Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-15 / 7. szám

62 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1903. február 8. kedelmi felfogás által teremtett mostoha helyzetnek s részesei akarnak lenni annak a küzdelemnek is, amelyet ez ellen a felfogás ellen százezer társuk folytat. Aki pedig azt hiszi, hogy ilyen kis fészekben, ahol talán negyven-ötven olyan üzlet van van, amelyben a főnökön kiviil alkalmazott is dolgozik, könnyebb dolog a zárórát társadalmi utón szabályozni, mint nagyobb kereskedelmi gócpontokon, az nagyon téved. A példák azt mutatják, hogy a hasonló irányú társadalmi mozgalmak nagyobb városokban sokkal hamarább eredményre vezettek. Ott talán nem érvényesülhettek a kicsinyes érdekek és talán könnyebben belátták, hogy a fogyasztást, a szükségletet nem az szabályozza, hogy az üzletek tiz óráig vannak-e nyitva, vagy nyolcig. A kereskedőkre nézve teljesen mindegy, akár este nyolc óráig szerzi be a közönség szükségletét, akár tizig; az alkalmazottra nézve azonban az az egy, vagy két órai külömbség roppant sokat jelent. Tessék csak meggondolni, hogy egy kereskedő tanonc reggel öt órától este kilenc óráig úgyszólván megszakítás nélkül, le van kötve az üzletnek ; emellett tanonc iskolába jár; egy kis önművelést is megvár tőle a társadalom. Abban a korban, amelyben más gyermek még játékainak él, a kis inas már erősen dolgozik. Ha másokért nem, ezekért a korán munkára fogott gyermekekért érdemes megfontolás tárgyává tenni az alkalmazottak törekvését. Nálunk szokássá vált már, hogy mindenki a hatalom szárnyai alá menekül s ezért legtöbbször csak a parancsszó képes valóra váltani a legüdvösebb társadalmi törekvéseket. Hisszük, hogy mire a parancsszó megérkezik, a magyarországi kereskedők már régen megoldották, parancsszó nélkül is, Az Isten igazságos. Felszántva a föld, elvetve a mag. A gazda a jövendő bő aratás reményében várja a kalász érését. A zsenge vetés már zöldéi, szárain üde harmatcsepp csillog. A gazda örömmel látja verejtékes munkájának jutalmát. Jégvihar lett. Tönkre verte a vetést. A mint kétségbeesetten ott tördeli kezeit a lehangolt gazda, a csősz a vállára tette a kezét. — Az Isten akarta, János gazda, nyugodjék bele! Az öreg foldmives reáemelte könnyes szemeit a csőszre. — Nem az Isten akarta azt fiam. Otthon hat gyermekem van ruha és kenyér nélkül; mivel tartom el őket a télen? Az Isten nem akarhatja a kárát a szegénynek, mert ő jó és igazságos. — Az ám . . . igazságos, — mormogta szomorúan a csősz — elvette földemet, házamat, feleségemet és két szép gyermekemet, mert loptam egyszer egy gazdátlan tinót . . . Hirtelen odafordult a gazdához. — János gazda, — nem emelt el maga valamikor, valamit ugy titokban? — Één . . . nem; azaz dehogy is . . . egyszer egy bikát elhajtottam. az egységes záróra kérdését. Humánus intézkedésről van szó, amely hozzá még pénzbe sem kerül, ha mindnyájan megértik egymást. A mi kis városunk döntő befolyást nem fog gyakorolni a kereskedelmi viszonyokra ; kereskedőink aligha tesznek zsebre két garassal több hasznot, ha tiz óráig nyitva tartják is boltjaikat, s olcsón biztosíthatnák maguknak alkalmazottjaik elismerését, ha önként adnák meg azokat az óhajtásokat, amelyeket előbb-utóbb a törvény fog biztosítani és megparancsolni. Megyei rendes közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága febr. havi rendes közgyűlését dr. Jankovich László gróf főispán elnöklésével f. hó 9-én tartotta.Elnöklő főispán üdvözölvén a szép számbau megjelent bizottsági tagokat, az ülést megnyitja s a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Háczky Kálmán és Udvardy Ignác bizottsági tagokat jelöli ki. . Az alispáni havi jelentés a törvényhatóság állapotáról kinyomatva a tárgysorozattal együtt a bizottsági tagoknak megküldetvén, a közgyür lés azt felolvasottnak tekintette, egyúttal minden felszólalás nélkül tudomásul vette. Felolvastatott a kiküldött bizottság javaslata a gyámpénztári pénzkezelés rendszeréről s a pénzek gyümölcsöztetéséről alkotandó szabályrendelet tárgyában. A javaslat szerint az árvaértékeket ezután is összesítve kezelik; az árvakölcsönök kamatlába 4'/

