Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-04 / 1. szám
1903. január 4. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 5 igazgatóságok az 500 korona felszámítást megtagadták, a káplántartó lelkészek panaszukkal a pénzügyminiszterhez, vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez forduljanak. Aprószenteki országos vásár. A mult december 29-ére esett aprószenteki országos vásár látogatottság és forgalom tekintetében rosszul sikerült. Főképeu a kirakódó vásár tátongott az ürességtől. A kereskedők és iparosok sátraiban alig fordult meg egy néhány vevő, ami arra vall, hogy a nép nagy pónszükében van. Az állatvásár azonban már kedvezőbben alakult. Felhajtottak 21 drb bikát, 751 drb tehenet, 100 drb üszőt, 690 drb ökröt, 312 drb tinót, 397 drb borjut és 246 drb lovat; összesen tehát 2449 darabot. Ezek közül eladásra került 1328 darab. Szomorú statisztika. Nemrég tették közzé az északamerikai Egyesült-Államokba való bevándorlásról szóló statisztikai adatokat. Ezek az adatok igen szomorúak ránk nézve, mert hiteles számok mutatják, mily óriás nagy a kivándorlás Magyarországból. A mondott esztendőben a monarkiából összesen 171.989 személy vándorolt ki az Egyesült-Államokba, mig az előző évben csak 113.390 személy. A legutóbbi esztendőben kivándorlottak között volt 36.609 tót, 23.900 magyar és 30.223 horvát-szlavon; a magyar korona országaiból tehát összesen 90.732 személy, vagyis a monarkiából kivándorlottaknak 52.70 százaléka hagyta el hazáját.. Ebből a hiányadból esik a tótra 21.41, a magyarra 13.72 és a horvátra 17.57 százalék. A főszám azonban mindenesetre nagyobb lesz, mert a külön fölsorolt monarkiabeli németek, ruthének, zsidók és egyéb nemzetiségek között bizonyosan lesz még magyarországi is elég számmal, ugv hogy a főarányszámot bátran tehetjük legalább is 53 százalékra. Ez a szomorú kimutatás kétségkívül még szomorúbb volna, ha rendelkezésre állana a Dél-Amerikába kivándorlottak statisztikája. Mily nagyok és súlyosak lehetnek közállapotaink sebei, hogy ily roppant számmal szánják el magukat az emberek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket, mely eddig táplálta, nevelte őket, pedig az amerikai törvények most meg is nehezítik a bevándorlást. A Horgony Pain-Expeller. (Richters Linimentum Capsici comp.) igazi népszerű háziszerré lett, mely számos családban már több mint 34 év óta mindig készletben van. Hátfájás, csipőfájdalom, fejtájás, köszvény, csuznál stb.-nél a Horgony Pain-Expellerrel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő, sőt járványkórnál, minő: a kolera ós hányóhasfájás, az altestnek Pain-Expellerrel való bedörzsölése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel használtatott az influenza ellen is és 80 f,' 1 K 40 f, és 2 K árban a legtöbb gyógyszertárban kapható, de bevásárlás alkalmával mindig határozottan : „Richterféle Horgony Pain-Expellert" vagy „Richter-féle Horgony-Liniment" -et tessék kérni, és a „ Horgony " védjegyre figyelni kell. Marhalevelek mikénti beszerzése. Eddig az alispáni hivatal közvetítése mellett szerezték be a községek a marhalevél űrlapokat, ami annyiban volt kellemetlen, mert a pénzt az adóhivatalba kellett beszállítani. Ezután megszűnik ez a gyakorlat. Az űrlapok árát az adóhivatalba küldik be, s onnan szerzik is meg a községek a szükséglendő ürlappéldányokat. