Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)
1903-10-25 / 43. szám
1903. november 15. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 467 nagyobb a veszély az infectióra — nem végezhet. A 9. §. harmadik pontja : bonovizsgfílat vezetéseért, ellenőrzéseért, leiet és vélemény szerkesztéseért 35 korona, mert a vezető orvosnak is jelen kell lennie az egész boncolásnál, vidéken legtöbbször segédkeznie is szükséges és végre terjedelmes boncvizsgálati jegyzőkönyvet is kell neki szerkeszteni. A 9. §. negyedik pontja: a boncoló orvosnak lényegesen eltérő külön vélemény szerkesztéseért 10 korona, éppen a lényegesen eltérő s ezt körülményesen indokoló vélemény szerkesztése teszi indokolttá. A 9. §. ötödik pontja: ha a vizsgálat rothadt hullán foganatosíttatik, a meghatározott illetéken felül 10 korona, fokozottabb veszély az infectióra, az egészségnek ós ruházatnak nagyobb rongálására való tekintettel. A 9. §. hatodik pontja: csecsemők boncolásáért, a tüdőpróba eszközlésével vagy anélkül 30 korona, mert eltekintve attól, hogy a csecsemők boncolását is u. a. lelkiismeretes pontossággal kell teljesíteni, mint a felnőttekét, sőt mivel legtöbb esetben fulladás, megfojtás vagy mérgezésekről van szó, a midőn tüdő, bél ós dob üreg próbát, úgyszintén a mérgezett szervek minuciosus vizsgálatát, kivételét és elcsomagolását kell teljesíteni, ez tehát több időt vesz igénybe, mint a felnőtt hulla boncolása, ez teszi tehát indokolttá kívánságunkat. A 9. §. nyolcadik pontja: erőszakos nemi közösülés, megfertőztetés, vagy fajtalanság esetében vizsgálatért 10 korona, mert nemcsak a vizsgálatot teljesíti az orvos, hanem igen gyakran górcsövi praepax-atumokat is kell készíteni és véleményes jelentést szerkeszteni. A 9. §. kilencedik pontja: nőnek megvizsgálásáért, magzat elhajtás miatti gyanú esetében 15 korona, mert minden egyes esetben belső méhtükri vizsgálatot is meg kell ejteni és véleményes jelentést szerkeszteni. A 9. §. tizedik pontja: a kitett csecsemő megvizsgálásáért a) ha élve találtatott 6 korona, b) ha halva találtatott és boncoltatott 30 korona a 6. pont alatt elmondottak értelmében. A 9. §. 11. pontja: súlyosan megsértettnek vagy megsebesítettnek megvizsgálásáért 10 korona, a többféle sérülés alapos megvizsgálásáért és azoknak a látleletben leírandó részletezéséért. A 9. §. 12. pontja: könnyű testi sértés megvizsgálásáért 5 korona. A 9. §. 13. pontja: vizsgálat alatti egyén testalkatának testi fogyatkozása tekintetében való megvizégálásért 5 korona, mert ez is u. a. időbeli veszteséggel és teendőkkel jár, mint a 12. pont alatti. A 9. §. 14. pontja: nő vizsgálás a szülés eltitkolása miatt és terhes nő megvizsgálása 15 Korona a 9. pont indoklása értelmében. A 9. §. 15. pontja: idétlen magzat megvizsgálásáért 6 korona, a 10 a) szerint. Általában kívánatosnak tartjuk az egyes vizsgálati esetek díj megállapításánál a pontosan kitett fix összeg meghatározását, mert az ilyen kitételek: »2—4 K-ig, vagy 4—10 K-ig« legtöbbször konfliktusra vezetnek a díjat megállapító biró és a szakértő között. A 9. §. 16. pontja: végtárgyaláson szakértő minőségben való jelenlétért az orvos díja: a) fél napra 4 óránál kevesebb ideig tartó elfoglaltságnál 10 korona, b) egész napra 4 órán tűli elfoglaltságnál 20 korona, c) minden következő fél napra 10 korona, mert a végtárgyalásról az orvos nem távozhat el és praxisát nem folytathatja. Azon esetben, midőn a szakértő székhelyére való visszatérése 4 órán belül nem lehetséges, az egész napi működési díj megjárjon. Halál büntetés végrehajtásánál való megjelenésért 50 korona, tekintettel a nagyobb kedélyi emócióra, a mely a szakembereket sem kiméli meg ilyen esetben az erősebb psychikai megrázkódtatástól és tekintettel arra, hogy a halál konstatálását két izben is, a halál bekövetkezésének megállapítása után 30 perc múlva, kell teljesíteni. A 25. §. utolsó bekezdése szerint a díj megállapítások ellen felszólalásnak is van helye, a melynél az az óhajunk, hogy a díjat megállapító elnök ne vehessen részt a törvényszék felülvizsgálati határozatának kimondásánál, a melynél a kir. ügyész véleménye is meghallgatandó. A közgyűlés az előterjesztett jelentést egyhangúlag elfogadta és az országos központhoz való felterjesztését határozta el. Elnök