2°/o lenne; kölcsönök 32 év alatt törlesztendők; 1000 K-ig 3 havi, ezen túl levő összegek után 6 havi felmondás állapíttat! k meg; szőlőbirtok jelzálogul nem szolgálhat; a kölcsön nagyságának megállapításánál az adón kivül a becslés is figyelembe veendő. Egyébként a régi szabályrendelet vétetett irányadóul. A közgyűlés a küldöttség javaslatát elfogadta. A vármegyei hivatalos lap ügyében kiküldött bizottság javaslata szól a lap alakjáról, mily betűkkel szedessék, kik kötelesek járatni, hova küldessék ingyen példányképen; az előfizetési összeg egy évre 4 korona lenne; a megye és községek hivatalos hirdetéseit ingyen közölné, a községek anyagi ügyeit érdeklő hirdetéseket pedig minden 100—100 szó közlési ára 4 K, mely előre a hirdetéssel együtt beküldendő; a lap bevételeiről és kiadásairól külön szaknapló vezetendő. A közgyűlés a javaslatot elfogadta s — Látja — szólt a csősz a meggyőződés hangján — az Isten igazságos . . . Az élet. Éljen! — kiáltották a mulatozók s nyomában poharak csengése és a zene zengő akkordjai hallatszottak ki a teremből. Öten voltak. Jó barátok s már régen találkoztak. Az egyik gyöngyöző borral telt serlegét magasra emelve kiáltá: — Éljen az élet! . . . Kocintottak s ittak. Csak egy halvány arcú fiatal ember hagyta poharát érintetlenül. — Mért nem iszol, mi bajod? kérdték tőle a többiek. — Az életre nem iszom, mert nem ér egy fabatkát se. Négyen ittak tovább ; az ötödik nem. És a kik az életre köszöntötték serlegeiket, csakhamar leszédültek az asztal alá s ott hevertek a részeg emberek undorító rútságában — öntudatlanul . . . Tévesztett utak. Az árnyas hársfák alatt a kerti padon egy férfi és egy nő ült szótlanul gondolatokba mélyedve. a lap nyomatása és szerkesztése iránt intézkedéstétellel a vármegye alispánját megbízta. A napidíjak és átköltözködési illetményekről — a kiküldött bizottság javaslatához képest — a közgyűlés szabályrendeletet alkotott. Ugyancsak a kiküldött bizottság javaslatához képest tüzetes szabályrendeletet alkotott a közgyűlés, a jegyzői magán munkálatokért fölszámítható díjakról. A megyei árvaszék előterjesztésére intézkedett a közgyűlés az előlegáitalány tárgyában, valamint a községi gyámügyi nyilvántartások elkészítési költségeinek a gyámpénztári tartalékalapból leendő fedezése iránt. Az árvaszéki nyilvántartói állás ideiglenes ellátásával egyik kezelő tiszt bizatik meg, ennek helyébe pedig erre az időre két napidíjas alkalmaztatik. Tárgyaltatván a vármegyei községi és körjegyzői egyesületnek kérvénye munkaerő szaporítása iránt, tekintettel a jogos kérelemre, a főbirák felhivatnak, hogy vizsgálják meg járásuk községeinek ügykezelését, amely körjegyzőségben a munkaerő szaporítása szükséges, ott az adatok beterjesztése mellett tegyenek a közigazgatási bizottsághoz javaslatot a munkaerő szaporítása tárgyában ; egyúttal fölír a közgyűlés a belügyministerhez, kérve a községek részére államköltségen egy-egy állásnak szervezését, tekintettel azon sok oldalú tevékenységre, melyet a községek által fizetett jegyzőik az államszolgálat érdekében kifejtenek. Dr. Dézsy Lajos egyetemi magántanárnak nagyon is indokolt és méltánylást érdemlő Írásbeli előterjesztésére a közgyűlés a vármegye monográfiájának elkészítésére az időt két évvel meghosszabbította. Az alispán előterjesztésére a közgyűlés a minisztertől az iroda szerekre póthitelt kér; ennek elintézéséig az alispánt a közgyűlés hitelátruházással megbizta.} A szentpeteruri körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületeinek feloszlatása tárgyában a közgyűlés felír a belügyminiszternek. A tüskeszentgyörgyi körjegyzőséghez tartozó Alsóhráscsán és Hodosán községekből uj körjegyzőség alakítását, valamint a zalaegerszegi, alsólendvai és tapolczai kéményseprői munkakerületek kettéválasztását — a beadott kérvények elutasításával — a közgyűlés nem engedte meg. Nagykanizsa r. t. városnak a lenbeváltó és kikészítő telep részére 15—20 hold terület átengedése és 10 évi adómentesség tárgyában, továbbá a legeltetési szabályrendelet tárgyában, valamint Alpár Mór lakbérlete tárgyában hozott, de megfelebbezett képviselőtestületi határozatait a közgyűlés jóváhagyta. A Keszthely—tapolczai h. é. vasútra még 1900. május 12. tartott közgyűlésen megszavazott 160.000 K segélynek kölcsön felvétele utján Alig egy éves házasok és már ott volt közöttük a harag, gyűlölet. — Megtiltom — szólt a férfi boszusan — hogy virágot elfogadjon attól az embertől. A nő esdő tekintettel nézett férjére. — Le hisz' ez az első eset, hogy küldött virágot, s csak nem lehetek oly műveletlen, hogy visszaküldjem. — De igen, ha ismét elfogadja, akkor feljogosítva érzem magam arra a kijelentésre, hogy szereti azt az embert. A nő sirva fakadt. — En csak téged szeretlek. — Nem kell érzelegni — felet a férfi durván. Es a nő lelkében e pillanatban elhomályosult a férfi képe . . . Szemben a háztetőn két turbékoló galamb csókolózott. A nő és férfi a mint észrevették, elfordították fejüket. Az egyik jobbra, a másik balra nézett . . . A kis Rousseau. A gyermek okos szemeit az apjára emelte és kérdé: — Apám, kik azok az emberek? — Mindnyájan fiam; te is, én is és azok