Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-18 / 3. szám

24 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1903. február 8. az évi állomány 1,372.115 K 74 f készpénzben. 819.754 K 11 f magánkötelezvényekben, 3,711.889 K 79 f értékpapírokban, 6.200 K 10 f drágaságokban, vagyis összesen 5,309.959 K 74 f. Ebből az 1902. év folyamán kiadatott 1,352:309 K 71 f készpénzben, 91.417 K 60 f magánkötelezvényekben, 639.659 K 78 f értékpapírokban, 1,809 K 10 f drágaságokban, vagyis összesen 2,085.196 K 19 f; ilykép 1902. december végén az állomány 19.806 K 03 f készpénzben, 728.336 K 51 f magánkötelezvényekben, 2,672.230 K 01 f értékpapírokban, 6.391 K drágaságokban s így összesen 3,424.763 K 55 f. A magánfeleknél kivt levő kölcsönöket illetőleg 1901. december végén kihelyezve volt magánfeleknél 797.245 K 72 f, áz 1902. év folyamán kihelyeztetett 22.508 K 37 f s így 1902. évben kihelyezve volt 819.754 K 11 f, melyből az 1902. évben visszafizettek 91-417 K 60 f-t s így 1902. december végén magánfeleknél kihelyezve maradt 728.336 K 51 f. A kölcsönök után esedékes kamatokat illetőleg 1902. év végén volt a kamathátralék 7.135 K 35 f; az 1902-ik évre esedékes kamat 39.157 K 06 f, összesen esedékessé vált kamat 46.292 K 41 f; ebből az 1902-ik év folyamán lefizettek 42.082 K 86 f kamatot s így 1902. december végén maradt kamathátralék 4.209 K 55 f. A vármegyei községi és körjegyzők egyletének választmányi ülése. Jegyzőkönyv. Félvétetett Nagykanizsán, 1903. évi január 9-én a zalavármegyei községi és körjegyzők egyletének választmányi ülésében. Jelen voltak: Kovács Gyula elnök, Sztarzsinszki György alelnök, Kele György főjegyző, Takács Imre első aljegyző, Scholcz Károly pénztárnok, Lohonyai Élek, Sarkady Károly, Neuszidler Jenő, Horváth Jenő, Koltay Lajos, Nagy Ferenc, Martincsevics István, Kámán Lajos, Pallér János, Belecz Ede választmányi tagok, továbbá mint vendégek: Szemző Gyula, Kugler Nándor, Szemző Zsigmond, Szentmihályi László, Kollay László és Szondy László egyleti tagok. Elnök megnyitván a gyűlést, ezt határozatképesnek jelenti ki, mivel az alapszabályok értelmében szabályszerűen lett összehíva ós a tagok kellő számban megjelentek. A jegyzőkönyv vezetésére Kele György főjegyzőt, a hitelesítésre pedig Sarkady Károly és Belecz Ede tagokat kéri fel. Ezután mély benyomást keltő megnyitó beszédben ecseteli azt a szomorú helyzetet, melybe b jegyzőket a folyton szaporodó újítások és utasítások tömkelege sodorja; minden ujabb törvény, rendelet több-több terhet ró rájuk, de sem segéderőről, sem anyagi jóvoltukról nem gondoskodik senki. A kétségbeesés sarkalja tehát a jegyzőket, hogy minden törvényes eszközt megmozdítva maguk iparkodjanak mozgalmat indítani, hogy a tarthatlan, a partszakadásig vitt állapotok enyhüljenek olyképen, hogy adassék a jegyzőknek elegendő segéd munkaerő addig is, mig a közigazgatás gyökeres reformja beköszönt; azonkívül a jegyző magán munkálatainak tarifáit a jogosság és méltányosság ugy szabja meg, hogy emberileg megélhetése biztosítva legyen, mert fizetése, tekintve azt a nagy és terhes munkát, amit a közérdeknek teljesít, oly silány, hogy a létminimum legszerényebb mértékét sem üti meg. Különösen figyelmébe ajánlja a választmányi gyűlésnek a tárgysorozat első pontjának komoly és higgadt megvitatását, mert abban a jegyzők létkérdése fekszik. Következett a tárgysorozat előterjesztése és megvitatása. I. A tárgysorozat első pontja a következő: Az egyszerűsítési ügyviteli szabályzat életbe léptetése folytán súlyosbodott munkaterhünk könyítése, segéd munkaerő kieszközlése és a magán munkálatok díjszabályzata tárgyában teendő intézkedés. E tárgynál élénk vita fejlődött ki, a melyben a tagok mind részt vettek. Hosszasabban szólaltak fel és tettek indítványokat és határozati javaslatokat Lohonyai Elek, Belecz Ede, Starzsinszky György és maga az elnök. Takács Imre tag határozathozatal előtt kérte az előadói tervezetet felolvasni, amely tervezet memorandum formájában lelöleli az egész kérdést s a melyben a vita folyamán felszinre hozott indítványok