is elvégeztetett a mult hóban. Több helyütt a levéltetvek fellépéséről ós pusztításáról panaszkodnak. A mesterséges takarmány-fé\6kh'ó\ a mult hóban végeztetett a lóher ós lucerna első kaszálásának felszárogatása, mely az időjárás szerint változó szérencsével folyt le. Mennyi- és minőségileg az eredmény kielégítőnek nevezhető. A lóher második kaszálásának és a tarló léherek sorsa az utóbbi esős idő miatt kedvezőbbre fordult. A bükköny-félék sem adtak oly bő kaszálást, mint a mult évben; minőségük is csak ott kielégítő, a hol a betakarítás az eső előtt történhetett meg, ellenben az utóbbi esők által renden talált bükkönyök értéke sokat romlott és sok helyen meg is semmisült. Jórészt kielégítő eredményeket láttunk a mult hónapban befejezett első szénatermésnél is, melynek betakarítása egyidőben kedvezőtlen idő által zavartatott ugyan, de későbben mégis szerencsésen végeztetett. Es ha kevesebb első széna termett is vármegyénkben, annak minősége ezidén pótolja a különbözetet a mult évivel szemben, míg az utóbbi időjárás a kétséges sarjuszónának termését is biztosította. Szőlőtermésünk kilátásaiban a mult hónapban nem állt be fordulat. A fejlődéshez képest közepes kilátásaink vannak a bortermésre. A permetezés, kötözés, második kaszálás folytak a mult hónapban, a zöldojtások is végeztettek. A virágzás s mult hónapban jórészt lefolyt. Növónybetegségek vagy elemi kárak nem károsították szőlőtelepeinket, egyedül a sok eső hordta meg az uj ültetéseket meredekebb fekvésekben. Állandó szép időre azonban sürgősen szükség volna a szőlőtelepek fejlődesóre nézve is. Marhatartás ós állatforgalom. A legelők állapota a mult hónap vége felé uralkodott száraz, hűvös, szeles idő miatt határozottan roszra fordult és a füvek növekedése alig volt képes az állatok szükségletét fedezni. Az istáló állatoknak zöldtakarmánynyal való ellátásában fennforgó nehézségeket csak a legutóbbi esőzések szüntették be, amidőn a takarmány-félék és füvek fejlődése egy időre biztosítva látszik. Allatforgalmunk a mult hónap folyamán is elég élénk volt és a hústermékek állandó kereslete folytán az árak is még jól tartották magukat. Levágni való vagy hizlaldákba alkalmatos fiatal tarka ökrök, tehenek, borjú-félék szívesen vásároltattak ós némi árhanyatlás csakis a jármos ökrök és silányabb legelő állatoknál volt észlelhető. Aránylag keresletnek örvendenek a levágásra szánt birkák is, ellenben a sertés ára valamivel csökkent. Az állategészségügyi viszonyok vármegyénkben a mult hóuap folyamán a szarvasmarha és ló állománynál kedvezőknek jelezhetők; ellenben a sertésorbánc és a sertésvósz még mindig hátrányosan befolyásolja a sertéstenyésztést és forgalmat, feltűnő ezenfelül a veszettság elterjedése. A bejelentésre kötelezett állati járványok között a mult hó végével maradt: veszettség 14, szájés körömfájás 1, ivarszervi hólyagos kiütés 11, rühkór 1, sertésorbánc 17 és sertésvósz 40 községben. Utóbbi különösen a kanizsai, egerszegi, letenyei ós novai járásokban van elterjedve, de kisebb mértékben — a csáktornyai és sümegi járások kivételével — a többi járásokban is terjed. A gabonakereskedelem viszonyai az aratás folyama alatt még oly fejletlenek és változók, hogy a cséplósi eredmények és a fogyasztási szükséglet biztosabb kipuhatolása előtt mérvadó áralakulásokkal alig találkozhatunk. Még erre nézve sok körülmény és véletlen esély működik közre, mely a bizonytalanságot megszünteti. Magas árakkal alig fogunk ezidén találkozni. Végre megemlékezünk egy, a B;ilatonvidék bortermelése és értékesítésére nézve előre láthatólag nagy horderejű mozgalomról, mely a mult hó 20-án Tapolczán tartott alakuló gyűlésben a „jBadacsony vidéki bortermelők szövetkezeté"-ben támadt életre és a mely a f. évi május hóban megnyilt Keszthely—tapolczai vasut vonal sza kasza létrejöttével a Badacsony-vidék borforgalmát előmozdítani leend