Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-11-29 / 48. szám

4 •Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1903. december 13. drága a kenyér és nagyon sok ember kapaszko­dik a hivatal után. Rendőrbiztost ós két Írnokot választottak a városházán. Mindegyik állással 450 frt, vagyis 900 korona — ez legalább nagyobb szám — fizetés jár. Bizony nem a modern idők igényei­hez mérték ezt a javadalmazást. Megélni kevés, meghalni sok. Haj de mikor 900 koronát meg­keresni is nehéz a mai világban, különösen ne­héz formális kópésítós nélkül. Mert fődolog a bizonyítvány. Enólkül nagyon kevés hivatal ajtaja nyilik meg az intelligencia és szellemi munka után élni akarók előtt. A városi szállásmester­nek, végrehajtónak, rendőrbiztosnak azonban nem szükséges qualifikáció s miután azok vannak többségben, akik bizonyítványokkal nem dicse­kedhetnek, azt a ritka alkalmat, amely a qualifi­káció nélküli ember előtt nyilik, sokan fel akar­ják használni. * Ezért volt nálunk is a szerényen fizetett állá­sokra annyi pályázó. Harmincan jelentkeztek. Ennek a hivatal után való törekvésnek na­gyon mélyreható, elszomorító okai vannak s nem maradnak el szomorú következményei sem. Ezek az okok rávilágítanak gazdasági ós társa­dalmi életünk sok nagy bajára. Túlságos sok manap már Magyarországon a fólbenmaradt ember. A qualifikációt nyújtó is­kolák tömve vannak olyanokkal, akik nem ké­pesek tanulmányaikat befejezni akár szellemi gyengeség, akár az anyagi eszközök miatt. Na­gyon hamar lemaradnak s a legtöbbre korán rászakadnak a megélhetés gondjai. A szülők jó szivvel veszik, ha a serdülő fiu keres valamit, de nem gondolnak arra, hogy ha fogyatékos képzettségével magára marad, mi lesz a sorsa. Még jó, ha a mindennapi kenyeret megkeresheti. Nagy J)aj az, hogy az ipari pályán nálunk nagyon kevés a hely, ahol a fiatalság elhelye­zést találhatna. Az iparállamokban nemcsak a a szakmunkások nagy tömege, hanem a köny­velők, levelezők, felügyelők, bizományosok, ügy­nökök stb. stb. eerei is találnak foglalkozást. A diploma nélküli, de egyébként értelmes, ügyes, életrevaló ember is megtudja keresni a kenyerét. Nálunk nincs más hely, mint a hivatal. Ide törekszik mindenki, akinek képességei az irás­olvasáson túlterjednek; akit urnák neveltek, vagy aki más téren nem tudott boldogulni. És a hivatalt szertelenül túlbecsülik, mert nálunk ez a tekintély biztos alapja. Aki a katonaságnál őrmesterségig vitte, nem akar többé visszatérni szerszámaihoz. Az már hivatalnok lesz. Aki megunta a mesterségét, aki elgazdálkodta a birtokát, aki bezárta a boltját, az mind a büró csendje után vágyakozik, mert másutt nincs biztos száraz kenyér sem. Szomorú jelenségek ezek, amelyek minden olyan pályázatnál felütik a fejüket, ahol nem szükséges az iskolai bizonyítvány. Szomorú, hogy 9u0 koronával javadalmazott állásra 30 intelli­gens ember kínálkozik s mindegyik boldognak érzi magát, ha ezt a szegényes kenyeret meg­kaphatja. Szegények vagyunk, nagyon szegények 1 * * * Ugy beszélik, hogy a zalaegerszegi építő ipa­rosok egylete szakított eddigi tradicióival. Eddigi célja csak az önképzés s jogos igényeinek egye­sült erővel való kivívása volt. Ez ellen azután senkinek se lehetett szava. De — amint hirlik — a „Nép szava" beleszólt az egyesület életébe s manap már a szocialisztikus eszmék uralják az egyletet, amelyek nem nemzeti ideálokat, hanem nemzetközi jelszavakért való lelkesedést jelentenek. Egyszer majd azután nálunk is megjelenik az utcán a piros zászló; betoppanik a pesti ki­küldött (akinek a napidíjait ós az útiköltségét a mi munkásaink fizetik meg) s hirdeti az igét, amely neki hasznot hoz, a munkásokat pedig tévutakra vezeti. Bizonyos, hogy a konkoly már el van vetve s a gyümölcs nem sokáig várat magára. Kárát fogja vallani a munkás is, de az a társadalom is, amely a munkások mozgalmai iránt érzéket­len, azokat magukra hagyja, sőt kiküszöböli önmagából s tétlenül nézi az apostolod garáz­dálkodását. A