és javaslatok érdemi része kevés eltéréssel benfoglaltatnak, ugy hogy a választmányi ülés a memorandum tervezetét egyhangú helyesléssel egész terjedelmében elfogadta; a memorandum elkészítéseőrt Kele György főjegyzőnek jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott és meg! bizta az elnökséget, hogy azt a törvényhatósághoz intézve küldöttségileg adja át az alispán urnák, egyúttal a jegyzői kar tiszteletadóját rójja le nála, ugy a megyei főjegyző urnái és az árvaszéki elnök urnái, kérve azok hathatós támogatását arra nézve, hogy a memorandumban foglalt jogos és méltányos előterjesztéseink ós kérelmünk kedvezően intéztessenek el. A küldöttség tagjaiul megválasztattak: Kovács Gyula elnök, Starzsinszky György alelnök, Kele György főjegyző, Scholcz Károly, Lohonyai Elek, Sarkady Károly, Takács Imre, Neuszidler Jenő, Horváth Jenő, Koltay Lajos, Szondy László, Nagy Ferenc, Martincsevics István, Kámán Lajos, Pallér János és Belecz Ede választmányi tagok. Ezután még egyhangúlag elhatározta a választmányi gyűlés azt is, hogy a memorandum, amely keltezve legyen a zalavármegyei községi és körjegyzők egyletének Nagykanizsán tartott választmányi gyűléséből, kellő mennyiségű példányban nyomassák ki az egylet költségére és küldessék meg a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériumhoz, a zalavármegyei országgyűlési képviselőknek, az országos központi egyletnek, valamennyi községi és körjegyzők egyletének, egyletünk hivatalod lapjának, Zalavármegye minden törvényhatósági bizottsági tagjának s több napilapnak. A magán munkálatok díjszabályzatára nézve Starzsinszky György egyleti alelnök által kidolgozott és általa bemutatott tervezet felolvastatott, minden pontja érdemlegesen letárgyaltatott, mely után a tarifa egyhangúlag elfogadtatott, mert díjtótelei a jegyzők jogos és móltányos igényeinek olyan tisztességes minimumát szabja meg, amely tekintettel van a magánfelek érdekeire is, mert ennél olcsóbb Írásbeli munkálatot sehol sem találnak. Ezen tarifa tervezet is minél előbb tervezet utján közöltetni határoztartott az alispán ós főjegyző urakkal, továbbá a törvényhatóság által a jegyzők magánmunkálatainak díjszabása kidolgozásával megbízott törvényhatósági bizottsági tag urakkal, hogy ezt becses figyelmükre méltatni s annak érvényt szerezni kegyeskedjenek. II. Következett a tárgysorozat 2-ik pontja. A magyarországi községi és körjegyzők országos központi egylete elnökségének a jegyzői napilap ügyében tett s a folyó óvi országos jegyzői gyűlés határozatával ellenkező intézkedésének előterjesztése. Ezen pontnál az elnök előterjesztette, hogy az országos központi elnökség a mult évben megtartott országos jegyzői közgyűlés határozata ellenére választotta a „Magyar Hirlap" cimü politikai napilapot a jegyzői kar sajtó orgamamaként, mert ott az lett határozva, hogy vagy teremtsen a jegyzői kar saját részére uj, független pártállásu politikai napi lapot, tehát vagy külön napi lapunk legyen, vagy semmi. Az országos közgyűlés tehát mindenféle egyesülést és kompromissumot megtiltott a níftglevő politikai napilapok bármelyikével is, nehogy a többi lapok ezáltal megsértődve ellenünk forduljanak. Sőt egyenesen az ő indítványára határozott igy a központi egylet választmánya ős közgyűlése is. Így nem volt joga a központi elnökségnek az országos jegyzői egylet nevében s annak egise alatt szerződést kötni a „Magyar Hirlap"-pal. Határozati javaslatot terjeszt be tehát arra nézve: mondja ki a választmányi gyűlés, hogy Zalavármegye községi és körjegyzőinek egylete a központi elnökségnek az országos közgyűlés ellenére, annak jóváhagyása nélkül támasztott mozgalmához nem csatlakozik. Sőt a központi elnökség által az országos közgyűlést megelőzőlég kibocsájtott aláírási ivek kötelezése alól magát feloldottnak jelenti ki ós aki nem akar, az aláirás dacára sem köteles előfizetni a „Magyar Hirlap"-ra, miután az országos közgyűlés nem hatalmazta fel a központi elnökséget arra, hogy bármiféle lappal is az egylet nevében szövetkezzék. Határozat. Zalavármegye községi ős körjegyzők