Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-08 / 10. szám

8 • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 1903. március 8. A „Zenélő Magyarország" 5-ik füzete a következő érdekes és divatos zeneujdonságokat hozza : 1. Lengyel Miksa „A magyar katona" hazafias dalindulót. 2. Kéry Gyula „Borns az ég, sötét mint a búbánat" dalt, 3. Kéry Millo „Cake Walk" legújabb amerikai néger táncot. 4. Ivánfy Greizinger Iván „Édes rózsám takarózz be ne fázzál" magyar dalt. 5. Strauss József „Női szivek-Frauenherz" polka mazurkát. A legkedveltebb zongora zenemű újdonságokat hozza a minden zenekedvelőnek kiváló fontosságit zeneműfolyóirat, melyre előfizethetni negyedévenként 3 koronával a „Zenélő Magyarország" Klökner Ede zeneműkiadóhivatalában Budapesten, VIII., József-körut 22—24, a honnan érdeklődőknek mutatványfüzetet ingyen küldenek, s honnan minden nyomtatásban megjelent zenemű a legjobban megrendelhető. Magyarország gazdasági állapta a XVIII. század végén sem volt valami fényes. Közjogi kérdésekkel foglalta el a kormány a nemzetet, s ezalatt Bécsben kizsákmányolták gazdaságilag, Olyan nyersterményt, a melyre osztrák gyáraknak szükségük lehetett, nem volt szabad kivinni külföldre. Hires borunkat is csak ugy szállíthattuk ki, ha ugyanannyi osztrák bort vittünk vele. Magyar kereskedőnek minden külföldi árut bécsi kereskedőtől kellett vennie; igy is három féle vámot kellett fizetnie; az osztrák beviteli és átmeneti vámot, meg a magyar harmincadot, de ez mind kevesebb, mint a magyar behozatali vám maga. A bécsi kereskedők azonban vámmentesen szállították áruikat Magyarországon át Erdélybe és Galicziába. Ezekről az állapotokról rajzol igaz és szines képet Marczali Henrik kitűnő tudósunk, a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 178. füzetében. Egy füzet ára 60 fillér, egy kötete diszes félbőrkötésben 8 frt. Kapható minden hazai könyvkereskedésben, s részletfizetésre is a kiadóhivatalban: Révai Testvérek irodalmi intézet, Budapest, VIII., ullői-ut 18. A magyar királyság második századával foglalkozik főképen Acsády, »A Magyar Birodalom Története« cimű munkájának épen most megjelent 7-ik és 8-ik füzetében. Drámai élénkséggel rajzolja a Bizánczczal folytatott nagy küzdelmeket és finom kritikával mutatja meg ezeknek a harcoknak a fiatal magyar állam fejlődésére ható következményeit. Nem jelent meg eddig történeti munka, mely III. Béla és Imre királyok jelentőségét, uralkodói működését olyan éles világításba helyezte volna, mint Acsádyé. Az uj kultúrtörténeti adatok egész halmazával mutatja meg, hogy mint hagyja el Magyarország uralkodásuk alatt a régi ösvényt, és lép arra az útra, a melyen a szó-szoros értelmében nyugati és modern állammá fejlődött. Bélának, az apának uralkodása érdekesebb, ám Imrének, nagy tehetségű fiának kormányzása tanulságosabb. Csupa nemes törekvés, csupa szeretet és bizalom az egész ember, de mindig csak hálátlanságot, szeretetlenséget kell tapasztalnia. A franczia forradalmat megelőző nagy szellemi mozgalom hazánkba megint olyan erősen csapott át, mint a reformáczia óta egyetlen nyugati eszme sem. II. József, a kalapos király a felvilágosult uralkodó lelkében ott zsibongtak Voltaire és Rousseau eszméi és történelmünkben nincs érdekesebb kor az övénél. Salamon Ferenc, Erdősi Sylvester Jánosról irva, érdekesen bizonyítgatta, hogy a történelemben legérdekesebbek az átmeneti korok, a mikor még egyik felfogás sem jegecesült ki, mindegyik bátortalan és fejletlen. Ilyen volt a II. József kora. A régi intézmények bomlását élesen látta ő is, a nemzet jobbjai is. Ennek az érdekes kornak művészi rajzát találni a Nagy Képes Világtörténet X. kötetében Marczali Henrik tollából. E kötetet tömérdek szebbnél szebb illusztráció diszíti köztük sok szines is. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet irója is. H^gy-egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. Zaiavármegye közgazdasági viszonyai az 1902. évben. I. Mezőgazdaság. Az 1901/2. évi enyhe téli időjárás az őszi vetések teleltetésére nézve vármegyénkben is igen kedvező volt és kifagyott vetést sehol sem lehetett észlelni. A március hó második felében uralkodott enyhe tavaszi idő, nemkülömben az április hó elején beállt kiadós esőzések folytán a vetések állása ismét javult, a tavasziak egyenletes kelése pedig biztosíttatott. Az őszi vetések üde állapotával, a tavasziak jó fejlődésével megvoltak elégedve a gazdák és ritka vetést csak az igen hiányosan mívelt, silányabb erőben levő mezőkön lehetett látni a mult év tavaszán. Az április hóban észlelt kedvező befolyást a hónap vége felé beállt hűvös, barátságtalan idő akasztotta meg, mely április 29-én havas esőt, májuá 1-én és 2-án pedig —2° fagyokat hozott, melyek a lapályokon fekvő rozsokban, szőlőkben és gyümölcsfákban határozottan károkat okoztak. A fagy kárak hatásai (30—50°/

