Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-11-29 / 48. szám

4 •Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1903. december 13. drága a kenyér és nagyon sok ember kapaszkodik a hivatal után. Rendőrbiztost ós két Írnokot választottak a városházán. Mindegyik állással 450 frt, vagyis 900 korona — ez legalább nagyobb szám — fizetés jár. Bizony nem a modern idők igényeihez mérték ezt a javadalmazást. Megélni kevés, meghalni sok. Haj de mikor 900 koronát megkeresni is nehéz a mai világban, különösen nehéz formális kópésítós nélkül. Mert fődolog a bizonyítvány. Enólkül nagyon kevés hivatal ajtaja nyilik meg az intelligencia és szellemi munka után élni akarók előtt. A városi szállásmesternek, végrehajtónak, rendőrbiztosnak azonban nem szükséges qualifikáció s miután azok vannak többségben, akik bizonyítványokkal nem dicsekedhetnek, azt a ritka alkalmat, amely a qualifikáció nélküli ember előtt nyilik, sokan fel akarják használni. * Ezért volt nálunk is a szerényen fizetett állásokra annyi pályázó. Harmincan jelentkeztek. Ennek a hivatal után való törekvésnek nagyon mélyreható, elszomorító okai vannak s nem maradnak el szomorú következményei sem. Ezek az okok rávilágítanak gazdasági ós társadalmi életünk sok nagy bajára. Túlságos sok manap már Magyarországon a fólbenmaradt ember. A qualifikációt nyújtó iskolák tömve vannak olyanokkal, akik nem képesek tanulmányaikat befejezni akár szellemi gyengeség, akár az anyagi eszközök miatt. Nagyon hamar lemaradnak s a legtöbbre korán rászakadnak a megélhetés gondjai. A szülők jó szivvel veszik, ha a serdülő fiu keres valamit, de nem gondolnak arra, hogy ha fogyatékos képzettségével magára marad, mi lesz a sorsa. Még jó, ha a mindennapi kenyeret megkeresheti. Nagy J)aj az, hogy az ipari pályán nálunk nagyon kevés a hely, ahol a fiatalság elhelyezést találhatna. Az iparállamokban nemcsak a a szakmunkások nagy tömege, hanem a könyvelők, levelezők, felügyelők, bizományosok, ügynökök stb. stb. eerei is találnak foglalkozást. A diploma nélküli, de egyébként értelmes, ügyes, életrevaló ember is megtudja keresni a kenyerét. Nálunk nincs más hely, mint a hivatal. Ide törekszik mindenki, akinek képességei az irásolvasáson túlterjednek; akit urnák neveltek, vagy aki más téren nem tudott boldogulni. És a hivatalt szertelenül túlbecsülik, mert nálunk ez a tekintély biztos alapja. Aki a katonaságnál őrmesterségig vitte, nem akar többé visszatérni szerszámaihoz. Az már hivatalnok lesz. Aki megunta a mesterségét, aki elgazdálkodta a birtokát, aki bezárta a boltját, az mind a büró csendje után vágyakozik, mert másutt nincs biztos száraz kenyér sem. Szomorú jelenségek ezek, amelyek minden olyan pályázatnál felütik a fejüket, ahol nem szükséges az iskolai bizonyítvány. Szomorú, hogy 9u0 koronával javadalmazott állásra 30 intelligens ember kínálkozik s mindegyik boldognak érzi magát, ha ezt a szegényes kenyeret megkaphatja. Szegények vagyunk, nagyon szegények 1 * * * Ugy beszélik, hogy a zalaegerszegi építő iparosok egylete szakított eddigi tradicióival. Eddigi célja csak az önképzés s jogos igényeinek egyesült erővel való kivívása volt. Ez ellen azután senkinek se lehetett szava. De — amint hirlik — a „Nép szava" beleszólt az egyesület életébe s manap már a szocialisztikus eszmék uralják az egyletet, amelyek nem nemzeti ideálokat, hanem nemzetközi jelszavakért való lelkesedést jelentenek. Egyszer majd azután nálunk is megjelenik az utcán a piros zászló; betoppanik a pesti kiküldött (akinek a napidíjait ós az útiköltségét a mi munkásaink fizetik meg) s hirdeti az igét, amely neki hasznot hoz, a munkásokat pedig tévutakra vezeti. Bizonyos, hogy a konkoly már el van vetve s a gyümölcs nem sokáig várat magára. Kárát fogja vallani a munkás is, de az a