Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-08 / 6. szám

2 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1903. február 8. A villamos világítás előnyei. Hogy a villamvilágítás a közélet és az ipar fellendülését nagyban elősegíti, az bebizonyított tény, de bogy mennyire emeli azt, szolgáljon például ezen egy pár adat. A színházban. A szinházi világításnál két előnynyel találkozunk : 1. Nagy a tűzbiztonsága. 2. A levegőt nem melegíti fel s termékeivel nem rontja ezt, mint a más lánggal égő világítók. S hogy mily sikeresen lehet általa az egyes kényes dolgokat véghez vinni, álljon itt egypár példa: Eltekintve attól, hogy „égifény", „eső", „villámlás" és „hold" utánzásai csakis villamos fénynyel idézhetők elő, ugy bogy tényleg azok is legyenek — álljon a következő : „Margaretta és Fauszt"-ban, vagy pedig más színdarab előadásánál, ott, hol két viaskodó áll egymással szemben, könnyű módon az egyik viaskodó kardját összekötjük a dynamo pozitív sarkával, mig a másikét a negatív sarokkal. Ha most viaskodásra kerül a sor, a két kard érintkezési felületén fényes ív fog láthatóvá lenni, mi megkapó látvány. Sokkal szebb az égi tüneménynek mondható Wagner operájában, amikor is az üllőt (ambos) összekötjük a pozitiv sarokkal, a kalapácsot pedig — melylyel Siegfried kardját kovácsolja — a negatív pólussal. Minden egyes ütést, melyet Siegfried az üllőre mér, egy villamos szikra fogja kisérni. Az egyes művésznők ruháikat kis izzólámpákkal látják el és függői közé is ilyet alkalmaz — mi szinte emeli az előadás pompáját — melyet a nála levő kis accumulator táplál. Eltekintve még nagyon sok dologtól, mely a szinház pompáját növelné, még azt akarom csak felemlíteni, hogy nincs oly szép jelenet megvilágító, mint a villamos reflektor. A háztartásban. A háztartásban a fő követelmény, hogy praktikus és olcsó legyen és ép ezért a villamos főzést nem említem, mert ez a közönséges főzésnél körülbelül 35°/

0-kal drágább. Annál alkalmasabb a villamos fűtés, — megjegyzem, hogy csak egyes esetekben — mely nem áraszt kellemetlen szagot. Tegyük fel, bogy a cselédszemélyzet elment s őnagysága egyedül van oda haza, de ez mind nem ok, hogy őnagysága téli időben dideregjen, tehát befűteni kell, igen ám, de hogyan ? Soha ezen művészetet nem méltatta annyira, hogy megtanulja s így kénytelen hidegben maradni. Máskép van ez a villamos világításnál ! Ha őnagysága egyedül van, hát átkapcsolja a kapcsolót s rövid öt perc alatt a szoba meleg. Tudom, hogy őnagysága szivesen adott volna egypár koronát, hogy a 10° C szobája meleg legyen. Igy azonban tényleg alig fizet néhány fillért érte. A kisasszony a mai estére hivatalos, persze, hogy el kell menni, de ő csak a rózsaszinü ruhában szándékozik elmenni, mert szerinte ez áll legjobban. Igen ám, csakhogy ez meg annyira gyűrött, hogy nem veheti fel, mivel pedig ma vasárnap van, faszén sehol sem kapható, tehát kedve ellenőre más rühát kellene felvenni. Máskép van ez a villamossággal! Semmi köze ahhoz, hogy vasárnap van-e vagy sem, hanem szedik elő a villamos vasalót és szépen kivasalják a rózsaszinü ruhát. Ennek költsége : egy villamos vasaló 90 wattot fogyaszt 0-9 X 6 = 5

6 fillérbe kerül egy teljes órára estéli vasalás mellett, de mivel egy vasalásra 20 perc is elegendő, tehát a ruha ki vasalása 1-8 fillérbe kerül. Ha nappal vasalták volna ki, akkor csak 0-16 fillérbe, tehát egy óra 2*10 fillérbe kerül. Egy családi körben elkészített tea költsége pedig: egy 50 gyertyás izzólámpa, mely 100 volt és 1-5 = 2 amperet fogyaszt, 1 liter vizet 15 perc alatt forrásra kényszerít. 