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Barthalos István ügyvéd, pápai lakos kérelmére a magyar kir. államvasutak Körmend állomásától Nádasd, Rimány, Háshágy, Zalalövő, Káloczfa és Baksa, esetleg Nova irányában a dunántuli h. é. vasutak Csömödér állomásáig, valamint Zalalövőtől Cséb, Salomvár, Felső- és Alsóbagod, Apátfa, Andráshida irányában a boba—csáktornyai h. é. vasút Zalaegerszeg állomásáig, úgyszintén Rimánytól Nagyrákos és Őriszentpéter érintésével Muraszombatig és folytatólag Radkersburg iráuyában az ország határáig vezetendő vonalakra, az 1898, évi november hó 19-én kiadott rendelettel Muraszombattól a határszélig vezetendő vonal kizárásával meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét hasonló korlátozással és másrészt a Zalalövői Őriszentpéter irányában vezetendő vonalra való kiterjesztéssel további egy év tartamára meghosszabbította. Drágább az utazás. A m. kir. államvasút közzé tette az uj helyi személy- és podgyászdíjszabást, amely 1903. évi január 1-éu lépett életbe. Ebben a nagy díjszabásban benne van a zónarendszer reformja is. Mostanában a távolsági forgalomban tizennégy vonalszakasz van, január 1-től kezdve tizenhat lesz. A reform tehát az, hogy a nagyobb távolságokra való utazás drágább lesz, de viszont oly kedvezéseket nyújt, melyek eddig nem voltak meg. Az egyik kedvezés az, hogy ezután a nagy távolságoknál az utazást 24 órára meg lehet szakítani, ha ezt előzetesen a kalauznak bejelentik és a megszakító állomáson az állomási főnöknél jelentkeznek. A másik kedvezés az, hogy ezután a gyorsvonatokban is lesz harmadik kocsiosztály, a mi Magyarország kivételével az egész európai nyugaton régóta megvan. Ezentúl tehát a szegényebb ember is gyorsabban utazhatik aránylag nagyon csekély, összesen, két korona ráfizetéssel. Az uj 15-ik zóna 301 kilométertől 400 kilométerig, a 16 ik zóna pedig 401 kilométertől bármely távolságra szól. Az árak dolgában személyés gyorsvonatoknál egyaránt a 15. és 16. zóna az első kocsiosztályban 3—3 koronával, a máso dik osztályban 2—2 koronával és a harmadik osztályban 1 — 1 koronával drágul. Ennélfogva a személyvonaton a 15-ik zóna árai 21. 14. és 9 korona, a gyorsvonaton 27. 18. és 9 korona lesz; a 16 zónában a személyvonat ára 24. 16. és 10 korona, a gyorsvonaté 26. 20. és 12 K. Vetőmagvak ára Mauthner Ödön budapesti magkereskedő értesítése szerint Budapesten 50 kilogrammonként: vörös hercmag 64—-75 K; lucerna 56—58 K; muharmag 9'/* — 10 1/ 3 K; baltacím 12'/ a—13 1/ 2 K; bükköny 7—7K. Állategészségügyi kimutatás vármegyénk területén december 28-án a hivatalos adatok alapján: lépfene : Bazsi 1 m., Batyk 3 u.; veszettség: Keszthely 1 u., Kaszaháza 1 u.; ivarszerci hólyagos kiütés: Muravid 6 u., Zalalövő 1 u.; rűhkór: Nagykapornak 4 u.; sertésvész: Alsólendva 7 u., Szepetnek 1 sz., Zalaujlak 2 u., Zalaszentbalázs J1 sz., Keszthely 8 u., Rezi 7 u., Szentandrás 1 m., Bánokszentgyörgy 6 u., Csehi 1 m., Kerkaszentkirály 1 m., Kerkateskánd 2 u., Kerkatótfalu 3 u., Kútfej 1 