Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-10 / 19. szám

6 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap < 1903. május 10. hez szekérrel való szállítás által minden gazda és a gazdák minden egyesülete jogosítva van; b) mintáknak előmutatásától való felmentésre vonatkozólag raktárszerü minőségű gabonát illető Írásbeli ajánlatoknál aztán a mezei gazda, minő­ség kimutatása végett az 5. pont határozatai mérvadók. 3. Ezen utóbbi kimutatás előterjesztésétől csak azon esetre tekinthető el, ha az ajánlattevő az élelmezési intézet előtt ismeretes, ha gazdai minősege a raktár előtt ismeretes bizalmi férfi által igazoltatik, vagy ha egyébként kétség nem forog főn a fölött, hogy az illető saját termésű tulajdonát ajánlja; c) az eladandó áru rendesen az élelmezési raktárig ajánlandó; azonban ajánlatok ingyen szállítással vasúton, hajóval, vagy a kikötőhelyig is elfogadhatók; d) az árbcn való megegyezés az élelmezési intézet kezelési bizottsága által vásári szokás szerint történik. Az áru létrejött vétel után azonnal átvétetik és kifizettetik. 4. A termelőknek azonban szabadságukban áll, hogy annak idején a kihirdetendő nyilvános biztosítási tárgyalásokon részt vegyenek. 5. A termelők továbbá a következő határoz­ványokra figyelmeztetnek: a) a beszállítandó élelmezési cikkeknek legalább raktárszerü minőséggel kell birniok. Az önmaga termelt termékek átadása szolgál alapelvül; vásárolt áru szállítása saját termelésüek helyett pedig csak kivételképen azon esetben engedhető meg, a mikor az önmaga aratott termékek ki­szolgáltatása idegen, a termelők által le nem győzhető befolyások által lehetetlenné válik. Szintúgy a szállító üzlet más vállalkozóra való átengedése (cessió) el van tiltva. b) Vételeknél a termelők által az ajánlatokkal együtt az ajánlott cikkek mintái is csatolandók. Ezen minták előterjesztésétől csak azon esetben tekinthető el, ha az ajánlott cikkek minősége az ajánlatban külön raktárszerünek jelöltetik és az ajánlattevők a hadsereg igazgatással már előbb üzleti összeköttetésben állottak, miből kifolyólag feltehető, hogy azoknál a raktárszerü minőség lényege felől kétely nem foroghat fenn. Az ajánlatokkal egyidejűleg a saját aratott termények mennyiségéről szóló bizonyítványok nyújtandók be, melyek azon gazdák részére, kik valamely gazdasági egylet tagjai, ez utóbbitól, azon gazdák részére pedig, kik olyan egyesület­hes nem lartoznak, ez I. fokú politikai hatósá­ságoktól állítandók ki. Községek és gazdasági egyletek az ily bizo­nyítványok előállításától felmentetnek. o) Vásárolt gabonának gazdasági egyletek és testületek tárházaiból való átvétele próbaként megengedtetik, ha az átveendő gabonamennyiség legalább 500 q leszen. d) A gazdasági testületek, az egyes gazdák, úgymint a községek a saját erőikkel, illetőleg készítményekkel elérni képes szállítási eredményre való tekintettel bánatpénz vagy biztosíték fize­tése alól fel vannak mentve. A nyilvános tárgyalásoknál a községek és termelők, a minőségekre és árakra nézve más­képen egyenlő ajánlatoknál előnyben részesülnek más ajánlattevőkkel szemben. Előzetes és versenyvásárlásoknál a szükségleti mennyiségek részeire is tétethetnek Jeladási aján­latok, még pedig lefelé 100 métermázsáig, mig az élelmezési raktárak kézi bevásárlásainál még kisebb mennyiségek is vétetnek. 