Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-11-22 / 47. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1903. december 20. Elvi határozat. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1902. évi julius 18-án kelt 34183/VIII. sz. rendeletével kimondotta, hogy a fényképész a képesítéshez nem kötött iparosokhoz tartozik s ennek következtében ezen iparra nyert ipar­igazolványa alapján nem tartozik az ipartestület kötelékébe belépni s ennek beiratási illetőleg tagsági díjat fizetni. A Körmend—muraszombati vasút. Barthalos István, a Körmend — muraszombati vasút en­gedélyese, Gregersen G. és Fiai budapesti vasút­építő cég kiküldöttjeivel a vasúti vonlát a napok­ban ismétlen bejárta. Mint értesülünk a fontos vasútvonal kiépítése végre-valahára a megvaló­sulás stádiumába jut. Kosárfonó tanfolyam nyilt meg Keszthelyen is. A tanfolyam d. u. 4 órától esti 9 óráig tart; felvesznek rá 12 évet betöltött fiukat és felnőtteket. A tanfolyamban ingyen a háziipari kosárfonást tanítják s a növendékek a tanulás­hoz szükséges vesszőt is ingyen kapják. Rákóczi-album lesz az Egyetértés újévi ajándéka előfizetői számára. A Kuruc-idők emlékét fölidézni nagyon időszerű most és ebben a tudatban kedveskedik előfizetőinek az ország legnagyobb és legfüggetlenebb lapja, az Egyetértés éppen Rákóczi-albummal, amely Írásban és kép­ben hű tükre és krónikája lesz a kétszázados nagy magyar szabadságharcnak. írják legkiválóbb iróink s képekkel díszítik a legnevesebb és legjobb művészek. Nagy szépirodalmi része is lesz az érdekes albumnak, amelyet minden külön illeték, vagy postai dij nélkül megkap az Egyet­értés minden uj előfizetője is. Az előfizetési pénzeket legcélszerűbb postautalványon beküldeni a kiadóhivatalnak (Vármegye-utoa 11). Előfize­tési árak: fél esztendőre 20 K, negyedévre 10 K, egy hónapra 3 K 60 f. Lelkészek, papok, tisztviselők, tanárok, tanitók, magyar katona­tisztek kedvezményes áron kapják : félévre 14 K, negyedévre 4 K, egy hónapra 3 K 60 f. Kincses kalendáriom az 1904. esztendőre. Nyolcadik esztendeje már, hogy ilyenkor, a tél küszöbén megjelenik a legjobb és legtartalma­sabb magyar naptár, a minden más társától minden izében különböző »Kincses Kalendáriom*. Naptári része a jövőé, irodalmi és művészeti része a jelené, s hogy a multakról se feledkez­zék meg: hű krónikása a mult esztendő minden jelentős eseményének is. Ez az egyetlen kalendáriom, a melyben min­den naptári adat megvan, tudományos alapos­sággal és oly egyszerűséggel, hogy nemcsak az akadémikus, hanem mindenki el tud igazodni rajta. A kronológia ismeretére a Kincses Kalen­dáriom neveli a magyar közönséget, sőt a csilla­gászat elemeinek és érdekességeinek ismeretére is, mikor Írásban és képben megmagyarázza, hogy az uj esztendő minden szakában mi min­dent lehet látni a csillagos égbolton. A ^Kincses Kalendáriom «-nak ambiciója az, hogy rendes pénzkezeléshez szoktassa olvasóit ; az esztendő minden napjára bőséges rovatot szab, hogy abba bevételeiket és kiadásaikat följegyez­zék. Kétségbevonhatatlan valóság, hogy a ki rendesen és pontosan napról-napra följegyzi jö­vedelmét és kiadását: rövid idő alatt helyre tudja állítani az egyensúlyt a