0-es károk) leginkább jelentkeztek az alsólendvai járás felső részében és a Zala folyó mentén, nemkülönben a Balaton mellék lapályosabb rozsvetéseiben és a szolok aljában; leginkább megviselte a május 1-én és 2-án jelentkezett fagy az ugyanakkor szokatlan pompában virágzó gyümölcsfáinkat és a nagy termésre nyújtott reményt igen reducálta. Leginkább a szilva, cseresznye, dió, meggy, ringló termés ment tönkre — mint korábban virágzó gyümölcsfajták — ellenben a későbben virágzó alma- és körtefa virágai védettebb helyeken -— részben megkíméltettek. A már levirágzott repce aránylag keveset szenvedett. A május hó további folyamán uralkodott esős, hűvös, abnormális időjárás a mult év junius havában folytatást talált; ismét gyakori nehéz esők, hűvös szelek, viharok, sőt jégverések is mutatkoztak vármegyénk egyes részeiben és nagyobb részt ezeknek tulajdoníthatjuk, hogy egy héttel későbben volt megkezdhető az aratás, mint a hogyan az normális időjárás esetén dívik. A hűvös időjárásnak azonban azon előnyös befolyása volt, hogy a szem sehol sem sült be és még a viharok által letepert vetésekben is tűrhető szemképződés mutatkozott, habár természetszerűleg ezen ledőlt vetésekben mégis sok kár volt. Az elemi csapások a már felemlítetett májusi fagyokon kivül a mult évben részleges jégverésekben mutatkoztak; és pedig kisebb területekre szorítkozva: junius hó 3-án Díszeiben és Sümegen; junius 4-én Gelse, Kerecseny, Orosztony, Dömeföld és Pördeföld községek határaiban inkább csak a rozsokban téve 15—30°/o~

e

s károkat, Jelentékenyebb károkat okozott ugyanekkor a sümegi és tapolczai járásban a zivatarokból eredő és a hegyekből lerohanó víztömeg, mely a vetéseket és szőlőket károsította. Jégkár volt továbbá junius 16-án Zalacsányban, Zalaujfaluban, Alsóhahóton, Kámaházán és még néhány községben tűrhető mérvben. Igen nagy károk jelezhetők azonban a mult év julius hó 2-áról, amidőn Nagykanizsa, Szepetnek, Salomvár, Dobrahegy, Csonkahegyhát, Zalaegerszeg, Bessenyő, Keményfa, Teskánd községek határai részben teljes károkat szenvedtek, Ormándlak és Árkosháza 60—80%. Zalapataka, Boczfold, Lórántháza, Botfa, Nemesapáti 30—60°/

