Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-21 / 25. szám

10 y Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap c 1903. junius 21. Akárhogy leplezzük, akárhogy takarjuk, nem lehet eltagadni, hogy a magyarországi kereskedők nagy része nem akar arra az értelmi fokra emelkedni, amelyen ma már nemcsak a társadalmi szereplés, hanem az üzlet, a megélhetés, a kenyérkereset okából is szüksége volna. így azután a kereskedőknek az a része is, amely legalább szakdolgaiban igyekszik ismereteket szerezni, teljesen egyoldalúvá válik; más része pedig alaposabb szakismeretek gyűjtésére sem fordít gondot. Ez az oka legtöbbször annak, hogy a vidéki kereskedők egy tekintélyes hányada csak boltos marad egész életén át s nem nevezheti magát olyan értelemben kereskedőnek, mint az angol, a német, a hollandus kereskedő, mert még kereskedelmi ismeretei is fogyatékosak. Az igaz, hogy másutt nem is az a divat, mint Magyarországon, hogy ha van valakinek egy tanulni nem szerető csemetéje, hát odaadják boltosinasnak. Az a szegény kis tanonc pedig odaáll a pult mellé, mielőtt még tisztességesen irni olvasni tudna, mielőtt még fogalma volna pályájának lényegéről és feladatatairól, mielőtt valami kis elméleti ismeretet magába szedett volna és megtanul ásszolgáját köszönni, boltot söpörni, lámpát tisztogatni, pakkot hazahordani s a kereskedelmi ismeretek rá nézve ott kezdődnek, hogy a CMd jelű árut odaadhatja 2 K 20 fillérért. Ilyen a magyar kereskedő tanoncnak akadémiája. Persze külföldön először elméleti tudást csepegtetnek az ifjú fejébe, azután kezdi a gyakorlatot és lesz belőle praktikáns, aki kereskedelmi funkciókat teljesít és nem degradálják bolti szolgává. A kereskedő tanoncok hiányos ismereteinek valamiképpen való pótlására törekesznek a tanonciskolák, amelyeknek hasznáról a mondottak után felesleges értekezni s csodálatos, hogy egyesek még mindig idegenkednek ettől az intézménytől. Persze elvonja a fiukat néhány órára a boltból s a raktárból s ezt sokan nagyobb kárnak tekintik, mint amekkora haszon az a kis tudomány, amit a tanoncok az iskolában összeszednek. Nekünk is van egy kereskedő tanonc iskolánk, amelyet a kereskedelmi kör 1884-ben alapított és négy évig a saját erejéből tartott fenn. Jelenleg a kormány 600 K, a város 600 K, a kereskedelmi és iparkamara 800 koronával segélyezi s a még szükséges 800 koronát részint a tandíjak-, részint a keresk. kör pénztára fedezik. Hallottunk méltatlankodó hangokat afelett, hogy a keresk. kör költségvetését a tanonciskola fenntartásával nagyon megterheli s bizonyosan tudjuk, hogy sok tag szeretne ettől a tehertől megszabadulni. Pedig a méltatlankodóknak nincs igazságuk. A tanonciskola fenntartása az egyedüli jogcím arra. hogy a kör kereskedelmi körnek nevezze magát, mert ezen kivül más kereskedelmi érdeket soha életében nem szolgált és elő nem mozdított s elvégre ezt a címet talán nem a tarokk és egyéb partik kedvéért vette fel. Ha a zalaegerszegi kereskedőket egyesítette magában, kötelessége is valami áldozatot hozni, amit eddig meg is tett, mert szerencsére a méltatlankodók kisebbségben vannak. Hogy mennyire hasznos a tanonciskola, bebizonyította a mult héten tartott vizsga fényes eredménye, amelyről tudósításunk a következő : A zalaegerszegi kereskedő tanonciskola f. hó 14-én tartott évzáró vizsgáján a tanügyi hatóságot Kőrössy Sándor s. tanfelügyelő, az első fokú iparhatóságot Várhidy Lajos polgármester, a soproni kereskedelmi és iparkamarát Deutsch Ferenc, a kereskedelmi kört dr. Graner Adolf egyleti elnök és a felügyelő bizottságot Breisach Sámuel elnök képviselték. A tanoncok bemutatták a könyvelés, fogalmazás, levelezés, kereskedelmi számtan és irodai munkálatok körében készített Írásbeli dolgozataikat, melyekből a jelenlevők arról győződtek meg, hogy a tantestület a tanuncok Írásbeli munkálataira nagy súlyt helyez. Az egyes szaktárgyakból a tanoncok világos és szabatos leleleteikkel a hallgatóságot teljesen kielégítették. A könyvelésben, levelezésben, kereskedelmi számtanban, jogi ismeretekben és irodai munkálatokban oly mérvű jártasságot tanúsítottak, hogy Breisach Sámuel felügyelő bizottsági