u., Lasztonya 9 u., Szécsisziget 1 u., Tolmács 6 u., Tormaföld 7 u., Gutorföld 6 u., Kissziget 5 u., Lentiszombathely 1 u., Máhomfa 4 u., Mikefa 1 u., Pördeföld 1 ra., Esztergály 7 u., Nagyhorváti 7 u., Misefa 9 u., Pacsa 8 u., Facsatüttős 11 u., Pötréte 5 u., Szabar 1 m., Szentmárton 7 u., Zalaapáti 6 u., 1 m., Bak 3 u., Döbréte 4 u., Pakod 2 u. Téli vasúti menetrend. Zalaegerszegre érkezik a) Bobáról 8 óra 39 p. reggel, 5 óra 45 p. d. u,. este. Zalaegerszegről indul: a) Bobára 9 6. 29 p. reggel, 4 ó. 12 p. déltán; a) Csáktornyára 4 óra 59 p. reggel, 5 óra 52 p. délután. Helyi közlekedés Zalaegerszeg és Zalaszenticán között: Zalaegerszegről Szentivánra indul: 6 óra 30 p. reggel, 11 óra 54 p. délelőtt, 2 óra 33 p. délután, 6 óra 15 p. este. Szentivánról Zalaegerszegre érkezik: 7 óra 56 p. reggel, 1 óra 17 p. délután, 4 óra 48 p. délután, 7 óra 25 p. este. Szentivánról indul: a) Szombathely felé 5 ó. 20 p. reggel, 7 óra 15 p. reggel, 3 óra 13 p. délután, 6 óra 25 p. d. u., 2 ó. 17 p. éjjel; b) Nagykanizsa felé 7 óra 11 p. reggel, 12 óra 37 p. délután' 3 óra 55 p. d. u., 9 óra 54 p. este, 2 óra 21 p. éjjel. Művészet és irodalom. A budapesti Műcsarnok téli tárlatán harmincegy festmény ragadja meg a művészet iránt érdeklődők figyelmét. Mesteri alkotás mindegyik, rajza és szinei révén a tárlat legértékesebb képzőművészeti alkotásai közül való. Az ujabb magyar festőművészet legjelesebbjei megalkotói ennek a képsorozatnak, a mely előtt meghajolt a Képzőművészeti Társulat szigorú zsűrije is, a mikor egytől-egyig mind a harmincegyet elfogadta és kiállította a téli tárlaton. A mi természetes is, a mikor olyan művészek a képek alkotói, a minőknek Magyarország művelt közönsége Csók Istvánt, Márk Lajost, Hegedűs Lászlót, Garay Ákost, Tull Ödönt, Gergely Imrét stb. ismeri. Csupa erős talentum, a modern magyar festőművészek legjobbjai. Az alkalom, mely a kiváló művészekből ezeket az értékes alkotásokat kiváltotta, maga is jelentős kulturális esemény: a „Remekirók Képes Könyvtárának" megindulása. Mikor ez a páratlan nagy irodalmi vállalkozás első és nagysikerű lépését megtette, egyhangú volt a kritika véleménye, hogy hatása nemcsak « irodalom terén lesz nagy, nemosak a magyar közönség Ízlésének nemesítésére lesz hatással, hanem jelentős befolyást fog gyakorolni Magyarország szellemi életének minden ágára is. Valóban az első hét kötet: Petőfi, Kisfaludy Sándor, Tóth Kálmán, Shakspere és Molifere szellemét nemcsak e nagyok műveivel terjesztette, hárem jelentős alkotásokra ösztönözte a a magyar esztétikai irodalom és a magyar festőművészet legjelesebbjeit is. így keletkeztek Ferenczy Zoltán, Junius (Zilahi Kiss Béla), Alexander Bernát, Haraszti Gyula és Endrődi Sándor nagybecsű tanulmányai a költészet említett nagyjairól és Neogrády Antal, Telegdy László, Tull Ödön, Gergely Imre, Réthi Lajos illusztrációi, pompás képek minden kötetben, méltó megérzékítői a nagy költők poézisának. Ha már ilyen jelentős eredménye volt az esztétikai irodalomban és a festőművészeiben a Remekirók Képes Könyvtára első hét kötetének, természetes, hogy a szintén hét kötetből álló álló ujabb sorozatnak, mely folytatása a szép kezdetnek, még