bevételek és kia­dások között, még ha igen szerény is a jöve­delme. A Kincses Kalendáriom barátai között igen sokan vannak, n kik ezt maguk is tapasz­talták. Az a szánhetvenhat oldal tehát, a mely e célra van szentelve, nagyon értékes része a >Kineses Kalendáriom «-nak. A kalendáriom irodalmi része kétszáz oldalra terjed. A mult esztendő krónikája, bár minden eseménynek csak két-három sor jutott, huszon­négy oldalra terjed. E cikkely keretében látjuk a mult év huszonöt legnevezetesebb halottjának arcképét. Az ismeretterjesztő rész egy nagy ta­nulmánnyal kezdődik, mely a légköri tünemé­nyeket magyarázza meg és sok érdekes dolgot beszél el arról, hogy mi minden történik a lég nagy óceánjában; a cikkelyt husz kép magya­rázza. Kedves olvasmány a magyar művelődés történetének vázt"ata is, a honfoglalástól kezdve Mátyás király haláláig; régi kultúránknak em­lékeit huszonhat képen is megcsodálhatjuk. Igen terjedel mcs tanulmány ismerteti meg velünk az európai államok szervezetét, alkotmányát és mai politikai állapotát, sok uj dolgot közölve még azzal is, a kinek mestersége a politika. A világ történetének ismertetése, ötven orosz fejedelem­nek és cárnak a történetével. A vallási problé­mák kedvelői a pogány vallások történetét ol­vashatják s megbámulhatják a világ nagy po­gány templomainak képeit. A világirodalom történetéből a leghíresebb prózairókat ismerteti az uj »Kincses Kalendá­riom*, Ezópustól kezdve egész Kipling Rudy­ardig. A geográfiai részben Amerika, Afrika és Ausztrália 21 fővárosáról közölj tanulmányt és képet, s apróbb cikkelyeket Ázsia és Afrika felfedezőiről, a földkörüli utazásról és a világ száz legnagyobb városáról. A művészetek törté­netéből az antik Hermes és Dionizosz-szobrokat, és a diadaliveket ismerteti az uj kalendáriom, huszonnyolc képpel. A nemzetközi kereskedelmi szerződésekről szóló cikkely, mely a jövő esz­tendőben különösen aktuális lesz, a politikát szolgálja. Egy igen ügyes kis cikkely a fizika egész rendszerét ismerteti olvasóival, a legelemibb do­logtői kezve az elektromosság gyakorlati alkal­mazásáig; ezt a tanulmányt 31 kép illusztrálja. Egy nagy cikkely az összes Balatonparti fürdő­és nyaralóhelyeket ismerteti, Balaton térképével és huszonkét nyaralóhely tájképével. E cikkely­nek az a célja, hogy őszintén tájékoztasson min­denkit, a ki még nem ismeri a Balatont és ott szándékozik nyaralni. A magyar rovás-irást, melyről oly nagy irodalmi vita folyt a mult évben, huszonnégy képpel ismerteti a Í Kincses Kalendáriom*, összefoglalva az érdekes vita egész anyagát és eredményét. Egy gazdasági cikkel, a juhtenyésztést ismerteti, harmincegy képpel. A sportrovat, mely az idén az ifjúsági játékoknak van szentelve, öt uj játékot ismertet. Ezeken kívül még számos kisebb-nagyobb cik­kel van a >Kincses Kalendáriomc-ban; a gyó­gyító növényekről szóló tanulmány harmincnyolc medicinális növényt ismertet, rajzban ős Írásban. A gyűrűről és a pipáról egy-egy kis kultúrtör­téneti tanulmány szól szintén egész sereg képpel. Az uj » Kincses Kalendáriom* ban harminc­nyolc nagy tanulmány és egész sereg apró cikkely van, összesen hatszázhatvan képpel. Az erős, kemény táblába kötött 1904-ik évi > Kin­cses