Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-26 / 17. szám

1903. április 12. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 3 meglevő adósság terheit konvertálni, vagy uj kölcsönt felvenni. A további reform abban áll, hogy az intézet 4°/

0-os záloglevelek kibocsátását kezdi meg és a jövőben 4 7

2 °lo'

o

s záloglevelei mellett 4°/

0 os zálogleveleket is fog kibocsátani. Fontos még az az újítás is, hogy a kamatok ezen kölcsönök után utólag fizetendők ős az adós a kölcsönt a kamatok levonása után kapja meg. Nagy előny az, hogy az intézet lemond arról a jogáról, hogy a kölcsönöket felmondhassa. A felmondás az adós egyoldalú joga lesz és az intézet nem fog a felmondott kölcsönök után stornodíjakat felszámítani. A lefontosabb momentum pedig az, hogy az intézet az ország különböző pontjain expositurákat fog felállítani, vagy olyan képviselőket és bizalmi férfiakat kinevezni, akik az illető vidék gazdasági viszonyait alaposan ismerik és akiknek feladatuk lesz, hogy a hitelkereső feleknek mindenben segítségükre legyenek. Maga az intézet is elvállalja a hitelügylettel összefüggő, a felet terhelő teendők ellátását és konversiok keresztülvitelét. Úgyszintén a parcellázások céljaira is rendelkezésre áll az eladó nagybirtokosoknak és a vevő kisgazdáknak, a köztük fenforgó, illetve létesítendő jogviszonyok rendezése, a fenálló terhek törlése, illetve ujak kontrahálása tekintetében. Ha ezek a reformok hatalmas lépést jelentenek is a kisbirtokosok hitelviszonyainak javítására, amennyiben képessé teszik a kisbirtokosok földhitelintézetét tulajdonképpeni feladatai teljesítésére, ezzel még a kisbirtokosok hitelviszonyainak javítására irányuló akció befejezettnek nem tekinthető. A reformok csak akkor fogják megközelíteni a kitűzött célt, ha azok nagy terjedelemben valósíttatnak meg és különösen, ha az intézet működését az ország minden elrejtett zugára kiterjeszti és minél nagyobb számban létesít expositurákat, állít képviselőket ós bizalmi férfiakat. Éppen az ország félreesőbb és csekélyebb forgalmú, szegénységben sínylődő vidékei azok, amelyek leginkább rászorulnak a segítségre s a reformnak is csak ugy lesz haszna, ha ezek a vidékek is hasznát látják. A sport. Abból az alkalomból, hogy a közoktatásügyi miniszter ujból elrendelte a pünkösdi ifjúsági tornaversenyek megtartását, újra eszünkbe jut az a téma, amelyet már egyszer, más szempontból, megbeszéltünk e lap hasábjain. Akik részt vettek már egy ifjúsági tornaversenyen, elragadtatással beszélnek arról a szép Üdvöm, mindenem, szétfoszlott boldogságom, ne feledjél el egészen! . . . Egészen Vilma ! . . . Vilmuska a két tenyerébe összefogva tartotta a levelet és merően belenézett az ablakon beözönlő juniusi napsugár kévébe, amiben billió porszem járta a rája szabott örökös vitus-táncot. A kertből életre keltő, tavaszi virágillatot hozott be a szellő, a szomszéd szobában pedig egy lágy hang zongora mellett valami uj csárdást dalolt, amit körülbelül az éjszakai majálison tanult: „Jaj Istenem, teremtőm, Huszár az én szeretőm, A csákóját tegnap nálam feledte! . . ." Vilmuskának egy mélabús mosoly futott végig az ajkán, aztán azt mondta: — Szegény, szegény Kálmán, tehát nem fog •több merengő verset irni hozzám ... Vége a dalnak! Ez, csak épen ez jutott eszébe, hogy nem fogrta'k verset irni hozzá ! . . . Ez a mondat volt az, amit a szegény poétáról az életben utoljára ejtett. Ez volt az Isten hozzád, a búcsúztató, épen csak ez! . . . És ezzel a poéta elmúlt! . . . Aztán igen hűséges felesége lett az őrnagynak, aki megölte a költőt! . . . Mert Istenem, a nők olyan különösek és ráadásul végtelenül hiuk. A legyőzötteket pedig mindenkor elfelejtik, ellenben a győzők számára a szivük egyik rejtett zugában mindig tartogatnak bizonyos mennyiségű szerelmet . . . látványról, amelyet az nyújtott. Amint sűrű csoportokban feláll a tornaköntösbe öltözött sok száz diák, az erőnek és egészségnek olyan hatalmas benyomása ébred fel a néző szivében, ame'y