hivatva s a mely szövetkezetet, mint elsőt a vármegyóben, jó kívánságokkal üdvözölhet a vármegye termelő közönsége. H irek. Deák Ferenc tanulmányi ösztöndíj alap javára a mult héten a következő adományok érkeztek : Gróf Festetics Tassiló 2000 K; dr. Kuncz Adolf türjei prépost 300 K ; Koller István (Alsórajk) 50 K; Botka János (Hosszufalu) 40 K. A muracsányi körjegyző ívén: Czehenter Ilona 1 K, Harich Károlyné 50 f, Weiszfeld Izidor 50 f, Bágula Matild 40 f, Kaszás Lajos 40 f, Fridrich Nándor 30 f, dr. Messer 30 f, Valmár 30 f. A szepetneki körjegyző gyűjtő ívén: Lévay Endre 1 K, Habjanecz István 80 f, Hochholczer Ferenc 80 f. Szimics János 30 f. Járásorvos kinevezése. A vármegye főispánja dr. Székely József bánokszentgyörgyi körorvost a novai járásba járásorvossá nevezte ki. A vármegyei távbeszélő. Mikor a távbeszélő kérdése aktuális volt, behatóan ismertettük a berendezés előnyeit, hasznát s annak anyagi feltételeit is. Az illetékes tényezők mindent megkíséreltek, hogy a hálózatot létesítsék, de a fáradozást nem koronázta az óhajtott siker, mert nem lehetett a szükséges anyagi eszközöket előállítani. A távbeszélő berendezésével járó terheket első sorban a községeknek kellett volna viselniök, de a községek nem voltak hajlandók ujabb terhet magukra venni. Vármegyei pótadó kivetése szintén nem látszott kereszt ül vihetőnek. A kormány a telefonhálózat kiépítését pedig csak abban az esetben helyezte kilátásba, illetőleg csak azokat az állomásokat kapcsolná bele a hálózatba, ahol legalább három előfizető jelentkezik. Zala vármegyében pedig három előfizetőt még járási székhelyeken sem lehet biztosítani, annál kevésbbé volt ez lehetséges a körjegyzői székhelyeken. A távbeszélő- hálózatnak pedig a közigazgatás csuk ükkor látná nagyobb hasznát, ha a járási és községi hivatalok a központtal közvetlenül érint kőzhetnének. Az ügy tehát a sok nehézség miatt egyelőre elaludt. A közigazgatási bizottság a/.uuban a mult héten tartott ülésélten újra felelevenítette a kérdést s elhatározta, hogy ismét felír a kereskedelemügyi miniszterhez a távbeszélő berendezésének elősegítése tárgyában. A bizottság arra kéri a minisztert, hogy a korábbi feltételektől tekintsen el s a hálózat kiépítését abban az esetben is tegye lehetővé, ha minden állomáson nem tudnak 3 előfizetőt biztosítani, hanem az egész vármegye területén háromszorannyi előfizető jeleutkeznók, amennyi a vármegyei állomások száma s emellett, amennyiben a technika ujabb vívmányai lehetővé teszik az olcsóbb berendezést, a vármegyét még ennél is messzebb menő támogatásban részesítetse. — Szükségtelen hangsúlyoznunk, hogy a távbeszélő mennyire hasznos ugy a, közgazdasági életre, mint a közigazgatásra s ezért mennyire fontos, hogy a miniszter a közigazgatási bizottság kérelmét teljesítse s a távbeszélő ne maradjon továbbra is jámbor óhajtás. A balatonfüredi Anna bál. Balatonfüred ősi hagyománya az Anna bál, amelyet mindenkor a Dunántuli vármegyék előkelő közönsége látogatott. Természetes, hogy az idén sem marad el a fényes, de emellett kedélyes mulatság. A bál napját Anna napjáról augusztus 8-ára tették át. A védnök az idén is dr. Jankovich László gróf, Zalavármegye főispánja lesz. A rendezőségben három vármegye fiatalsága vesz részt s Bubics Tivadar, zalavármegyei aljegyző, fürdőbiztos buzgólkodik, hogy a bál se fény, se látogatottság dolgában ne álljon hátrább a mult éveknél. Eljegyzés. Gyömörei Gyömörey Antalné, altábornagy özvegyének bájos és szeretetreméltó Anna leányát eljegyezte Rossmann Hugó, a Kőszegen állomásozó 11. vadászzászlóaj főhadnagya. A perronjegy. A vicinális vasutak apró állomásain eddig alig ismerték a perronjegyet s a vonat érkezésére vagy indulására váró közönség szabadon járhatott ki és be az úgynevezett perronra, a mely a nagyobb állomásokon a pályaudvartól korláttal elválasztott fedett folyosót, kisebb