megköszönve a jelenlevők érdeklődését, az ülést bezárta. H i r e k. A közoktatásügyi miniszter sürgönye. A zalaegerszegi Deák-ünnep alkalmából Wlassics Gyula kulturminiszter a város szülöttje, a következő táviratot intézte az ünnepet rendező bizottság elnökéhez: „Deák Ferenc születése századik évfordulójának emlékét azzal véltem a legméltóbban ünnepelni, ha Magyarország minden tanintézetében, a legkisebb népiskolától az egyetemekig, a nemzet jövő sorsát vezető ifjúság megnyitja fogékony elméjét és nemesen dobogó szivét a haza bölcse soha el nem muló hatásának és mély kegyelettel mutatja be hódolatát az igazi államférfiúi nagyságnak, az önmagát elfeledő hazaszeretetnek, a tántoríthatlan királyhűségnek, a minden hiúságtól ment, de önérzetes méltóságában fenséges nagy jellemnek. E mellett az volt lelkem óhaja, hogy a mi forrón szedetett Zalamegyénk, Deák Ferenc szülőföldjének székhelyén magasztos ünnepeteken együtt hódolhassak a mi lelkűnkhöz, a mi szivünkhöz legközelebb álló nagy halhatatlanunk emlékének. Ha ebben engem tőlem nem függő okok megakadályoztak is, mégis ott leszek lelkem egész melegével, szivem egész erejével a szülőföld oltára előtt és veletek együtt imádkozom: Lebegjen e nemzet fölött Deák szellemének mindent kibékítő, áldó ereje!" Deák Ferenc emiékezete Söjtörön. A haza bölcsének szülőfaluja, Söjtör község is méltó módon megünnepelte a vármegye nagy fia születésének 100-ik évfordulóját." 18-án reggel 8 órakor a község lakóssága a község házához s innét 9 órakor a templomba vonult. Mise után a képviselőtestület, Thassy Lajos járási főszolgabiró elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, melynek befejezése után testületileg tisztelgett gróf Festetich Mári a grófnőnél, hol Pajthy Élek söjtöri plébános mondott hazafias, az ünnep jelentőségét ismertető s Deák Ferenc életét és működését méltató beszédet. Majd Deák Ferenc születési házához vonult a közönség s az ott elhelyezett emléktáblát megkoszorúzták. A község lakóssága az ünnepély alkalmából házait feldíszítette. Deák ünnep Nagykanizsán. Kegyelettel ülték meg f. hó 18-án Nagykanizsán Deák Ferenc születése századik évfordulóját. A város képviselőtestülete — miután d. e. 9 órakor a róm. kath., 10 órakor az ág. ev. és 11 órakor az izraelita templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt — d. e. 11'/a órakor díszközgyűlést tartott, melyet Vécsey Zsigmond polgármester megnyitván, Remete Géza városi képviselő hazafias szellemű ünnepi beszédet tertott, mely után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy Deák Ferenc halhatatlan érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg, arcképét a díszterem részére lefesteti s a városi főgymnasiumnál 5000 koronás ösztöndíjat alapít; a polgármester megnyitó és Remete Géza ünnepi beszédét egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatja, egyúttal kinyomatja a közönség között való szétosztás céljából. — Délután az Irodalmi és Művészeti kör tartotta emléktábla leleplezési ünnepélyét óriási közönség részvétele mellett. D. u. 3 órakor indult a közönség, amelyben az egyes meghívott egyletek testületileg vettek részt, a főgymnasium déli oldalához, ahova kivonult a nagykanizsai főgymnasium ifjúsága is. Az ünnepet Csóti Márk főgymuasiumi tanár, az Irodalmi és Művészeti Kör irodalmi szakosztályának elnöke nyitotta meg lendületes beszéddel, mely után a főgymnasium énekkara a Himnuszt énekelte; majd Gártner Antal joghallgató dr. Révai (Ullrich) József ünnepi ódáját szavalta el hazafias tűzzel; ezután az irodalmi kör dalárdája Htiber Károly alkalmi dalát, a Fohászt énekelte nagy sikerrel; ezután Szalay Sándor áll. elemi iskolai igazgató, a „Zala" szerkesztője tartott Deák Ferenc nagy nevéhez méltó ünnepi beszédet, amely telve volt szóvirággal, remek képekkel és mély tartalommal s magával ragadta a hallgató közönséget. E beszéd alatt hullott le a lepel. Végül Horváth György főgymnasiumi igazgató tartotta a záróbeszédet s az irodalmi kör nevében az emléktáblát átadta a város gondozásába; Vécsey Zsigmond polgármester a város nevében az emlékművet átvette és éltette az emlékmű geniális készítőjét Teles Ede szobrászt, aki a szűnni nem akaró éljenzésre a pódiumon megjelent és meghajolva köszönte meg az elismerésnek eme fényes megnyilatkozását. Este 8 órakor &/. »Arany Szarvast szálló nagytermében kitűnően sikerült bankett volt, amelyen számos lelkes felköszöntőt mondottak. Deák ünnepély az ifjúsági körben. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző köre folyó hó 18-án délután 3'/ 2 órakor, saját helyiségében Deák ünnepélyt rendezett a következő programmal : Hvmnus, énekelte a közönség. Ezután Breisach Sámuel a kör agilis tagja és tb. elnöke tartotta megnyitó beszédét a nála megszokott ékesszólással. Majd Siposs Ernő lépett a pódiumra és hatásosan szavalta el Pósa Lajosnak „Ezer év után" cimü versét. Az ünnepség fénypontját Kardos Jenő joghallgatónak lendületes, költői magaslaton álló s hazafias eszmékkel telt ünnepi beszéde képezte. Eisner József Ábrányi Emilnek »Esküdjünk« cimü költeményét szavalta el lelkesedéssel, majd Neumann Albert zárszava következett, mely után a közönség a Szózatot énekelte. A szük körben lezajlott ünnep lelkes hangulata a jelenlevő közönséget, amelynek soraiban a város több előkelő polgárát láttuk, magával ragadta. Kaszinó estély. A zalaegerszegi Deák-ünnepély méltó befejezése volt a 17-én este tartott Kaszinóestély, mely fény és látogatottság tekintetében bármely vármegyei bállal felvehette volna a versenyt. A vármegye előkelősége nagy számban volt képviselve s a hölgyek remek toilettejéi, a kedélyes fesztelenség a hires vármegyei bálok emlékét idézték fel. Tizórára zsúfolásig megtelt a terem s a tánc szakadatlanul, jókedvvel folyt reggeli 7 óráig. A mulatság sikerében az oroszlánrész Bubics Tivadar megyei aljegyzőt !mint a mulatság főrendezőjét illeti meg. Éber figyelemmel gondoskodott, hogy a mulatság minél impozánsabb és kedvesebb legyen. — Jelen volt hölgyek a következők: Assszonyok: Abaffy Ödönné, Bogyay Elemérné, Bottfy Lajosné, Brier Sándorné, Csesznák Sándorné, özv. Farkas Imréné (Hagyáros), Háry Dezsőné, Hertelendy Ferencné (Budapest), Hajik Istvánné, Háry Istvánné, Hertelendy Józsefné (Vindornyalak), özv. Isoó Jánosné, Marton Lászlóné, Paukovicb Györgyné, özv. Paresetics Ottóné, Plihál Viktorné (Nagykanizsa), Rozsnyay Béláné, Oltay Guidóné, Ocskay Rudolfné (Páka), Szűcs Dezsőné (N.-falud), Skublics Jenőné (Andráshida), Thassy Gáborné, Tánczos Lajosné (Rád), Udvardy Vincéné, Viosz Ferencné (Nagykanizsa). Leányok: Csesznák Melani, Csesznák Anica, Farkas Margit és Farkas Zsófika (Hagyáros), Földváry Emma (Budapest), Háry Clarisse és Lenke, Hertelendy Irén és Ne Ili (Vindornyalak), Isoó Viola, Paukovich Stefike, Oltay Málvin, Ocskay Mici és Róza, Skublics Gizella, Lenke, Mici, Fauny, Antika és Marian, Szűcs Rafiika, Töreky Irén, Mariska, Udvardy Raffika. Felülfizetett: Abaffy Ödön cs. ós kir. kamarás 2 koronát. Királyi kitüntetés. Ö felsége a király szentkirályi Nagy Valér ezredesnek, a nagykanizsai ötödik számú lóavató bizottság elnökének, kiváló szolgálatai elismeréseid a vaskoronarend harmadik osztályát adományozta. A reformáció Ünnepét a zalaegerszegi ev. ref. fiókegyház hivei is megünneplik. November 1-én d. e. isteni tisztelet lesz, amely után a hivek az ur vacsorához járulnak. Isteni tisztelet alatt Dezse Dániel barabásszegi lelkész tart szónoklatot. A városi képviselőtestület Várhidy Lajos polgármester elnöklésével f. hó 24-én népes közgyűlést tartott, amelyen tudomásul vették dr. Szigethy Elemér városi ügyésznek Hainzmann Samu volt vendéglős által a város közönsége ellen indított per befejezéséről szóló jelentését, mely szerint az elsőfokú biróság által 5.100 Kban megállapított kártérítési összeget a kir. kúria jóváhagyta s ezt az összeget a városi tanács a város megtakarított pénzéből felperesi ügyvédnek kifizette. — A közgyűlés a pénzügyi bizottság és a városi tanács javaslatához képest 1904. évi január 1-től számítva a városi ügyész évi fizetését 800 K-ban, a városi mérnök fizetését pedig óvi 1600 K-ban és 400 K lakbérben állapította meg; valamint megállapította a városi tisztviselők részére kiküldetések alkalmával a napidíjakat. Ezen határozatok folytán a szervezési szabályrendelet megfelelő szakaszai módosítást szenvednek. Gábriel Alajos csendőrőrmesternek a rendőrbiztosi állásáról való lemondását a közgyűlés tudomásul vette. Kubina András volt városi mérnöknek segély iránti kérelmét, Hartl István volt szállásmester-