100 + 1-5 = 150 = 1-5 X 6 = 9 fillér egy órában, de 13 perc alatt a tea kész, tehát csak 2*2 fillérbe kerül egy tea készítése. r_jgy rosz háziasszony jellemvonása, hogy petróleuma soha sincs a házban, miről mi deákok tudnánk legtöbbet mondani. De minek is kell petróleum, mikor a villamos költség se több a közönséges világítási költségnél. Egy 16 gyertyás izzólámpa, mely 50 wattot fogyaszt, amely nagyon is elég, hogy egy Íróasztalt megvilágítson, költsége a következő: 0-5 X "6 = 3. Egy 16 gyertyás lámpa költsége óránkint 3 fillér. Kávé melegítésre elég egy 8 gyertyás izzólámpa — csupán melegítésre, forrásra nem — ennek meg a költsége kb. 0.5 fillér, vagyis '/i krajcár. Ezek lennének röviden a villamosságnak a háztartásban levő előnyei. Az iparban. Mielőtt ezen fejezetet tárgyalnám, szükségesnek tartom felemlíteni, hogy a villamos világításnak egyik legnagyobb ellensége a gáz, mely olcsóságánál fogva fölülmúlja azt, de amikor erőátvitelről van szó, a gáz ismét háttérbe szorul s az elektromotor lép az elsőségbe. Hogy fogalmat alkossunk a kettő közötti külömbségről, ime itt közlöm : A gázvilágításnál: 1 köbméter gáz 32 fillér. Egy 45 gyertyás Auer égőnek kell 100 liter gáz; 100 liter gáz 3-2 fillér. Egy gyertya erősségű 3 2 : 4o = 0-071 fillér. A villanyvilágításnál: Egy 16 gyertyás izzólámpa 50 vattot fogyaszt másodpercenkint, egy l gyertyás 312 vattot fogyaszt másodpercenkint. 1 hektowattóra ára 6 fillér. 0-031 X 6 = 0-186 fillér. Villamvilágításnál 1 gyertyás óránként 0.186 f. Itt előtérbe jut azonban a villamos világítás tűzbiztonsága s veszélytelensége, mig a gázvilágításnál ez utóbbi ép az ellenkezője. Térjünk azonban vissza az iparra s ezzel a villamvilágítás előnyére használt elektromotorra. Az elektromotor jó tulajdonságának az lett a következménye, hogy ott, ahol villamos áram áll rendelkezésre ós ahol ennek költségei nem túlságosak, minden más motort háttérbe szorít. Mindjárt feltűnik az elektromotor igénytelensége ugy a kezelés, valamint a zajtalan járás és térszükséglet tekintetében, mert az elektromotor kezelése oly egyszerű, hogy közönséges munkás is végezheti s járása közben nem kiván szakértői felügyeletet, mint az a más motoroknál szükséges, térszükséglete meg oly kicsiny, hogy falikarra erősíthetjük. A házilag űzött kisipar pedig oly kis elektromotort igényel, mely a kisiparos lakásán felállítható, veszélytelen, kis helyet vesz igénybe, és főleg bármelyik pillanatban üzembe helyezhető, s viszont bármikor minden veszteség nélkül megállítható. Miután üzeme veszélytelen, azt bármely szobában is alkalmazhatjuk s erre külön rendőri engedély nem szükséges, mivel az elektromotor nem esik hatósági ellenőrzés alá. A kisiparos, ki egyszer megpróbálta, hogy mennyivel több és pontosabb munkát lehet végezni szerszámgéppel, mint pusztán kézi szerszámmal, az belátja, hogy az előállítandó tárgyakhoz szerszámgépre van szüksége. De tervében hamar megfeneklik, mert nem tudja, hogy a bő melyik mozgató elemét alkalmazza, mert pl. ha csak egyetlenegy varrógépet, köszörűt, vagy esztergát kell forgásba hozni, akkor e csekély munkaerőre nem lehet gázmotort vagy benzinmotort használni, mert az ilyen csakis nagyobb erőre alkalmas s az egyes gépek üzembe helyezése miatt egy motort beszerezni, ez meg roppant költséges. Belátták ezt a kisiparosok már régen, de tenni nem tehettek semmit, de most, midőn a villamos világítást behozzák, uj életre ébred a kisiparos és ezzel együtt lendül a munka kivitele is. Hogy Zalaegerszegen még a mai napig nincs villamos világítás, azért minden ember önmagát vádolhatja, mert nincs benne az az erős elhatározás, hogy tervét megvalósíthassa. Miként egy várat csak a nép zömének együttes ostroma vehet be, ugy a villamos világítást is*- csak ugy lehet a megvalósuláshoz közelíteni, ha a város minden egyes polgára — miként csak egy ember akarata lenne — kimondja a jelszót, hogy „akarjuk". Ugy hiszem, ha Poprád, az alig 2000 lakóssal biró város egy évi vonakodás után végre kivitte azt, hogy villamos világitása legyen, akkor kétségkívül remélhetjük, hogy Zalaegerszeg, a TARC A hol télen is tavasz van. Palermó, 1903. január 26-án. Alig tudom elhinni, bogy januárban vagyunk. Mintha álmodnám vagy a mesék országában járnék, hol a telet csak hirből ismerik s