elnök a vizsga befejeztekor teljes elismerését nyilvánította a tantestület ügybuzgó munkája feiett, mit Balassa Benő igazgató a testület nevében azzal köszönt meg, hogy a tanári testület tagjai örömmel teljesítik kötelességüket, mert tudatában van az iskola közgazdasági szempontból fontos feladatának. Végül a IlI-ad éves növendékek nevében Szikszay József tanuló mondott köszönetet a kereskedelmi körnek, mint fentartó testületnek és mindazoknak, kik az iskolát anyagilag támogatják. Rákóczy ünnepély, tarka szinpad ós nyári mulatság. Első pillanatra meglepő a cim, mert kevesen sejthetik, hogy a Rákóczy ünnep, a tarka szinpad és majális egy ugyanazon nap programmjában került össze s mind a három pont jól sikerült, egyik sem rontotta le a másiknak értékét. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete elmés vigalmi bizottságot szervezhetett, mert már évek hosszú sora óta télen is, nyáron is szerez valami uj élvezetet a közönségnek. Nem elégszik meg a sablonos táncmulatsággal és kerti mulatsággal, hanem estélyeit és juniálisait érdekes műsorral igyekszik vonzóvá tenni, amely a közönségnek élvezetet, az egyletnek pedig jó hasznot hozzon. A hasznot ez idén ugyan elmosta egy kis nyári eső, de a műélvezet megmaradt. A mult vasárnap délután zajlott le az érdekes programm a Baross ligetben. Délelőtt melegen tűzött a nap, felhő sem járt az égen. Az ifjúsági egylet rendező bizottsága örömmel üdvözölte a szép napot sjó kedvvel készülődött a délutáni mulatságra. Délfelé már aggodalmas arccal tekintgettek kelet felé, ahonnét szürke felhőket kergetett felénk a balatoni szél. És délután megeredt az eső. De mintha az ég csak az öntözést akarta volna megtakarítani, hamarosan elszaladt a felhő s négy óra után kimosolygott az öreg nap, felszárította a fák levelein csillogó cseppeket s a pénztárosok boldogan tették ki a kasszákat a liget útjaira. Öt óra után már néhány száz ember zsúfolódott össze a vendéglő előtti téren s fél hatkor megkezdődött a programm. Először Micsey György szintársulata összes tagjainak közreműködésével Rákóczy ünnepély volt, melynek műsora a következő: 1. „Rákóczy nyitány", előadta a szinházi zenekar. 2. „Alkalmi költemény", szavalta Simon Jenő úr. 3. „Kuruc dalok", énekelte Bay László űr. 4. „Alkalmi költemény", szavalta Vécsei Ilona úrhölgy. 5. „Toborzó", táncolták a színtársulat tagjai. 6. „Rákóczy induló", énekelték a szintársulat tagjai. Remek volt Vécsey Ilona szavalata, amely hazafias lelkesedést s zajos tapsot keltett. A Rákóczy ünnep alatt újra beborult az ég s elkezdett esni az eső. Egy negyed óráig tartott ugyan csak a rosz idő, de ép abban az időben, a mikor a legtöbben szoktak a szabadban tartott mulatságokra kimenni. Ez a kis negyedórái eső néhány száz vendéggel kevesebbet jelentett az ifjaknak. Ezután következtek a tarka szinpad számai. I. szakasz. 1. „Couplet", énekelte Jakabfi Jolán úrhölgy. 2. „Bohóc tánc duett", előadták Szigeti és Faragó urak. 3. „Népdalok", énekelte Ragányi Iza úrhölgy. 4. „Fütty couplet", előadta Gulyás Menyhért ur. 5. „Couplet", énekelte Szalóky Dezső ur. 6. „Népdal egyveleg", énekelte G. Székely René úrhölgy. II. szakasz. 1. „Modern bűvészet", előadták Szigeti és Faragó urak. 2. „Csuli couplet", énekelte Gulyás Menyhért ur. 3. „Concert szám", előadta Tomori Melissa úrhölgy. 4. „Duett szökött katonából", előadták Csolnakosi és Bay urak. 5. „Szinész növendék" (monolog), előadta G. Székely René úrhölgy. 6. „Concert szám", énekelte Ragányi Iza úrhölgy. IIL szakasz. 1. „Családi kör" (paródia), előadta Szigeti Andor ur. 2. „Couplet", énekelte Szalóki Dezső ur. 3. „Concert szám", énekelte Tomori Melissa úrhölgy. 4. „Angol tánc duett", előadták Szigeti és Faragó urak. 5. „Monolog", előadta Haraszti Mici úrhölgy,. 