Kalendáriom *-nak két korona az ára. Közgazdaság. Filléres tőke és 100 7 0 jövedelem. Mikor Noéh apánk a nagy víz után megpi­hent az Ararát hegyén, azon kezdte, hogy szőlőt ültetett. Okosan tette! Talán ő jött reá először, hogy: sborban az igazság*. Szinte kedve volna az embernek azt hinni — néhai jó Horváth bácsival, — hogy a jó öreg magyar ember volt. De ha nem is volt magyar, tett a magyarnak annyi jót, a mennyit csak az a német barát, ki Geiza vezér idejében a legelső barázdát szórta tele aranyat termő búzakalász pirosló szemével. Édes hazánk sokat emlegetett kanaán hírét nagyrészt annak köszönheti, hogy az egész kerek világon olyan színaranyat nem szűrtek soha, mint azon a tiszaparti kúpos hegyen. Hej, de mióta az az átkos kis rovar, az az istencsapása sszilok­férögt, mint jó magyar népünk elkeresztelte, kincset érő szőlőtőkéinket elpusztította, bizony édes magyar véreink nagy része vele pusztult. Vele pusztult a jó mód sok-sok hajlékból ős nagyon hosszú még az az idő, amikor Isten se­gélyével sikerül kihevernünk e nyolcadik egyp­tomi csapást. De ki fogjuk heverni. Ki kell hevernünk! Ne csüggedjünk el, mert biznunk kell nemzetünk halhatatlan költője igéjében, hogy: »jőnifog, mert jőni kell, egy jobb kor . . .!* Meg van adva az irány, csak kitartás, csak előre! Évtizedek fáradságos, gondos munkája révén sikerült az országnak óriási előhaladást tenni a a szőlő reconstructió nagy művében és most mái­megelégedéssel tekinthetünk vissza küzdelmünk mezejére, mert azon munkás fáradozásunk gyü­mölcsét látjuk. Visszatér még a jó mód, vissza­tér vele a jókedv, a tettvágy a pusztult hajlé­kokba s lesz hazánk újra az, ami volt — a világ legnagyobb bortermelő országa. Van egy dolog, ami gondolkozóba ejti azokat, kik szemüket rávetik azon véreinkre, kiknek szegény sorsuk vagy körülményeik kizárják azt, hogy az ősfoglalkozások e legjövedelmezőbbjét, a szőlőtermelést megfelelő arányban kultiválják. Ilány meg hány gazda van az országban, kinek nincs módjában kisebb-nagyobb tábla szőlő be­állítása, mert ahhoz vagy helye, vagy pénze, vagy annak kezeléséhez szükséges ideje, sőt leg­többször mind a három hiányzik. Önkénytelen jut itt eszünkbe, hogy van egy dolog, aminek elhanyagolása, jobban mondva figyelmen kivül hagyása gondatlanság volt már eddig is. Számba sem jöhető parányi tőkével, kevés fáradsággal, pár arasztnyi helyet olyan jövedel­mezővé lehet tenni, a milyenné a világon semmi mással. Ez pedig a szőlőlugasok létesítése, a szőlőtőkék lugassá nevelése. Valakinek csak a/ Isten kegyelme juttatott egy talpalattnyit a haza földéből, mindazoknak megvan adva a lehetőség, hogy szőlőlugas ültetésével nagy jövedelemre tegyenek szert. Mindenütt, fel északnak, le dél­nek, nyugatnak és keletnek, legzordonabb éghaj­latú vidékeinken is teljes sikerrel kultiválható. Megtelelő fajok helyes megválasztása biztosítja az eredményt. Egy puszta fal, egy öreg fa, egy kerítés, egy gyepii, hol rendesen a csalán, bürök, tövis és megszámlálhatlan ezre a gyomnak szívja a jó anyaföld éltető nedvét, a gazda boszuságár.i minden haszon nélkül, széppé és aránytalan jövedelmezővé tehető, és mily nevetségesen ki­csiny befektetést, mily észre sem