6. Az ajánlatokban, a melyek zárt határidőre szólanak, az ajánlott gabonának származása min­dig kimutatandó. Kenyérnek való gabonára vonatkozó ajánlatok, az ajánlott mennyiségtől eleső korpa átvételének fentartása mellett, nem jöhetnek tekintetbe. Rovaroktól megszállt gabona semmi esetre sem vételik át. 7. A nyugta bélyeget minden üzletszerű be­vásárlásoknál a katonai igazgatás fizeti. 8. A termelőknek a katonaigazgatás élelmezési biztosításain való további részvétele céljából egyes csapattestekre — beleegyezésével és ked­vező ajánlatoknál a takarmánycikkek, különösen széna és szalma biztosítása a termelőknél tör­ténendő egyenes megszerzése utján átruházható. Kell azonban, hngy az illető termelők el le­gyenek látva elegendő készletekkel esetleges nagyobb szükséglet (mozgósítás stb) esetére "is. A szőlők nagyobb gondozása. Szőlőtermelőink kellemetlen dilemma előtt álla­nak. A termelési költségek évről évré szaporod­nak, a bornak, szőlőnek ára pedig lassan, de fokozatosan csökken. Már pedig a költségek megszorítása rendesen a termés minőségén és mennyiségén megboszulja magát, mig az értéke­sítés mizériáit céltudatos közgazdasági tevékeny­ség által sikerülni fog kellő összetartással és szervezkedéssel megorvosolni. Különösen az idén, mikor a rosszul beérett vessző, a melyet a tél zordsága is megviselt, amúgy sem kecsegtet valami kedvező termés­eredménynyel, minden szőlőtermelő fokozottabb gondban részesítse szőlőjét, ha azt akarja, hogy a reménybeli termés minősége kárpótolja a mennyi­ségben beálló veszteségért. A rendes szőlőmunkálatokon kivül az állati ellenségek és gombabetegségek elleni védelem szakszerűsége ellen vétenek legtöbbször gazdáink. A peronospora ellen ugy a hogy megteszik a kellő óvintézkedéseket, de a lisztharmatra (oidium) rendesen csak akkor kezdenek gondolni, mikor a fele termés már megsem menthető. Pedig a kinek egyszer ezen a réven kára esett, nagyon jól tudja, hogy ennél kártékonyabb ellensége a szőlőnek már alig képzelhető. Akkor, mikor jó­formán már a szüretre folynak az előkészületek, akkor semmisíti meg a gazda reményét. Ily kellemetlen megleptéstől pedig megmene­külhet mindenki, aki idejében, az első permete­zés után 10—14 nappal megkénporozza szőlőjét oly anyaggal, mely igen jól tapad és a szőlő fejlődésére egyébként is igen jó hatással van. Ez az anyag a dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor. Ha a lisztharmatjárvány elmarad, ugy a poro­zás^ költsége a fürtök és vessző gyorsabb érése által megtérül, de ha (másutt) fellép, a porozott szőlőt megkíméli addig, mig a második vagy har­madik porzásra az előkészületek megtötéuhettek. Azért jó — biztonság kedveért — a rézkénpor­ból bizonyos készletet is tartani. Ha a járvány elmarad, ugy azt a készletet el lehet tenni más esztendőre; mig ha bekövetkezik, a kereslet kén és kénkeverékek iránt oly óriási, hogy hamar­jában be sem lehet ezeket szerezni az ország­ban, mert sokat ezekből raktáron nem tartanak. A rézkénport, mint ismeretes, a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" gyártalja ós hozza forgalomba, s igy megvan a teljes garancia arra, hogy a legfinomabb minőségű kén és réz^álic használtatik fel annak gyártásánál. Már pedig a siker ezen fordul meg. Azonfelül a rézkénporhoz mészhydrát is van keverve, a mi a kifujtatott szert odatapasztja a növényhez és ott tartja addig, mig a levegő a kellő hőfokra felemelkedett. Ez a tulajdonsága a „rézkénpor" hatását