6 „Népdalok", énekelte Csolnakosi Gyula. Színészeink kitettek magukért. Az énekszámok kitűnők, a monológok és bohóságok mulattatók voltak. Szigethy Andor nagy derültséget keltett imitációival ós bebizonyította, hogy jó megfigyelő. A cirkuszi clawnok mozdulatait s a külömböző dialektusokat alaposan elleste. Nagy hatást ért el G. Székely Renée szavalatával, amelynek drámai ereje mindenkit magával ragadott. A szini idény alatt nem volt alkalmunk kiváló képességét megismerni; kár, hogy nem ebben a szerepkörben mozgott. Előadás után elkezdődött a tánc. A táncolók a terembe szorultak, mert az eső lehetetlenné tette a szabadban való vigadozást. A jókedvű fiatalság nem sokat törődött avval, hogy a terem gyéren volt világítva, hogy a hípe-hupás, összegörbült, kivásott padlón a tánc merénylet volt a lábak épsége ellen, hogy az egész nap behordott sár tönkretette a világos ruhákat: vidáman mulatott hajnalig. Kint pedig a közönség vadászatot rendezett egy-egy pincér s egy-két falat ennivaló után, később pedig megostromolta a konyhát, amely kénytelen volt még a félig sült libákat is rendelkezésre bocsátani. Az eső a szakácsnők dolgába is belebeszélt. Nem mertek ennyi emberre számítani s miután még délután három órakor is kétséges volt, hogy megtarthatják e a mulatságot, a szárnyasok gyilkolása elkésve kezdődött. És a Baross liget vendéglője helyiségek dolgában nincs sok száz emberre berendezve. Nem akarnánk ugyan emeletes hotelt építtetni egy pár majális kedvéért, de már egy nagyobb honyha mégis elkelne, hogy a publikum ne legyen kénytelen fél napig várni, mig három libát meg tudnak sütni. Leszámítva ezeket az apró misériákat, jól sikerült napja volt a mulatságra összesereglett közönségnek. Színészet. Micsey szintársulata szerdán kivonult Zalaegerszegről, egy roszul sikerült idény emlékeit és lapos tárcát vivén magával Keszthelyre, ahol néhány hetet szándékozik tölteni a lassan szaporodó fürdővendégek mulattatására. A zalaegerszegi idény elég szépen kezdődött. Szalókynak, a társulat agilis titkárának sikerült jó csomó bérletet szerezni, de azután a bérlők majdnem maguk maradtak, a nagy közönség távol maradt a színháztól. Leszámítva Bob herceg előadását, egyetlen telt házat sem tudott az igazgató összehozni. Pedig megpróbálkozott mindenféle műfajj il; egymás után adatta e fővárosi szinházak újdonságait az operettektől kezdve a vaskos pikantériával tele tömött bohózatokig; minden előadás jól sikerült, élvezhető volt, de hát nagyon reális lett a társadalmi felfogás, nem lelkesül az ideális mulatságokért. A szinház elhanyagolásának vannak azonbau külső okai is, amelyekről sem a szinész, sem a közönség nem tehet. Ezek közül csak azt említjük meg, hogy az »Arany Bárány* nagyterme nem egészen alkalmas színháznak s különösen nem alkalmas a mi közönségünknek. Nem eléggé tagozott. Nincsenek használható páholyok, nincs karzat s nagyon ismerősnek kell lenni a helyi viszonyokkal, hogy valaki a bejáratot megtalálja. A terem nyaratszaka retteneteseu meleg, télen pedig két öl fa kell a levegőjének gyenge temperálásához. A nyári színkörök látogatottsága mindig nagyobb volt. Zalaegerszeg nagyon kis város ahoz, hogy szinházat építhessen, a szinigazgatók pedig eddigi tapasztalataikon okulva, nem nagy hajlandóságot mutatnak arénák építésére. Az a terv azonban, mit több oldalról hallottunk hangoztatni, hogy a régi izr. templomot majdan színházzá lehetne átalakítani, életre való s azt hisszük, hogy a városnak semmibe sem kerülne. Az átalakítás költségeit minden esetre le lehetne törleszteni abból az összegből, amelyet a szinigazgatók ezidő szerint az „Arany Bárány" terméért fizetnek. Nem volna feltétlenül szükséges az sem, hogy a város vegye kezébe az ügyet, mert egy szinpártoló egyesület is könyen megoldhatná a kérdést. De előbb ezt a szinpártoló egyesületet meg kellene alakítani. Egy izben már a kivitel módozatairól is irtunk s azt hisszük, hogy a műpártoló közönséget jobban lehetne szervezni, ha az egyesület megalakulna. Nem vagyunk bivei az olyan egyesületeknek, amelyek tagdíjakat viszontszolgálat nélkül szednek, mert ilyenekkel már bőven el vagyunk látva s a társadalmi adók úgyis nagy sulylyal nehezednek a közönség erszényére. A szinpártoló egyletet olyan formán kellene megalakítani, hogy a tagdíj fejében mindenki jegyeket kapjon. Ilyenformán a tagok a szinházi bérletet havonként fizethetnék, az egylet az idény műsorát megállapíthatná s nem lenne a közönség kitéve annak, hogy a jobb darabokat, az újdonságokat felemelt helyárakkal és bérlet