vehető kevés munkát s utánjárást igényel. Igaz, hogy egy szőlőlugas csak akkor adja ' meg a várt jövedelmet, ha gondoskodva van arról, hogy épen a legmegfelelőbb szőlőfajok alkalmaztassanak, mert mint tudjuk, egyik-másik faj nem birja ki a lugasneveléssel járó természet­szerűleg óriási termelést, és hogy manapság még oly ritka helyen kultiválják, annak nagyrészt az az oka, hogy sokan céljukat épen ott hibázták el többnyire, hogy a lugasnak alkalmas fajokat nem választották meg kellőleg s ültettek olyat, a milyen volt. Persze az meg ugy termett, a hogy tudott. Ma azonban az sem akadály már, hiszen jóformán minden újságban, minden nap­tárban — mely a hármas bérc és négy folyó határain belül napvilágot lát — ott van egyik vagy másik szőlőoltványtermelő-telep hirdetése, honnan a megfelelő fajok potom áron beszerez­hetők, sőt megfigyelésem szerint van olyan is, a melyik a lugas-szőlők létesítésére olyan nagy súlyt fektet, hogy éveken át gondos munkásság­gal folytatja kísérleteit, hogy a legmegfelelőbb fajokat kiismerve s alkalmazva, a közönségnek biztos eredménnyel szolgálhasson. Ép ez az illető vállalat az, mely a lugas­miveléshez, bár az igen egyszerű, nyomtatott kezelési könyvecskét küld minden rendelőnek, melyből, aki soha szőlőt nem látott is, a leg­kifogástalanabbul állíthatja be ós bámulatos eredménnyel termelheti a lugas szőlőt. A legszegényebb is megszerezheti és minden­kinek van annyi érkezése, hogy azt a minimális időt, melyet gondozása igényei, reáfordíthassa. Jövedelmezőségét nem kell ecsetelnem s csak példának említem fel Éáter Béla kovácsmestert Szenlbékálán, Zalamegyében, kinek egyetlen egy szál lugasuiiveléstí tőkéje 1899. évben í96 (egy­százkilencvenhat) liter bort adott; 1900-ban 1721 (egyezerhétszázhuszonegy) fürt volt rajta s lett 2 és fél akó bora, sőt a két szomszédjába átnyúló ága annak, aki gondozta, 1 akó bort, a másiknak, aki elhanyagolta, 50 fürtöt adott még azon kivül. 1901-ben ^226 (kettőezerkettő­százhuszonhat) fürtöt termelt és még ezenkívül a két szomszédnak mennyit! Ez pedig nem mese, hanem szent igaz, mint azt Fáter mester birto­komban levő sajátkezű levele és a »Szőlészeti és Borászati Lapokc 1899. évi egyik száma is bizonyít. Nem kell utalnom a Szarka Berti bá­tyám gulácsi (Bereg-m.) kertjében lévő lugasára, mely minden esztendőben behoz 600 koronát, mert ez egy példából is láthatja mindenki óriási arányú jövedelmező voltát. Ez az, amire én minden gazda figyelmét fel­hívni szeretném. Ez az, amit mindenkinek fülébe szeretnék kiáltani: »Ültess lugas-szőlőt, ha kein helyed, sem pénzed nincs nagyobb tábla létesí­téséhez. No mindenféle haszontalan futókával ragd meg az eresz alját, veranda oszlopát, puszta falat, mert szépnek ez százszor szebb, és még hozzá jövedelmező«. Sokan megmosolyogják soraimat, tudom, hogy ilyen igénytelennek látszó kis dologgal állok elő, de hej, sokan vagyunk, kiknek nem telik ám szőlőhegyre, nem telik válogatni a piacon a szebbnél-szebb fürtökben és keservesen kell beteg édesanyánknak a doktor rendeletére kis jó bort megvenni drága pénzen, a mit pedig pár garas ­sal és egy kis igyekezettel magunk megtermel­hetnénk évről-évre.

Next

/
Thumbnails
Contents