Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)
1903-09-20 / 38. szám
XXII. évfolya m Zalaegerszeg, 1903. szeptember 20. 38. szám. «*———•—W HM ' •• MW M ^IHH MMMM RJ ^^ N . FAR^^-REJM.*™^^^ ÉI H WII HII I FURA •IIIIMMIIM MMM_ L Előfizetési dij : Hjfegg W WT W W |M | JIWLi O •> BULLI A !a P bj» isi i ii r r vr sü BE • M BS aiBSa HH • • •• mények pedig a kíadóhívaHirdeimcnyek: B , B i H , il HMWfl| H^ . • W • • ^ . tálhoz (üj város-utca 25. sz.) hasábos petitsor egyszer S A Sjg A MlM Hml • A • B • • A küldendők. ^ iá JEL JLi H Ifi láWLlá j^sl ZALAVÁRMEGYE! HÍRLAP politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. Jön az ősz. Még derűs fényben, melegen tüz a napsugár ; még zöldelnek a fák : de az enyészet már megkezdte csendes munkáját. A nyárnak vége van, közeledik az ősz. A természetben az ősz az enyészetnek, a zajtalan elmúlásnak az ideje, a nyugalomnak kezdete; az emberre nézve azonban uj munka kezdete is. Az élet uj frisseséggel pezsdül fel. Iparban, kereskeskedelemben, művészetben, tudományban uj lendületet vesz a munka. A nyár pihenését zsibongó élet váltja fel. Az ősz évszaka a munka jegyében következik az emberiségre. A munka s a szorgos, öntudatos tevékenység az a mindennél értékesebb erő, mely egyedül hoz biztosan gyümölcsöt, amely egyedül biztosítja az élet legbecsesebb javait: a tisztes jólétet s az embertársak becsülését. De csak az öntudatos munka eredménye biztos. Kereskedőnek, iparosnak, gazdának termelését a fejlett igényekhez, a verseny mindinkább erősbödő követelményeihez kell alkalmaznia. Sikert, eredményt, nemzeti gazdaságunkra hasznot csak az ilyen munka eredményezhet. TÁR C A -_ A hazai rög. i. Kun Aba egy szép bíborvörös őszi alkonyon arra eszmélt, hogy nincs egy fityinge sem. Ez a bíborvörös őszi alkony egy fekete délutánt követett: az őszi meting egy fekete délutánját, amelyen Paroli, a nemes félvér, Kun Aba de Kun végső reménysége, jó ötödik gyanánt száguldott el a birói páholy előtt. Gavallérosan letörni sokkal nagyobb művészet, mint gavallérosan élni. Kun Aba ebben is méltónak mutatkozott nevéhez. A végzetes verseny után hazahajtatott. Otthon átöltözött, a komornyikjával megberetváltatta magát, pár csepp parfümé de Lys-t öntött a szines battiszt-zsebkendőre. Azután szokása szerint felment a klubjába. Nyugodtan, mintha misem történt volna, járta végig a fényes termeket. Pillarezdülés nélkül állta ki a kíváncsi és csodálkozó pillantások kereszttüzét, amelyek mind azt látszottak kérdezni : — Nini, hát még mindig talpraállott volna? A színházban mutatkozott, pompásan vacsorázott, majd ismét hazatért a nyolcszobás lakásba, a melyet egymaga lakott. Ott leült a Eltagadhatatlan valóság, hogy minden irányban erősödünk s ha a legutóbbi idők szomorú pangása nem tart sokáig, nem meríti ki összes tartalékainkat, joggal remélhetünk még fokozottabb fejlődést. A nemzetek nagy versenyében ma már kezdünk számottevő tényezővé válni s aki kicsinyli az eredményeket, az nem tudja méltányolni azt a nagy munkát, amely gazdasági életünk fejlesztése érdekében szakadatlanul folyik. Anélkül, hogy hiúsággal nagyítanunk kellene a sikert, joggal elmondhatjuk, hogy két évtized alatt a nemzet egy század munkáját végezte el. Ifjú kultúránk fellendülése elismerést kelt a nagy nemzetek előtt is s a világversenybe való belépésünket siker és elismerés kisérte. De ne ringasson bennünket mámorba a siker, mert még nagyon sok a tennivalónk. Sok mindent csak ezután kell kezdenünk, sok kezdetlegeset tökéletesítenünk, sok félig készet befejeznünk. A dicsó'ség mámora tehát ne szálljon a fejekbe. De őrizkedjünk a másik véglettől is. Tagadhatatlan, hogy gazdasági életünk egén sötét felhők