társadalom is, amely a munkások mozgalmai iránt érzéketlen, azokat magukra hagyja, sőt kiküszöböli önmagából s tétlenül nézi az apostolod garázdálkodását. A szabadságból is megárt a sok azoknak, akik nem tudnak vele élni. * * * A hosszú téli esték unalma ránehezedik a a kisvárosi ember lelkére. Kaszinó, kávéház, néha egy kis családias összejövetel töltik be a szabad órákat, már azokét, akik nem járnak deoizni a kis korcsmákba. Pedig|síerezhetnónk magunknak hetenként legalább egyszer valami szellemi élvezetet is, ahogy más városokban cselekszik. Szabad lyceumnak nálunk hire hamva [sincs. A kaszinó hangversenyes estólyei elmaradtak; szinész innen onnan nem meri a lábát hozzánk betenni. A téli idény csenddel ós unalommal kezdődött. De mégis ! Az idény első téli fecskéje megjelent. A kereskedelmi kör teaestólyt tart ma este, amelyen dr. Hajós Ignác felolvas. Ha ez az est sikerül, a kör a tél folyamán több hasonlót rendez. Az első osaládias jellegű lesz ós kevesen vesznek részt. A másodikra már többen mennek s a vége muriban csúcsosodik ki; a harmadik bállá alakul át, a negyedikre pedig nem megy el senki. No de addigra már ki is tavaszodik. * * * # Nem az idő halad; mi változunk! Minden átalakul, még Zalaegerszeg is, amely pedig sokáig megtartotta ősi jellegét. Ma azonban már város. Annyira város, hogy a korszerűtlen intézmények szinte önmaguktól szűnnek meg s küszöbölödnek ki. Még nem régen korán reggel a kanász végig tülkölt a városon: „Hajtsátok ki a disznókat, hajts ki." Olyan artikulálatlan melódiát fujt, hogy az álmaiból felzavart ember ijedten húzta fejére a vánkost. f,> És estenden rohant haza vad iramodással a rengeteg disznó. Hát nem volt esztétikus a dolog; szó sincs róla. De hasznos volt. Mert elvégre a szegény embernek a disznó igen értékes portékája. Ilyen drága világban nem igen ehetett máskor pecsenyét, mint disznóöléskor s akinek meg volt az esztendőre való zsirja, jómódú ember számba ment. De a disznók Zalaegerszeg város területón nagyon megfogyatkozának. Először a sertésvész tizedelte szegényeket; t. i. minden tizediket hagyta életben. Azután behozták a drága legelőbért, amit a szegény ember nem fizethetett. Hát megfogytak. 1904. óv január 1-én pedig nem lesz többé kijáró disznó Zalaegerszegen; nem tülköl többé a kanász, mert nem érdemes annak a néhány kocának a kedvéért embert tartani, legelőt adni. Közgazdasági szempontból persze szó férne a város azon elhatározásához, hogy nem tart többé sertéscsordát. Sok szegény ember keservesen megérzi ennek a súlyát, s mégjobban felszökteti a húsárakat. Mivel fogja a város kipótolni ezt a veszteséget? Hírek. Tallián Béla új földmivelésiigyi miniszter kinevezése alkalmából a következő iratot intézte Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselőhöz, mint a Zalamegyei Gazdasági Egyesület elnökéhez: Nagyságos Elnök Úr! Ő császári és apostoli királyi Felsége f. óvi november 3-án Bécsben kelt legfelső kéziratával engem magyar földmivelésügyi miniszterré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván, a reám hizott ministerium vezetését a mai napon átvettem. Midőn erről Nagyságodat van szerencsém tisztelettel értesíteni, egyben felkérem, hogy működésemet hazafias támogatásában részesíteni méltóztassék. Részemről biztosíthatom Nagyságodat, hogy mindig örömmel ragadom meg az alkalmat arra, hogy Nagyságod közhasznú működését előmozdíthassam. Fogadja Nagyságod tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1903. november 6-án. Tallián. Állandó választmányi ülés. A fennálló szabályrendelet értelmében a f. óvi december kó 14-én tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésben felveendő ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett az állandó választmány ülése december hó 5-ón délelőtt 9 l/