szabadságból is megárt a sok azoknak, akik nem tudnak vele élni. * * * A hosszú téli esték unalma ránehezedik a a kisvárosi ember lelkére. Kaszinó, kávéház, néha egy kis családias összejövetel töltik be a szabad órákat, már azokét, akik nem járnak deoizni a kis korcsmákba. Pedig|síerezhetnónk magunknak hetenként leg­alább egyszer valami szellemi élvezetet is, ahogy más városokban cselekszik. Szabad lyceumnak nálunk hire hamva [sincs. A kaszinó hangversenyes estólyei elmaradtak; szinész innen onnan nem meri a lábát hozzánk betenni. A téli idény csenddel ós unalommal kezdődött. De mégis ! Az idény első téli fecskéje megjelent. A kereskedelmi kör teaestólyt tart ma este, amelyen dr. Hajós Ignác felolvas. Ha ez az est sikerül, a kör a tél folyamán több hasonlót rendez. Az első osaládias jellegű lesz ós kevesen vesz­nek részt. A másodikra már többen mennek s a vége muriban csúcsosodik ki; a harmadik bállá alakul át, a negyedikre pedig nem megy el senki. No de addigra már ki is tavaszodik. * * * # Nem az idő halad; mi változunk! Minden átalakul, még Zalaegerszeg is, amely pedig so­káig megtartotta ősi jellegét. Ma azonban már város. Annyira város, hogy a korszerűtlen intézmények szinte önmaguktól szűnnek meg s küszöbölödnek ki. Még nem régen korán reggel a kanász végig tülkölt a városon: „Hajtsátok ki a disznókat, hajts ki." Olyan artikulálatlan melódiát fujt, hogy az álmaiból felzavart ember ijedten húzta fejére a vánkost. f,> És estenden rohant haza vad iramodással a rengeteg disznó. Hát nem volt esztétikus a dolog; szó sincs róla. De hasznos volt. Mert elvégre a szegény embernek a disznó igen értékes portékája. Ilyen drága világban nem igen ehetett máskor pe­csenyét, mint disznóöléskor s akinek meg volt az esztendőre való zsirja, jómódú ember számba ment. De a disznók Zalaegerszeg város területón nagyon megfogyatkozának. Először a sertésvész tizedelte szegényeket; t. i. minden tizediket hagyta életben. Azután behozták a drága legelő­bért, amit a szegény ember nem fizethetett. Hát megfogytak. 1904. óv január 1-én pedig nem lesz többé kijáró disznó Zalaegerszegen; nem tülköl többé a kanász, mert nem érdemes annak a néhány kocának a kedvéért embert tartani, legelőt adni. Közgazdasági szempontból persze szó férne a város azon elhatározásához, hogy nem tart többé sertéscsordát. Sok szegény ember keser­vesen megérzi ennek a súlyát, s mégjobban fel­szökteti a húsárakat. Mivel fogja a város ki­pótolni ezt a veszteséget? Hírek. Tallián Béla új földmivelésiigyi miniszter ki­nevezése alkalmából a következő iratot intézte Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselőhöz, mint a Zalamegyei Gazdasági Egyesület elnöké­hez: Nagyságos Elnök Úr! Ő császári és apos­toli királyi Felsége f. óvi november 3-án Bécs­ben kelt legfelső kéziratával engem magyar föld­mivelésügyi miniszterré legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatván, a reám hizott ministerium vezetését a mai napon átvettem. Midőn erről Nagyságodat van szerencsém tisztelettel értesíteni, egyben felkérem, hogy működésemet hazafias támogatásában részesíteni méltóztassék. Részemről biztosíthatom Nagyságodat, hogy mindig örömmel ragadom meg az alkalmat arra, hogy Nagyságod közhasznú működését előmoz­díthassam. Fogadja Nagyságod tiszteletem őszinte nyil­vánítását. Budapesten, 1903. november 6-án. Tallián. Állandó választmányi ülés. A fennálló szabály­rendelet értelmében a f. óvi december kó 14-én tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésben felveendő ügyek közgyűlési tárgyalásának előké­szítése végett az állandó választmány ülése de­cember hó 5-ón délelőtt 9 l/ s órakor fog meg­tartatni a vgrmegyehéz gyülóstermében. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület december hó 6-án délelőtt 8 l/ s órakor saját helyiségében Zalaegerszegen közgyűlést tart a következő tárgy­sorozattal: Számvizsgáló bizottság kiküldése az 1904. óvre; a számvizsgáló bizottság jelentése az 1904. óvi költségelőirányzat tárgyában; az 1904. óvi munkaprogramm; az O. M. G. E. átiratai; a keszthelyi m. kir. gazdasági taninté­zet igazgatóságának átirata az egyesület által alapított milleniumi 200 koronás ösztöndíj ki­adása tárgyában; folyó ügyek és indítványok tárgyalása. , Képviselői beszámoló. Hertelendy Ferenc, a tapolcai kerület országgyűlési képviselője, f. hó 21-én Tapolcán, f. hó 22-én pedig Balatonfü­reden tartotta beszámolóját képviselői működé­séről szép számú választó közönség jelenlétében. A beszámolót mind két helyen általános helyes­léssel fogadták. Eljegyzés. Harsányi József letenyei kir. járás­birósági aljegyző eljegyezte Stern LinusJca kis­asszonyt, Stern Zsigmond rátkai bérlő kedves leányát. Esküdtbíróság! elnökök. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke a nagykanizsai kir. törvényszéknél szer­vezett esküdtbíróság elnökéül az 1904. óv tar­tamára Tóth László kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül pedig Mihoss Géza kir. Ítélőtáblai birói cim- ós jelleggel felruházott törvényszéki birót jelölte ki. Tanító vála8ZtáS. Szepezdre róm. kath. kántor­tanítóvá Vecsey Gyula tapolcai elemi iskolai tanítót választották meg egyhangúlag. A Zalamegyei Hitelszövetkezetek Szövetsége december hó 6-án d. e. lO 1^ órakor a Zala­megyei Gazdasági Egyesület helyiségében Zala­egerszegen értekezletet tart a következő tárgy­sorozattal: Elnöki előterjesztés az országos köz­ponttal végzett tárgyalás eredményéről; a szövetség alapszabályainak a kidolgozása ; a szövetség intéző bizottságába 12 tag választása; indítványok tár­gyalása. Áthelyezé8. A vallás- ós közoktatásügyi m. kir. minisztérium Czunya Sándor sümegi állami reáliskolai tanárt jelenlegi minőségében saját kérelmére az egri állami főreáliskolához helyezte át. Gazdasági előadások és háziipari tanfolyamok vármegyénkben az 1903/4. évben. Az előadáso­kat tartja Szenteh Dezső keszthelyi m. kir. gaz­dasági tanintézeti tanár az általános mezőgazda­ságról, állattenyésztésről és baromfitenyésztésről ós pedig Sormáson december 7-én, Szentjakabon 8-án, Murakereszturott 10-ón; Gelsón 1904. évi január 4. és 10-ón, Nován 14. és 15-ón, Kis­komáromban 19. és 2'2-ón, Tapolcán 17. ós 21-ón. Házi ipari tanfolyamok: Zalaegerszegen kosár­kötés november 15-től december 15-ig, Csab­rendeken kosárkötés ós cirók munka 1904. ja­nuár 1-től február l-ig; Sümegen kosárkötós ós cirókmunka december 1-től január l-ig; Zala­szántón kosárkötés ós cirókmunka január l-iől február l-ig; Köveskállán kosárkötés december 1-től január l-ig. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügymi­niszter a felsőhahóti anyakönyvi kerüleLbe Kovács Béla körjegyzőt, az orosztonybaksaháziba pedig Vegele József körjegyzőt anyakönvvezetővó nevezte ki. Arckép leleplezési ünnepély. A kath. legény­egylet Kun Vilmos főgimnáziumi hittanárnak, az egyesület megalapítójának s több éven át fáradhatlan buzgalmú elnökének arcképét le­festette s a kép leleplezési ünnepélyét f. hó 22-én délután tartotta az egyesület helyiségében. Az ünnepségen az egyesület tagjain kivül szépszámú, érdeklődő közönség vett részt. Kauffmann Mátyás vármegyei aljegyző üdvözölte az ünnepelt elnö­köt, aki meghatva mondott köszönetet a szíves figyelemért s kérte a tagokat, hogy az egyesület ügyeit továbbra is egész odaadással szolgálják. Majd Lukács Sándor egyesületi tag szavalt, Ott Imre tag pedig beszédet tartott. A nap örömére este Kaszaházán Lázár vendéglőjében jöttek egybe az egyesület tagjai, ahol újból lelke ovációban részesítették szeretett elnöküket. Fák az Ut mellett. Aa intensivebb gazdálkodás arra ösztönzi az embert, hogy lehetőleg minden talpalattnyi földet kihasználjon; a fejlődő izlés pedig azt követeli, hogy a hasznos mellett a a szépet, a csint, a gyönyörködtetőt is keressük. Ezért ma már mindenütt az országban arra tö­rekesznek, hogy az utak mellékét hasznos ós szép fákkal ültessék be. Hadd hozzon gyümöl-

Next

/
Thumbnails
Contents