nevezetesebb a hatása. Hisz ezúttal olyan nagy szellemek művei jutnak nagyságukhoz méltó diszü köntösben a magyar közönség kezébe, a kik nem csak ezt a nemzetet vezették lelkük erejével, elméjük fényével, hanem az egész emberiségnek vezérlő szellemei. Tóth Ede, a magyar népszínmű megteremtője és Kisfaludi Károíy a magyar renaissance nagy alakja mellett ott vannak Berzsenyi Dániel, Madách Imre, Kossutth Lajos, Sohiller és Homérosz alkotásai, amelyeknek mélységes tartalmát olyan kiváló elmék magyarázzák jelentős tanulmányokkal, aminők Kossuth Ferenc, Bánóczi József, Dóczi Lajos, Palágyi Menyhért, Váczy János, Kemenes (Kempf) József és Yárady Antal; a magyar esztétikai és irodalomtörténeti világ legjelesebb képviselői, mindegyik tekintély a maga szellemi körében. Egyívású velük a festőgárda is, mely az eoset tartalmát és művészetét használja használja fel a nagy szellemek megértetésére s egyben a kötetek művészi diszítésére. Madách válogatott munkáit Zichy Mihálynak, modern korunk egyik legnagyobb, szinte páratlanul álló illusztrátorának képei díszítik. Berzsenyi Dániel lángoló költészetét Gergely Imre, Mihalik Dániel, Szlányi, Telegdy és Tull szólaltatják meg a szinek harmóniájában. Tóth Ede népszínműveit Garay Ákos, a magyar népélet legkiválóbb rajzolója illusztrálta. Hegedűs László, Neogrády Antal, Stein János, Szlányi Lajos és Tull Ödön Kisfaludy Károlynak festőtolmácsai. Sohillernek, a németek nagy költőjének három világhírű magyar művész az illusztrátora: Benczúr Gyula, Lotz Károly és Wagner Sándor, mindegyikük Európaszerte elismert nagymestere az ecsetnek. íme halvány, vázlatos felsorolásban a Remekirók Képes Könyvtára ujabb hét kötetének poétái, esztétikai és művészeti tartalma olyan gazdag, olyan sokoldalú és olyan jelentős, hogy nem csak a magyar művelt közönségnek nemes gyönyörűsége, hanem esemény irodalmunkban ós művészetünkben, amelyek a Lampel-Wodianer cég e nagy kulturális vállalkozása révén uj és nagybecsű munkákkal gazdagodnak. Hogy milyen jelentőségű a most megjelent sorozat, azt e rövidre fogott méltatásnál sokkalta ékesszólóbban mutatja az az elismerés, amelylyel a sorozat köteteit ós különösen kettőt fogadott a magyar kritika. Különösen a Dóczi Lajos Schiller-fordítása ós Kemenes (Kempf) József Homérosz fordítása, amelyet irodalmi eseményképpen nem kisebb irök üdvözöltek, mint Tóth Béla és Alexander Bernát. Az előbbi külön tárcában méltatta Kemenes Homérosz fordítását, amely az Iliászt eredeti versmértékének megtartásával ós nemcsak a külső formának, hanem a homéroszi szellemnek is mesteri kifejezésével hozta be a magyar irodalom kincsei közé. Azt az igazságot, hogy az összes élő nyelvek közül csak a magyar éri el a görög nyelvnek a klaszszikus versformákra való alkalmatosságát, a Kemenes fordítása fényes példaképpen igazolja. A Dóczi Lajos Schiller-kötete a nagy német poéta összes költeményeinek fordítása. Szinte már nem is fordítás, hanem az eredeti szellemének és formájának teljes megértése és megóvásával való utáaköltés, amelynek kifejező eszközét a magyar nyelvet Dóczi mesterien kezeli. Alexander Bernát egyetemi professzort nem hiába ösztönözte valósággal nagyszabású tanulmány