helyeken pedig az állomásház előtti kavicsos területet jelentette. A perronjegyet a harminc esztendővel ezelőtt készült üzleti szabályzat létesítette, de az erre vonatkozó rendelkezést csak nagy állomásokon léptették életbe, miután csak ott van értelme. Célja ugyanis eleinte csak a személybiztonság feletti őrködés volt. Azt akarták megakadályozni, hogy a pályaudvarhoz közel ne fórkőzhessék minden ember 8 ezzel a sokféle szerenosétlensógnek eleje vétessék. Apró állomásokon nincs sok értelme az óvórendszabálynak, mert ott tolongás elő nem fordul; nincs értelme különösen ma, a mikor már a vasut megszokott intézmény s az óvatosság, a műveltség terjedésével sokkal nagyobb az utazó s a vasúthoz közel járó közönségben, mint harminc évvel ezelőtt. De különösen ninc3 értelme vicinális vasutakon, ahol a pályatesten elégnek tartják az emberi élet védelmére a figyelmeztető táblák kiragasztását: „Vigyázz ha jön a vonat", a sokkal veszélytelenebb pályaudvaron pedig szükségesnek tartják a publikumot a perronjegynek oltalma alá helyezni. De nem is az óvrendszabály a dolog sarka, hanem az, hogy a perronjegynek pénzügyi oldala is van. Jövödelmi forrást képez. Ujabban azután valami tulbuzgó vasutas kieszelte, hogy az üzletszabályzatnak erre vonatkozó része a vicinálisok állomásain nincs szigorúan végrehajtva s miután azt hitte hogy a tófeji, vagy gutorföldi stációkon ebből százak fognak begyülni, elrendelte a perronra való kilépés eltiltását. Ebből azután a közönség ujabb zaklatása származik. A vármegye közigazgatási bizottsága az államépítészeti hivatal főnökének indítványára felirt a kereskedelmi miniszterhez, hogy a perronjegyekre vonatkozó rendeletet vonassa vissza s a vicinális vasutak állomásain a perron a közönség rendelkezésére álljon. Gyászhír. Mult számunkban megemlékeztünk mankó-bükki Horváth János váratlan haláláról, amelynek részleteiről később értesültünk. Horváth János a mult pénteken éjszaka roszul lett s mire a beteg ágyához hivott. testvére, Horváth Ferenc odaérkezett, a haldokló már nem ismerte meg s néhány perc alatt meghalt. A boncolás a halál okául szivszélhüdóst állapított meg. Fivérei a következő gyászjelentést adták ki: Horváth István, Ferenc és Kálmán megtört szivvel tudatják szeretett testvérüknek mankó-bükki Horváth János urnák élete 41-ik évében rövid szenvedés után szivszélhiidésbeii történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága haiott földi maradványai folyó hó 15-én déuiiáu 3'/

2 órakor foguak a kerepesi-ut.i temető h ilottasbázában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszentelietni ós a központi uj temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Gyógyszerészi oklevél. Páslek Lajos, Páslek József zalaegerszegi tekintélyes polgár fia, a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi oklevelet nyert. Sümeg város képviselőtestülete legutóbbi rendkívüli közgyiilósén tárgyalta a már hét óv óta húzódó zárda iskola ügyét, melyuek mai állapo tát Németh János plébános ismertette. Ugyanis a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1897-iki és a legújabb szerződés között a következő eltéréseket látja: a plébánia és Ramasetter-ház cseréje; a város kötelessége a zárda iskola jövő fentartására nézve; a tanítónők kereset jogai; a a szerzetes rend megnevezése. A külömbségek elhárítása céljából a miniszter aukettet óhajtott összehívni, azonban a veszprémi megyés püspök annak hangsúlyozásával, hogy semmi olyast nem kíván, ami a törvényekbe ütköznék, a szóbeli tárgyalást fölöslegesnek tartotta, ós arra megbízottat a maga részéről nem nevezett meg. Ezek előadása után Németh János plébános indítványára a képviselőtestület kérvényt intéz a miniszterhez, valamint a püspökhöz, hogy a fennforgó akadályukat megszüntetni szíveskedjenek. — Ezután dr. Lukonieh Gábor városi képviselő jelentette, hogy a szombathelyi gyer-