s órakor fog megtartatni a vgrmegyehéz gyülóstermében. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület december hó 6-án délelőtt 8

l/

s órakor saját helyiségében Zalaegerszegen közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Számvizsgáló bizottság kiküldése az 1904. óvre; a számvizsgáló bizottság jelentése az 1904. óvi költségelőirányzat tárgyában; az 1904. óvi munkaprogramm; az O. M. G. E. átiratai; a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet igazgatóságának átirata az egyesület által alapított milleniumi 200 koronás ösztöndíj kiadása tárgyában; folyó ügyek és indítványok tárgyalása. , Képviselői beszámoló. Hertelendy Ferenc, a tapolcai kerület országgyűlési képviselője, f. hó 21-én Tapolcán, f. hó 22-én pedig Balatonfüreden tartotta beszámolóját képviselői működéséről szép számú választó közönség jelenlétében. A beszámolót mind két helyen általános helyesléssel fogadták. Eljegyzés. Harsányi József letenyei kir. járásbirósági aljegyző eljegyezte Stern LinusJca kisasszonyt, Stern Zsigmond rátkai bérlő kedves leányát. Esküdtbíróság! elnökök. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke a nagykanizsai kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökéül az 1904. óv tartamára Tóth László kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül pedig Mihoss Géza kir. Ítélőtáblai birói cim- ós jelleggel felruházott törvényszéki birót jelölte ki. Tanító vála8ZtáS. Szepezdre róm. kath. kántortanítóvá Vecsey Gyula tapolcai elemi iskolai tanítót választották meg egyhangúlag. A Zalamegyei Hitelszövetkezetek Szövetsége december hó 6-án d. e. lO

1^ órakor a Zalamegyei Gazdasági Egyesület helyiségében Zalaegerszegen értekezletet tart a következő tárgysorozattal: Elnöki előterjesztés az országos központtal végzett tárgyalás eredményéről; a szövetség alapszabályainak a kidolgozása ; a szövetség intéző bizottságába 12 tag választása; indítványok tárgyalása. Áthelyezé8. A vallás- ós közoktatásügyi m. kir. minisztérium Czunya Sándor sümegi állami reáliskolai tanárt jelenlegi minőségében saját kérelmére az egri állami főreáliskolához helyezte át. Gazdasági előadások és háziipari tanfolyamok vármegyénkben az 1903/4. évben. Az előadásokat tartja Szenteh Dezső keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézeti tanár az általános mezőgazdaságról, állattenyésztésről és baromfitenyésztésről ós pedig Sormáson december 7-én, Szentjakabon 8-án, Murakereszturott 10-ón; Gelsón 1904. évi január 4. és 10-ón, Nován 14. és 15-ón, Kiskomáromban 19. és 2'2-ón, Tapolcán 17. ós 21-ón. Házi ipari tanfolyamok: Zalaegerszegen kosárkötés november 15-től december 15-ig, Csabrendeken kosárkötés ós cirók munka 1904. január 1-től február l-ig; Sümegen kosárkötós ós cirókmunka december 1-től január l-ig; Zalaszántón kosárkötés ós cirókmunka január l-iől február l-ig; Köveskállán kosárkötés december 1-től január l-ig. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter a felsőhahóti anyakönyvi kerüleLbe Kovács Béla körjegyzőt, az orosztonybaksaháziba pedig Vegele József körjegyzőt anyakönvvezetővó nevezte ki. Arckép leleplezési ünnepély. A kath. legényegylet Kun Vilmos főgimnáziumi hittanárnak, az egyesület megalapítójának s több éven át fáradhatlan buzgalmú elnökének arcképét lefestette s a kép leleplezési ünnepélyét f. hó 22-én délután tartotta az egyesület helyiségében. Az ünnepségen az egyesület tagjain kivül szépszámú, érdeklődő közönség vett részt. Kauffmann Mátyás vármegyei aljegyző üdvözölte az ünnepelt elnököt, aki meghatva mondott köszönetet a szíves figyelemért s kérte a tagokat, hogy az egyesület ügyeit továbbra is egész odaadással szolgálják. Majd Lukács Sándor egyesületi tag szavalt, Ott Imre tag pedig beszédet tartott. A nap örömére este Kaszaházán Lázár vendéglőjében jöttek egybe az egyesület tagjai, ahol újból lelke ovációban részesítették szeretett elnöküket. Fák az Ut mellett. Aa intensivebb gazdálkodás arra ösztönzi az embert, hogy lehetőleg minden talpalattnyi földet kihasználjon; a fejlődő izlés pedig azt követeli, hogy a hasznos mellett a a szépet, a csint, a gyönyörködtetőt is keressük. Ezért ma már mindenütt az országban arra törekesznek, hogy az utak mellékét hasznos ós szép fákkal ültessék be. Hadd hozzon gyümöl-