függetlené teszi az idő­járástól. A dr. Aschenbrandt-féle „rézkénpor" használata tehát máj- ebből az okból összehason­líthatatlan előnyösebb, mint a tiszta kénporé. Amellett sokkal kevesebb anvag is kell a réz­kéuporból, mint a tiszta kénporból, mert a leg­finomabb kiporozott réteg is, állandósága folytán elegendő arra, hogy a szőlőtőkét az oidiumtól megvédje. Nem megvetendő előny az sem, hogy a rézkénpor jelentékeny rézgálic-tartalma miatt olyan helyeken, ahol a peronospora nem szokott veszedelmes mérvet ölteni, vagy a hol évek hosszú sora óta eszközölt lelkiismeretes védeke­zés folytán soha ki nem fejlődhetett, az első és a harmadik permetezést is helyettesítheti. Ily esetben tehát a sokkal költségesebb permetezés elmaradhat és a rézkénpor ugy a peronospora, mint az oidium ellen teljesen megvédi a szőlőt. Ha végül kiemeljük, hogy a kísérletező gaz­dák egyhangú véleménye szerint a rézkénporo­zott szőlők termése ós vesszője jóval hamarább és tökéletesebben érik meg, mint a nem kezeiteké, ugy oly előnyre mutatunk rá, melynek nagy jelentőségét szőlősgazdáink épen a tavali kedve­zőtlen ősz után eléggé fogják méltányolni. Piaczi áraink a legutolsó hetivásáron BO kilogrammonkint. R3i'i7-QplvAm 60 k r" tó1 11 frt 35 k r­ie D1U£ OOiyOill méterje — legújabb divat! — Bérmentve és már vám mentesen házhoz küldve. Gazdag mintagvüjtemény postafordultával. Hcnne­berg selyemgyára, Zürich. búza rozs árpa zab lóher tengeri b ükköny minőség szerint Kor.-tói 7.— 6.— 5.50 5.80 Kor.-in 7.10 6.20 5.80 6.— 5.— 5.60 Nyílt-tér*) Válasz-levél. Tiszt. Törzsök Vilmos urnák. Nyilt levelére a másik lapban válaszoltam már uémi megjegyzéssel, melyből látható, hogy kemény támadása nagy tévedésen alapszik és hozzám nem illő és a tárgyhoz sem méltó hangon vala tartva. Látható abból ugyanis, hogy az én Írá­somban használt ebionismus fogalom nem isten­tagadást ós így nem káromkodást, hanem a szegények hitvallását jelenti. A Tetzel-féle his­tóriára nézve készséggell elismerem, hogy némely könyvek ugy is magyarázzák, amint a tisztelendő ur mondja, de más könyvek ugy irják, amint ón mondtam. A másik lapban is jeleztem s itt is megjegyzem, hogyha ón a tisztelendő urnák ama fiatalosan indulatoskodó ós így bántó ki­fejezéseire hasonló hangon felelnék, nem volnék illedelmes ember. Borbély György. Nyilatkozat. Múltkori nyilt levelemmel csupán híveinket akartam figyelmeztetni, hogy az innen-onnan ötletszerüleg felbukkanó vallási tévelyeknek fel ne üljenek. Durva nem voltam; csak igazságot mondtam. Arról nem tehetek, ha az igazság sokszor fáj. Törzsök Vilmos káplán. Zavarok az anyagcserében a tulajdonképeni okai ezer és ezer betegségeknek, miért is az emberiségre kiváló foutossággal bir ezektől a zava­roktól, mint sok betegség csirájától, megszabadulni. Egy üveg rohitschi Tempel-forrás viz a borunkban naponként használva legbiztosabb szer erre, anélkül, hogy mindennapi életszokásunktól el kellene térnünk. *) E rovatban közlöttekért nem vállal a azerk. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó: Udvardy Ignác. szenvedő ki sértse meg a köhögést csilla­pító és kellemes izü " Császár Mell-bonbont. hatóságilag igazolt bizo­« 1V7 nyftvány szól mellette és hogy sikerrel használható köhö­gésnél, katarrusnál és elnyálkáso­dásnál. Kapható 20 és 40 filléres csomagokban Schmidt Győző zala­egerszegi cukrásznál.

Next

/
Thumbnails
Contents