minden szónoklatnál meggyőzőbben hirdeti a magyar ifjúság életrevalóságát. A tornaversenyeket azonban ennek dacára a közvélemény még mindig nem kiséri kellő érdeklődéssel, ami annak a jele, hogy a sportot a nagy közönség nem méltányolja s a testi épsóg és erő sikereit nem sokra becsüli, A szülők sokkal nagyobb dicsőségnek tekintik, ha gyermekeik jól-rosszul el tudnak játszani a zongorán egy szentimentális etűdöt, mint ha erejükkel és ügyességükkel válnak ki társaik közül. A torna és a sport iránt tanúsított közöny káros hatását már évtzedek óta tapasztalják azok, akik a magyar ifjúság egészségi viszonyait tanulmányozzák. Vézna, sápadt, meggörbült, göthös alakok kerülnek ki a középiskolából, nagyrészük rövidlátó, roszgyomru és erő nélkül való. Felkerülnek a fővárosba az egyetemre s a nagyváros levegője, az ifjúság egészségtelen életmódja nem járul hozzá az ifjúság testi erejének gyarapításához. Sokan a célnál roskadnak össze, mert az elhanyagolt test nem birja tovább az élettel való küzdelmet s azok közül a meglett férfiak körül, akik folytonos gyógykezelés alatt járnak a sir körül, a hosszú haldoklást legtöbben annak köszönhetik, hogy hozzátartozóik csak arra ügyeltek, hogy jól tanuljanak, hogy egész ifjuságuk alatt csak a könyvet bújják, de arra nem volt gondjuk, hogy testileg is fejlődjenek. Hasztalan a kiművelt, tudástól ós ambíciótól duzzadó lélek, ha a test erőtlen ós minden ruganyosságát elvesztette. A kisvárosi közönség a sport iránt egyáltaljában közömbös. Néha napján felkapja a sportnak egy divatos nemét, de azt is nagyon rövid idő alatt megunja. És ha van is egy két sportot üző ember, az is csak. ötletszerűen cselekszik, rendszerről, okszerű testedzésről szó sincs. Egy tennis-klub és néha napján egy-egy vivókurzus természetesen nem sokat jelentenek; torna-klub pedig kevés vidéki városban van, s ahol van, ott is tátong az ürességtől. Sportélet csak a fővárosban van; a vidék egészen elmaradt. Ujabban fellendült a fővárosban a lapdarugás, amelv iránt már-már akkora érdeklődés mutatkozik, mint Amerikában, ahol egy football verseny ünnepnap számba megy s a verseny győzteseit jobban ünnepelik, mint nálunk egy megválasztott képviselőt. A sportnak ezt a nemét különösen ajánlják, mert fejleszti a kart, lábat ós a tüdőt s miután nagy leleményességet kiván, foglalkoztatja az agyat is. Angliában és az Egyesült Államokban nincs olyan kis város, amelyben lapdarugó körök ne lennének s általában az angol nép vezet a sport terén, ami meg is látszik SZÍVÓS, erőteljes és szép férfiaikon. Amíg nálunk is át nem megy a köztudatba, hogy az ifjúság, amelyet erőteljes sportolás nélkül nevelnek fel, niucs jól nevelve, addig az emberanyag nem lesz kielégítő s a sorozások tanulságai évről-évre megdöbbentőbbek lesznek arra az osztályra nézve, amely értelmi erejével vezetésre van hivatva, testileg azonban elsatnyult. De nemcsak a közvéleményt, a társadalmat terheli a hátramaradottságért a felelősség, hanem a tanügyi köröket is, mert ha a tornát komolyan veszik s a sportokra ép oly gondot fordítanak, mint bármely más tantárgyra, a közvéleménynek is meg kell változnia. Az egészséges, ruganyos, életerős fiatalság fundamentoma a jövőuek; ezért nemcsak a szellemet kell nevelni, hanem a testet is. A testedző sportra szükségük van a felnőtteknek is, hogy el ne puhuljon, SZÍVÓS, ellenálló maradjon a szervezet. Ezért csodálkozunk, hogy Zalaegerszegen még senkinek sem jutott eszébe egy tornacgyesület alakítása, ellenben a kávéházi élet, sokak örömére, szépen fejlődik. Yárosi képviselők választása. Szokatlanul nagy érdeklődés mellett folyt le a városi képviselők választása f. hó 20 án. Az első kerülethez tartozó választók a városháza nagytermében szavaztak. Hajik István volt a választási elnök, Németh Elek választási jegyző; bizalmi férfiak voltak Breisach Sámuel, Éisner József, Heinrich Vilmos, Rosenthal Gyula. Beadtak 234 szavazatot. Legtöbb szavazatot kaptak s igy hat évre városi képviselők lettek: Heincz János 