tornyosulnak. A vállalkozási kedv csökken, a külföldi tőke kerül szecessziós stilben faragott mahagoni-iróasztalhoz és belemélyedt a számadásaiba. Egy félóra múlva tudta, hogy a mai veszteség kiegyenlítése után, ha a birtokot és versenyistállót értékesíti, marad még összesen hatezer forintja. — Épen elég egy első osztályú temetésre — mormogta magában keserűen. Ezzel elővette a pompás hatlövetűt és sokáig farkasszemet nézett a hideg cső fekete szemével, De hirtelen mást gondolt. Egy gyors mozdulattal bedobta a gyilkos fegyvert az irósztal fiókjába és igy kiáltott fel: — Ami elég egy tisztességes temetésre, elég lesz talán egy uj élet megteremtésére is! II. Pár hónap múlva a new-yorki Gulyás-avenűnek uj szenzációja volt. A kevésszámú elsőrangú étkezők legelsőjében feketeszemű, karcsú, halavány fiatalember zokogtatta egy csomó barna fiu élén a száraz fát. Az ifju művész volt a javából. Ujjai alól egyforma tökéletességgel törtek elő a vad szenvedély, a siró bánat, az édes gyönyörűség szívig ható hangjai. Megjelenésének előkelősége, modorának kifogástalansága pedig igazolták a nagyhangú plakátokat, a melyek a városrészt elárasztották : Hotel Greenway. Gróf Kuti Aba, a magyar bennünket, a gazdasági élet minden terén ujabban depressió uralkodik. Dolgozzunk tehát mindnyájan csüggedetlenül. Teljesítse mindenki kötelességét. Gazdasági életünk vezetése ma már céltudatos ; nagystylü férfiak nem ritkák Magyarországon. Az üdvös reformok egész sora vált már valóra s még több várja az életbeléptetést. Nem szabad tehát sem elbizakodottaknak lennünk, sem elcsüggednünk. Vegye komolyan mindenki kötelességét s szívlelje meg, hogy egyesek jóléte fokozza a közjót, az általános gyarapodás pedig javára szolgál az egyénnek is. E kölcsönhatásra törekedjünk mindnyájan s megtaláljuk a módját, hogyan lehet Magyarország gazdasági jólétét biztos alapokra fektetni. Megyei rendes közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága szeptemberi közgyűlését Csertán Károly alispán elnöklésével f. hó 14-ón tartotta. Elnöklő alispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, felolvastatja a vármegye főispánjának hozzá intézett levelét, mely szerint betegsége miatt a közgyűlésen nem elnökölhet s a közgyűlés vezetésével őt bízta meg. A közgyűlés az értesítést tudomásul vette s elnöklő alispánnak indítványára részvétét fejezte ki a megye főispánjának, kivánva mielőbbi felgyógyulását. —p ———•mmmm/mmmmmmmmmmmmmm m» mágnás vezetése alatt nagy zenekari hangverseny Gulyás-avenű 36. Az egész Vest-End, az előkelő milliárdosok negyede, felkereste e szerény Gulyás-avenűt, hogy az uj csillagot ünnepelje. A „magyar mágnás" nem sokáig maradt a Hotel Greenwayban. Csakhamar egy elsőrangú impresszárió vette pártfogása alá, aki óriási Musio-Hallt bérelt a részére. Ide dűlt New-York népe és a karcsú halvány fiatal embernek garmadával hullott lába elé arany ós babér. Körülrajongták, ünnepelték, hódoltak neki és a dicsőség isteni italítól mámoros művész már csak, mint egy álomra gondolt vissza arra az időre, amikor messze tul az Óceánon kaszinói tag, első gavallér ós az ősi abai birtok tulajdonosa volt. De azért szive mindig fájón dobbant meg, amikor visszagondolt. arra a darab fekete földre, amely az övé volt, azokra az arany kalászokra, amelyeket neki arattak le. Mert ez a sziv magyar sziv volt, hamisítatlan magyar sziv, amelynek drágább egy darab az áldott hazai földből, mint a világ valamennyi aranya és diosősége . . . III. Kun Aba egy este a »Fehér házban« játszott az Egyesült Államok nagyhatalmú elnöke előtt. Mikor hazatért, inasa látogatót jelentett. Előkelő, simára borotvált yankee dzsentlmén lépett be. Mai számunk ÍO oldal