Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1903. szeptember "13. 1 felmentő végzést hoztak, a többiekre nézve pe­dig a megfelelő tárgyalások folyamatban vannak. A járási és városi tiszti orvosok 24 község megvizsgálásáról terjesztették be a jegyzőköny­vet. E hónap folyamán megvizsgáltam a balaton­füredi fürdőt, ahol megelégedésemre tapasztal­tam, hogy az ásványvíz forrás kútja a fennálló szabályoknak megfelelően elkészült. Megvizsgál­tam továbbá ugyanott a nyilvános gyógyszer­tárt, Kisgörbőn az iskolát, ellenőriztem Vindor­nyaszőllősön, Kisgörbőn és Türjén a körorvosok havi utazását, a községekben felfektetett naplók betekintésével. Megyénk augusztus havi közgazdasági állapota. Gruner Lajos vármegyei közgazdasági előadó a vármegye augusztus havi közgazdasági állapotá­ról a következő jelentést olvasta fel a közigaz­gatási bizottság szeptember havi ülésén: Az elmúlt augusztus hóban a mezőgazdasági munkálatokra nézve kedvező időjárás uralkodott, kiadós eső csak két izben volt és a többi esős napon oly csekély-mérvű csapadókok voltak, hogy ezek a folyamatban levő sürgős gazdasági munkálatokat nem akadályozták — mindössze 52.6 mm. eső esett a hónap első kétharmadá­ban, a melyek után három heti szárazság, forró nyári napokkal következett, a melyeknek csak a legutóbbi esők vetettek véget. Majdnem minden megszakítás nélkül volt folytatható a sürgősebb cséplési munkálat, mely a vármegye termésére nézve a felbecsült termési átlagoknak nemcsak megfelelő eredményeket adott, hanem a jobb vidékeken azokat felül is multa. Ezen munkálatokon kivül végeztetett a mult hónap folyamán a tarlóbuktatás, melynek befe­jeztével a keverő szántások nyertek folytatást; augusztus hó Il-ik felében végeztetett a repcé­nek vetése is, mely azonban a következő száraz­sági időszakban — a legutóbbi esőkig — csak lassan fejlődhetett. Kedvező volt az idő a lóherének II-dik ka­szálása és a maglóherek feltakarítására nézve is, mely előbbi munka átlag kielégítő eredménnyel járt, ellenben a maglóhereknól vidékenként csa­lódással végződött, mert az aepion az első izben korán kaszált lóhereseknól a magtermós nagyobb részét megsemmisítette; — a közben pedig az ezidén ismét rengeteg számban levő mezei ege­rek ós pookok sok pusztítást vittek véghez a lóhere vetésekben. Kedvezett továbbá az időjárás a sarjuszénák feltakarításának a mult hónapban, melyek a mélyebb fekvésű nyirkosabb réteken minőségileg és menayisógileg kielégítő termést adtak, szára­zabb fekvésekben azonban a tavalyi termés mö­gött maradtak. Határozottan ártott a hosszantartó szárazság a tengeri vetéseknek, a mennyiben a szemkópző­dés időszakában hiányzott a kellő nedvesség; ezenfelül sok kárt tett a tengeri moly is. Visszaesett a burgonya termésének kilátása is. A rengeteg sok juliusi esőben erőteljesen fej­lődő peronospora szokatlan nagy mértékben lé­pett tel ismét nemcsak a korai fajták levélzetén, hanem a késieket is megtámadta, miáltal a gumóképződós utolsó időszakában táplálkozási hiányok állottak be. De az egerek is pusztítják már a burgonyát. A babtermésre panasz nincsen. Szenvedtek a nagy szárazságban a takarmány és cukorrépa vetések, a kerti vetemények és ká­poszta félék, a sürü tengeri ós köles vetések, — de leginkább a legelők, a melyek szárazabb helyein egyidejűleg koplalásnak volt kitéve a hőségtől amugyis szenvedő állat állomány. Az utolsó napokban leesett csapadék erre nézve ja­vulást jelent. Határozottan ártalmára volt a száraz időjárás a tarlólóherék és a fattyusarju képződésére; — előbbbiek igen silány kaszálást adtak és jórészt elsültek. Következményeiben pedig előreláthatólag azon körülménnyel álluuk szemben a forrósági idő­szaknak, hogy az őszi zöldtakarmányozás időnek előtt félben szakad és korán