egyletének választmányi gyűlése az egyleti elnök által beterjesztett határozati javaslathoz egyhangúlag hozzájárul, azt elfogadja. Mely határozat az egylet hivatalos lapjában közzé teendő, hogy tagjai arról tudomást szerezzenek s hiteles kivonatban a központi elnökséggel is közlendő. III. Következett a tárgysorozat 3-ik pontja: A közigazgatási segéd és kezelő tisztviselők országos segítő egylete mint szövetkezet üzletrész aláirási ivének előterjesztése. Ezen pontra nőzve rövid vita után a választmányi gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a kérelmet a folyó óvi közgyűlés elő fogja terjeszteni, mint illetékes fórmuhoz; tudatja azonban a kérelmező szövetkezettel, hogy küldjön az az alapszabályokból egy-egy példányt minden zalamegyei jegyzőnek, mert tekintve a nemes ős humánus célt, remélhető, hogy a jegyzők közül többen tagokként belépni, esetleg üzletrészeket is vásárolni fognak, szóval a hasznos intézményt anyagi és erkölcsi támogatásban részesítik. Ezzel a tárgysorozat elintézve lővén, elnök az ülést bezárta. A jegyzőkönyv felolvastatott s helybenhagyva afáiratott. Kováts Gyula s. k. elnök, Kele György s. k. főjegyző, Belecz Ede s. k. Sarkady Károly s. k. A kereskedő ifjak önképző egyletének hangversenye. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete a mult szombaton tartotta meg farsangi mulatságát, amely a hagyományos szokáshoz hiven ez idén is nagyszabású hangversenynyel volt összekötve. Fényesebb, látogatottabb hangversenye már volt a kereskedő ifjúságnak, de élvezetesebb, sikerültebb programmja aligha. Minden szám valódi műélvezetet nyújtott. A műsor gazdag volt, de nem tultömött s mindvégig nemcsak le tudta kötni a hallgatókat, hanem viharos tetszészaj tört ki minden szám után. A közönség lelkesedését fokozta az a tudat, hogy a szereplők, Ungár László zongoraművészt kivéve, mind a mi szűkebb pátriánk fiai, akiknek művészetére büszkék vagyunk. Guttmann Béla, a bécsi lipótvárosi izr. templom főkántora, Bucsuszentlászlón született s büszkeséggel vallja magát zalamegyeinek. Készséggel ős teljesen önzetlenül fogadta el a kereskedő ifjak körének meghívását, hogy szülőföldjén is bemutassa művészetét. Guttmann Bélát nagy tehetséggel áldotta meg a gondviselés. Hangja szinte páratlan a maga nemében. Az „Arany Bárány" szálloda óriás fcrme kicsiny az ő hangjának, amely tiszta, csengő ós művészileg képzett. Guttmann Béla még csak 30 éves fiatal ember s bizonyosan nagy művészi jövendő vár rá. Avval az akaraterővel és szorgalommal, amelylyel kiküzdötte az elismerést, még magasabbra is fog emelkedni. Önerejéből lett művész, mert a tanuláshoz szükséges pénzt önmaga szerezte meg s amit keserves fáradsággal keresett, énekmestereinek kereste. Dacára annak, hogy a bécsi hitközség kántora, fenntartotta magyar állampolgárságát, magyar akar maradni s a legszívesebben foglalkozik a magyar zenével. Magyar népdalai annyira tőrül metszettek, hogy azt csak magyar érzéssel lehet ugy énekelni, mint Guttmann Béla. A másik bécsi vendégünk Ungár László zongora művész volt. Egyike a császárváros elsőrendű művészeinek. Szintén magyar származású s bár nyelvünket már majdnem teljesen elfeledte, szivben magyarnak vallja magát. Játéka remek. A zongora minden titkát, a hangok birodalmának minden zúgát ismeri. A közönséget bámulatra ragadta virtuozitásával. Eredetileg a programúiba Zerkovitz Emil felolvasása is fel volt véve. A felolvasó azonban nem jöhetett meg, a kereskedő ifjak tehát az utolsó napon megkérték Sándor Zsigmond kir. mérnököt, hogy a műsor egy számát töltse be. A kiváló zenész engedett a kérésnek és evvel lekötelezte a kereskedő ifjakat is a közönséget is. Sándor Zsigmond remek hegedűjátékában már többször volt alkalmunk gyönyörködni, de talán még soha sem keltett akkora hatást, mint most. Sándor Zsigmond szerényen dilettánsnak vallja magát, pedig Magyarországon kivül mindenütt a hivatásos művészek közé soroznák. Sándor Ungár László zongoraművész kísérete mellett játszott s dacára annak, hogy a két művésznek alig volt ideje egy órai próbára, a legbiz-