0, Csány, Koppány, Gutorföld határaiban 20—30°/

0, Pördeföld, Ortaháza községekből 10—25%-es kárak jelentettek. Ezen kárak annál is inkább súlyosabbak voltak, mert leginkább a vármegyének erdős hegyes szegényebb vidékét érintették és ezen vidéken a legkevesebb biztosítás történik. Sajnos — ős ezt hangsúlyoznunk kell — a néhány év óta tulmagasra felemelt biztosítási díjak, a helyosztályok nem is igazságos megállapításával egyetemben, a biztosítástól idegenkedő kisgazdáinkat mindinkább visszatartják és nemzeti vagyonosodásunk kárára a jégbiztosítás mindinkább szűkebb területekre szorul. Határszéli vármegye levén Zala, a szomszédos stájerországi hegyekben hirtelen képződő hideg légáramlatok behatásának közvetlenül ki van téve, ezért oly gyakoriak nálunk a jégverések éppen a határhoz közeli járásokban. A viharágyukkali védekezés pedig még oly kezdetlegeshogy erre építeni — a jelenlegi szükkörü szervezkedéssel -— nem lehet. Voltak a mult évi tavasz folyamán ködök is; a rozsda is fellépett, csekély mérvben rovarkárak is észleltettek; de mindezeknél nagyobb károkat okoztak a juniusi nehéz esők; kis gazdáink vetéseiben pedig a gyenge télben akadálytalanul áttelelt, a kedvező tavaszi idő és a junius havi sok csapadék által igen erőteljesen fejlesztett gyomok majdnem végzetessé váltak, különösen a nem megfelelőleg munkált talajokon és ritkább vetésekben. A talajban lappangó gyom magvak, különösen a kaszanyüg bükköny, a varjú borsó, vadlencsefélék hirtelen elborították a mult évben a parasztmezőket ós különösen a rozsvetéseket húzták le egyes vidékeken. Ezek fellépése ellen a kisgazda vető rendszerének megváltoztatása, erősebb takarmány és kapás termelés, de különösen a konkoly választó rosták nagyobb számban való elterjedése — tisztább vetőmag — és mélyebb miveléssel védekezhetnék. Lokális jelentőségű árviz károk voltak végre vármegyénkben a mult év julius havában a sok esőzés folytán kiáradott Zala folyó mentén, mely áradások folytán a lapályosabb rétek és legelők beiszapoltattak. Ennek következménye a sarjú termés és a legeltetés megszorításában nyilatkozott. A mult időjárásának további lefolyása vármegyénkben a következő volt: julius havában 13 esős nap 142'6 mm. csapadékkal, augusztus havában nagy szárazság, 4 esős napon összesen csak 14-6 mm. eső; szeptember hóban 5 napon 44-6 mm; októberben 10 esős napon 125-4 mm.; novemberben 2 napon 16'2 mm., közepe felé havazással és erős fagyokkal; decemberben 3 napon 41 mm. csapadék eső és hó alakban, kemény idő; szél és hózivatarokkal; végén enyhe, ugy hogy ezidén jan. elején az őszkor hirtelen félben szakított őszi szántást néhány napig folytatni lehetett. A felemlített elemi csapások dacára a mult év gabonatermése vármegyénkben a jobb évekhez számítható. A nm. földmivelésügyi m. kir. Miniszter ur által közrebocsájtott hivatalos termény statisztika szeriut volt ugyanis Zalavármegyében az 1902. évbeli termés a cséplési eredmények szerint: Termény Bevetett ter. k. k. |ja összes termés 1901. évi termés mm. Többlet mm. Termény Bevetett ter. k. k. métermázsa 1901. évi termés mm. Többlet mm. buza . . . 9l>.549 6-81 632.000 541.752 + 90.248 rozs . . . 84.547 6*62 559.300 473.904 + 85.396 árpa . . . 34.773 7-30 253.900 211.323 + 42.557 zab . . . 22.589 6-69 151.200 131.901 + 19.298 Minőség: a zivatarok által túlságosan le nem vert területeken a buza minősége nehéz és acélos; a rozsban sok csirás szem az aratás ideje alatt uralkodott időjárás miatt, minősége egyáltalán könnyű; árpa telt szem, de sárga; zab könnyebb minőségű. Szalmában a termés határozottan jónak jelezhető, mert 15—30°/

0-tel több szalma termett, mint az 1901. évben. Tengeri: A mult évben igen későn volt vethető, fejlődése a sok nyári esőzésekben igen kedvező volt, egyedül augusztus hó folyamán maradt vissza és ha a szeptember végével bekövetkezett fagyok érését meg nem akasztják, jó tengeri termésünk van. Ekkor azonban tenyészete majdnem véget ért; a be nem érhetett tengeri minőségileg oly silány eredményt adott, hogy a tejes tengeri az egész termések ll

s-át képezte, mely harmad erőltetett feletetéssel szabadult meg a megsemmisüléstől. A többi — bár csak október végével és november elején lett törve a tengeri — csak nehézségekkel volt tartható és még górékban is sok tengeri megfeketült. Takarmány és cukorrépa: Az igen szép reményeket nyújtó répafélék fejlődése az augusztus havi szárazságban megakadt ugyan, de mégis a kedvezőbb szeptember és október havi időjárás folytán igen kielégítő termést adtak. Beszedése a répának igen későn, jobbára november első felében történhetett. A répa tartós volt. Burgonya: A sok nyári csapadék és reá nézve