kell száraztakar­mányt etetni a marhaállománnyal. A szőlő fejlődése ós érésére nézve jó részt kedvező volt a letolyt nyári időszak ós az érést annyira előmozdította, hogy minőségileg sokkal jobb szüretnek nézünk elébe, mint a mult évben. Fellépett szórványosan a nem eléggé gyakran permetezett szőlőkben a peronospora — sőt rit­kább helyen — a szőlő penész is. A legelőmarha — állomány táplálkozása — mint már emiitettük — a hónap vége felé hi­ányos volt; — az istállózott marhának conditi­ója ellenben jónak jelezhető. Élénk felhajtásnak örvendeztek a le nem zárt vásárok, mert az árak folyton magasak, külö­nösen drága árakon szerezhetők be a jármas­ökrök ós a fejős tehenek, de a hizlalási célokra vagy levágásra alkalmas marhák is élénk keres­let tárgyát képezik a vidéki vásárokon. Sajnos, hogy vármegyénk tapolczai és sümegi járásaiban a száj- ós körömfájás rohamos elter­jedése nemcsak forgalmi akadályokat teremtett, hanem gazdasági hátrányokkal is összeköttetés­ben van. Különösen súlyosak a viszonyok a tapolczai járásban, hol ezen bántalomnak nagyobb mérvű elterjedése moBt már nehezen korlátozható ós a honnan a többi járásokat is ezen veszély folyton fenyegeti. Szerencsére ezen, a sümegi já­rás 4, a tapolczai járás 26 községében elterjedt bántalom enyhe lefolyású. Igen kedvezőtlen a sertésvósz állapota is vár­megyénkben, mely már minden járásban fellé­pett és legsúlyosabban a kanizsai, novai, alsó­lendvai és egerszegi járásban szedi áldozatait. A ragályos bántalmakkal fertőzött községek száma a mult hó végével maradt: 7 községben lépfene, 30 községben ragadós száj­és körömfájás, 8 községben ivarszervi hólyagos kiütés, 2 községben rúhkór, 20 községben ser­tésorbáno, 64 községben sertésvósz ós 12 köz­ségben veszettség. A gabonának lecsóplósével megindult keres­kedelem ingadozó árakat teremtett ugyan a mult hóban, de ezen ingadozás csak csekélyebb vari­atiók körül forgott és nem volt képes a felfelé irányuló áralakulást megakasztani, mely emel­kedés egyelőre szerény keretekben mozog ugyan, de mégis némi reményt nyújt arra nézve, hogy a bizonytalanságnak annyira kitett termelőt — ha terményeinek értékesítésével várni képes, kár­pótolni fogja. Gabonaféléink jó minősége e tekintetben se­gítségére van a termelőnek ezidén, de a világ­piac áralakulása sem éppen kedvezőtlen. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium a kö­zös hadsereg számára az 1904. évben szükséges, bőrből való ruházati ós folszerelési cikkeknek a magyar kisiparosság utján való elkészítésére hir­det pályázatot. A szállítandó oikkek : bakancsok, csizmák és szíjgyártó munkák. Az ajánlatok legkésőbb folyó évi október hó 31-én déli 12 óráig az alulirt kamaránál nyúj­tandók be. A szállítások odaitélésónól a kisiparosok állandó vagy alkalmi jellegű társaságai (szövetkezetek) az ugyanazon helyről külön, önállóan pályázó kisiparosokkal szemben előnyben fognak része­sülni. A szállítás odaítélése 1904. január havában fog megtörténni, a szállítási határidők pedig ugyanazon év május 1-eje és julius hó 31-ike közé fognak esni. A legújabban jóváhagyott kincstári minták, úgymint a hozzájuk tartozó leirások és rajzok, a lábkeliekhez a szabásminták is, a budapesti 2. számú katonai ruharaktárban tekinthetők meg, sőt pénzért meg is szerezhetők. II. A m. kir. V. honvéd kerületi parancsnokság a kerületében elhelyezett m. kir. honvéd csapa­tok 1904. évi ólelemszükségletét ajánlati tárgya­lás utján szándékozik biztosítani. Szállítandó lesz kenyér és zab. Az ajánlati tárgyalást Székesfe­hérvár állomásra nézve október 2-án. Sopron állomásra nézve október 5-én, Kőszeg állomásra nézve október 5-ón, Kaposvár állomásra nézve október 17-ón, Keszthely állomásra nézve októ­ber 19-én, Nagykanizsa állomásra nézve október 8-án. Pápa állomásra nézve október 12-ón, Zala­egerszeg állomásra nézve október 12-én tartják meg. Miről az érdekelt köröket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes »Hirdetménye-t ki­vánatra készséggel megküldjük. Sopron, 1903. évi szeptember hó 9-én. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hivatalos-rovat. i. Fölhivom az összes mészáros és henteseket, hogy a vármegyei szabályrendelet 13. §-a 2. pontjának azon rendelkezését, hogy nég^ hétnél fiatalabb borjuk ós 8 napnál fiatalabb bárányok, gödölyék és malaook husa fogyasztásra nem bo­csátható 8 igy azok levágása meg sem engedte­tik, szigorúan betartjsák. Erről a városi helyható­sági állatorvost ellenőrzés, az összes mészáros és henteseket szigorú alkalmazkodás céljából érte­sítem. II. A ragadós állatbetegségek tovaterjedésének megakadályozására, a gazda közönség saját ér­dekében felhívom az összes állattulajdonosokat, hogy különösen a hasított körmű állatok között előforduló mindennemű megbetegedési esetet a 95000/900 F. M. R. 51. §. értelmében a városi m. kir. állatorvosnak azonnal bejelentsók mert csak az esetben lesz módjában a hatóságnak valamely ragadós állatbetegség terjedését sike­resen megakadályozni. Zalaegerszegen, 1903. szeptember 16-án. Várhidy Lajos polgármester. Hírek. A Deák ünnepély programmját a szeptemberi törvényhatósági közgyűlés a kiküldött bizottság javaslatához képest következőleg állapította meg : október 17-én délelőtt 9y 2 órakor a díszköz­gyűlés megnyitása, a honnan 10 órakor a róm. kath. templomba istenitiszteletre mennek, mely­nek megtartására dr. István Vilmos szombat­helyi megyéspüspök kéretik íel; isteni tisztelet után koszorú elhelyezése a Deák szoborra; utána a vármegye nagytermében folytatása a dísz­közgyűlésnek, melyen az ünnepi beszédet Her­telendy Ferenc országgyűlési képviselő tartja; Deák Ferenc emlékezetét megörökítő ösztöndíj alapítása és az alapító levél előterjesztése; alis­páni jelentés a Deák család hamvait magában foglaló kehidai kápolna helyreállításáról s 400 koronás alapítvány létesítése, melynek kamatai a kápolna tatarozására fordíttatnak; ő felségé­hez, a Királyhoz felirat intézése a nagy hazafi emlékezetére szentelt ünnepély mozzanatainak előterjesztésével; október 19-én d. e. 11 órakora kehidai kápolna beBzentelési ünnepélye, a mely beszentelósre dr. Rédey Gyula veszprémi apát­kanonok ós zalai főesperes kéretik fel. A vármegye elismerése. A vármegye törvény­hatósági bizottságának f. hó 14-én tartott köz­gyűlésén az alispáni jelentós kapcsán Koller István bizottsági tag meleg hangon emlékezett meg a törvényhatóság két régi tisztviselőjének, Gaál Miklós pacsai járási főszolgabírónak, vala­mint Czukelter Lajos vármegyei első aljegyzőnek, a vármegyei szolgálat terén kifejtett sok évi buzgó működéséről s indítványozta, hogy a vár­megye közönsége e két érdemes tisztviselőjének évek hosszú során át kifejtett lankadatlan mun­kásságáért jegyzőkönyvileg fejezze ki elismerését és háláját. A közgyűlés az indítványt általános helyesléssel fogadta s elnöklő alispán a jelen­voltak lelkes éljenzése között emelte azt köz­gyűlési határozattá. A megyei gazdasági egyesület igazgató választ­mánya f. hó 14-én Hertelendy Ferenc egyesületi elnök elnöklésóvel az egyesület helyiségében ülést tartott, amelyen a szeptember hó 27-én Keszt­helyen tartandó közgyülós egyes tárgyát vették tüzetes megbeszélés alá. Részletesen foglalkozott a választmány az egyesület részéről a vámta­riffa ügyében a minrszterhez intézendő felirattal ; e részben az egyesület fáradhatlan buzgalmu el­nöke, aki az országos gazdasági egyesület igaz­gató választmánya részéről kiküldött vámtariöa bizottságnak volt tagja, ahol a hazánkra nézve

Next

/
Thumbnails
Contents