hol a soha el nem hal5 természet maga aranyoz gyümölcsöt a jó gyermekek karácsonyfájára. A derült égről tavaszi melegséggel süt le a nap az örökké mosolygó délszaki földre, melynek zöld takaróját nem váltja fel fehér halotti lepel. Él és virul minden és mindig. Virágoznak és illatoznak a rózsák; alig hullaija el szirmait egyik bokor, a másikon már uj bimbók fakadnak B ép oly vidáman köszöntik január apót, mint a kalász koszorúzta juliust. Az óriási kaktuszok és áloék vigan sütkéreznek a napfényben, míg a karcsú pálmák ernyőt vonnak maguk fölé lándzsás leveleikből; a narancsfák haragoszöld lombjai között pedig kész aranyalmák himbálóznak az enyhe szellőktől ringatott ágakon. A balzsamos levegő, a madarak csicsergése s a tenger egyhangú csobogása andalítólag hat s a lélek álom és éberség közt lebegve gyönyörtől ittasan merül el a kincsek és szépségek élvezetében, melyeket a természet szeszélye itt oly pazar kézzel halmozott össze. Örök tavasz! A télnek nincs hatalma, hogy megrabolja a mezőket és jégbörtönbe zárja a csörgedező patakokat s a nyárnak kevesebb az ereje, hogysem lehelletével ellankaszthatná a buja növényzetet. Mert a tenger harcra kél mindkettővel; az egyikkel, hogy a küzdelemben áthevítse; a másikkal, hogy forró vérét magába szívja. S az ég — míg végtelen és mozdulatlan nyugalommal szemléli magát a számára teremtett óriás-tükörben, melyet csak olykor-olykor takar el felhőfátyol vágyó tekintete elől — befesti a mérhetetlen viztömeget ragyogó kők színével, hogy urának, a napnak, aranyos sugarai fényes azúron lejthessék táncaikat a lanyha zefirekkel. Kétségkívül megilleti c helyet a melléknév, melyet adtak neki: la felice, a boldog. * * * Palermo egyike a legkedvezőbb helyzetű s legkellemesebb éghajlatú városoknak. Tengermelléki fekvése megóvja a hőmérséklet végleteitől s míg téli hónapjai teljesen a délvidéket árulják el, nyara kevésbbé meleg, mint éjszaki Itália szárazföldjének városaié. Népe és nyelve a legzavarosabb keveréke Szicília számtalan törzsének és nyelvjárásának. S tán nincs a világon tartomány, melynek lakossága annyiféle elemet egyesítene, mint Szicíliáé. Háromezer éves történetének folyamában a legkülönbözőbb nemzetek és hatalmak küzdöttek a szép és virágzó sziget birtokáért, mindegyik hagyva valami nyomot fajának és nyelvének jellemző vonásaiból. A szikulok, feniciaiak, görögök és karthagóiak versenyzéseinek a római hódítás vet véget, mig a középkorban az arabok vetik meg lábukat a szigeten, melyet a népvándorlás alatt a frankok és gótok sarcoltak meg. Az arabok helyét a XI. században a normannok foglalják el, kiket az uralkodásban a Hohenstaufok, utóbb az Anjou-, Aragon- és Bourbon családok követnek, mi által Szicilia majd a nápolyi, majd a spanyol királyságnak válik alkotórészévé. A mult század elején angol seregek védelme alatt a szicíliaiak függetlenítik magukat s alkotmányt készítenek, melyet azonban a gyűlölt Bourbon hatalom csakhamar megsemmisít s így a rövid szabadságot ismét elnyomatás váltja fel. A szenvedések, a hosszú és fárasztó küzdelmek újra megkezdődnek s utoljára is az uralkodóház elűzésével érnek véget. 1860. május 11-én köt ki Marsalánál Garibaldi az ezer önkéntessel, a kik rövid, de dicsőséges harc után beveszik Palermot, elfoglalják a szigetet, mely örömujjongás között csatlakozik az egyesített olasz királysághoz. S ha meggondoljuk, hogy az arab uralomtól kezdve Palermo volt Szicilia fővárosa, a királyi udvar székhelye s igy színtere a trónváltozásokkal járó zavaroknak és harcoknak, találkozási pontja a különféle nemzetiségeknek, elképzelhetjük, milyen faj- ős vérkeveredősből ered e város lakossága. * * * Palermo jelenleg van a fejlődés folyamatában, hogy teljesen modern várossá legyen. Régi épületei közöl legérdekesebb a királyi palota, melynek eredete a középkor elejőre nyúlik vissza. Kápolnája antik oszlopaival, arab ívezeteivel, cseppkő szerű stalaktit boltozatával s a falait