197, Kovács Károly 197, Heinrich Vilmos 180, Puer István 178, dr. Rosenthal Jenő (uj) 144, Domonkos Ignác (uj) 134, Fürst Samu 106 és Horváth Ferenc 99 szavazattal. Póttagok lettek: Morandini Tamás 151, Papp Alajos 93 és Neufeld Izidor 77 szavazattal. A második kerülethez tartozó választók az állami elemi népiskola emeleti tanácstermében szavaztak. Dr. Czinder István volt a választási elnök, Fülöp József a választási jegyző; bizalmi férfiak voltak: Lendvay László, Léránt János, Pfeifer Henrik, Zsuppán Gergely. Beadtak 264 szavazatot. Legtöbb szavazatot kaptak s igy hat évre városi képviselők lettek: Stefanecz József 235, Csertán Károly 234, Varga György 211, Krosetz István 191, Lányi Kálmán 178, Mondschein Samu (uj) 134, Keszly Ferenc 122, Udvardy Vince (uj) 110 szavazattal. Póttagok lettek: Szakály István 235, Nagy József festő 194, Nagy János 137 szavazattal. A harmadik kerülethez, vagyis Ola külvároshoz tartozó választók a Rosenkranz vendéglő egyik termében szavaztak. Udvardy Ignác volt a választási elnök, Tanár Ignác a választási jegyző; bizalmi férfiak voltak: Markó Kálmán, Pintér Sándor, Rosenkranz József, Soroncz József. Beadtak 43 szavazatot. Legtöbb szavazatot kapott s igy hat évre képviselő lett•: Rosenkranz József 38 szavazattal. Póttag lett: Varga István sorshúzás utján; mert ugy ő, mint Markó Kálmán a póttagságra 20—20, vagyis egyenlő szavazatot kaptak s igy sorshúzás utján kellett eldönteni, hogy közülök ki legyen a póttag. A városi képviselőtestület megalakulása végett a közgyűlés Csertán Károly alispán elnöklósóvel f. hó 22-én volt a képviselők szép számú részvétele mellett. Az alakuló gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére dr. Zarka Zsigmond és Gráner Géza képviselők jelöltettek ki. A képviselők névsorának felolvasása után elnöklő alispán a képviselőtestületet megalakultnak jelentette ki; üdvözölte ugy a régi, mint az uj képviselőket; kérte őket, hogy a jövőben is eddig tanúsított buzgósággal intézzék a város ügyeit. Ezután Várhidy Lajos polgármester üdvözölte az újonnan megalakult képviselőtestületet, közöttük első sorban Csertán Károly alispánt, akit a város polgárainak kitüntető bizalma ujból képviselőnek megválasztott. A képviselők az alispán lelkes éltetése közben oszoltak szét. H irek. Deák Ferenc születése száz éves évfordulójának megünneplését vármegyénk törvényhatósága elhatározta s egy bizottságot küldött ki Csertán Károly alispán elnöklete alatt az ünnepség módozataira nézve javaslattételre. A kiküldött bizottság a vármegye alispánjának elnöklósével f. hó 23-án a vármegyeház nagytermében ülést tartott, melyen elnök a megjelent tagokat üdvözölte s egyúttal bejelentette, hogy az ülésen való megjelenésre felkérte dr. Jankovich László gróf főispánt, valamint a helybeli tanitézetek igazgatóit meghivta. Az ünnepségre nézve javasolja, hogy f. évi október 17-én, mint vármegyénk nagy szülötte száz éves születése évfordulóján, díszközgyűlés tartassák, amelyet a vármegye főispánja nyitana meg; a közgyűlési teremből a főispán vezetése alatt a bizottság tagjai a róm. kath. templomba isteni tiszteletre mennének, az isteni tisztelet megtartására felkóretnék dr. István Vilmos szombathelyi egyházmegyei püspök; mise után a közönség a Deák-szoborhoz vonulna, ahova a vármegye alispánja a megye közönsége nevében koszorút helyezne ezután visszavonulna a közönség vármegye termébe a díszközgyűlés folytatására; az ünnepi beszéd megtartására Barcza László bizottsági tag kéretnék el; bezárná az ünnepséget délben társasebéd; az ünnepsóg céljaira szükséges beruházások eszközlésére a vármegye törzsalapjából 3.000 K a vármegye alispánjának rendelkezésére bocsáttatnék. A javaslatot a bizottság tagjai elfogadták s az elfogadott keretben a szükséges egyéb intézkedések megtételére Árvay Lajos vármegyei főjegyző elnöklete alatt a közgyülésileg kiküldött bizottságnak Zalaegerszegen lakó tagjait kiküldötték azzal, hogy részletes javaslatukat a nagybizottság elé terjeszszék.